Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?
Vissza

1.3 Hajnali részegség

Vissza

1.3 Hajnali részegség

Jan 21. | 8 perc

Társadalom és kultúra
00:00:00
/
00:08:14

„A vers szinte arcul csapott, mikor előszőr találkoztam vele 18 évesen. Fájdalmasan őszinte!” A hajnali részegség a Számadás című vers ciklus darabja, 1933 őszén keletkezett. Kosztolányi ekkor már tudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, rákja előrehaladott állapotban van. Szembesülnie kellett azzal a gondolattal, hogy már csak egy rövid kis idő van hátra, aztán jön a vég. Egyszer az embernek szembe kell néznie azzal, hogy bizony ő sem kivétel, hogy neki is el kell mennie. És ilyenkor felmerülnek a kérdések, hogy miért éltünk, miért én éltem és nem más? Kell lenni e valami okának. És mi célja volt az életemnek? Mit tettem le az asztalra, mit hagyok itt? De azért a Számadás ciklus mégsem olyan számadás, mint Babits Mihály esetében a Jónás könyve vagy Ady Endre esetében az Üdvözletet a győzőnek. Kosztolányi utolsó gondolatai nem nemzetféltő gondolatok, őt csak a saját sorsa foglalkoztatja, mégis megrendítően szépet alkotott. A hajnali részegség is egy sajátos létértelmezés: a szemlélődő-meditáló lírai én felméri az emberi élet lehetőségeit, szembenéz az elmúlással, és kísérletet tesz valamiféle egyetemes megértésre. A lét értelmére kérdezz rá, és az erre adott válasza kerül kiemelt helyzetbe, ez a válasz a vers üzenete. A magyar filozófiai költészetben olyan nagy versek tekinthetők a Hajnali részegség előzményének, mint Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban és Petőfi Sándor Világosságot! című alkotása. http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/kosztolanyi-dezso-hajnali-reszegseg-elemzes/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Kosztol%C3%A1nyi_Dezs%C5%91 Illusztráció: Fodor Katus http://instagram.com/fodorkata_illustrations/

Tovább a podcast oldalára