A magyar filmkritikusok doyenjével, a Bolond Pierrot moziba megy című francia filmes alapvetés írójával, a 78 éves Bikácsy Gergellyel beszélgettünk. Elmesélte, hogy annó egy kritika megírása minimum egy hétbe telt, de volt, hogy két hétig kínlódott vele. A kilencvenes években a Népszababságnál dolgozott, ott már gyorsabbnak kellett lenni, emiatt párszor el is vetette a súlykot: például a Magyar vándort nagyon lehúzta, de pár nappal később rájött, hogy is nem volt az annyira rossz. Kezdő rendezőt sosem akart ledorongolni, bár Mundruczó első filmjéről ő írta a legnegatívabbat - fel is hívta utána a rendező. A híres filmesek társaságát amúgy nem kereste, Godard-ral és Truffaut-val azért találkozott, Jean-Pierre Leaud-t a párizsi metróban látta. Nagy fesztiválokra a kényelmetlenségek miatt nem járt, Cannes-ban sosem volt, Velencében is csak kétszer. Elmesélte, mit tart a szpojlerekről, ki volt a nemezisze az átkosban, illetve miért érdemes nagyot köszönni a forgalmazós lányoknak. Az utóbbi két évtizedben átállt az olasz filmre, írt is róla egy könyvet, ami még keresi a kiadóját.

Bognár Péterrel beszélgettünk, aki a Budapest Film beszerzőjeként, illetve az Odeon és a magyarhangya alapítójaként már 25 éve a magyar filmforgalmazás egyik meghatározó alakja. Kábé ugyanennyi ideje ott van minden jelentős nemzetközi filmfesztiválon (a Ponyvaregényt Cannes-ban látta 1994-ben), de nem a sztárokhoz próbál dörgölőzni (mondjuk egyszer Francis Ford Coppola beszállt mellé egy liftbe), hanem annyi filmet néz meg, amennyit emberileg csak lehetséges, aztán egy teljesen egyedi rendszer szerint osztályozza őket, majd az év végén mindig közzéteszi a 200-as toplistáját a http://boogiemansalltimeclassix.com oldalon, ami a leghasznosabb barométer a filmszeretők számára. Arról is mesélt, hogy neki a film az elsőszámú szerelem, de emellett másfél évtizedig babaruhákat importált, valamint olyan ikonikus budapesti kocsmákat indított be, mint az Incognito, a Castro és a Jelen. Neki köszönhetjük, hogy az idei év egyik legjobb filmje, a Gyújtogatók című Murakami-adaptáció nemrég a magyar mozikba került, és a műsor végén ajánlott még öt másik aktuális remekművet, amit nem szabad kihagyni.

A Napszállta főszereplőjével és producerével dumáltuk végig a sokáig párhuzamosan futó, majd egymást keresztező életútjukat a gyerekkori filmes hatásoktól (Juli apukája a Filmklub Szövetség titkára volt, Gáboré magyarította az Annie Hallt) kezdve, az egyetem utáni első szárnypróbálgatásokon keresztül, a Saul fia mindent átrendező sikerét érintve, egészen a Napszálltáig. Kiderült, mit csinál egy dramaturg, és valamennyire az is, mi a dolga egy producernek.

A mindig remek Kovács Lehel, generációjának egyik legfoglalkoztatottabb színésze volt az adás vendége, aki egyik este még egy budapesti kórházban volt jelen első gyermeke születésénél, pár órával később viszont már Bécsben lovagolt a Kincsem forgatásán. Rengeteg emlékezetes mellékszerep után Lehel végre eljutott oda, hogy a most csütörtökön mozikba kerülő Nyitva plakátján már a cím fölött szerepel a neve. Rugóztunk sokat a színészek gyakran szánalmasan alacsony gázsiján, több Kálomista-produkció szereplőjeként kikértük a véleményét a Kút-ügyről, kiveséztük az Aranyéletben általa játszott keményfiú lelki világát, elárulta, melyik volt az a filmszerep, ami fájó, hogy nem jött össze, hogy aztán kilyukadjunk végül az interjúk abszurditásánál, illetve az apaság fáradalmas szépségeinél.

Kedvenc magyar tévésorozatunk, az Egynyári kaland harmadik évada majdnem olyan király lett, mint a második, ezért ismét behívtuk Zomborácz Virág író-rendezőt, hogy extrém részletességgel tárgyaljuk ki vele Levi, Luca, Bence és Zsófi, illetve a két új fontos szereplő, Enikő és Ákos budapesti kalandjait. Virág magával hozta Zsófi kattanásának tárgyát, a Dávid nevű irodai hipsztert alakító Szalay Bencét, akit a legtöbben Ambrus Attilaként ismertek meg a tavalyi Viszkisben (Antal Nimród filmjéről is kifaggattuk Bencét, amikor már kezdett kókadozni a huszadik nem neki feltett kérdés után). Újabb részletek derültek ki Virág nudista múltjáról, Bence pedig, úgy tűnik, nem kapta meg a memót a színészek közötti kötelező üres udvariaskodásról, mert keresetlen őszinteséggel szállt bele az egyik kolléganőjébe. Aki szereti az Egynyári kalandot, annak tele lesz érdekes infóval ez a másfél óra, aki meg érthetetlen módon még nem látta ezt a fantasztikus remekművet, az az adás nagy részéből egy mukkot sem fog érteni.

A magyar mozikban augusztus 30-án debütáló Virágvölgy című gyerekrablós road-movie író-rendezőjével, Csuja Lászlóval, és a társ-írójával, Nagy V. Gergővel vettük végig a filmjük útját a hat évvel ezelőtti mámoros párizsi estétől kezdve, amikor kipattant a fejükből az ötlet, egészen a Karlovy Vary-i díszbemutatóig, sőt, a pár nappal későbbi díjkiosztóig, ahol egy 10 ezer euróval járó elismerést kaptak. Gergő levágott egy szenzációs monológot a gyűlölködő kritikák védelmében, Laci pedig elmesélte, hogyan omlott össze, amikor a fesztivál egyik szervezője (mint később kiderült, tévesen) közölte vele, hogy mégsem jár a díjhoz az a pénzjutalom, amit már fejben elköltött a vécéje felújítására. Úgy volt, hogy a Virágvölgy letaglózóan karizmatikus női főszereplője, Berényi Bianka bejelentkezik majd telefonon a műsorba, de ez sajnos meghiúsult, ugyanis pár nappal korábban elhagyta a mobilját egy olaszországi diszkóban. Érdekes dolgokat tudtunk meg viszont Csuja másik idei filmjéről, a Szarajevóban bemutatott Kilenc hónap háború című doksiról, Gergő pedig mesélt Pálfi György decemberben a mozikba kerülő Az Úr hangja című sci-fijének viszontagságos születéséről, aminek a forgatókönyvét részben ő írta.

Az Aranyéletből, a Félvilágból, az Örök télből és az Egynyári kalandból ismert Döbrösi Laurával dumáltunk színészi pontosságról, szőrnövesztésről, kopaszságról, AKG-ról, külföld felé kacsintgatásról, B-tervekről, szexuális kisugárzás elfojtásáról, Björk bátorságáról, a lelkiterrort alkalmazó rendezőkről, a benne élő Sith lovagról, meg a pénztárosról a közértben, aki rajta kérte számon Endre bá halálát. Beszéltünk arról is, Hogy Laura miért nem beszél a magánéletéről, elegánsan csúsztunk bele egy #metoo-blokkba, és felolvastuk neki az egyik kollégája zavarbaejtően lelkes méltatását is.

Miller Dávid a munkája során olyan helyzetbe került, hogy egyik nap Jennifer Lawrence szeme láttára kellett anyaszült meztelenre vetkőznie, aztán másnap pedig testközeből nézhette végig, amint Jennifer Lawrence vetkőzik anyaszült meztelenre. Mindez a Vörös veréb magyarországi forgatásán történt, amiről olyan részletességgel kifaggattuk Dávidot, ahogy embert csak kifaggatni lehet. A 22 éves színész játszotta Szabó Kimmel Tamás öccsét a Pappa pia című musicalben, és úgy gondoltuk, már eltelt annyi idő a legendásan rettenetes film bemutatója óta, hogy őszintén beszélhessünk róla, de úgy látszik, még nem telt el. Dávid volt az első vendég a podcast történetében, akinek az anyukája (Ullmann Mónika) már szerepelt a Playboyban, nem bírtuk ki, hogy ne kérdezzük erről is.

Aki kutatja a jó dolgokat az életben, biztos tudja már, hogy jelenleg a legmenőbb magyar tévésorozat az Egynyári kaland, annak is a második évada, amelynek az író-rendezőjével, Zomborácz Virággal beszélgettünk, aki magával hozta a podcastba két színésznőjét, Walters Lilit és Schmidt Sárát is. Virág az első évadot rendező Dyga Zsombortól vette át a sorozatot, és formálta fokozatosan a saját képére: ahogy haladt előre a részekkel, úgy váltak egyre gyakoribbá a csak rá jellemző szerzői jegyek. Walters Lili alakítja a csodabogár Lucát, akinek eljátszásakor arra törekedett, hogy „cukin legyen paraszt”, de őt már csak azért is érdemes figyelni, hogy milyen ruhákat visel hétről-hétre. Zsófi (Schmidt Sára) történetszálával Virág a nővé érés folyamatát akarta ábrázolni, a fiatal lány kilépett a felnőtt életbe, de még nagyon keresi az útját, csapong, és sok hülyeséget csinál. Sára mesélt a fergeteges részeg táncjelenetéről is: „féltem a részegségtől, mert azt könnyű gagyin eljátszani”. De igazán csak akkor kezdett el izgulni, amikor a rendező megkérdezte tőle, készült-e koreográfiával. Virág nem titkolta el, hogy számára érzelmileg rendkívül megterhelő volt a két és fél hónapos balatoni forgatás, ellenségeskedés és klikkesedés ment a stábon belül, de ebből Lili nem sokat érzékelt, mert ő inkább a többiektől elvonulva bújta a könyveit (például az Üvegbúrát és Patti Smithtől a Kölyköket). A két színésznő felelevenítette azt is, milyen érzés volt részt venni a Sunset castingján, illetve meséltek szakmai terveikről, álmaikról és kudarcaikról. Lili jelenleg színházi rendezőnek tanul, Sáráról pedig kiderült, hogy nagyon érzékeny lány, és kiveséztük, hogy ez mennyire jön jól vagy rosszul a választott szakmájában. Beszéltünk még a stábcrush hasznosságáról, megtudtunk érdekességeket a május 26-án induló harmadik évadról, megvitattuk, hogy igényelne-e több bevállalós szexet a sorozat vagy sem, illetve szóba került egy érzékeny téma, az Egynyári kalandot is gyártó Megafilm vezetője, Kálomista Gábor ellen indított petíció.

Szilágyi Fanni rendező üstökösként robbant be a magyar rövidfilmes szcénába, rövid időn belül négy kisfilmet is készített. A Kamaszkor végével felfedezte a világnak Olasz Renátót (Aranyélet), a film elnyerte a Friss hús fődíját, majd beválogatták a torontói filmfesztiválra. A Farkas Franciska főszereplésével készült Fehér farkassal kapcsolatban úgy érzi túl nagyot akart mondani vele, és ez nem sikerült maradéktalanul. A Minden vonal című kisfilmjét nagyrészt Erdélyben forgatta, borzalmasan nehéz körülmények között, a dramaturg anyukája vezette a kocsit, amivel a környéket járták vágóképezni. A film főhőse a később a Testről és lélekrőllel befutott Borbély Alexandra által játszott alteros rockénekesnő, aki a terhes barátnőjét furikázza ki Romániába, hogy ő ott egy bizonyos csillagkép alatt szülhesse meg a gyerekét. Legújabb munkája, A csatárnő bal lába életveszélyes egy békásmegyeri lányról (Stork Natasa) szól, aki egyik reggel Messi-kaliberű focistaként ébred, majd fényes nemzetközi karriert fut be, a pasija nagy megrökönyödésére. Ebből a sztoriból forgatná Szilágyi az első nagyjátékfilmjét, az Inkubátor programból sajnos kiszórták a tervet, de meg akar pályázni vele egy rendes gyártási támogatást is a Filmalapnál. Ha az sem jön össze, akkor is megcsinálja valahogy.