Az iparban ma már nehéz olyan folyamatot találni, amit nem valamilyen gép segítségével végeznek. Sokszor rendkívül kreatív megoldásokat hoznak létre a mérnökök, hogy hatékony eszközöket állíthassanak hadrendbe.A gépek tervezését művészi szintre emeli a Magyar Ipar Célgép Nagydíj, hiszen olyan konstrukciók kerülnek górcső alá, amelyek egyedi koncepció alapján készülnek. 2023-ban harmadszorra rendezték meg ezt a gépész versenyt (rekord mennyiségű 114 nevezővel), amelynek a fókuszában többek között a vegyipari célgépek álltak – összesen 18 pályamű érkezett e témában. A Gépész Szalont, a verseny díjátadó szakmai rendezvényét június 28-án rendezték meg a budapesti Millenium Házában.A megmérettetésen induló nevezéseket komoly szakmai tekintélyek bírálták el, és így kerültek ki a győztesek. Összesen tíz kategóriában osztottak ki elismeréseket, azaz hat ipari célgép és egy vegyipari célgép kategóriában. Egy tervezőmérnök kapta „Az év tervezője 2023” címet. A közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapó pályázat nyerte. Továbbá kihirdették „Az év öko célgépe 2023” és „Az év ötlete” győztesét is.A Célgép Nagydíjról szóló podcast adás megszólalói:

• Metál Attila, a verseny zsűrielnöke, a Knorr-Bremse Budapest Rail Systems kutatás-fejlesztési részlegvezető és a Gépipari Tudományos Egyesület Konstrukciós Szakosztályának titkára
• Sipos Sándor, a Nagydíj főszervezője és a Chemplex Kft. ügyvezetője

Ebben az epizódban dr. Baracsi Katalin internetjogászt faggatjuk, a fókuszban a mesterséges intelligenciával, amelynek szabályozásával talán még épp' időben kezdett el foglalkozni az Európai Unió. A történelemben először fordul elő az is, hogy a törvény dinamikusan idomul egy technológia gyors fejlődéséhez. Szakértőnk úgy véli, óriási segítségünkre lehet az AI, miközben előttünk lebeg annak az árnyéka is, hogy mi lesz, ha egyszer testet ölt, arcot kap, és megjelenik például a munkahelyeken - a raktáraktól az irodaházakig? Ki dönti el, hogy humán és robot dolgozót mi illeti meg? És milyen esélyeink vannak egy kollégával szemben, aki sosem alszik, sosem eszik, sosem lesz gyereke, akiért el kell menni az óvodába és valószínűleg szabadságigényért sem veri majd a főnök asztalát. Apropó: és a főnök asztala mögött ki fog ülni?

2023-ban már sok hétköznapi és üzleti tevékenységünket online végezzük, emellett a fizikálisan megrendezett események továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek. Magyarországon az ipar számára a legfontosabb – és egyben legnagyobb – ilyen aktivitás a HUNGEXPO által minden évben megszervezett IPAR NAPJAI kiállítás, amely a tavalyi évtől az AUTOMOTIVE kiállítással párhuzamosan zajlik.Közelednek az IPAR NAPJAI – AUTOMOTIVE kiállítások. Ez általában remek platform a magyar és nemzetközi ipari vállalatok számára, hogy valamilyen újdonsággal rukkoljanak elő. Adásunkban az alábbi kérdéseket jártuk körbe:

• Milyen várakozásokkal indulhat neki egy vállalat az IPAR NAPJAI – AUTOMOTIVE kiállításoknak? Mire számít a HUNGEXPO?
• Milyen programokkal találkozhatunk a kiállításokon?
• Miért érdemes kiállítani egy ekkora eseményen?
• Milyen újdonságokkal készülnek a kiállítók?
• Hogyan juthatnak be a rendezvényre az érdeklődők?

Vendégeink:

• Márki Enikő, a HUNGEXPO IPAR NAPJAI kiállításigazgatója
• Sipos Sándor, a Chemplex Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Ipari Célgép Nagydíj megálmodója
• Sulykos Éva, a Jouleing Kft. ügyvezető igazgatója

Regisztrálj az IPAR NAPJAI – AUTOMOTIVE kiállításra:https://iparnapjai.hu/newtechnology Írd be a naptáradba az ipar legfontosabb hazai eseményét: IPAR NAPJAI – AUTOMOTIVE május 16-19.

Az intalogisztika, belső anyagmozgatás és leltárazás minden vállalat esetében kihívást jelenthet. Rengeteg költséget és energiát emészthet fel egy-egy rendszer felépítése, ha nem a megfelelő módon, a lehető legalaposabban tervezik meg az ökoszisztémát. Ebből adódóan számos hibafaktor jelentkezhet, amelyek miatt a vállalatok inkább a hagyományos módszereket preferálják, holott azzal szintén jelentős mennyiségű akadály jelentkezhet. Pedig ma már megtalálhatók a piacon azok a technológiák, amelyekkel hatékonyan kezelhetik a vállalatok az anyagmozgással kapcsolatos folyamataikat. De hogyan lehet ezeket a műveleteket egyszerűbbé, átláthatóbbá és nem mellesleg automatizálttá tenni? A kérdéseinkre választ az Antra ID IT vezetője, Pesti János adott. Adásunkban többek között választ kapunk arra, hogy:- Mi az az RFID technológia, mire használható?- Milyen követési technológiák javasoltak bizonyos területeken?- Elérhető-e a teljes automatizálás?- Milyen hibákat NE kövessünk el?- Milyen a jövő intralogisztikája? A NEWtechtalk legfrissebb epizódjában az intralogisztika egyik legérdekesebb területét tártuk fel Pesti Jánossal, az Antra ID IT vezetőjével!

Valóban: a hackereket is segíthetik az újult erővel terjedő AI-k, de a kibervédelmi szakembereknek szintén segítenek, így tartják a lépést - vallja Sándor Barnabás, az Óbudai Egyetem kiberbiztonság kutatója és doktorandusz hallgatója.Hogyan változik, akár az ipari kiberbiztonság az elmúlt időben felgyorsult mesterséges intelligencia versenyben? Milyen új fenyegetések jelennek meg az online térben, amikre feltétlenül oda kell figyelni? Hogyan viszonyulunk az adatbiztonsághoz - akár magánemberként, akár ipari rendszerek üzemeltetőiként, és hogyan kellene?És, a technológia napos oldalát is megnézve: hogyan segíthet a fenntarthatóság növelésében?Megannyi kérdésre szakszerű válaszok a NEWtechtalk aktuális epizódjában, Sándor Barnabástól. Hallgasd Apple és Google podcasten, illetve Spotify-on, illetve podcast.hu-n és podtail.hu-n!

Napjaink minden biztató eredménye ellenére talán még mindig kétkedve fogadod, hogy a fémmegmunkálás is lehet fenntarthatóbb, ráadásul olyan megoldásokkal, amelyek nem csak egy-egy üzem, illetve gyártó karbonlábnyomát csökkentik, hanem az egész értékláncét.

A ma ismert és alkalmazott trendeket, már beépített emisszió csökkentő megoldásokat és a közeljövő vágyott lehetőségeit a NEWtechtalk aktuális epizódjában mutatjuk be, nem egy, hanem rögtön három fém- és gépipari vállalat vezetőjével, Kovács Gáborral, a DMG MORI Hungary ügyvezetőjével, Sipőcz Zoltánnal, a Mazak mérnökség vezetőjével és Bálint Anitával, a Lovász Forgácsoló Kft. kommunikációs vezetőjével.

Nem másról, mint az Antra ID vállalatáról van szó. Az intralogisztikai megoldásokkal foglalkozó rendszerintegrátor társaság saját fejlesztésű megoldásokkal járul hozzá a partnerei fejlődéséhez. Adásunkban Ozsvald Lászlóval, az Antra ID egyik alapítójával és korábbi technológiai igazgatójával beszélgettünk.

Adásunkban az alábbi kérdésekre kaptunk választ:

• Mit jelent az Antra ID elnevezés?

• Milyen változásokon ment keresztül a technológia az elmúlt harminc évben?

• Hogy nézett ki egy automatizálást rendszer harminc éve?

• Milyen lesz az intralogisztika jövője?

• Mely iparágaknak van szüksége leginkább az automatizálásra?

Rendhagyó módon nem újdonságokról beszélgettünk, hanem arról, hogyan vált sikeressé egy intralogisztikával foglalkozó vállalat Magyarországon.

Az adás meghallgatásához kattints a lejátszás gombra!

Az IT munkaerőhiányra világít rá az Oriana által a közelmúltban kiadott „Üzleti alkalmazásfejlesztés és üzleti folyamatok digitalizációjának helyzete 2022” című vezetői kutatása. Adásunkból kiderül, hogy a magyar vállalatok elsődlegesen az üzemeltetés területén érzik a munkaerőhiányt, azaz a megkérdezettek 64,7 százaléka vallotta ezt. Kevéssel a második a szoftverfejlesztés területe, ahol a cégek 61,7 százaléka keres IT szakembert, de sok informatikus hiányzik a biztonság területéről is, ami 47 százalékot jelent. Az akkut fejlesztőhiány miatt pedig a vállalatok 44 százalékánál kellett üzleti projekteket elhalasztani vagy módosítani, ami az esetek többségében 50-100 millió forintos kiesést okozott.

A NEWtechtalk ezen epizódjában a következő kérdések kerülnek boncasztalra:

• Hogyan alakulhatott ki munkaerőhiány az IT szektorban?

• Milyen skillekkel rendelkezzen a jó informatikus?

• Hol tart ma a szoftverfejlesztés?

• Mit kell tudnia a jövő informatikusainak?

Az Oriana kutatása rávilágított arra, hogy a cégek tartósan küzdenek az IT területen tapasztalható munkaerőhiánnyal, ugyanis egyharmaduk immár két éve nem tudja betölteni az üres pozíciókat. Adásunkban a jelenséget Basa Richárd, az Oriana vezérigazgatója mutatja be.

A kérdés még tovább bővíthető számos más épülettel, ahol hatalmas tetőszerkezeteket gyártottak. A válasz pedig az, hogy mindkét esetben a Weinberg ’93 Építő Kft. végezte a monumentális acélelemek megmunkálását.

A vállalatot 1993-ban alapították és építőipari kivitelezéssel foglalkoztak. A kezdeti időszakban könnyűszerkezetes létesítményeket hoztak létre, valamint a burkolási feladatokat is ők végezték. Folyamatos üzletfejlesztési politikájuknak köszönhetően különböző termékek gyártását irányozták elő. 2002-ben indult el az acélszerkezet-gyártási üzletáguk, amely a másodlagos tartószerkezeteknek a saját használatra történő gyártását jelentette. Már ebben az időszakban a távlati célok közt szerepelt, hogy modern fejlett gyártástechnológiát alkalmaznak, amellyel nemcsak Magyarországon, hanem a külföldi piacokon is versenyképes lehet a vállalat.

- Milyen technológia és milyen berendezés szükséges a nagyméretű acélelemek megmunkálásához?

- A Weinberg ’93 milyen projekteket vállal?

- Mitől különleges a Magyar Zene Háza konstrukciója?

- Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a MAZAK 3D Fabri Gear 400 II lézervágó gép?

„A 3D Fabri Gear 400 II lézervágó gépet azért vásároltuk, mert széles alapanyagtartományban képes dolgozni. Egyszerűen megfogalmazva egy 20 milliméteres átmérőjű csőtől kezdve a 408 milliméteres átmérőjű csőig kezeli az elemeket. Ezen periférián belül nyitott szelvényeket, H-szelvényeket, L-szelvényeket és akár egyedileg hajlított egységeket is képes feldolgozni, vágni, menetelni, azaz minden olyan műveletet végrehajtani, ami számunkra feltétlenül szükséges a gyártás során” – mutatja be a lézervágó berendezést Lovas Róbert, a Weinberg termelésért felelős ügyvezető igazgatója.

Az intralogisztikai folyamatok számos összetevőből állnak, amelyekhez magas szaktudás szükséges. A NEWtechtalk friss epizódjában a teljes raktárautomatizálás elérésének lehetőségét vizsgáltuk.

2021 novemberétől a cseh központú Közép-európai Automatizálási Holdinghoz immár három vállalat is tartozik, amelyek egymással párhuzamos működésre képesek. A csoporthoz tartozó cégek olyan módon egészítik ki egymást, hogy megbízhatóan és gyorsan végzik el a nagyobb projekteket is. Jelenleg ezt a szinergiát mélyítik. Az Automa cseh vállalat célgépek, gyártósorok és robotizált munkaállomások tervezésére és gyártására szakosodott. Az Auware Engineering a gyártósorok mellé PLC programozást biztosít, illetve kisebb, kiegészítő gyártósorokat készít. Az Antra ID pedig az intralogisztikai megoldásokat nyújtja.

Az Antra ID Kft. IT vezetője, Pesti János mutatta be magazinunknak az intralogisztikában rejlő buktatókat, megoldásokat és lehetőségeket. A vállalat olyan háttérrel rendelkezik, hogy értik az intralogisztika és az IT működését, ezáltal képesek olyan megoldást biztosítani, ami a folyamatok optimális működését szolgálja az anyagmozgatás területén.