A Balaton-felvidék számos kedves kisfalucskája között is valódi kis ékszerdoboznak számít Vöröstó község. Nincs tava, de az igaz, hogy a lenyugvó nap különleges vörös fénybe vonja a hegy felől a falucska szalagtelkeit és bevilágítja a rendbe hozott pajták hátsó falát, meg a kerteket körbevevő régi kőfalakat. Itt működik az Édenkert Porta, ahol éppúgy lehet jógázni, vagy szappanfőzést tanulni, mint művészeti szabadegyetemen részt venni. A kultpajta és Pest megyéből a gyökereiket kereső tulajdonosai még egy Balaton-felvidékről regényeket író kortárs szerzőt is megihlettek, s könyvet írt az Édenkert Porta mindennapjaiból.

Nem barátkoznak szkarabeuszokkal, nincsenek sírrablóik és nem a homok konzerválta őket – de a magyarországi múmiák története ugyanolyan érdekes, mint az egyiptomiaké, noha nem tekinthet több ezer éves messzeségbe. És nem kell repülőre ülni, hogy lássuk őket – elég elautózni egy Pest vármegyei városkáig. Megnéztük, miért haltak meg és hogyan konzerválódtak a 18. századi váciak, akik közül sokan még ma is igénybe veszik a légitársaságok szolgáltatásait. A Bakancslista Magyarország podcast ezúttal leszáll a kazamatákba, hogy bemutassa, mitől múmia nagyhatalom a kontinensen kis hazánk… Az A Brancs podcastek saját honlapján az alábbi podcasteket hallgathatod meg: ⁠Csúcsra Járatva, sec on the rock⁠ Lacsny Éva Szexuálterapeuta műsora https://abrancs.hu/show/csucsra-jaratva-sex-on-the-rock/ ⁠Kutya Brancs Nyakas Gáborral⁠ https://abrancs.hu/show/kutya-brancs/ ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Szeretnél saját podcastet, vagy szeretnéd, ha valamelyik podcastünkben bemutatnánk? contact@abrancs.hu #bakancslista #kocsisnoémi #Vácmúmiamúzeum

A kedvenc italod? Rá sem tudsz nézni? Tökmindegy, az Unikum sztoriját akkor is meg kell ismerned, hiszen 1790 óta szorosan összefonódott hazánk történelmével. De hogyan lett a bélmozgás elősegítését célzó gyógyfőzetből a haza egyik legismertebb röviditala? Miért kell mindig tele lenniük a gyárban a hordóknak? Tényleg van a fekete italban afrodiziákum? És mit építettek a világháború alatt az orosz csapatok az üres unikumos hordókból?

Ha pedig ennyi jó kevés lenne, még bekukkantunk a hon egyik legvonzóbb mediterrán kertjébe, ami eredetileg egy étterem lett volna…

A Múzeumok Éjszakáján módunk nyílt egy kis pincejárásra, megnyíltak ugyanis a nagyközönség előtt az Unikum ház, azaz a gyár és a múzeum kapui, hogy az év leghosszabb éjjelén több ezren barangoljanak a híres itallal teli föld alatti járatokban. A Bakancslista Magyarország podcast minimálstábja egy kupica itókával indította a túrát, majd végigszemléltük a tárlókban a Zwack-család évtizedeinek megannyi relikviáját és dokumentumát. Tudták például, hogy 100 évvel ezelőtt a két tulajdonos testvér annyira fasírtban volt, hogy közös titkárnőn keresztül üzengettek egymásnak a két szemközti irodájukból? És azt, hogy az ital pontos receptjét a mai napig mindössze három ember ismeri, lényegében ez a hon egyik legrégebbi élelmiszeripari rejtélye?

A pince után irány a szabad ég és egy tökéletes kert a Balaton-felvidéken, ahol a tökéletes mikroklímának köszönhetően egész kis oázist sikerült kialakítania egy városi élettől megcsömörlött üzletembernek. Bár éttermet akart létesíteni a hegyen, két évét szánta rá az egy hektáros édenkert kialakítására, amelynek ma már a csodájára járnak, és nem csak a környékről. Mi most bejártuk a kertet, hogy megismertethessünk téged is az ott élő 700 növénnyel és némi kertészeti szaktanácsadással is szolgáljunk, ha netán valami hasonlót szeretnél tető alá hozni te is…

Ha a 20. század egyik legnagyobb képregényes alakját majdnem megölte a kripton, akkor mi Magyarországon miért ugrottunk fejest a gyártásába? Ki volt a kriptonlámpa feltalálásának nagy hazai Supermanje? Vannak-e szellemek az évtizedek óta bezárt üzemben? Hogyan lehet örökbe fogadni egy bányagépet? És egyébként meg mi köze a pécsi 30Y zenekarnak a 85 millió éves, megkövült ősdarazsakhoz?

Ajka egykoron kitűnő levegőjéről, bányászatáról és erdejéről volt híres, a Bakony utolsó lankáin ringatózó városka azonban mintha mára kissé elfelejtődött volna- pedig számos élvet kínál az arra járónak.A Bakancslista Magyarország minimálstábja egy valóban különleges ajkai helyszínen járt, ilyen nincs még egy idehaza, de világviszonylatban is az első volt: valamikor itt gyártották ugyanis a levegőből csak nehezen kinyerhető kriptonnal töltött lámpákat. Hogy hogyan alakult a világszabadalom sorsa és mi lett a feltalálóval, arról az egykori üzemet helyzetbe hozó kulturális szakemberekkel beszélgettünk.Aztán irány a bányamúzeum, ahol bányarémmel nem, de fura nevű megkövesült ősdarazsakkal azért találkoztunk és kiderült, mi mindenre jó egy sötét bányajárat, illetve hogyan lehet nevelőszülője valaki egy bányagépnek…Az ország egyetlen olvasókabinját is megkerestük, hogy némi nyugalmat nyerhessünk egy jó könyv mellett – ennyi izgalom után…Irány tehát Ajka! Az A Brancs podcastek saját honlapján az alábbi podcasteket hallgathatod meg: ⁠Csúcsra Járatva, sec on the rock⁠ Lacsny Éva Szexuálterapeuta műsora https://abrancs.hu/show/csucsra-jaratva-sex-on-the-rock/ ⁠Kutya Brancs Nyakas Gáborral⁠ https://abrancs.hu/show/kutya-brancs/ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Szeretnél saját podcastet, vagy szeretnéd, ha valamelyik podcastünkben bemutatnánk? contact@abrancs.hu

Bakancslista Magyarország: Lőttünk, jártunk, s visszamennénk Várpalotára

Egy egész adást szentelünk a Dunántúl egyik legmenőbb várának, ahol a leghíresebb kapitány kora legkeresettebb kardforgatója volt. Alászállunk a kínzókamrába, hogy megtudjuk, milyen módszerekkel lehetett rávenni a delikvenseket a beismerésre, valamint megtudjuk, hogyan lehet az ember részesen a vitézi életmódnak a 21. században.

Végezetül kiderül, mit szól a körzeti orvos, ha a páciens buzogány okozta bordarepedéssel jelentkezik a rendelésen, valamint hogy miként lehet egy olyan hétköznapi tárggyal, mint a papír zsebkendő, fojtást csinálni a puskákhoz.

Tartsanak velünk a középkorba, majd 2023-ba, hogy megmutathassuk, milyen volt a várkapitányi élet akkor és most!

Ha létezett hazánk török megszállása alatt olyan helység, ami komoly bosszúságot okozott az ellenségnek, akkor Várpalota tutira bekerülne a Top 3-ba… A sokáig el nem foglalt erődhöz sok érdekes történet kötődik, ezért ugrottunk egy kicsit az időben és a térben és megkértük a Várpalotán regnáló egykori egri várkapitányt, Dobó István 21. századi letéteményesét, mesélné el nekünk, miként éltek eleink a félholdas zászló árnyékában.

Szó lesz korabeli lakomákról és csatákról, ármányról és szerelemről, bajtársiasságról és harcmodorról, valamint arra is fény derül, miért tudunk olyan keveset manapság a korunkban is remek példaképnek bizonyuló végvári hősökről? Először is természetesen a várpalotai vár kapitányáról, Thury Györgyről, aki kora legendás sportembereként több száz párviadalban volt érintett fél?

Várpalotai látogatásunk során megborzongunk a kínzókamrában. Például tudták Önök, mi volt régen a virágzó körte? Hogy működött és mire szolgált a páros kaloda?

Megnézzük, hogy fér el kéttucatnyi kiállítás egyetlen várban, valamint hogy miért szükséges erény a humorérzék, ha az ember várkapitánynak szeretne állni. És kiderül az is, mekkorát tud szólni egy korabeli fegyvermásolat egy tök üres várudvaron…

Az A Brancs podcastek saját honlapján az alábbi podcasteket hallgathatod meg meg:

⁠Csúcsra Járatva, sec on the rock⁠ Lacsny Éva Szexuálterapeuta műsora

⁠Kutya Brancs Nyakas Gáborral⁠ Magyarország legismertebb és legnépszerűbb kutyakiképzőjével

Nézd meg a podcast videó változatát az ⁠A Brancs YouTube csatornáján ⁠ Ha te is szeretnél saját podcastet magadnak, vagy vállalkozásodnak ne habozz keresni bennünket:

Hortolányi Gábor producer

contact@abrancs.hu

+36206667471

Bakancslista Magyarország: Megmásztuk Csókakőt!

Középkori latrinai töprengések, avagy hol van az árnyékszék, ha nem az árnyékban?

Mivel töltik az idejüket a vármacskák? Leleplezzük a törököket és az ő alkoholfogyasztási szokásaikat.  Hány kézen forgolódott meg Csókakő és miért nem laktak benne mindig?

És miért adták meg egyetlen kardvágás nélkül az ellenségnek?

Végül bekukkantunk a harmadik, már készülő Bakancslista könyv szerkesztésébe és utánanézünk, miért kell megcsókolnunk egy medvét meg egy kígyót, amikoregyszerűen csak egy megátkozott nőt akarunk kiszabadítani…

A Bakancslista Magyarország 12. epizódjában Fejér megye egyetlen történelmi várába látogatunk, hogy megnézzük, mi maradt a több mint 700 éves falakból?

A szeme közé nézünk egy szentnek, aki egyébként a törökök ellen is harcolt Csókakőnél, valamint eltöprengünk azon, milyen különleges erők dolgoznak a várhegy mélyében.

Az is kiderül, hogy sikerült a várat megmenteni a teljes enyészettől.

A podcast második felében több száz éves és egészen újkori hazai legendákról is lerántjuk a leplet. Kiderül például, hogy annak idején egészen vicces próbákat kellett kiállni, ha egy vitéz egy elátkozott nőt szeretett volna megváltani az átoktól – a lehetőség egyébként a 21. században is megvan erre. Megkapirgáljuk a legendagyártás mikéntjét: például hogyan lesz egy egyszerű köztéri ivókút messze földről látogatott kegyhely? És mi köze mindehhez a mulatós muzsikának?

Végezetül pár remek program a hétvégére. Igyunk kézműves sört, hallgassunk kimondhatatlan nevű skandináv írókat és ha még ennyi jó is kevés, akkor nézzünk végig néhány kihagyhatatlan táncelőadást a Királynék városában!

Az A Brancs podcastek saját honlapján az alábbi podcasteket hallgathatod meg meg:

Csúcsra Járatva, sec on the rock Lacsny Éva Szexuálterapeuta műsora

Kutya Brancs Nyakas Gáborral

Nézd meg a podcast videó változatát az A Brancs YouTube csatornáján Ha te is szeretnél saját podcastet magadnak, vagy vállalkozásodnak ne habozz keresni bennünket:

Hortolányi Gábor producer

contact@abrancs.hu

+36206667471

Az ország legromantikusabb és legbecsületesebb városának mondja magát egy tizenkétezres település az Alpokalja magyar határszélén. Odamentünk, hogy egyrészt megnézzük, igazat mondanak-e, másrészt hogy ellenőrizzük, miféle drogokat tároltak a padláson az egykori patikáriusok és hogyan hódoltak a középkorban a kőszegiek a felebaráti feljelentésnek. Bekukkantunk továbbá egy permakultúrás boszikertbe és hazafelé megállunk kicsit a magyar Marson is. Ha a török a 16. században az eredeti tervek szerint egyenletesen halad, hogy lerohanja Bécset és nem áll meg közben egy kis alpokaljai magyar városkában, egy 700 fős várvédő sereggel packázni, akkor egy horvát arisztokratát ma nem neveznénk a kőszegi hősnek. De megállt. Így viszont megtudhatjuk, hogy nem csak a várkapitányok, hanem a várbeli tűzmesterek feleségének is lehet annyi kurázsija, hogy latba vesse a kor gyógynövényes tudásának legjavát. E ponton megismerhetjük a kőszegi, kis híján máglyára küldött javasasszony történetét és bekukkanthatunk abba a kertbe, amit Kőszegen éppen az ő emlékezetére hoztak létre, a középkorban is használt növényekkel. Tudja Ön, mi az a kankófecskendő? Hát a tripperspritzen? Hogyan kellett ezt annak idején alkalmazni, és mi van manapság helyette? Hova kenjük a huszárzsírt és mit csinált egy jezsuita patikárius, ha nem megmérgezni, hanem meggyógyítani szándékozott páciensét? És mekkorát kell sikítani, ha az ember lecsúszik az ország egyetlen szabadesős vízi hullámvasútján?

Az A Brancs podcastek saját honlapján az alábbi podcasteket hallgathatod meg meg:

⁠Csúcsra Járatva, sec on the rock⁠ Lacsny Éva Szexuálterapeuta műsora

⁠Kutya Brancs Nyakas Gáborral⁠

Nézd meg a podcast videó változatát az ⁠A Brancs YouTube csatornáján

Pöcögtetünk, hungarikumozunk, ellenségünk fejecskéjéből zanzát főzünk

A tizedik podcastadásban végre visszaadjuk a magyar futballnak, amit megérdemel és beemeljük a megfelelő helyére: a hungarikumok közé. Amíg a hivatalos elismertetés is leköveti ezt, addig pihenésképpen megnézzük, mi köze a gombfocinak a kardvíváshoz és ha már éles szerszámok: áttanulmányozzuk a Magyar Földrajzi Múzeum kedves kis receptjét, amelyből kiderül, pontosan hogyan is kell elkészíteni egy tartós zanzásított koponyát.

Mi, magyarok, a meleg vizet nem találtuk fel, de a gombfocit igen! Ön csalódott, mert megint nem került be kedvenc magyar focicsapata a világ legjobbjai közé? Pedig létezik kis hazánkban olyan foci, amiben világbajnokok vagyunk – csak ne a műfüves pályákon keressük nyomait és előzményeit, hanem egy Pest megyei település egyik pizzériájának a pincéjében… Elmeséljük, hogyan került a sörös rekeszek és karton ketchupok közé Puskás Öcsi és a többiek, és megnézzük, hova nyúlnak vissza a hazai asztali pöckölődés nemes hagyományai.

Azon kedves hallgatóknak, akik továbbra is frusztráltnak érzik magukat a sztárfocisták túlfizetettsége és az ehhez viszonyuló pályateljesítmény okán, a kannibál gasztronómia jegyében egy különleges recepttel tudunk szolgálni. Az Érden található, igen érdekes anyagot bemutató múzeumban nem csak a magyar orvossal ismerkedhetünk meg, aki az afrikai bennszülötteket gyógyítva írta be magát a történelembe, de azt is megtudhatjuk, hogyan kell pontosan megfőzni halálos ellenségeink fejét és készíteni abból egy remek szerencsehozó trófeát. Konyhai kalandok Amazóniából, zanzásítva!

Először is elmegyünk egy malomba, aminek maga a malomrestaurátor a gazdája – és őrlünk, rostálunk, szitálunk, zsákba kötünk. És megkérdezzük hősünket, szerinte hány malmot lehet megmenteni a pusztulástól? Valamint azt is, hogyan lehet belőlünk malomipari kisinas?

Utána kiderül, mi köze a sárga sálas barnamedvének Farkas Bertalanhoz? Hányszor akarták kirúgni a TV Macit a köztelevízióból és végül ki maradt az utolsó barátjának?

Végezetül megnézzük, mi látható e hónapban a budapesti fotófeszten. Kattintsatok velünk, és kattintsatok ránk!

Húszezer. Micsoda? Hát a malmok száma az egyszeri Magyarországon. Mármint a történelmin. És most mi a helyzet? Nyolc. Ne csináld… Mondom: nyolc. Nyolc működő. A többi elenyészett, vagy éppen most enyészik. És van valami remény? Van. Találkoztam egy malomrestaurátorral. De hát ilyen szakma nem is létezik! Dehogyisnem: úgy hívják, hogy Tamás Péter.

Tudtad, hogy a malmokat, mint a mindennapi betevő előállításának helyszínét mindig is szent helynek tartották eleink? Úgyhogy azon kívül, hogy leadták az odavitt búza egytizedét, eszükbe sem jutott a malomban káromkodni, de rágyújtani sem. A Bakancslista Magyarország podcastban ezúttal bemutatkozik egy megmentett veszprémi malom és hős lovagja, aki kisfiúként a dédszüleitől elállamosított egykori malom romjai között játszhatott és megfogadta, ha felnő, minél többet megpróbál megmenteni az utókor számára.

A malmok után a tévés esti mese megnyugtató világa felé fordulunk és kielemezzük, mitől lett olyan sikeres a TV Maci – aki ugyan nem tündér, és nem kapálja a ház előtt a kiskertet, mégis részt vehetett az első magyar űrutazásban. Kis kitérővel pedig az ötletgazda Bálint Ágnes író emlékházába is bekukucskálunk egy pillanatra…

Falun lakva nem „truváj” a hajnali tehénfejés és a gyerek sem hiszi azt, hogy a felvágott a hűtőpultban készül. Viszont városi vagányként néha muszáj kiszakadni az aszfaltdzsungelből és  megnézni, milyen az élet egy zalai nyitott portán, ahol nem a háziak pingálták a csillagos eget, de majdnem…

Az adás további részében pedig arról értekezünk, mi köze a közönséges fehér lisztes zsemlének egy véres magyar ütközethez és vajon megvolt-t Mária Terézia császárnő a Berlint brahiból egy napig foglyul ejtő Hadiknak?

KedvesPodcast Hallgató!

Szereti ön a háziszörpöt, meg a kerti zöldségekből préselt friss ivólevet? Hát a kecskesajtot? A fűszeres-csilis olajat? Az éppen az imént kisült, fantasztikus illatú kovászos kenyeret? Akkor jöjjön el velünk egy zalai úgynevezett Nyitott portára, ahol nem csak az ottani életbe avatjuk be gyorstalpaló jelleggel, de azt is felvillantjuk, az adást követő napokban hol és hogyan kapcsolódhat be hasonló élvezetekbe a többi nyitott portán.

A továbbiakban kicsit komolyabbra váltva egy érdekes évfordulót villantunk fel – minden bizonnyal egyetlen olyan magyar településünk van, ahol az általános iskolások egyetlen áprilisi napon azért kapnak zsemlét, mert a településen valamikor lezajlott egy csata. Hogy mi köze a pékárunak a véres kardcsörtetéshez, megmagyarázzuk, elmeséljük az adás második felében.

Végezetül, nem biztatjuk arra, hogy szaladjon valamelyik streaming oldalra és nézze meg a legújabb magyar kardozós kalandfilmet, viszont inkább elregéljük a főhősének rejtélyes életét, különös tekintettel arra a budapesti szoborra, amelynek legérzékenyebb szervét simogatva még manapság is megúszhatjuk a bukást a vizsgákon. Titok, csel és pajzánság a lá 18. század! Tartsanak velünk!

További A Brancs podcastek: https://abrancs.hu/