Jelenleg 4,57 milliárdan rendelkeznek interneteléréssel a világon, hazánkban pedig a lakosok több mint felének (5,3 millió fő) van okostelefonja. A 15 éves korosztályban 10 gyerek közül legalább 7-nek saját okostelefonja, számítógépe vagy tabletje van. Ezekkel az eszközökkel könnyen elérhetővé válik számukra a világ legnagyobb tudásbázisa: az internet. Mire használják a gyerekek az internetet? Milyen szokásaik, elvárásaik vannak ezen a területen és milyen következményei lehetnek mindennek hosszútávon? Más felnőttek lesznek mint a szüleik? Milyen képességekkel fognak bírni a most vagy ezután születő gyerekek? Esetleg hátrányba kerülhetnek azok a gyerekek, akik iskolás korukig nem tévéznek, tableteznek vagy okostelefonoznak? 

Tudásátadás- tudásszerzés tekintetében az elmúlt néhány évtizedben forradalmi átalakulások mentek végbe, melynek következményeként az iskola veszített az ezen a területen betöltött monopol szerepéből. Az ismeret- és információszerzés a legkülönfélébb csatornákon, informális fórumokon történik, ezek pedig nagyban eltérnek az iskolában megszokott formáktól. Az oktatás már most átalakulóban van! De merre fejlődik és változik a jövőben az online lehetőségek hatására? Szükség lesz- e még pedagógusokra, iskolaként használt épületekre, vagy minden megoldódik digitálisan?

Ezekre és még számos izgalmas kérdésre kapunk választ ebben az epizódban, úgyhogy készítsd be a jegyzetfüzetet, tollat és koppints a lejátszás gombra. 

Adásunkban széles spektrumot bejárva az MI, a gépi tanulás mindennapi vetületeivel ismerkedhetünk meg. Belegondoltál már abba, hogy egy mesterséges intelligenciát milyen jellemzők tesznek intelligenssé? Ha valóban intelligens, akkor ennek mesterséges jellemzőit hogyan ismerjük fel? Az intelligenciához általában emberi tulajdonságokat kötünk, így ahhoz, hogy definiálhassuk az MI-t, először meg kell tudnunk alkotni a természetes intelligencia fogalmát. Nem egyszerű kérdéskör, igaz?

Beszélgetőtársunk, Szirtes Gábor felfedi kétségeit a mesterséges intelligencia létezésével kapcsolatban és rávilágít arra, hogy a mindennapjainkban inkább algoritmusok és egyszerű gépi tanulással működő rendszerek működnek, amelyeken ő is nap, mint nap dolgozik. Miben különbözik az emberi idegrendszer (az agy) egy gép „idegrendszerétől”? Miért lehet boldog a robotporszívó? Miért fontos, hogy tudjuk predikálni a környezetünket, és mi értelme a gépek esetében a prediktív analitikának? Milyen rendszerek segítik a humán erőforrásban, az értékesítésben, a marketingben vagy akár a szoftverfejlesztésben dolgozó szakemberek munkáját? Hogyan képes egy gép tanulni? Mindezekre és még sok más izgalmas kérdésre kapunk választ Szirtes Gábortól.

Ha benned is maradt megválaszoltalan kérdés a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hallgasd meg epizódunkat! 

Talán nem is gondolnánk mennyi technológiai eszköz fejlődését, kifejlesztését és később a fogyasztói piacra, a köztudatba kerülését generálta az űrkutatás és az űrutazás fejlődése. A legegyszerűbb példa erre, amely talán minden hallgató zsebében ott lapul, az okostelefon kamerája. A NASA az űrutazásai alkalmával kényszerült arra, hogy egy minél kisebb és könnyebb képalkotási technológiát fejlesszen ki a kameráihoz, annak érdekében, hogy az űreszköz kilövése kevésbé legyen költséges. Ma már ugyanezt a technológiát használják az okostelefonok kameráinak gyártói is.

Az adásban ugyanakkor fény derül az űrkutatás és az űrtevékenység közötti különbségre, illetve arra is, hogy milyen előnyei származnak Magyarországnak abból, hogy belépett az Európai Űrügynökségbe. Mik azok a nagyszabású projektek, amikben részt vehetnek a hazai kutatók és az egyetemi hallgatók? Milyen lehetőségei vannak egy magyar fiatalnak az űrkutatásban, űrutazásban? Miért nem egyszerű kérdés az űrszemét-helyzet kezelése, az eltakarítása? Milyen veszélyek rejlenek ebben? Mi a helyzet a magyar műholdakkal? Miért nem csak a technológiai oldala bonyolult és problémás a Mars-utazásnak?

A fentiekre és még számos más izgalmas kérdésre derül fény a podcast negyedik adásában. Ha szerinted sem határ a csillagos ég, akkor hallgasd meg epizódunkat!

Az első ipari forradalom a szénfűtésű gőzgép feltalálásával hozott robbanásszerű gyártástechnológiai fejlődést. A második ipari forradalom az elektromossággal adott lendületet a termeléstechnológiának. Az Ipar 3.0 - ami már az 1970-es években elkezdődött - az informatikával hozott változást az iparba és állította a számítástechnikát a gyártás középpontjába. Mi a helyzet a negyedik ipari forradalommal? Valóban nevezhető forradalomnak? Hol tartunk most? Mitől lesz egy gyár ipar 4.0-s? Miért fontos jelenleg is az ember szerepe az üzemekben?

Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szakemberek segítségével, miközben egy tiszta képet alkottunk arról, miért és milyen eszközök, folyamatok segítségével állítja a hatékonyságot a középpontba az Ipar 4.0. Az elméleti alapok mellett a két gyártócég vezetőjének segítségével a gyakorlati oldalát is megismerhettük és azt is megtudhattuk, hogyan hatott ezekre a folyamatokra a COVID-19 járvány.

Szeretnél Te is tisztán látni végre az Ipar 4.0-val kapcsolatban? Hallgasd meg epizódunkat!

A járvány berobbanása után a vállalatok online videokonferencia-eszközökre helyezték át szinte minden tevékenységüket; az eseményeket, egyeztetéseket, ezzel egy újfajta munkamódszerhez szoktatva az irodai munkavállalókat. Mi történt azokkal, akiknek a munkaköre nem teszi lehetővé az otthoni munkavégzést? Mi vár rájuk a jövőben? Mikor térhet vissza minden a rendes kerékvágásba?

A kutató rávilágított a járvány pozitív hatásaira is, beszélt a járvány előtti állapot várható visszaállásáról, illetve arról is, hogy milyen módon változott meg az emberek hozzáállása a luxushoz, a munkahelyi környezethez és a technológiához. Mely vállalatok profitáltak a járványidőszak alatt, melyek kerültek rosszabb helyzetbe és mit jelent ez hosszú távon.

Téged is foglalkoztat a jövőnk, a poszt-COVID korszak? Hallgasd meg epizódunkat! 

1997-ben Garri Kaszparov volt az első sakkvilágbajnok, aki vereséget szenvedett sakkjátszmában egy számítógéptől, az IBM által fejlesztett Deep Blue-tól. Ez a kísérlet jó példa volt arra, hogy a szakértők értékelni tudták a mesterségesintelligencia-kutatás akkori állását. De mi a helyzet manapság?

Első epizódunk alkalmával Mérő professzor úr segítségével körbejártuk a mesterséges intelligencia számos aspektusát, többek között azt, hogyan változott a tudomány a számítástechnika, a jog és több más szakterület fejlődésével. Milyen veszélyek és főként, milyen lehetőségek rejlenek az AI-ban, miért és miért nem mesterséges intelligencia egy önvezető autó. Kitértünk arra is, hogy milyen problémákkal szembesülhet a társadalom a mesterséges intelligencia technikai, jogi és akár vallási kereteinek meghatározásakor és erre milyen megoldások születhetnek a jövőben.

Ha téged is foglalkoztatnak ezek a kérdések, hallgasd meg podcast epizódunkat!

Műsorvezető: Juhász Bálint

Készíti a Podcasterz.hu csapata: podcasterz@podcasterz.hu