Ebben az izgalmas epizódban Kun Zoltán, előadó és megbízott egyetemi oktató osztja meg velünk értékes meglátásait a stressz, alvás és regeneráció témakörében. Zoltán feltárja előttünk, hogy a stressz valójában folyamatosan jelen van életünkben, még akkor is, amikor nem érzékeljük közvetlenül. Bemutatja a legmodernebb stresszmérési technológiákat, különös tekintettel a professzionális EKG készülékekre, amelyek segítségével pontosabb képet kaphatunk szervezetünk állapotáról.

Az epizód során mélyrehatóan foglalkozunk az alvás minőségének kulcsfontosságú szerepével a stresszkezelésben és általános jóllétünkben. Zoltán praktikus tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan tudunk napközben is hatékonyan regenerálódni és kezelni a stresszt.mellett betekintést nyerünk abba is, hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a munka világát, és milyen új lehetőségeket teremt számunkra.

Végül, de nem utolsósorban, Zoltán hangsúlyozza a rendszeres fizikai aktivitás fontosságát mind a stresszkezelés, mind az alvásminőség javítása szempontjából. Az epizód során személyes tapasztalatain és szakmai meglátásain keresztül segít megérteni, miért kulcsfontosságú odafigyelni ezekre a területekre a modern, gyorsan változó világunkban, és hogyan tudjuk optimalizálni regenerációnkat a mindennapi életben.

Ha jobban megismernétek Kun Zoltánt is:

• www.fusionvital.hu
• www.nextacademy.hu

Támogató: Streamnet Zrt.
Gyártó: Showcast Media

Ebben az epizódban beszélgetőpartnerünk Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke, aki elkalauzol minket a magyar adóhatóság digitális átalakulásának és adatkezelési rendszerének világába. Megtudhatjuk, hogyan fejlődött az adóhatóság az elektronikus adatfeldolgozás korai éveitől napjainkig, valamint hogyan alkalmazzák a modern technológiákat és mesterséges intelligenciát a hatékonyabb működés érdekében.

A beszélgetés az APEH (mai NAV) megalakulásáról és az 1988-as adóév első elektronikus adatfeldolgozási kísérleteiről indult. Vágujhelyi Ferenc kifejtette, hogy már akkor cél volt az elektronikus adatfeldolgozás, annak ellenére, hogy számos technológiai és digitális írástudásbeli korlátozás létezett. Az adóhatóság adattárházak létrehozásával és az adatok lekérdezés-orientált tárolásával lényeges fejlődést ért el. Az adatelemzést és az adattárházakból létrehozott adatpiacokat is részletezték. Az adóintegritási szabályok alkalmazásával fedeznek fel leggyakrabban devianciát (szabálytalanságokat).

A beszélgetés során kiemelték a NAV modern adatgyűjtési és elemzési megoldásait, mint például az online számla és pénztárgéprendszerek. A mesterséges intelligencia és mélytanulás szerepe is szóba került, ahol a rendszer segít a gazdasági és számviteli csalások felismerésében és kezelésében. Elnök úr hangsúlyozta, hogy az adóhatóság célja nem csupán a szankcionálás, hanem a segítő szándékú adategyeztetések és támogató eljárások bevezetése. Az üzleti adatok kezelése anonymizált formában történik, hogy az egyének adatvédelmét biztosítsák.

Vágujhelyi Ferenc arról is beszélt, mennyire fontos a globális szinten történő együttműködés az adóhatóságok között, és hangsúlyozta a különböző nemzetközi szervezetekkel (pl. IOTA, WCO) való közös munkát, és az Európai Unió keretein belüli együttműködéseket. A jövőre vonatkozó tervekről is szó esett, különös tekintettel a NAV ügyfélszolgálati stratégiáinak és nyelvezetének egyszerűsítésére. Az adóhatóság célja, hogy elősegítse a vállalkozások önkéntes jogkövetését és tovább csökkentse a gazdaság fehéredését.

 A hazai vállalatok még digitálisan éretlenek, ha a HR folyamatok automatizálásáról van szó. Csak negyedük digitalizálta a HR folyamatokat, 22%-uk csak az on boarding tréningekhez használja, 19%-uk pedig a HR analitikában. Az emelkedő százalékok kecsegtetőek, de vajon stratégia is van a bevezetés mögött, vagy csupán a piaci nyomás hatása lenne? A Jobsgarden 2024-es kutatásában 76 munkáltatót és több száz munkavállalót szólaltatott meg az álláskeresés, jelöltelőszűrés, AI munkahelyi alkalmazása témák köré szervezett kérdőívében. Tényleg van bennünk félelem, hogy elveszi a munkánkat a mesterséges intelligencia? Melyik területen adhatja a legnagyobb hozzáadott értéket az AI? Mit érdemes tenni munkavállalóként? Honnan ered a témával kapcsolatos ellenállás, és hogyan kommunikálhatók az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések bevezetése a szervezeten belül? Mikor van tényleg szükség rá, és hogyan válasszunk a különféle megoldások közül? És egyáltalán mit nyerhet egy cég az AI bevezetésével? Erről és még sok minden másról beszélgettünk Székely Lillával, a Jobsgarden Workforce digitalization and IT Recruitment vezetőjével.

Támogató: Streamnet Zrt.
Gyártó: Showcast Media

A chatbot szó jelentése is kibővült a nyelvi modellek megjelenésével. Az AI térnyerése egészen új dimenziókat nyitott az ügyfelekkel való kapcsolattartásban. A chatbotok mára már olyan fejlett szoftverekké váltak, amelyek képesek interaktív kommunikációra valós, emberi személy beavatkozása nélkül.
Persze néha, legfőképp a kezdeti időkben, a tanulási folyamatuk elején érdemes jobban figyelni rájuk. Előnyük, hogy nagy számú ügyfelek képesek kiszolgálni egyidőben és a fejlődésre, tanulásra is képesek.

De milyen okai és szükségletei voltak a Magyar Telekomnak, hogy saját fejlesztésű digitális asszisztensekkel kezdjen kísérletezni?
Mennyire egészítik ki a már meglévő VANDA-t, aki hat évvel ezelőtt Magyarországon elsőként állt munkába, mint virtuális üzleti asszisztens? 
Milyen kihívásokkal kellett szembesülni a fejlesztés során és hogyan küzdöttek meg ezekkel?
És igazából mit lehet azzal nyerni céges szinten belső-, és külső ügyfelek elégedettségének növelése szempontjából, ha cégünk munkavállalóit egy új „kollégával” bővítjük?

Ezekről és még sok minden másról beszélgettünk Horváth Varga Jánossal, a  Magyar Telekom vállalati üzletágában a mesterséges intelligencia fejlesztések vezetőjével.

Támogató: Streamnet Zrt.
Gyártó: Showcast Media

A római mitológiában Fortuna a szerencse, a sors, az élet esetlegességének a megszemélyesítője, istennője (Jupiter első lánya). Kiszámíthatatlanságának jelképe a szerencsekerék. 

De ez a magyar állami lottó vállalatra egyáltalán nem igaz, hiszen a Szerencsejáték Zrt. kollegáinak 86%-a ajánlaná munkahelyként a céget ismerőseinek, barátainak. 
Hogy milyen munkahely Magyarország 10. legnagyobb vállalata? 
Hogyan képes egy ekkora vállalat munkáltatóként megújulni? 
Hogy miként integrálják sikeresen a megváltozott munkaképességű kollégákat a belső vállalati kultúrába? és hogy Hogyan használja a modern technológiát a Szerencsejáték Zrt.? 

Többek között erre is választ kaphatnak a KolLab -  A jó csapat kémiája podcast legújabb részében. A vendég Bánhegyi Zsófia, aki kereskedelmi igazgatóként irányítja az összevont értékesítési és marketing területet a Szerencsejáték Zrt-nél. 

Milyen kihívásokkal találkozik egy multinacionális cég és egy középvállalat vezetője?
Hogyan küzdenek meg a vezetői magánnyal?
Mit jelent számukra az emberközpontú vezetés?

Mai epizódunkban két vezető és egyben jó barát, Lencsés Gergő, korábbi globális ellátási lánc-vezető, címzetes egyetemi docens, a Duális Képzési Tanács elnöke és Almás Béla, a Streamnet vezérigazgatója beszélgetett a KolLab podcast stúdiójában Mantz Lászlóval. 

A KATONASÁG - csapatmunka, közösségépítés, elhivatottság - ez a 3 szó még ma is igaz, de igazodva és kihasználva a 21. század technikai lehetőségeit és tudását a jövő hadserege is változik. A jövőben egyre korszerűbb fegyverek és védelmi megoldások állnak majd rendelkezésre, amelyek a katonák kognitív képességeinek fejlesztését is szükségessé teszik. 
De hogy milyen lesz a jövő hadserege? 
Hogyan működhet együtt egy katona a mesterséges intelligenciával és a robotokkal?
Hogyan alkalmazhatók a virtuális megoldások egy bevetés során? 

Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a KolLab -  A jó csapat kémiája podcast legújabb részében. A vendég: Dr. Porkoláb Imre dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa. 

Mit hoz a jövő? 
Merre tart az ipar?

Már most az év vezető témájának tűnik a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése vélt vagy valós veszélyeivel. A ChatGPT például sokkal hamarabb érte el a 100 millió felhasználót, mint legutóbb a TikTok vagy korábban az Instagram. 
A digitalizáció korát éljük amelyben az ipar digitális transzformációja folyamatos. Gyorsan változó világunkban számtalan műszaki, gazdasági és társadalmi trend hat a vállalatokra. Ezeket mindenki a legjobban szeretné lereagálni, tekintve az Ipar 4.0 paradigma előnyeinek kiaknázása a vállalati versenyképeség kulcskérdése.

Több szakértő is találgatja, hogy milyen munkákat helyettesíthet a jövőben a mesterséges intelligencia. 

Az Ipar 4.0 illetve a kutatók/szakértők találgatásai is biztosan előkerülnek a mai epizódban, ahol Beke Zoltán, a Mortoff: IT megoldások közép- és nagyvállalatoknak tulajdonosa, a Ipar 4.0 Backstage podcast műsorvezetője és Mantz László beszélgetnek a kollaborációs technológiákkal foglalkozó Streamnet Zrt. stúdiójában. 

Legyen az fuvarozó vagy diszpécser, sofőr vagy irodai dolgozó: a munka és az alvás egyensúlya minden ember számára fontos. De a munkát és a lefekvési időt különösen nehéz összehangolni azokban a szakmákban, ahol az emberek különböző műszakokban dolgoznak. Ennek fontosságával mindenkinek tisztában kell lennie. 

A kiegyensúlyozott élet alapjai tényleg az alvás-mozgás-táplálkozás hármasa adja?

Milyen hatással van az alvásunk a munkahelyi teljesítményre és kapcsolatainkra?  Az insomnia, mint népbetegség mennyire van a köztudatban? 

Miért fontos az alvás, mit okoz az alváshiány?

De szó lesz az alvás és a mentális egészség kapcsolatáról is, illetve az Alváshigiénia is szóba kerül, azaz hogyan aludjon jól a túlterhelt munkavállaló?

Ezek a kérdések biztosan előkerülnek a mai epizódban, ahol Dr. Várdi Katalin Tüdőgyógyász, Szomnológus, Légzésrehabilitátor árulja el a kollaborációs technológiákkal foglalkozó Streamnet Zrt. stúdiójában, illetve alvást segítő eszközöket is ajánl.

A magyarországi fiatalok első legégetőbb problémája: bizonytalanság, kiszámíthatatlan jövő. Székely Levente a nagymintás ifjúságkutatás vonatkozó adatait dolgozta fel, amiből kiderül, hogy a magyar fiatalok közvetlen, saját jövőjüket optimistán látják, a mai fiatalságét már borúsabban. 

A Z generáció 64%-a már most fontosnak tartja, hogy olyan vállalatoknál dolgozzon, amelyek összhangban működnek az ő egyéni értékeikkel. 

A munkára vonatkozóan alapvetően optimista hangulat jellemzi a fatalokat, szintén 64 százalékuk úgy gondolja, hogy valószínű lesz majd olyan munkája, amely megközelíti azt, amire vágyik. 

De hogy hogyan dolgozik a Z generáció és hogyan használják a digitalizációt a munkájukhoz? Miért van szüksége a cégeknek fiatal munkaerőre? Ezek a kérdések biztosan előkerülnek a mai epizódban, ahol Székely Levente PhD szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézetének adjunktusa, a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 kutatásvezetője, árulja el a kollaborációs technológiákkal foglalkozó Streamnet Zrt. stúdiójában.