Angolról fordítva-A "The Little Match Girl" Hans Christian Andersen dán költő és író irodalmi tündérmese. A haldokló gyermek álmairól és reményeiről szóló történet először 1845-ben jelent meg.

Disznótorban

A kortársak ellenszenvvel olvasták a verset. Sembera Calasantius József cenzor állítólag botrányos véteknek találta az ég-gömböc-töltelék képsort.

A költő későbbi rajongója, Váradi Antal, amikor a verset elolvasta, nem akart

tovább hallani Petőfiről, aki ilyen silányságokat termel. PÁNDI PÁL világított az ilyes vélemények okára: "Az emberi lét végső kategóriái egyszinten a zsíros eszem-iszommal: bizony ez merész képzettársítás, vastag tréfa, erős vágás a korabeli közízlésen".

SŐTÉR ISTVÁN a költeményről szólva kiszámított, programszerű nyerseségre, a hasonlatok szándékosan kihívó trivialitására utal. ' A régebbi és az újabb vélemények azt bizonyítják, hogy érdemes a verssel ma is foglalkozni.

Petőfinek van "természetes érzéke a művészi tökéletesség, a »belső forma«, vagyis mindaz iránt, ami egy költeményben rend és alakítás, ami a gondolati anyag saját idoma,

egyensúlyozott, arányos elhelyezkedése és szerves egésszé tapadása" - állapította meg HORVÁTH JÁNOS. Ez a megállapítása erre a versre is érvényes. A költő a vers címében jelzi az alaphelyzetet: a disznóölést rendszerint követő vidám lakomában, eszem-iszomban vesz részt. Jókedv, vidámság, hangulatos pohárköszöntők határozzák meg a tort, amelyet megírni, versbe szőni csak tárgyról tárgyra szökdelve lehetne, ha a külső és belső forma meghatározó elemei nem tennék egységes szemléleti egésszé a költeményt. A külső forma /hangtani, szótani, mondattani, szóképi és verstani/ elemei- a belső forma /értelmilogikai/ elemeivel szervülve hozzák létre az egységes szemléletet.

Forrás: http://acta.bibl.u-szeged.hu/3583/1/etno_lingu_019_020_379-385.pdf

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

PC: https://anchor.fm/ferenc-balogh/episodes/02-20--Diszntorban-e1srgum

YT: https://youtu.be/_IKBLAVdMuI

Nagyon boldog karácsonyt kívánok minden VersKaszt hallgatónak és nézőnek.

Forrás: http://www.wekerlekos.hu/download/irodalom/k_loley_a_kis_betlehemi_csillag.htm

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

https://open.spotify.com/show/63efhIZ5qvOBbZYSSYFLJZ

https://youtube.com/playlist?list=PL6wOl11jKFgLWFoaLO0tCAv9XokMV2XXu

A Bertához írott verseket a népköltészetből átvett metaforák, a népdalok friss és üde hangvétele jellemzi. Bertához szól a Szerelem gyöngyei ciklus, melynek kiemelkedő verse a Fa leszek, ha… kezdetű népies műdal. Az első versszak első két sora két mondat, melynek mondatpárhuzamában felcserélődik a fő- és mellékmondat helyzete („Fa leszek, ha fának vagy virága. / Ha harmat vagy: én virág leszek”). A harmadik sor folytatja ezt a formai játékot, de a negyedik sor alárendelésként kapcsolódik az előző mondatokhoz. A második strófában a mondatok kétsorosak, variálják az előzőekben megfigyelt mondatpárhuzamokat, és megszólítják a „leánykát”, akihez beszél a lírai én. Az utolsó versszak zárójeles megjegyzése („hogy/ Egyesüljünk”) visszautal a negyedik sorra („Csakhogy lényeink egyesüljenek”). A mondatpárhuzamból következő állandóságérzet illetve tagmondatok helyzetének és kifejtettségének változásából származó folyamatosságérzet a mozgás képzetét kelti. A vers metaforái (pl. fa, virág, harmat, csillag, napsugár, mennyország, pokol), amelyek a megszólított nőre vonatkoznak, a romantikus költői lélek kifejezői. A szöveg poétikai és szerkezetbeli megformálásából a népköltészetnél tudatosabb alkotásmódra következtethetünk.

Petőfi legnagyobb szerelme felesége, Szendrey Júlia volt, akit 1846-ban ismert meg. A hozzá írt versek két csoportra oszthatók aszerint, hogy házasságuk előtt vagy után keletkeztek. Előbbi művekre az udvarlás, vallomásosság jellemző, ezeknél jelentősebbek azonban későbbi alkotásai, mivel ezekkel Petőfi megteremtette a hitvesi költészetet.

A Szendrey Júlia ihlette versek egyes darabjainak hangja a népies beszédmód mellett az élményhez kötöttség folytán személyesebb, egyénibb.

A szerelmi ódák és elégiák a romantikus személyiséget helyezik előtérbe és esetenként össze is kapcsolódnak a forradalmi látomásos költészettel.

Forrás: http://irodalomtizenegyc.hupont.hu/5/elemzes

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

PC: https://anchor.fm/ferenc-balogh/episodes/02-19--Fa-leszek--ha-e1skqc2

YT: https://youtu.be/CmGONi9CQJo

A naphoz

A mai Astoria szálló helyén állt Kölber kocsigyáros háza, az épület második emeletét a nemrég indított Pesti Divatlap szerkesztője, Vahot Imre bérelte. Az olykor forradalmárkodásba tévedt, de leginkább kupec-lelkű szerkesztő szerény fizetést ad segédjének, az irodalomba valósággal berobbant Petőfinek, viszont függönnyel elkerít egy zugot – ne szépítsük: egy konyha melletti cselédszoba az –, s a költővel aláíratott munkaszerződés szerint a lakhatást is vastagon beszámítja a javadalmazásba. Vahot ért hozzá, hogyan lehet jótékonyságnak, tehetség-pártolásnak, sőt, családias gesztusnak előadni a kizsákmányolást. Két-három évtized múltán persze maga is hiszi, amit emlékezéseiben makacsul hajtogat, hogy „Petőfi sohasem lett volna az nélkülem, amivé lett”. Mindenesetre akkor, 1844 szeptemberében még békés a kapcsolatuk, s Petőfit se a napfény-hiány, se a „szűk kalit“ más fogyatékossága nemigen zavarja – akinek versírás a mestersége, jobb, ha élcelődve tudomásul veszi, hogy nem is lehet pompás szobája. A kelmednek szólított, kollegának tisztelt nappal alkudozó strófákban ugyanaz a hetyke báj hallható, ami például a megrendítő-hősiesnek induló Halálom című négysorosban: „A halál két neme áll előttem“ – a csattanó, hogy „Éhen vagy szomjan halok-e meg?“

Három hónappal később itt írta a János vitézt, innen röptette hősét az Óperenciás-tengeren is át.

Forrás: https://ligetmuhely.blog.hu/2012/10/16/fenycsova_lobbant_petofi_sandor_a_naphoz

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

PC: https://anchor.fm/ferenc-balogh/episodes/02-18--A-naphoz-e1sjmd5

YT: https://youtu.be/lQ0QOJOlxBI

Petőfi Sándor Az apostol c. művében a főhős személyiségének fejlődését és mozzanatokban elénk tárt életútját ismerhetjük meg. A fejlődés leginkább belső monológok által mutatkozik meg. A "szőlőszem-monológ" 16-17 évesen fogalmazódik meg a főhősben a világtörténet olvasása közben.

A monológ rímtelen, szerkezetileg három részre tagolható. A "szőlőszem-monológ" párhuzamba állítható a költő Az ítélet c. versével.

Az első egység elejéből rögtön kiderül, hogy egy metaforával a szőlőszem és a Föld azonossá lesz. Itt filozofikus tartalmú gondolatokat olvashatunk: a szőlőszem megéréséhez egy egész nyár kell, nem csoda hát, hogy a világ "megéréséhez" évmilliókra van szükség. A gondolkodó igen bizakodó a jövővel kapcsolatban: "bizonyára meg fog érni egykor". És ha megérik a Föld, akkor a nép boldogan lakomázik belőle, tehát a fejlődésnek meglesz a gyümölcse. "A szőlő a napsugaraktul érik", állapítja meg, s az allegorikus gondolatmenetet folytatva a Föld éréséhez szükséges napsugaraknak az emberek lelkét nevezni meg. "Csak a nagy lélek, s ez ritkán terem; / Hogyan kívánhatnók tehát, hogy / A föld hamar megérjék? ..." ő tehát türelmes, szerinte nem kell sürgetni a természetes folyamatokat. Az egységen egy jól kidolgozott, komplex kép vonul végig.

A második egység szerkezeti határa az "Érzem, hogy én is egy sugár vagyok" tagmondat, ugyanis itt jelenik meg először a monológ során a "lírai én". Úgy érzi, hogy küldetése van a világban. A "nagy szüret" elérkezése akkor lesz, amikor tehetségével és elhivatottságával hozzátehet valamit a világ előrejutásához. A főhős úgy gondolja, az ő műve nem lesz kiemelkedően nagy, de legalább mű lesz, és ez a tudat segít neki az újrakezdésben a kudarcok után, valamint értelmet ad a halálának: ". életemnek a tudat erőt ad, / Halálomnak pedig megnyugovást." Az emberi élet parányi időtartam a világ megéréséhez képest, ezért kell újrakezdeni, és nem elvesztegetni az időt. "Mi a célja a világnak? / Boldogság! S erre eszköz? A szabadság! / Szabadságért kell küzdenem.": ebben a három sorban Petőfi világszemléletére ismerhetünk, amely lényege abban áll, hogy az emberiség fő célja a boldogság elérése, ennek eszköze pedig az egyéni, illetve nemzeti függetlenség kivívása.

A harmadik szerkezeti rész a "fogadjatok, ti szabadság vitézek" tagmondattal indul, amelyben az eddig szabadságért elhunyt, illetve ezután meghalni kész emberekhez szól Szilveszter egyes szám második személyben. Itt esküszik hűséget a szabadságnak, illetve kimondja, hogy kész az életét is adni a haza illetve a világ sorsának jobbá tételéért: "S hahogy véremben lesz egy pártütő csepp, / Kiontom azt."

A "szőlőszem-monológ" jól tanúsítja azt, hogy Petőfi sok meggyőződésében fellelhető elemet szőtt hőse életébe, sorsába; így bátran tekinthetünk erre a monológra Petőfi eszméinek lecsapódása, kivonataként.

Forrás: https://doksi.net/hu/elemzes.php?order=Show&id=286

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

PC:https://anchor.fm/ferenc-balogh/episodes/02-17--Szlszem-hasonlat-e1rv4h4

YT: https://youtu.be/hqTm-SvdEuc

A szeptemberi fordulat után 

A szeptembervégi események igazolták a költőt. A nép, ismét a nép, a pesti nép váltotta tettre Petőfi eszméit. A feltámadott tenger árja kiűzte Jellačićot az országból. Az őszi győzelmek, a téli vereségek, majd a tavaszi diadalok történelmi levegőjében lesz Petőfi költészete a nemzet harci lelkiismerete, szabadságharcos lírája. Ennek a szakasznak költeményeiben érik teljessé Petőfiben a magyar szabadságharc poézise, az a felejthetetlen költőiség, amely máig körüllengi a nemzet tudatában 1848–49 emlékét. Írjon a költő a hősies apáról (A vén zászlótartó) vagy a harcok nehezét vállaló katonáról (Tiszteljétek a közkatonákat); írjon csatadalt, lelkesítőt, vérpezsdítőt (Csatadal; Csatában) vagy rázza meg a hadi kudarcokon elcsüggedőket (Vesztett csaták, csufos futások), 1848–49 teljes levegőjét érezzük verseiben. Nincs ebben a megejtő, poétikus szabadságharc-képben semmi érzelgős elem, semmi mesterkélt romantika. De benne van a szabadságháború pátosza: a magyar trikolór lobogása, de nem a paraszti kaszák és kapák villogása nélkül; benne van a nemzeti ügy történelmi atmoszférája, de nem hiányzik belőle a nemzetté válni akaró nép plebejus-méltósága. Jakobinus színezete van ennek a szabadságharc-poézisnek, s így az igazi: az Akasszátok föl a királyokat! forradalmi radikalizmusa éppúgy magyar és 48-as jelszó, mint az, hogy "Isten után legszebb és a legszentebb név | A honvéd-nevezet!" (A honvéd). A költemények éle most elsősorban "külső ellenünk" ellen fordul. A történelem követelését teljesíti a költő, amikor a szabadságharc és forradalom összefüggő nagy feladatának ekkor elsősorban szabadságharcos vonatkozásait hangsúlyozza (Élet vagy halál, Buda várán újra német zászló, A székelyek, Föl a szent háborúra!). Szeptember végéig belső politikai győzelmekre volt szükség ahhoz, hogy leverjék a külső ellenséget. Szeptember után a nemzet létkérdése az ország szíve ellen törő ellenség megsemmisítése volt. Nem ritka ennek a szakasznak költeményeiben a tudatosan népies-népszerűsítő hangütés (Péter bátya, A székelyekhez). Ezzel rokon jelenség Petőfi szabadságharcos lírájában a dalszerű kifejezés, a virtust-támasztó, mámorosító csatadal-típus. Petőfi teljesen magáévá éli a műfaj követelményeit. A tömör, frappáns kifejezés, a harc drámai nagyszerűségének rajza, a vezérmotívumot csengető refrén, a hatást fokozó forma úgy tüzesedik szenvedélyes lírává Petőfi csatadalaiban, hogy a költő szinte személyesen van jelen a csatatéren, s a dal a csata sodrában, az élmény melegében születik. A Csatában zárószakaszának közvetlen gesztusa fejezi ki a költő jelenlétét a harcmezőn.  

Forrás: https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/480.html 

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt 

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/  

YT: https://youtu.be/JsvCVVwiql8 

A híres vers 1848. március 13-án Pesten íródott. Petőfi 1848 márciusában az egész nemzet szószólója volt, és a Nemzeti dal is a közösséggel való egybeolvadást testesíti meg.

Petőfi ekkor már nemcsak népies költő volt, hanem a nép költője, aki nemcsak egyéni érzéseit fogalmazta meg, hanem népének politikai érdekeit is tolmácsolta. „A nép az én vallásom, a nép az én Istenem” -vallotta.  Úgy gondolta, a nép először uralkodjon a költészetben, és azután már uralkodni tud a politikában is.

Abban is hitt, hogy a világ célja a szabadság. Arra a kérdésre, amelyet sok író és költő feltett magának a romantika korában, a kérdésre, hogy mi végre vagyunk a földön, Petőfi azt válaszolta: „Az emberiség célja, hogy boldog legyen. Az eszköze erre a szabadság.”

Az, ami több mint másfél évig csak prófétálás, látnoki jövendölés és látomás erejű kívánság volt Petőfinél, most hirtelen valóság lett: 1848 elején kitört a forradalom Olaszországban, aztán tovább terjed Franciaországban, majd Németországba, Ausztriába is eljutott.

A magyarok sokáig csak lelkesedtek, az országgyűlésen szép dolgok hangzottak el, de nem történt semmi, a beszédet nem követte tett. Aztán eljött március 15-e és a forradalom elérte Magyarországot is. A történelem Petőfit igazolta: ami eddig csak prófétai látomás volt, az most már tény lett.

Az intő jeladás versei után most már a harci riadó verse következik, Petőfi cselekvésre szólítja fel a magyarokat. A Nemzeti dal eredetileg egy népgyűlésre íródott, pohárköszöntőnek egy március 19-re tervezett bankettre, ám a március 15-ei események másként alakították a sorsát. Minthogy az események felgyorsultak, a Nemzeti dal lett a forradalom nyitánya.

Forrás: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-nemzeti-dal-elemzes/

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

YT: https://youtu.be/TQ1YLMnjMK4

Ez a vers 1848. december 8.-án született, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vívmányait eltiporni készülő osztrák seregek támadást indítottak Magyarország ellen. Ekkor már a forradalom központja nem Budapesten, hanem az ország keleti részén volt. Petőfi ezt a versét egy tiszántúli nagyvárosban, Debrecenben írta. Szükség volt egy olyan költeményre, amely ismét lelket önt az elcsüggedt, reményvesztett forradalmárokba, s valami olyat tesz, mint a Nemzeti dal március 15.-én.

Petőfi levelet írt az országgyűlésnek. Ehhez mellékelte ezt a költeményét. A vers nagy tetszést aratott az országgyűlés tagjai között. Ezért elhatározták, hogy nagy példányszámban nyomtatják ki, és küldik el a honvédtáborokba, hogy a harcoló katonák elolvasva újra erőre kapjanak.

Petőfi levele az Országgyűlésnek 1848. december 8-án

„Képviselő polgárok! Milyen nagy fontosságú lehet egy kis költemény, bizonyítja egy francia tábornok levele, ki azt írta a konventnek, hogy vagy küldjenek neki tetemes segéd sereget, vagy küldjenek egy kiadást a Marseillese-ből. Ha elég buzdítónak találják önök a következő költeményt, nyomtassák ki annyi példányban, amennyit szükségesnek fognak látni, és küldjék szét országszerte a magyar táborba. Részemről igen óhajtom, hogy miután szigorú körülményeim elvonták egy kis időre a hadi pályáról személyemet, legalább lélekben ez alatt is részt vegyek nemzetem harcaiban.”

Forrás: https://segedanyagok.files.wordpress.com/2013/03/csatadal_2.png

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

YT: https://youtu.be/l9Q8sxVIWZc

Petőfi Sándor Az alföld című verse 1844 júliusában keletkezett Pesten. Jelentősége az új tájeszmény megfogalmazása: Petőfi a rónaságot, az alföldet magasztalta, amivel újat hozott a magyar irodalomban. Tudjuk, hogy a romantika tájeszménye másmilyen volt. A romantikus táj mindig vadregényes, zordon, ember nem lakta hegyvidék. Ezzel szemben Petőfi a síkságot, a rónaságot tette meg új tájeszménnyé.

Petőfi elsőként fedezte fel a Róna szépségét a magyar irodalomban. Az alföldi táj Petőfi előtt a legköltőietlenebb és leghétköznapibb magyar táj volt. Az ő költészete által lett szép magyar tájjá. Túl ezen az alföld nemcsak tipikus magyar táj, hanem-korláttalansága, tágassága miatt- a szabadság jelképe is.

Petőfi viszonyulása az alföldhöz: az otthon, a haza iránti szeretet és a szabadságvágy érzéseit kelti fel benne a táj (Petőfi az alföldön született, és gyermekkori élményei is ide kötötték).

Petőfi tájleíró költészetének jellemzői:

·  Petőfi az alföld költője, elsőként fedezi fel a költészet számára magyar róna szépségét

·  tájleírása pontos, hiteles, részletes

·  nem a helyszínen keletkeznek versei, hanem a visszaemlékezés szülöttei

·  a puszta sík vidéket a haza, a hazaszeretet, a szabadság jelképévé emeli

·  tájversei romantikus ihletésűek, erősen érzelmi töltésűek

·  műfajkeresés

·  A versek valóságos, földrajzilag meghatározható tájat ábrázolnak

·  Petőfi a költői leírás során perspektíva kezelésének, a szűkítésnek és a tágításnak mestere

Petőfi tájköltészetének egyik legismertebb darabja szülőföldjét, az Alföldet bemutató költeménye, Az alföld, mely 1844. október 5-én jelent meg a Honderű című lapban.

Forrás: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-az-alfold-elemzes/

YT: https://youtu.be/Z1CFWipiLOM

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/