A Levegőt! 1935-ben született, nagy ívű vers. Keletkezésének apropója, hogy az 1935-ös országgyűlési választáson szándékosan erőszakkal megbuktatták Bajcsy-Zsilinszky Endrét saját falujában, Tarpán. (Az emberek félelmére alapoztak).

Nincs, aki a költőnél jobban megérteni az idők szavát. A fasizmus akkor nőtt és virágzott, és voltak népboldogító, nagy kérdésekre választ adó, szociális motívumai is. Tehát úgy indult, hogy voltak benne szép eszmék. De aztán a terror, a felsőbbrendűség gondolata, a szélsőségesség fenevad át tette.

A versben benne van a tisztánlátás vágya: nézzünk szembe a gondolatainkkal, rendezzük sorainkat. Hatalmas ívű gondolati költemény ez, melynek gyönyörű a szerkezete, és sík váltásokkal dolgozik: a beszélő hazafelé megy és látja maga körül az eseményeket.

A Levegőt! jellegzetessége, hogy az Éjszaka-versek egyik darabja.

A Levegőt! műfajilag gondolati költemény, témája a kiszolgáltatottság, a jogfosztottság elleni tiltakozás. 

Hangulata indulatos, félelmet, szorongást sugalló.

Fő motívuma: éjszaka, gyermek, külváros, rend.

Költői eszközök: megszemélyesítés, költői kérdés, felkiáltás, metafora.

http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/jozsef-attila-levegot-elemzes/

https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_Attila

Illusztráció: Fodor Katus

http://instagram.com/fodorkata_illustrations/

A Hetedik ecloga az utolsó időszak verse, Radnóti legtragikusabb verseinek egyike, a bori notesz egy darabja, amelyet Radnóti 1944 júliusában írt a bori munkatáborban.

Radnótit és fogoly társait Szerbiába vitték kőtermelésre, útépítésre. A tábornak Lager Heidenau volt a neve, és Žagubica fölött a hegyekben helyezkedett el. Innen a táborból küldte haza verseit a költő.

A Hetedik ecloga szögesdrótos kerítések között, a munkatáborban született néhány hónappal Radnóti halála előtt. A vers egy utolsó szerelmi vallomás feleségéhez, amelyet a legelkeseredettebb állapotban, a legkilátástalanabb helyzetben tett. A magyar irodalom egyik legszebb vallomáslírája.

A műfaj csak a címe szerint ecloga, valójában inkább életkép. Az eclogák párbeszédesek, de ez a vers nem az. „Levélnek” szokták tartani, de az ecloga címre tekintettel inkább párbeszédszerű monológnak lehet fordítani. A lírai én többször is elhangzó kérdéseire csak az emlékek, a belső hang válaszolhat.

A vers a munkatáborban lévő költő valós helyzetét és álmait, képzelődéseit mondja el. Mindvégig kettősség jellemzi: valóság és álom világa, tények és vágyak élesen elkülönülnek.

A jelen, a valóság nem érthető, hiszen a költő helyzetét semmilyen észérvvel nem lehet megindokolni. Egy kiszolgáltatott ember szavait olvassuk a versben, aki csupán játékszer volt a történelem kezében. Élete kettétört, jövőjét elvették, ugyanakkor felháborodásnak, lázadásnak nyoma sincs a hangjában. A sorok mögött egy hatalmas tragédia húzódik meg, amely az emberiség szégyene: a háború.

http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/radnoti-miklos-hetedik-ecloga-elemzes/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s

Illusztráció: Fodor Katus

http://instagram.com/fodorkata_illustrations/

Minden ezzel a verssel kezdődött a ’90-es évek elején (Erdőkertes, Anyám fekete rózsa MAGYAR NYELVŰ NEMZETKÖZI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ TALÁLKOZÓ) Köszönöm Lapu Mari🖤

B.F

Kosztolányi Dezső 1936. november 3-án bekövetkezett halálának éjszakáján- született. Buda Ferenc szinte napra pontosan húszéves volt, amikor az 1956-os forradalmat az orosz tankok eltaposták. A két tudatosított hagyomány közül ez a második határozta meg erősebben az életútját, annál is inkább, mert a forradalom eltaposása után írott verseiért perbe fogták és elítélték.

„1956-ban voltunk húszévesek. A harmadik félévet jártam a debreceni egyetemen. Néhány vers miatt perbe fogtak, egy esztendőre ítéltek el, ezt letöltöttem. Fiatal voltam, erős, a börtönnel nem tört bennem ketté semmi, de újra kellett kezdenem mindent" – mondta erről. Költészetének alakulására is hatással volt a börtönben töltött egy év. Olyan világba került, ahol a külsővel szemben mindenképpen egy belsőt kellett kialakítania, s azt felmutatnia. A hatalmat, a mindenkori hatalmat valójában ekkor tanulta meg gyűlölni.

Buda Ferenc életútját 1956 és a hozzá való ragaszkodás a félbehagyott, csak később elvégzett egyetemmel, az útkeresésekkel, a kései letelepedéssel (Kecskeméten), az állandó szembenállással erősen meghatározta. Az ötvenhatos verseihez írott jegyzetében mondja: „Szabadulásom pillanatában a bosszúvágy – ha egyáltalán tápláltam magamban effélét – azon nyomban kihunyt belőlem. Túléltem, ami történt. Személyes elszámolni, leszámolni valóm senkivel nincsen. Szükséget nem szenvedek, megbecsülés övez. Ám az igazság helyreálltát várom azóta is." A hatvanas években tagja volt a „Hetek” nevű költői csoportosulásnak.

Kényszerek, gondok, vállalások az egyik oldalon – a másikon viszont ott volt-van az ezekből való kilépés vágya is. A kilépésnek ez a vágya mintha a Kosztolányi-hagyományra utalna vissza, ezt erősíti a Lennék kisgyermek című versben felszakadt vágy is:

Valami mégis megszakadt félbe.
Egy évben egyszer játszani kéne. –
Szánkázni télben, fürödni nyáron,
Csücsülni hajlós cseresznye ágon.

https://mmakademia.hu/mobil-munkassag/-/record/MMA9066

https://hu.wikipedia.org/wiki/Buda_Ferenc_(k%C3%B6lt%C5%91)

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/buda-ferenc

https://pim.hu/hu/dia/napi-idezet/lennek-kisgyermek

Illusztráció: Fodor Katus

http://instagram.com/fodorkata_illustrations/

„A vers szinte arcul csapott, mikor előszőr találkoztam vele 18 évesen. Fájdalmasan őszinte!” A hajnali részegség a Számadás című vers ciklus darabja, 1933 őszén keletkezett. Kosztolányi ekkor már tudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, rákja előrehaladott állapotban van. Szembesülnie kellett azzal a gondolattal, hogy már csak egy rövid kis idő van hátra, aztán jön a vég. Egyszer az embernek szembe kell néznie azzal, hogy bizony ő sem kivétel, hogy neki is el kell mennie. És ilyenkor felmerülnek a kérdések, hogy miért éltünk, miért én éltem és nem más? Kell lenni e valami okának. És mi célja volt az életemnek? Mit tettem le az asztalra, mit hagyok itt? De azért a Számadás ciklus mégsem olyan számadás, mint Babits Mihály esetében a Jónás könyve vagy Ady Endre esetében az Üdvözletet a győzőnek. Kosztolányi utolsó gondolatai nem nemzetféltő gondolatok, őt csak a saját sorsa foglalkoztatja, mégis megrendítően szépet alkotott. A hajnali részegség is egy sajátos létértelmezés: a szemlélődő-meditáló lírai én felméri az emberi élet lehetőségeit, szembenéz az elmúlással, és kísérletet tesz valamiféle egyetemes megértésre. A lét értelmére kérdezz rá, és az erre adott válasza kerül kiemelt helyzetbe, ez a válasz a vers üzenete. A magyar filozófiai költészetben olyan nagy versek tekinthetők a Hajnali részegség előzményének, mint Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban és Petőfi Sándor Világosságot! című alkotása. http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/kosztolanyi-dezso-hajnali-reszegseg-elemzes/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Kosztol%C3%A1nyi_Dezs%C5%91 Illusztráció: Fodor Katus http://instagram.com/fodorkata_illustrations/

A Flóra iránti beteljesületlen szerelem egy menekülési kísérlet volt a költő számára, aki ekkorra már elfogadta a halál gondolatát. József Attila súlyos betegen (az akkor még ismeretlen Borderline személyiségzavar volt problémája, de skizofréniának hitték és félrekezelték) a teljes összeomlás szélén állt és Flórába kapaszkodott. Ezt a kapcsolatot az utolsó lehetőségként élte meg.

Teljes elemzés: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/jozsef-attila-floranak-elemzes/

https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_Attila

Egyik nagy kedvencem a kilencek költőcsoport egyik alapítójának verse. 

http://www.utassyjozsef.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Utassy_J%C3%B3zsef

https://konyvtar.dia.hu/xhtml/utassy_jozsef/Utassy_Jozsef-Tuzek_Tuze.xhtml