Korosztályának egyik legtehetségesebb színésznője + azon kevés magyar rendezők egyike, akinek nem Tarr Béla a példaképe, hanem Steven Spielberg. Rujder Viviennel és Madarász Istivel beszélgettünk, akik sok nehézség után februárban végre elkezdték forgatni az Átjáróház című hullaházas romantikus komédiájukat, hogy aztán március közepén kénytelenek legyenek félbehagyni a munkát a járvány miatt.

Vivien telefonon jelentkezett be szülővárosából, Mosonmagyaróvárról, Isti viszont személyesen megjelent a stúdióban a frissen vágott hajával, mert amíg a legtöbb színész az országban éhkoppon van, ő a velejéig gonosz sztárfotóst, Emánuel Grandét játssza a Barátok köztben. Vivien viszont arról számolt be, hogy jelenleg semmilyen lehetősége nincs dolgozni. Az egyik nap el tudja fogadni a megváltozott helyzetet, másik nap meg zokog a zuhany alatt, de nem hagyja magát ellustulni.

Meglepően sok szó esett pénzügyekről, de arról is beszéltünk, hogy vajon sok színésznő esik-e teherbe karanténban, meg általában arról, hogy mi a helyzet a gyerekvállalással a fiatal színésznőknél. Továbbá: tényleg muszáj halálra dolgoznia magát minden színésznek, valamint, hogyan hogyan lehet feldolgozni az állandó visszautasítást?

A műsor végül egy monológba torkollott, amelyben Isti emléket állított a tavaly elhunyt Andy Vajnának, akivel az idők során bizalmas viszonyba került.

A koronavírus-járvány miatti távolságtartás harmadik hetében beszélgettünk Kurta Nikével, akinek teljesen megváltozott az élete, és úgy érzi, pofátlanul jó most neki. "Minden pillanat olyan, ami egy színházi évad közben nem lenne" - mondta. Próbál a rutinokból eseményt csinálni, és valami olyan tudást megszerezni, ami majd mindent megold a későbbiekben. Átállt manuálra, saját maga csinálja a tejet, a kecskesajtot meg a kenyeret, és gondolkozik azon, milyen munkát vállalhatna.

Még a Színművészetire járt, amikor egy szuperjó szerepet kapott a Terápia című HBO-sorozatban. Ez egy nagyon ideális és örömteli munka volt, ami magasra tette a lécet. Az ő epizódjait Gigor Attila rendezte, akivel később öt évig együtt élt, de ez nem egy tipikus alkotó/múzsája-kapcsolat volt, nem terveztek állandóan közös munkákat. Gigor Kút című filmjének főszerepét is casting útján nyerte el Niké.

A casting amúgy nagyon megy neki. Szerinte ennek az a titka, hogy nem parázik rajtuk egyáltalán, úgy megy oda, hogy fejben már elengedte a dolgot. Öt és fél millióan nézték a brit tévében, ahogy sztriptíztáncosnőként ledominálja Rowan Atkinsont a Maigret és az éjszaka örömei című tévéfilmben.

Minden bizonnyal kamaszlányok százezrei irigykednek rá amiatt, hogy a The King című Netflix-filmben kétszer is ágyba bújt az Oscar-jelölt tinibálvány Timothée Chalamet-val. Amikor arról beszélt, hogy Atkinson mennyire izgult a forgatáson, maga is dadogni kezdett, illetve elárulta, miért kellett kiszaladnia szettből mikor nekiláttak az ágyjelenetnek Chalamet-val.

Specialitása, hogy egy-egy előadásban több különböző szerepet is alakít (Rendezői változat, Megyek utánad stb.), vagy meghasadt személyiségű karaktert, mint például a Rebekában, amit éppen csak elkezdtek játszani, amikor beütött a járvány. Helyben futva tanul szöveget, dallamok ülnek be a fejébe, nem feltétlenül a szavak értelme, és mire a végére ér, minden egyes szóhoz érzelmi kötődése lesz.

Lustább annál, hogy az életben színészkedjen, de az ügyintézéshez jól jön néha az átlényegülés. Egyszer magassarkú cipőben, sötét rúzzsal a száján, hátrazselézett hajjal, powernőnek öltözve be vonult be egy hivatalba, és nem hagyta, hogy eltiporják. Sokszor ideges reggelente, ilyenkor egy fakanállal vitatkozva vezeti le a feszültséget.

Mesélt arról, hogyan élte meg a Kút körüli botrányt, és hogy szerinte szabad-e szerepet vállalni köztévés vagy TV2-s sorozatban. Az Eszenyi-ügy kapcsán elmesélte, hogy neki sem sikerült mindig eredményesen harcolni azok ellen, akik visszaéltek a hatalmukkal, de most már keményebb. Nagyon hamar kikéri magának, ha rosszul bánnak vele.

A kilencvenes évek elején kibicelt a Sátántangó forgatásán, itt csapta meg először az alkotás eufóriája. Magasra lett téve a léc, mindig sajnálja, ha nem ilyen hőfokon zajlik a filmkészítés, és legtöbbször nem ilyen hőfokon zajlik.

Először egy Charlie-klipben állt kamera elé, meg volt illetődve. 1996-ban hirtelen nagyon beindultak a dolgok, három mozifilmben is fontos szerepet játszott, közülük az Érzekek iskolája számított igazán (a másik kettő a Csajok és a Honfoglalás volt). Nagyon erős volt az erotikus vonal abban a filmben, mindenki ezzel foglalkozott, kikiáltották szexszimbólumnak. Híres lett, de sok időbe telt elérni, hogy a színésznőt is lássák benne.

Amikor a huszas évei elején járt, minden átalakulóban volt, nem lehetett tudni, hogy mik a szabályok. Ő volt a Bravo TV első műsorvezetője, amikor még nem tudta senki, mi fán terem a kereskedelmi tévézés. Egy idő után megtört a lendület, ritkábban jöttek jó ajánlatok. "Így megy ez: egy kicsit te vagy, aztán jön helyetted más." Ekkor fogta magát, beleugrott az ismeretlenbe, és elment Németországba.

Sokáig nem ment neki az önpromóció, mindenért bocsánatot kért, most már javult a helyzet. A közösségi média szerinte az ő generációjának sosem lesz már természetes, pedig fontos lenne jól használni, mert egy csomó projektnek semmi pénze hirdetni. "Nem vagyok egy online guru, de azért hetente egyszer összeszedem magam, és posztolok valamit."

Már tíz éve Simon Kornél az élettársa, akinek a létezéséről akkor szerzett tudomást, amikor Dorka anyukája elhívta abba a Varsói melódia-előadásba, amiben aztán sok éven át együtt szerepeltek. Játszottak rossz viszonyban lévő házaspárt a Víkend című filmben és az Ízig-vérig című tévésorozatban, ez megviseli az embert, mert "ott állsz, és üvöltesz a másikkal, hiába tudod, hogy film, attól még ott állsz, és üvöltesz".

Fáj neki, ha egy film nem úgy jön össze, mint várta (Nyugalom, Igazából apa stb.), és szenved, ha azt érzi, hogy nem figyelnek az ötleteire, de annyira imádja a forgatást, hogy még közepes végeredménynél is bőven megéri.

Jóban van az első férjével, Geszti Péterrel is, volt bent castingon a BÚÉK-ra (aminek Geszti volt a producere), de végül más kapta meg a szerepet. A Wikipédia szerint volt egy férje 2006 és 2008 között is, szerinte nem volt.

Amikor 2012-ben anya lett, abbahagyta az éneklést, új élet kezdődött. Vége lett a szombat esti partizásnak, és sok barátságnak is. A kamera sosem zavarta, őt a közönség zavarja. A legújabb kedvence, hogy elkezdenek fényképezni előadás közben.

Gyerekkorában Whitney Houstonért rajongott. Egy csomó rajongói üzenetet kap Dél-Amerikából, mert a brazil Netflixen hasít a Félvilág (ott az a címe, hogy A magyar lány). Szó esett a #metoo-ról is, szerinte Németországban világosabbak a határvonalak, mint itthon.

Dramaturg agya van. Inkább producer lenne, mint rendező. Nagyon szeretne összehozni egy Domján Edit életéről szóló filmet, mert sürget az idő (Domján 40 évesen halt meg, Dorka 46 volt a beszélgetés idején).

Tizenhét évesen forgatta az első filmjét, amiben egy sorozatgyilkos megerőszakolta és megfojtotta, de nem ebben a sorrendben. Ez volt A martfűi rém, a díszbemutatóra a nagyszüleit is magával vitte. Szőke Abigél kortalan jelenség. Az Engedj be színpadi verziójában kétszáz éves vámpírlányt játszott, az Akik maradtak Klárájáról azt mondják a filmben, hogy "öt és hetven között bármennyi tud lenni". Megélt hatalmas sikereket: a szerény tévéfilmként indult Akik maradtak a legjobb tíz közé jutott az Oscaron, Abigélt egészen Kaliforniáig röpítette, ahol az a kritikus vezette körbe a környéket, aki "reveláció"-nak nevezte az alakítását a Varietyben, abban a lapban, ami később a tíz legígéretesebb fiatal színészi tehetség egyikének kiáltotta ki őt, és a berlini filmfesztiválon ünnepeltette. De beszélgettünk a csalódásokról is. A színművészetis felvételin kétszer is kiszórták, a Magyar Filmdíjon hiába tárolt az Akik maradtak, Abigél alakítását még csak nem is jelölték, és az Oscar-jelölés sem jött össze végül a filmnek. "Gigasztár lesz, ha jól választ projekteket" - mondta róla Szász Attila, a Félvilág és az Apró mesék rendezője, aki hosszas válogatás után Abigélre bízta következő filmje, egy 1962-ben játszódó ügynöksztori női főszerepét. Az életben zárkózott, már-már szégyenlős, a kamera előtt elképesztő átlényegülésre képes. Az Akik maradtakban az érzelmek teljes skáláját bejárta, a Reggelim a vacsorád című kisfilmben vadmacskaként cikázik és punk energiával vibrál. Szó esett még a Kisasszonyokra hasonlító gyerekkoráról, a külföldi karrier esélyeiről, a brazil rajongóiról és az Eszenyi-ügyről, arról, hogy milyen károkat okozott benne, hogy halálra dicsérték, illetve miért nincs fent a neten a születési dátuma.

A Filmklub podcast adásából megtudhatjuk, mit jelent Török-Illyés Orsolya számára a szakmai féltékenység és a karrier fogalma, hogyan kapcsolódik a #metoo mozgalomhoz, milyen egy Tarr Béla-színdarabból egy Herendi-filmbe kerülni, hogyan élte meg a Las Vegasban töltött hónapokat és egy félbehagyott filmforgatást, az elvi okokból visszautasított támogatásokat, a túlhajszolt fesztiválkörutakat, nem vágyik-e végre boldog nőt alakítani. Kiderültek a Los Angeles-i álmai kürtöskalács-árusként, valamint beszámolt az édesanyjáról szóló könyvtervéről is. Férjével, Hajdu Szabolccsal olyan kultfilmeket készítettek, mint a Macerás ügyek, a Bibliotheque Pascal vagy az Ernelláék Farkaséknál, jelenleg három színházi előadásuk fut különböző játszóhelyeken, ezeken kívül Orsit mostanában még láthatjuk a Tarr Béla első filmje alapján készült Családi tűzfészek című előadásban, és még az idén a mozikba kerül a Hajdu Szabolcs rendezte Békeidő című film, illetve a Szabó Győző önéletrajzi ihletésű könyvén alapuló Toxikoma.

Az utóbbi idők legmonumentálisabb előadása, a magyar színházi élet Sátántangója, az "első osztálynál is magasabb osztályú", hatórás Utas és holdvilág főszereplőivel beszélgettünk. Laboda Kornél beszámolt arról, hogyan fogyott le húsz kilót Mihály kedvéért, illetve mik voltak a tanulságai annak, hogy írt egy ifjúsági regényt, Törőcsik Franciska pedig elárulta, aludt-e már el előadás közben, mivel bukott meg igazán, valamint azt is, milyen A mi kis falunk sztárjának lenni.

Filmes családba született: apukája az Oscar-jelölt Testről és lélekről producere, anyukája az Oscar-shortlistes Akik maradtak forgatókönyvírója. Az ország csaknem összes középiskolájából eltanácsolták, de közben már Szlávik Juli jelmeztervező mellett dolgozott, és szerepelt a Berlinalén versenyző Erdő című kisfilmben. Gyerekkora óta mappákba gyűjtötte az infókat minden színészről, akit csak látott filmekben, ezt akkor sem hagyta abba, amikor a krétakörös hamlet.ws miatt totál rákattant a színházra is. Szinte törvényszerű, hogy casting director lett belőle.

Itthon sokáig főleg a bulvárlapok címoldalairól volt ismert, miközben régóta építi külföldi karrierjét. Ma már nemcsak színésznőként, hanem producerként is serénykedik. Magyarországon a Megdönteni Hajnal Tímeát című romkom címszerepével került újra előtérbe, majd Tóth Barnabás Oscar-shortlistes Susotázs című kisfilmjében láthattuk, mint a hűtőgép-konferencia tolmácsainak vágyainak tárgyát. Próbáltuk olyan témákról faggatni Osvárt Andreát, amikről a legritkább esetben szokták kérdezni. Beszélt például a selfmade karrierépítésről, az outsiderségről, szóba került a ’48-as kosztümös filmterve, az önbecsülési problémája és a népszerű pszichológiai blogja, amellyel a nárcisztikus személyiségzavaros férfiak hálójában vergődő nőkön igyekszik segíteni. Kiderült, rajong Nemes Jeles Lászlóért és a Napszálltában is szívesen játszott volna, nagy vágya egyszer egy Sorrentino-filmben szerepelni, valamint elárulta, mi a véleménye a filmes meztelenkedésről, és miért idegesíti, ha otrombán túlszexualizált címet adnak egy róla szóló cikknek. Nem számítottunk rá, de végül elmesélte az is, mi történt, amikor tizenpár évvel ezelőtt felment Harvey Weinstein hotelszobájába. (Ezt a műsort még tavaly csináltuk.)

Vajon milyen gyakran fordul elő, hogy a féltékenység barátságba fordul két nő között? Andrasev Nadja animációs rendezővel és Znajkay Zsófia színházi író-rendezővel pont ez történt. Őket nemcsak a közös szerető köti össze, hanem az is, hogy a művészet útján dolgozták fel az érzéseiket. Nadja a Szimbiózis című filmjében mutatta meg, hogyan nyomozott és készített gyűjteményt a pasija szeretőiről, köztük Zsófiról is, aki pedig Az ölében én című színdarabban dolgozta fel azt a terrort, amiben az anyja tartotta egészen a haláláig. Szó esett még öngyűlöletről, nyilvános megcsalásról, állatkerti sztalkolásról, szájba tömött acetonos zsebkendőkről, az anyákról kialakult szent kép ledöntéséről, rémeink megszelídítéséről, illetve arról, hogy milyen egy negyvenes testben élni 16 éves fejjel.

Zurbó Dorottya dokumentumfilmes rendező, aki a Filmalap legelső Inkubátor programján nyert támogatást Könnyű leckék című első egész estés filmjére, ami egy 17 éves szomáliai menekültlány beilleszkedésének története, aki a gyerekházasság elől menekült Magyarországra. A film Kafia mindennapjaira fókuszál, az ő életén keresztül ismerhetjük meg a kulturális identitásváltással járó lelki folyamatot, azt a lelkiismereti konfliktust, amikor elhagyod az addigi kultúrád és egy újat veszel fel. A beszélgetésből többek közt kiderül, hogyan ismerte meg egymást a főszereplő és a rendező, hogyan épült ki köztük a bizalom, megtudjuk továbbá milyen fejlesztési folyamatai vannak egy dokumentumfilmnek és mennyiben más a gyártása, mint egy fikciós filmnek, és hogy nemcsak szociális segítő hatása lehet a doksiknak, hanem életre szóló barátságok is alakulhatnak a forgatáson. (Ezt a podcastot tavaly ősszel vettük fel).