"Megjött egy nálam picivel alacsonyabb, kicsit már őszülő, baseballsapkás, félretaposott bakancsos, farmernadrágos fiú, és bemutatkozott. Ő volt Matt Damon" - meséli Janisch Vera, aki rendezőasszisztensként dolgozott olyan Magyarországon forgó hollywoodi szuperprodukciókban, mint a Mentőexpedíció, az Inferno Tom Hanksszel, a Z világháború Brad Pitt-tel és a Die Hard 5 Bruce Willisszel. Apukája a Filmszemle fődíjas rendező, Janisch Attila, aki már ötéves korában megnézette vele az Alient. Vera rendezőszakon végzett a színművészetin, első külföldi filmes munkáját a 8mm 2-ben kapta, amit két verzióban forgattak le: bugyis, az amerikai piacra, és bugyimentes az európaira. Aztán jött a Beethoven árnyéka, ahol Ed Harrist fotózgatta az egyetemi felvételiéhez. Legtöbbször a színészekkel foglalkozik a forgatásokon, testközelből látta, milyen feszült volt Jude Law, amikor a fürdőruhás Zimány Lindával kellett forgatnia a Balaton közepén, miután a pesti éjszakában részegen összecsókolózott a magyar modellel. Elmeséli, hgy Jeff Daniels egy nagyon zárkózott ember, aki félrevonulva pengeti az ukuleléjét a felvételek között, a mindenhova két testőrrel járó Tom Hanks a legkevésbé sem hétköznapi figura, a lakókocsijából kilépő Matt Damonnak pedig már egy sóhajtásából tudta, hogy aznap hozzá lehet-e szólni a Bourne-filmek sztárjához, vagy néma csendben fognak elsétálni a forgatás helyszínére. Egyik munkából a másikba megy, nagyon jól megfizetik, de a gyilkos munkabeosztását megsínyli a privát élete. Nem dobja el az agyát egy nagy sztártól, és minden film vége olyan számára, mint egy rosszul sikerült válás. Elárulja azt is, mi az az ebédszünet büntetés és a pihenőidő megváltás, illetve, hogy milyen katonai kódot kell bemondania a walkie-talkieba, amikor Matt Damon elmegy pisilni.

Hutlassa Tamás az egyik legsikeresebb producer, aki az elmúlt húsz év néhány legnézettebb magyar filmjeit hozta tető alá. Az érettségi után egyből a tévéhez került, ahol többek között Gát György alatt tanulta ki a szakmát, a Linda sorozatban ürített ki utcákat gyártásvezetőként. Lépkedett felfelé a ranglétrán, dolgozott nálunk forgó hollywoodi filmekben is, Anthony Perkins és Liv Ullmann jófejségét közelről figyelhette meg. 1997-ben Andy Vajna és a két rendező, Kern András és Koltai Róbert között közvetített A miniszter félrelép forgatásán, ott kapta meg élete első produceri kreditjét. Beszippantotta a reklámszakma, majd 2003-ban Antal Nimróddal vágott bele abba a lehetetlennek tűnő vállalkozásba, aminek eredménye a Kontroll lett. A hatalmas kritikai és közönségsiker után a filmszakmába tizenkét éves kihagyás után a Dumapárbajjal tért vissza, amiről szokatlan őszinteséggel elismeri, hogy csalódásnak tartja, és egy kicsit szégyelli is. Sokkal jobban működött a Hurok című időkavarós thrillerje, ám az meg a közönséget hagyta hidegen, de aztán két nagy költségvetésű kosztümös filmmel, a Kincsemmel és A Viszkissel megint kasszát tudott robbantani. Hutlassa elmesélte, hogy már gimnazistaként, az iskolaújság összerakásánál előjöttek azok a tulajdonságai, amik aztán ügyes producerré tették, illetve azt is megtudtuk, miért kapta az Ecet becenevet a szakmában.

A sztárinterjúzás gyakorlatáról, vagy hát ne szerénykedjünk, MŰVÉSZETÉRŐL beszélgettünk Köves Gábor újságíróval, akire nem véletlenül szoktunk "Az interjúkirály"-ként utalni, ugyanis ő nemcsak azokat a lehetőségeket ragadja meg, amiket a filmforgalmazók vagy könyvkiadók felkínálnak neki, hanem addig szorgoskodik, néha éveken át jár a kiszemelt alanyok (vagyis inkább az ügynökeik, asszisztenseik) nyakára, hogy már könnyebb lenne összeszedni azoknak a világsztároknak a nevét, akikkel még nem interjúzott, mint azokét, akikkel már igen. Milyen lecuccolni Philip Roth New York-i lakásának az előszobájában úgy, hogy közben a legendás író álldogál melletted? Mekkora buli egy fél délutánt eltölteni Lars von Trierrel a koppenhágai házában? Mit teszel, ha interjú közben egy híres rendező egyszer csak felrakja az asztalra a zoknis lábát? Csodás sztorikat szedtünk ki Gáborból, akinek az összegyűjtött interjúi könyvalakban is (Mi az, hogy nagymenők?) megjelentek tavalyelőtt.

A jelenlegi talán legmenőbb magyar producer a 25. szülinapját Cannes-ban ünnepelte, ahol az Itt vagyok című filmjét vetítették a Cinéfondation szekcióban. Az ő erőfeszítései nélkül alig lenne magyar film az iMDB-n, de nem azért, mert mindet ő csinálta, hanem mert 2000 óta hobbiszerűen viszi fel a hazai filmek adatait, és egyszer még a site alapítójával is találkozott. Tavalyelőtt nyáron elhozta Budapestre a világ akkori legnagyszerűbb komikusát, Louis CK-t, akiről azóta sajnos kiderült, hogy előszeretettel maszturbált különböző nők szeme láttára, és ezért kitagadták a szórakoztatóiparból. Mindenesetre vendégünk részletesen elmeséli a magyar származású CK budapesti kalandjait. Végigmegyünk Gábor karrierjén, ahogy lótifutiként kezdte egy tévéfilmben, casting asszisztens volt a Made in Hungariában (benne volt a keze abban, hogy olyan szuper szereposztása lett annak a filmnek), illetve a Szinglik éjszakájában is csinált valamit, de az utóbbi nyolc évben már producerként segítette olyan remekművek létrejöttét, mint a Balaton Method, a Berlinben versenyző Love, a Cannes-ban bemutatkozó Superbia, illetve a Gólyatábor. Magyarországon forgó amerikai produkciókban is dolgozott: látta enni Angelina Jolie-t, Robert Pattinsont a monitorhoz futkosni, Brad Pitt pedig az iPhone 3 optikáját elemezte neki hosszasan. Arról is beszámolt, hogy a Bel Ami forgatásán az Egyetemi téri templomban egy kisfiúra lett figyelmes, aki Pattinson iPadjét nyomkolászta. Az a kisfiú nem más volt, mint Kristen Stewart!

Szabó Erika színésznő volt az adás vendége, aki még tizennyolc éves sem volt, amikor Erdélyi Tímeát váltotta Tilda szerepében a Barátok közt című szappanoperában. Hat évnyi sorozatozással országosan ismertté vált, utána fehérneműben szédítette Rudolf "Peti"-t az Üvegtigris 3-ban, majd felvételt nyert a színművészetire, ahol nálánál 7-8 évvel fiatalabb diákok között tanulta ki a mesterséget. Miután ott végzett, nem tudott elhelyezkedni egyik magyar színháznál sem, pedig becsülettel körbetelefonálta az igazgatókat, és már éppen alászállt volna a berlini színházi undergroundba, amikor Csányi Sándor elhívta a Tháliába, ahol tavaly ősz óta társulati tag. Brékeltünk olyan exkluzív infókat például, hogy Erika apja kamionsofőr, vágott már csirkét otthon Dabason, az egyik pasija villanyszerelő volt, illetve megkérdeztük tőle azt is, mit keres a 2002-es Partik népe című dokumentumfilmbe cigivel a szájában, technozenére szeletelve. A beszélgetés apropóját a héten moziba kerülő Parázs a szívnek című film adta, ami nemcsak Erika első filmfőszerepét vonultatja fel, hanem a félmeztelen debütálását is ebben üdvözölhetjük. Ezen az emlékezetes pucérkodáson nem rugóztunk annyit, mint várná az ember, annál többet viszont a párkapcsolaton belüli erőszakon, ami a film egyik témáját adja. Az ország leglaposabb hasának tulajdonosa beszámolt tinédzserkori súlyproblémáiról, elárulta, miért csak fél évig bírta a színművészeti koleszában, illetve, hogy hogyan érte el, hogy ne kerüljön be a bulvársajtóba, kivel jár éppen. Kitárgyaltuk az aktuális szexuális bántalmazási botránysorozatot, amihez Erikának személyes kötődése is van, tekintve, hogy Marton László volt az osztályfőnöke az egyetemen, de megkérdeztük a véleményét a Kálomista-listáról is. Aki azt gondolja, kialakult véleménye van Szabó Erikáról, a műsor meghallgatása után tutira máshogy fog rá tekinteni.

Szász Attilával, A berni követ és a Félvilág rendezőjével beszélgettünk, aki az idén már leforgatta a két következő filmjét (Örök tél, Apró mesék) is. Hétévesen látta a Csillagok háborúját a szolnoki Vörös Csillag moziban, akkor eldőlt számára minden, de még 35 évnek kellett eltelni, mire oda jutott, hogy Kulka Jánost instruálhatta az első nagyjátékfilmje forgatásán. A kilencvenes évek elején egyszerre két főiskolát végzett, miközben kritikákat írt és egy forgalmazónál kreatívkodott. Előbb a VOX magazin főszerkesztője volt, majd keresett reklámfilmes, hét éven át próbálta megvalósítani a Zoé című filmtervét, ami Kate Winslet és Rachel Weisz ügynökének a kezébe is eljutott. Éppen Indiában forgatott egy reklámot, amikor Köbli Norbert bedobta az ötletet, hogy megrendezhetné A berni követet, ezt három másik közös munka, és még több további terv követte. Szász igazi álom interjúalany, bármilyen témát feldobtunk neki, rögtön hat érdekes sztori jutott róla eszébe.

Az ország egyik legjobb és legtöbbet foglalkoztatott karakterszínésze, Elek Ferenc volt a vendégünk, akit a Munkaügyek alkoholista Albertjeként ismerhetnek sokan, de lopott már tőle teherautót Bruce Willis is, illetve hétmillióan nézték egy időben a BBC-n, ahogy váratlanul lepuffantják egy pesti stégen. Tizenkilenc éve játszik a Katona József Színházban, kapott Jászai-díjat, de a gyerekek körében is menő, annyi melák rajzfilmfigurának adta már a hangját. Melyik amerikai színészre hasonlítana szívesen? Hogy került a Szomszédokba? És miért nem az eredeti nevét használja?

Divinyi Réka az ország legsikeresebb forgatókönyvírója, akinek a nevéhez olyan közönségfilmek fűződnek, mint a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem, a Kaméleon, a Valami Amerika 2, a Veszettek, vagy akár a Társas játék HBO-sorozat első évada. Ő jegyzi a Pappa piát is, aminek születési körülményeiről rengeteg érdekes mozzanatot mesélt el. Mi köze egy családi hobbicsónaknak az ország új musicaljéhez? Milyen címet adott volna a filmnek ő? És hogyhogy egy vízvezeték-szerelőről kapta a nevét a Barátok közt Berényi Miklósa?

Mundruczó Kornél legújabb filmjét, az észbontóan látványos Jupiter holdját Magyarországon forgatta, a következő feladat viszont már Hollywoodban várja őt. A Deeper című mélytengeri thriller főszereplőjét, a színészként három Oscar-díjra jelölt Bradley Coopert klassz embernek tartja, Max Landis forgatókönyvíróban megérezte a zsenit, a háromszoros Oscar-díjas operatőrének viszont valószínűleg búcsút kell mondania, és ennek Quentin Tarantino az oka. Mundruczó azt is elmesélte, melyik nemrég bemutatott hollywoodi sci-fi rendezését ajánlották fel neki, és a Jupiter holdjáról is sok izgalmas részletet elárult.

A Cannes-ban pár hete bemutatott Jupiter holdjával kapcsolatban a legszőrösebb szívű kritikusok is elismerték, hogy a látvány tekintetében egészen lenyűgöző film. Most azzal az emberrel beszélgettünk, aki nagyban felelős ezért az észbontó látványért, Rév Marcell operatőrrel. A film számos lélegzetelállító, iszonyatosan hosszú és bonyolult snittje nézése közben felmerült bennünk a kérdés, hogy ezt mégis, hogy a jó francba csinálták meg. Most részletesen ki is faggattuk Marcit az autósüldözésről, a szállodai lövöldözésről, a forgó lakásról és a lakótelepi ház fala mellett lebegő fiúról, de a metrós robbantásról és menekülttáboros sprintelésről is (ezért javasoljuk, hogy mindenki csak a Jupiter holdja megtekintése után hallgassa meg ezt a podcastot). Szó esik még a filmet Cannes-ban ajnározó Will Smith-ről, Mihalik Enikő fenekéről, Marci első amerikai munkájáról, illetve azokról a filmekről, amik hatással voltak a Jupiterre. Ha ezzel a beszélgetéssel nem sikerült meghozni a hallgatók kedvét az Ajándék ez a nap című 1979-es Gothár-remekműhez, akkor valamit rosszul csináltunk.