Történik egy fontos esemény. Aznap mindenki erre figyel. De nem mindegy, hogy a világtörténelem lapjain megtapad-e. Ehhez kevés lesz a sztori - legalábbis úgy elmesélve, ahogy valójában megtörtént. Le kell egyszerűsíteni. Tömöríteni kell. Mitologizálni. De ez mit is jelent pontosan? Mi kell ahhoz, hogy történelmi mítoszt teremtsünk? Hogy torzul egy valós esemény sztorija, mielőtt a világ megjegyzi egy életre?   Ezt tárjuk fel Sonnevend Julia, kommunikáció-kutatóval, aki jelenleg egyetemi docens a new york-i New School for Social Research Szociológia Tanszékén. Első könyvében, a "Stories Without Borders"-ben arra kereste a választ, hogy miként válnak egyes történelmi események globális mítoszokká - és kevés témát találni, ami ennél jobban fittel a Sztori Podcastba. Kivesézzük, hogy milyen lépések vezetnek odáig, hogy a valóban megtörtént esetből egy olyan sztori, egy olyan mítosz maradjon meg a köztudatban, amit már jelentősen átdolgoztak - tömörítettek, egyszerűsítettek, márkáztak és mitologzáltak.

Ennél is érdekesebb, hogy ezek a torzulások a történetekben ugyanarra játszanak, mint általában a történetmesélés: az érzelmeinkre, és a megjegyezhetőségre. Odáig jutunk a diskurzusban, hogy a történelmi-mítosz-gyártás semennyire nincs lemaradva Hollywoodtól. A recept nagyon hasonló, csak a cél egészen más. De hogy pontosan micsoda, az derüljön ki a beszélgetésből. Még néhány téma, amit érinteni fogunk:  - Mennyire tér el az amerikai és a közép-európai storytelling-kultúra? - Miben más az amerikaiak és a magyarok viszonya a magántulajdonhoz és a pénzhez? - Miért aggasztó a fiatalok hírfogyasztása kizárólag a TikTok-on keresztül? Mekkora kihívás az új generációnak értelmezni a világot a rájuk zúduló hírekből? - A klímaválságra miért könnyebb a jegecmaci sztorijával felhívni a figyelmet, mint adatokkal? - Mennyire játszhat meghatározó szerepet a modern nemzetek történelmében egy nemzeti mítosz? - Mi az a globális ikonikus esemény, és miért van meghatározó szerepe arra, hogyan látjuk a világtörténelmet, és a benne betöltött szerepünket?

- Egy történelmi mítosz milyen érzelmeket triggerel? - A valóban megtörtént eseményhez képest milyen átalakuláson megy keresztül a narratíva, mire nemzetközi mítosz lesz belőle? - Mi szükséges ahhoz, hogy egy esemény megtapadhasson a világtörténelem lapjain? - Káros lehet-e az, ha a köztudatban nem a "valódi" történet maradt fent, miközben úgy kezeljük, mintha "márpedig úgy történt" volna? - A narratívák összecsapása segít-e a konteó-gyártásban? Vagy fordítva? - Zárásul esik szó a jövőre megjelenő könyvéről is: a politikai vezetők a személyes karizmájukat / self brandingjüket / személyi kultuszokat hogyan építik történetekkel? A legnagyobb tanulság nekem ebből a beszélgetésből, hogy: "A média az eseményt szereti, nem a folyamatot." - és hogy ez mit jelent, azt Julia kifejti a beszélgetésben. Sonnevend Julia: https://julia-sonnevend.com/ https://www.newschool.edu/nssr/faculty/julia-sonnevend/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Sonnevend_J%C3%BAlia Stories Without Border: https://moly.hu/konyvek/sonnevend-julia-hatarok-nelkul

--- Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast

--- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast

--- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech