Sztori Podcast
Sztori Podcast
Ez a podcast a történetmesélés erejéről szól. Lafka Dávid történetek fejlesztésével foglalkozik egy hollywoodi piacra gyártó animációs filmstúdióban. Civilben is a történetmesélés hatását kutatja, ezért a podcastban különböző szakemberekkel és kreatívokkal vitatja meg, hogy a sztorimesélés, mint kommunikációs eszköz miért fontos a szakmai- és magánéletünkben. Ha szereted a jó sztorikat és érdekel a történetmesélés, ez a podcast neked szól! Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast
Epizódok
"A reklámok legnagyobb ellensége nem a többi reklám, hanem hogy körülöttünk folyamatosan szövik a történeteket."
Pőcze Balázzsal, a MITO kreatív-igazgatójával beszélgetek a történetmesélés reklámban elfoglalt szerepéről, és hogy mekkora súllyal van jelen 2024-ben a storytelling egy reklámügynökség életében.
Két nagy tanulságot vontam le ezután:
- Minden márka mögött ott vannak a történetek, ha elég hosszan keresgélünk
- A reklámtervezés folyamatának végén jön csak a történetmesélő képbe
Lesz szó természetesen a 30 másodperces tv spotok problematikájáról. Amiben egy darab, mély gondolat kellene, hogy megtapadjon, sokszor az ügyféligény mégis az, hogy a sztori mellett 6-8 infó hangozzon.
- De hogy lehet 6-8 infót átadni egy 30 sec-es szpotban?
- A gyógyszert (vagyis a core üzenetet) cukorkába (sztoriba) csomagolva adjuk be?
- Vagy keverjük el a gyógyszert és a cukorkát?
- A lezárt sztori működik jobban vagy a nyitott történeteket, kérdésfelvetéseket?
"A reklámok java része úgy érkezik a fogyasztóhoz, hogy a fogyasztó nem akarja azt. Váratlanul és kéretlenül. Úgyhogy cserébe kell valami okot adni nekik, hogy odafigyeljenek. Hogy meghallgassák a reklámozót. És az se legyen illúzió, hogy ha az első másodpercben még meg tudtad ragadni a figyelmét, akkor a végéig kitart a figyelme."
Példaként elhangzik néhány kampány is olyan márkáktól, mint a BMW, és Apple, a Telekom, Microsoft, vagy az OTP. Nem megyünk el mellette, hogy egy időben nagy buzz volt a történetmesélés körül a reklámiparban, de mégis, előtte mintha jobban meséltek volna történetet és több történetet meséltek volna. Mintha nem történt volna változás. Vagy még rosszabb lett a helyzet? Balázs ki is emeli, hogy a történetmesélés lehetősége mennyire a workflow végén kerül csak az asztalra: "Laikus számára sokkoló lenne, ha tudnánk, hogy a kampánytervezés során mennyire késői fázisban lépnek be a történetmesélők a munkába, mint az újságíró vagy a filmrendező."
A sok izgi téma mellett ilyen kérdésekre kapunk választ:
- Amikor másfél másodperced van, hogy a fogyasztó nehogy elnyomjon a videódról, akkor mennyire számít a többszáz éves tudás, amit tanultunk a dramaturgiáról?
- Képes egy plakát a történetmesélésre?
- Hogy lehet Petőfi és Arany barátságán keresztül edukálni az Office használhatóságát?
- Milyen típusú platformokat használ a reklám a történetek elmesélésére (oral, written, visual storytelling)?
- Mi az a digitális történetmesélés?
- Mik a MITO legsikeresebb megoldásai, amiben a történetmesélés nélkül közel nem lett volna olyan ütős a kampányuk?
- Milyen területekről szoktam történetmesélő szakembereket bevonni a munkafolyamatba?
- Milyen trükkökkel képes egy ügynökség kiterjeszteni a reklámeszközök limitációit, hogy mélyebb sztorikat meghallgatására érzékenyítse a fogyasztót?
- Hogyan tud hőstörténetet faragni a reklám valódi emberekről, mélyen személyes, gyönyörű filmet?
- Mit kezdene Tarr Béla egy mai youtube-kampány briefjével?Hogyan lehet érdekessé tenni egy sztorit, ha egy mondatod van a plakáton?
- Miért húz be jobban a sztoriba egy film teaser trailer-e, mint a trailere?
- Lehet-e etikus módon használni a sztorikat, miközben olyasmiről akarjuk meggyőzni néha a fogyasztót, amit magától nem tenne meg?
- Sörreklámnál milyen sztori-megoldást dobott vissza a önszabályozó reklám testület?
- Amikor másfél másodperced van, hogy a fogyasztó nehogy elnyomjon a videódról, akkor mennyire számít a többszáz éves tudás, amit tanultunk a dramaturgiáról?
A MITO-t itt éred el
https://mito.hu/
https://www.facebook.com/hellowearemito/
https://hu.linkedin.com/company/hellowearemito
Pőcze Balázs cikkei
https://raketa.hu/szerzo/pocze-balazs
INTRO
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast ---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast
-- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Emil Goodman egyszemélyes hadseregként készít animációs rövidfilmeket, és videoklipeket olyan előadóknak, mint a Mary Popkids, Azahriah, vagy a Wellhello. Ebben az epizódban összeraktunk vele egy kézműves animációs kisokost.
Szabó András az epizód elején (aka Emil Goodman) mesél nekünk arról is, hogy fogalma sincs, hogyan vették fel a MOME-ra, és kiderül, hogy nagynevű elődök helyett hogyan merített inspirációt az osztálytársaiból, akik szintén mind fejlődő önképző alkotók voltak. Mik András alkotói módszerei? Hogyan teremt vadabbnál vadabb világokat? Hova gyűjti össze az ötleteit, és a nagy ötlet-dobozból mikor használ fel elemeket egy új videoklipben?
Beszélgetünk sokat a Henry Waltz című rövidfilmjéről, és hogy azóta hogyan fejlesztette tovább ezt mozifilmes forgatókönyvvé. Hogyan inspirálta a Henry Waltz történetét András saját múltja és élettörténete? A klasszikus történetmesélős rövidfilmek helyett miért fordult András a vizualitás és a zene-vezérelt médiumok felé? Hogyan épít saját univerzumot a Henry Waltz, a Heaven’s Vanguard és a Sina és Koré című rövidfilmjei közt?
Hogyan próbálja András az animációs projektekben egyszemélyes stábként kihozni a lehető legtöbbet a rendelkezésre álló legkevesebből? Hogyan válik a COVID-korszakban forgatott animációs videoklipben fontos kellékké egy barbie baba? Miért jó kifejezés a módszereire a “kézműves animációs multitasking ámokfutás”? Milyen a hangulat a videoklip forgatásokon a zenekarokkal? Hogyan lehet egyszerre tervezni, de közben meghagyni a szabadságot az improvizációra is?
Hogyan dolgozik együtt a zenekarokkal? Kitől jön az ötlet, és kié a vízió egy videóklipnél? Hogyan konvertálja a zenészek elképzeléseit kiforrott videoklipes koncepciókká? És bár András szeret egyedül dolgozni, azt is elárulja, hogy mi az előnye annak, ha óriási stábbal dolgozhat. A kreatív játékban pedig meghallgatjuk András igazán frappáns és szórakoztató James Bond-inkarnációját egy steampunkos világban - és ezzel betekintést kapunk abba, mi történne a franchise-zal, ha Emil Goodman keze ügyébe kerülhetne.
--------------
Emil Goodman - rövidfilmek, amikről beszéltünk:
Henry Waltz:
Heaven’s Vanguard
Sina és Kore
--------------
Emil Goodman-videoklipek, amikről beszéltünk:
https://www.youtube.com/watch?v=Sdyt-BKV5Ho
https://www.youtube.com/watch?v=9XKtALwdVrQ
--------------
Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.
--------------
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
Gál Péter több mint 10 éve edzi a csapatát irodaházakon, székházakon, lakóparkokon. Ha üvegről van szó, ők a legprofibbak. De egy napon beesik egy presztízs-projekt, superior elvárásokkal. Egy műemlékvédelmi épületet kell luxus-szállodává átalakítani. Sehol egy egyenes, sehol egy derékszög, és egy rossz lépéseddel helyrehozhatatlan károkat tehetsz az épületben. Ide kell beilleszteni többszázkilós üveglapokat, amik, ha rájuk lehelsz, máris eltörnek. Mindeközben még ezerrel flexelnek és kalapálnak az építkezésen.
De Péterék szeretik a macerát, és be akarják maguknak bizonyítani, hogy a template-megoldások mellett az egyedi, kreatív megoldásokban is képesek nagyot dobni.
A projektet elvállalják, hisz olyan, mintha egész életükben erre készültek volna. De ahogy telik-múlik az idő, egyre több jel mutat arra, hogy ebből még bizony nagy baj lesz...
A mai epizódban a W Hotel Budapest megmentésének és felújításának történetét meséljük el Gál Péter és az építész csapata szemszögéből. Sok izgi fordulat, és extrém anekdota vezetett ugyanis el oda, hogy ma ott állhat az Operával szemben, a régi lepusztult Drechsler-palotából átalakuló hotel, a Marriott hotellánc luxus-kategóriájú szállodája.
Lesz szó személyes álmokról, sorsszerű véletlenekről, és az építészet lelkéről. Bebizonyítjuk, hogy az épületeket övező történetek segítenek abban, hogy érzelmileg könnyebben tudjunk kapcsolódni egy épülethez, ahogy abban is, hogy egy életre megjegyezzük magunknak egy épületet. Akár jártunk már benne, akár nem. :)
W Budapest Hotel: további információkat és fotókat itt találsz:
https://gmb.hu/az-operahazra-nezo-elnoki-lakosztalytol-a-titkos-speakeasy-barig/
https://epiteszforum.hu/tukrozi-a-luxust-a-gmb-solutions-egyedi-uvegfeluletei-a-w-hotelben
https://www.octogon.hu/epiteszet/a-reszletek-tukreben-x/
https://roadster.hu/nyit-a-w-budapest/
https://infostart.hu/gazdasag/2023/07/13/igy-nez-ki-a-luxushotel-a-balettintezet-helyen
https://spabook.net/blog/hotelek/w-budapest-hotel-megnyitott/
Gál Pétert itt éred:
https://www.linkedin.com/in/peter-gal-7258102a/
A GMB Solutions-t itt éred el:
https://www.facebook.com/gmbsolutionszrt
https://www.linkedin.com/company/gmbsolutionszrt/
Az epizód felvételét a GMB Solutions Zrt. támogatta.
Támogasd te is az epizódok felvételét egy finom kávé árával: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Történik egy fontos esemény. Aznap mindenki erre figyel. De nem mindegy, hogy a világtörténelem lapjain megtapad-e. Ehhez kevés lesz a sztori - legalábbis úgy elmesélve, ahogy valójában megtörtént. Le kell egyszerűsíteni. Tömöríteni kell. Mitologizálni. De ez mit is jelent pontosan? Mi kell ahhoz, hogy történelmi mítoszt teremtsünk? Hogy torzul egy valós esemény sztorija, mielőtt a világ megjegyzi egy életre? Ezt tárjuk fel Sonnevend Julia, kommunikáció-kutatóval, aki jelenleg egyetemi docens a new york-i New School for Social Research Szociológia Tanszékén. Első könyvében, a "Stories Without Borders"-ben arra kereste a választ, hogy miként válnak egyes történelmi események globális mítoszokká - és kevés témát találni, ami ennél jobban fittel a Sztori Podcastba. Kivesézzük, hogy milyen lépések vezetnek odáig, hogy a valóban megtörtént esetből egy olyan sztori, egy olyan mítosz maradjon meg a köztudatban, amit már jelentősen átdolgoztak - tömörítettek, egyszerűsítettek, márkáztak és mitologzáltak.
Ennél is érdekesebb, hogy ezek a torzulások a történetekben ugyanarra játszanak, mint általában a történetmesélés: az érzelmeinkre, és a megjegyezhetőségre. Odáig jutunk a diskurzusban, hogy a történelmi-mítosz-gyártás semennyire nincs lemaradva Hollywoodtól. A recept nagyon hasonló, csak a cél egészen más. De hogy pontosan micsoda, az derüljön ki a beszélgetésből. Még néhány téma, amit érinteni fogunk: - Mennyire tér el az amerikai és a közép-európai storytelling-kultúra? - Miben más az amerikaiak és a magyarok viszonya a magántulajdonhoz és a pénzhez? - Miért aggasztó a fiatalok hírfogyasztása kizárólag a TikTok-on keresztül? Mekkora kihívás az új generációnak értelmezni a világot a rájuk zúduló hírekből? - A klímaválságra miért könnyebb a jegecmaci sztorijával felhívni a figyelmet, mint adatokkal? - Mennyire játszhat meghatározó szerepet a modern nemzetek történelmében egy nemzeti mítosz? - Mi az a globális ikonikus esemény, és miért van meghatározó szerepe arra, hogyan látjuk a világtörténelmet, és a benne betöltött szerepünket?
- Egy történelmi mítosz milyen érzelmeket triggerel? - A valóban megtörtént eseményhez képest milyen átalakuláson megy keresztül a narratíva, mire nemzetközi mítosz lesz belőle? - Mi szükséges ahhoz, hogy egy esemény megtapadhasson a világtörténelem lapjain? - Káros lehet-e az, ha a köztudatban nem a "valódi" történet maradt fent, miközben úgy kezeljük, mintha "márpedig úgy történt" volna? - A narratívák összecsapása segít-e a konteó-gyártásban? Vagy fordítva? - Zárásul esik szó a jövőre megjelenő könyvéről is: a politikai vezetők a személyes karizmájukat / self brandingjüket / személyi kultuszokat hogyan építik történetekkel? A legnagyobb tanulság nekem ebből a beszélgetésből, hogy: "A média az eseményt szereti, nem a folyamatot." - és hogy ez mit jelent, azt Julia kifejti a beszélgetésben. Sonnevend Julia: https://julia-sonnevend.com/ https://www.newschool.edu/nssr/faculty/julia-sonnevend/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Sonnevend_J%C3%BAlia Stories Without Border: https://moly.hu/konyvek/sonnevend-julia-hatarok-nelkul
--- Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast
--- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Érdekel, hogyan építs (értelmesen) narratívát egy brandnek? Akkor ez tetszeni fog.
Ha Szabó Bélával beszélgetsz, nem fogsz sekélyeskedni, sem unatkozni. A Telekom Hungary márkakommunikációs igazgatója, a marketing szakma mondhatni rocksztárja, akit a Magyar Marketing Szövetség most már zsinórban sokadjára szavaz meg minden évben a hazai iparág az első számú döntéshozójának, vagy ha úgy tetszik, az ország legsikeresebb marketingesének. Béla a no bullshit-őszinteségével és out-of-the-box gondolkodásával mindig megrengeti a szakma elképzeléseit a brandek szerepéről és feladatairól.
És minek tagadjuk, hogy miközben a brandépítés és a történetmesélés keresztmetszetét kerestük, itt is dübörgött az explicit szakmázás, és záporoztak a gamechanger ötletek. Érintettük a Nike, a BMW, a Helmann's, a Marvel és az Airbnb márkáknak a történet-használatát, de nem mentünk el szó nélkül a Tesla-sztori mellett sem.
Beszéltünk a Marsra Magyar című Telekomos, (nem-)márkázott termékfejlesztésről, ami messziről nézve egy ártatlan kis vígjáték-sorozatnak tűnik, de közelebb lépve frappáns és innovatív megoldás, ami egy iránymutató történelmi mérföldkő lehetne a komplett iparágnak arról, hogy szűk költségvetésből hogyan adjuk át egy márka számára fontos értékeket történetbe csomagolva, miközben alkotunk valami maradandót.
Az epizód végén nem fogsz felszínességgel vádolni minket, és ha nem hallgattam volna, én se hinném el, hogy 73 percben ennyi témát érintettünk:
- Mi is az a márka és van-e szüksége történetekre?
- A startupoknál mikor laposodik el a terméksztori, és mikor jön be a márkasztori?
- Mi a legnagyobb benézés és lustaság, amit az iparág elkövet?
- Mi a márka sztorija és a termék sztorija?
- Melyik márka milyen módon képes hasznosságot teremteni?
- Hogyan ad a purpose értelmet, irányt és mélységet a sztoriknak?
- Hogyan variálják a cégek ugyanazt a sztorit a márkaépítés közben (Nike, Airbnb)?
- Miért gyárt a Telekom filmsorozatot és miért akarja megnevettetni a fogyasztót?
- Hogyan jelenik meg a sorozat tematikájában az ügy, amit a vállalat képvisel?
- Hogyan lehetne stratégiai alapokon új szintre léptetni a történetmesélést a marketingben?
- Milyen a magyar kishitű márkázás?
- Mi az a purpose, és mire való?
- A reklámszpotok az emberi sztorikon túl hogyan tudnának még többet elmondani a termékről? (Helmann's)
- Egyáltalán, mit kezdjünk a pronyó reklámokkal? Hogyan segíthet ebben a brandsztori?
Ha érdekel a téma, nem fogsz unatkozni. ;)
Szabó Bélát itt tudod követni:
https://www.linkedin.com/in/bela-attila-szabo/
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Mennyi muníció van egy történetben? Melyik sztori alkalmas rövidfilmnek, és melyikből lehet nagyjátékfilmet készíteni?
Miért tűnt jó ötletnek Újratervezésből nagyjátékfilmet készíteni?
Hogyan nem lett a Susotázsból végül tévésorozat?
Miért nem írtak az "Akik maradtak"-hoz '56-os folytatás-filmet?
Tóth Barnabás filmrendező, forgatókönyvíró, színész és filmproducer, a Momentán Társulat alapító tagja. Susotázs című kisjátékfilmjét 2019-ben beválogatták az Oscar-díj 10 kisfilmet tartalmazó rövidlistájára, rá egy évre pedig az Akik maradtak című játékfilmje került fel a 2020-as Oscar-díj szűkített listájára. Barnával élő közönség előtt beszélgettem az Etyeki Pikniken, miközben teljes kisfilmeket és filmrészleteket is néztünk a munkásságából.
Bemelegítésnek mesélt egy kicsit a "Bereményi kalapja" című filmről, ami ősztől lesz a mozikban, és ezután kibeszéljük a gyerekkori sztori-élményeket. Francia képregények: az Asterix & Obelix, a Lucky Luke és TinTin. Ottlik Géza: Iskola a Határon. Michel Tournier: A Rémkirály.
Melyik legendás filmrendező nevét írta fel már 5 évesen a szekrényre - amúgy hibásan? Mi fogta meg már gyerekszínész korától a filmkészítésben? Hogyan formálták a szemléletét az alkotó folyamatokról? Hogyan tekint a korai filmkritikusi tevékenységére? Milyen filmklubot üzemeltetett 10 éven át? Aztán a történetek fogyasztása a filmekről hogyan vándorolt át a regényekre? És most miért hord magával mindenhova egyszerre 3 könyvet is?
Ezután sokat beszéltünk 3 különböző filmjéről (Újratervezés, Susotázs, Akik maradtak), miközben beszélgetések egyesével is felérnek egy ingyen filmes kurzussal!
Végül, levezetésnek nyomtunk kreatív játékot. Eljátszottunk a gondolattal, hogyan lehetne az "Idétlen Időkig"-ből és a "40 éves szűzből drámát vagy thrillert csinálni. Aztán megpróbáltuk a "Titanic" és a "Csernobil" sztoriján olyan fogást találni, hogyan lehetne komédiaként találni. Spoiler: nem volt könnyű! :)
Az epizód videóanyaga innen érheti el: https://youtu.be/qvBYlkW1bMM
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast
--
A filmeket innen nézhetitek meg:
Újratervezés: https://www.youtube.com/watch?v=NnKGdYM94bQ
Susotázs: https://vimeo.com/249062838
Akik maradtak: https://www.netflix.com/hu/title/81193946
--
Az epizódot a ReZeda Teraszon rögzítettük, Etyeken:
https://rezeda-terasz.hu/
--
Hang: Éberl Szilárd
--
Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.
--
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech
Veres Attila a horror és a weird irodalom Zsoldos Péter-díjas mestere és nemzetközileg is elismert szerzője. Forgatókönyvíróként hazai és nemzetközi projecteken dolgozik, miközben az USA-ban és spanyol nyelvterületen már megjelent The Black Maybe című kötetéért Bram Stoker-díjra jelölték. Ami irtó menő, és irtó ritka magyar írók esetében!
Attilával a horrortörténetekről beszélünk, és mindenről, ami a horror pszichológiájával, és a történetmesélés pszichológiájával összefügg. Legalább annyi meglepő fordulat és ütős gondolat lesz a podcast-beszélgetésben, mint amennyi Attila írásaiban általában szembejön. Érintjük majd, hogy:
- a történet miért nem egyenlő a cselekménnyel?
- miért izgalmasak a cselekmény nélküli sztorik?
- mik/kik voltak Attila korai írói inspirációi? (pl. H.P. Lovecraft, Stephen King, Philip K. Dick)
- mi a koncepciója Attila legújabb, Ghost Royale című kísértettörténetének?
- miért kerüli messziről a horror-kliséket?
- mi az írói módszere arra, hogy a realitásból berántson egy rémálomba?
- hogyan korlátozza a történetmesélőt a hollywoodi "lekerekített történetmesélés"?
- miért alaptémája a horrornak a kontrollvesztés? avagy miért horror az 'Alien', és miért nem horror az 'Aliens'
- melyik sztorik tesznek úgy, mintha horrorok lennének, pedig nem azok?
- melyik horrorok nem tűnnek horrornak, pedig bizony azok?
- miért minden történet számít horrortörténetnek? - és végeredményben miért nem kell minden történetet elmesélni?
Fotó: Valuska Gábor / konyvesmagazin.hu
Olvass Veres Attila-köteteket:
https://agavekonyvek.hu/szerzo/veres-attila
Kövesd Attilát:
https://www.instagram.com/cellofoidapark/
Támogasd az epizódok felvételét egy kávé árával: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Az eszképizmusról és a science-fiction műfajáról beszélünk Markovics Botond / Brandon Hackett többszörös Zsoldos Péter-díjas regényíróval (Eldobható testek, Xeno, Az idő gépei).
Melyik a jobb sztori: ami érzelmileg, vagy intellektuálisan fog meg minket? Mi a közös a Star Wars főhőse, Luke Skywalker és a Dűne főhőse, Paul Atreides között? Botond ezt Joseph Campbell monomítosz-elméletén keresztül fogja ezt elmagyarázni.
Mit jelent az eszképizmus? Milyen műfajokat foglal magában? Miért az űropera a legnépszerűbb alműfaja a science-fiction-nek? Meg egyáltalán, miért is olyan fontos ma a sci-fi műfaj? Yuval Noah Harari, ismert történész segítségével fogjuk megmagyarázni ezt.
A science-fiction írók a jövőbe tekintve, de fontos aktuális kérdésekről beszélnek. Botond mesél róla, hogyan inspirálta a 2015-ös budapesti menekültválság egyik személyes élménye a Xeno című regénye megírására. Milyen rétegei vannak az ilyen típusú történeteknek? A jelen helyett miért a jövő érdekli Botondot ennyire? Miért egyszerű egy jövőbeli világot kitalálni és felépíteni? És miért nehéz újra és újra nagyon különböző világokat kitalálni? És mi maradt ki az Eldobható testek című regényből?
Botond fog róla beszélni, mennyire kell naprakésznek lennie a tudomány és a technológia aktuális kérdéseivel és válaszaival kapcsolatban. Arról is, hogy a tudományos faktor milyen mértékben válik fontossá a sztori megalkotásakor.
Lesz szó önálló történetekről és folytatásokról / franchise-okról is. A science-fiction trendek kapcsán sokat dumáltunk a Black Mirror jellegű közeljövőben játszódó sztorikról, Isaac Asimov örökzöld regény-sorozatáról, az Alapítványról - aminek filmsorozat verziója hamarosan meg fog jelenni az Apple TV+ jóvoltából. Ennek apropóján kitárgyaljuk, hogy milyen bonyolult egy regényt jól adaptálni - és ezt Botond bravúrosan vezeti le a Netflix minisorozata, a “Queen’s Gambit - A vezércsel” adaptációján keresztül.
És ha már adaptáció, a végén a kreatív játékban Botond a Moby Dick című klasszikust ülteti át egy vad science fiction környezetbe, és olyan grandiózus sztorit mesél el nekünk, ami hű marad az eredeti szellemiségéhez, mégis rengeteg parádés új ötletet hoz be - ezzel is bizonyítva, hogy Brandon Hackett korunk és hazánk egyik legizgalmasabb sci-fi gondolkodója.
Joseph Campbell monomítosz-elméletének forrása:
https://www.amazon.com/gp/product/B08MWW2VDL/ref=dbs_a_def_rwt_bibl_vppi_i0
---------------------------------------------
Markovics Botond / Brandon Hackett elérhetőségei:
https://www.facebook.com/BrandonHackettscifi/
https://www.instagram.com/markovicsbotond/
Az epizódban felmerült Brandon Hackett regényeket innen rendelhetitek meg:
https://www.agavekonyvek.hu/szerzo/brandon-hackett
-----------------------------------------------
Fotó: Ladjányszki Máté
Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
Mi jut eszedbe a fantasy-ről? A Gyűrűk Ura? Harry Potter? Esetleg a Star Wars-saga?
Nekem Moskát Anita, Zsoldos Péter-díjas író, akinek olyan eszement jó regényeket köszönhetünk, mint a 'Horgonyhely', vagy az 'Irha és Bőr', vagy épp a 'Hazugság tézisei című novelláskötet, ami a személyes kedvencem.
Könyvei elképesztő sikerrel és sebességgel fogynak. Történeteit szépirodalmi igényességgel tálalja, de zsáner szerint a fantasy keretet használja, úgyhogy sokan nem tudják hova tenni. Mélyen elgondolkodtató és megrázó 'mesék' viszont senkit sem hagynak hidegen. Egy igazán tartalmas, és izgi beszélgetés kerekedett vele, amiben az alábbi témákat érintettük:
- miért menekülünk fantasztikus elemekkel átszőtt/megtűzdelt történetekbe, amelyek kiragadnak a valóságunkból?
- miért fontos a történetmesélés ma jobban, mint valaha? mire használhatjuk?
- Anita honnan inspirálódik egy történetei kitalálásához, honnan jön a szikra?
- hogyhogy előbb a high concept jut eszébe, és csak utána kerül elő írás közben, hogy mi lesz a a tematika, amivel foglalkozni akar?
- mire alkalmasak a fantasy keretei és mire nem? Anita miért tartja izgalmasnak?
- meddig lehet elmenni a fantasyben, hogy működőképes és hihető maradjon?
- mik a felrúghatatlan szabályok vagy megkerülhetetlen panelek/elemek a fantasy zsánerben?
- hogyan lehet személyessé tenni egy fantasy-történetet?
- mi kell írás közben a mélyfúráshoz?
- az "Irha és Bőr" után miért gondolta egy ideig, hogy soha többé nem szeretne regényt írni?
- mitől lesz ennyire népszerű egy fantasy-világ, mint a Harry Potter, vagy a Gyűrűk Ura?
- van/lesz felvirágzása itthon a minőségi fantasy-irodalomnak?
Moskát Anita elérhetőségei:
http://www.moskatanita.hu/
https://www.instagram.com/moskatanita/?hl=hu
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech