Tudtad, hogy képregények is kaptak már Pulitzer-díjat? 

Tudtad, hogy van képregény, amit már beválogattak a világ 100 legjobb REGÉNYE közé? 

Tudtad, hogy a képregényt edutainment célra is lehet használni? 

Egyik beszélgetőpartnerünk Somogyi György lesz, akinek a "Kittenberger" című  képregénye  épp az epizód megjelenése előtt nyerte el másodjára is az Év Legjobb Képregényének járó Alfabéta-díjat. Szóval az epizódban még csak egy díjról beszélünk, de azóta duplázott - irtó menő! Gyuri emellett forgatókönyvíróként is dolgozik, számos tévésorozat, díjnyertes tv film és mozifilm írója is. 

A másik beszélgetőpartnerünk Demus Zsófia, aki képregények szerkesztése mellett a Magyar Képregény Szövetség ügyeit viszi, és a Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivált szervezi. 

A Képregényes témánk második epizódjában főleg olyan képregényekről beszélünk, amelyek művészi színvonalukkal vagy edukációs törekvéseikkel emelkednek ki a tömegből. Közben sok izgalmas képregényt fogunk ajánlani, amit akkor is érdemes elolvasnod, ha még soha az életben nem fogtál a kezedbe képregényt! 

Lesz szó Alan Moore "Watchmen" című klasszikusáról, Art Spiegelman "Maus" című megrázó graphic noveljéről, és még az alábbi művekről: - Craig Thompson: Blankets - Scott McCloud: The Sculptor - Juan Díaz Canales: Blacksad - Yuval Noah Harari - Sapiens - Rajzolt Történelem Melyiket imádjuk a sztorija miatt? Melyikben nyűgöztek le minket a képek? És mi a franc a fényképregény??? 

A végén, a kreatív játékban Gyuri hoz majd egy önálló sztorit, amiben mashupolja A hét mesterlövész sztorit a Drakula mítoszával - és az egész a tatárjárás kellős közepén játszódik. Elég crazy. :) Aztán együtt rakunk össze spontán egy másik sztorit, ami kiváló lehetne képregény-alapanyagnak- ebben az Egri csillagokat pimpeljük fel némi természetfelettivel, hogy még inkább elszabaduljon a pokol! :) 

Ha még nem hallgattad meg, íme az első epizód tartalmából: 

- Fogalmak tisztázása - nagyon röviden, mielőtt belefulladnánk az unalomba :) 

- Globális képregénypiac: melyik 4 ország uralja a globális piac több mint 90%-át? Itthon miért nem olvas kábé senki sem képregényt? 

- Kittenberger képregény-sorozat: Miről szól, és hogy mióta készül? Miért írták róla a lapok, hogy egy Rejtő kaland egy Vernei világban? Ami pedig a legfontosabb: Gyuri elmeséli, ők hogyan dolgoznak, és ezen keresztül leoszt nekünk egy komplett gyorstalpaló kurzust a képregények készüléséről. 

--- 

Kittenberger képregény: 

http://kittenbergercomic.hu/ 

Magyar Képregény Szövetség: 

https://kepregenyszovetseg.hu 

Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivál: 

https://fesztival.kepregenyszovetseg.hu/ 

https://www.facebook.com/kepregenyfesztival/ 

--- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne. 

--- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: 

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

--- 

Hirdetés és együttműködés: 

peter@showcast.tech 

www.showcast.tech

Milyen fordulatok vezetnek a borászatig?

Hogy lehet borba kódolni történeteket?

Mi történik, ha egy pincetúra átmegy offroad-derbybe?

Zsirai Kata és Homoky Dorka a fiatal és vagány borászok dinamit duója a tokaji borvidékről. Mindketten üdítő jelenségek, kiváló borászok, és mindkettejük története oda fog szögezni a fröccsöd mellé. Nemcsak mert izgalmasan mesélnek, hanem mert friss elképzelésekkel rázzák fel a környezetüket.

Bemelegítésnek átdumáljuk, ki szeretett gyerekkorában előbb elolvasni minden kötelező olvasmányt, és ki volt filmfüggő. Kiderül, hogy Dorka és Kata közül kit bilincselt le mostanában Patti Smith "Kölykök" vagy D. Tóth Kriszta "Húszezer éjszaka" című regénye, vagy éppen az Eufória vagy a Love, Death & Robots című animációs sorozat.

Dorka és Kata életútja mind fordulatokkal és meglepetésekkel gazdag. Egyikőjük sem készült borásznak, az élet mégis úgy hozta, hogy azzá váltak. Kata közgazdasági tanulmányokból kötött ki itt - rá esett a családban a választás. Dorka film-filozófia irányból érkezett, és amikor eltávolodott Tokaj-Hegyaljáról, akkor értette meg, hogy neki mégis csak ott a helye.

Előkerültek szórakoztató, vicces anekdoták a szüretekről és pincetúrákról. Lázasan kerestük a kapcsolatot a borok és a történetek, a borozás és a sztorizás között, és spoiler: nem volt nehéz megtalálni.

Izgalmas gondolatok záporoztak. Az egyik kedvencem az volt, hogy a borász alkotói életműve lekövethető a pincészet különböző évjáratú boraiból. Ha végigkóstolod, kirajzolódik belőle a borász személyiség-fejlődése. Kvázi bele van kódolva a borász története. "Amit mond, meg ami történik vele, azt végig tudod kóstolni!"

Kiderül, hogy mennyi barátságot köszönhetnek a bornak és a borászatnak. Próbálunk rájönni, hogy mi a bor varázsa, hogy képes ilyen szorosan összekötni embereket, miért alakulnak ki ilyen körülötte mély barátságok.

Végül még borajánlót is kapunk könnyed sztorizgatásokhoz, és mély, drámai történetekhez is.

HOMOKY DORKA borai:

https://www.homokydorka.hu/

ZSIRAI KATA borai:

https://zsiraipinceszet.hu

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Miért olyan népszerű külföldön képregényt olvasni? 

És miért egyáltalán nem népszerű itthon? 

Egyik beszélgetőpartnerünk Somogyi György, akinek a "Kittenberger" című képregénye épp az epizód megjelenése előtt nyerte el másodjára is az Év Legjobb Képregényének járó Alfabéta-díjat. Szóval az epizódban még csak egy díjról beszélünk, de azóta duplázott - irtó menő! :) Gyuri emellett forgatókönyvíróként is dolgozik, számos tévésorozat, díjnyertes tv film és mozifilm írója is. A másik beszélgetőpartnerünk Demus Zsófia, aki képregények szerkesztése mellett a Magyar Képregény Szövetség ügyeit viszi, és a Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivált szervezi.

A téma végül olyan gazdagnak bizonyult, hogy a beszélgetést végül 2 külön epizódra bontottuk!

Az első epizódban először kitárgyaljuk, ki milyen jó sztorival találkozott mostanában. Szóba kerül a "Minden, mindenhol, mindenkor" című multiverzumos őrültség, ami még most is fut a mozikban, illetve Cixin Liu: A háromtest-probléma című, zseniális science-fiction trilógiája.

Ezután kicsit tisztázzuk a fogalmakat: mit is pontosan a comic strip, mit takar a comic book vagy comics kifejezés, és hogy a graphic novel alatt mit értünk.

Ránézünk a globális képregénypiacra. Hogy melyik 4 ország uralja a globális piac több mint 90%-át. Próbáljuk megtalálni az okát, hogy itthon miért nem olvas kábé senki sem képregényt. Mondunk sikeresebb, több példányszámot eladott képregényeket is, mint a Királyok és keresztek vagy a Nyugat és zombik, de kénytelen-kelletlen summázzuk, hogy mekkora szakadék van egy külföldi képregény külföldi eladásai, és egy magyar képregény magyar eladásai között. Szerintem meg fogtok döbbenni.

Ezután mélyen beleássuk magunkat a Kittenberger képregénysorozatba. Hogy miről szól, és hogy mióta készül. Miért írták róla a lapok, hogy egy Rejtő kaland egy Vernei világban. Ami pedig a legfontosabb: hogy hogyan készül. Gyuri elmeséli, ők hogyan dolgoznak, és ezen keresztül leoszt nekünk egy komplett gyorstalpaló kurzust a képregények készüléséről.

Egy kis ízelítő a 2. epizódból:

- átdumáljuk, hogy mely képregények érnek fel a művészi kategóriába és melyek működnek edukációs céllal is, és miért?

- közben sok izgalmas képregényt fogunk ajánlani, amit akkor is érdemes elolvasnod, ha még soha az életben nem fogtál a kezedbe képregényt!

- a kreatív játékban Gyuri hoz majd egy önálló sztorit, aztán együtt rakunk össze spontán egy másikat, amiben az Egri csillagokat pimpeljük fel némi természetfelettivel, hogy még inkább elszabaduljon a pokol! :)

Kittenberger képregény:---

http://kittenbergercomic.hu/

Magyar Képregény Szövetség:

https://kepregenyszovetseg.hu

Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivál:

https://fesztival.kepregenyszovetseg.hu/

https://www.facebook.com/kepregenyfesztival/

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

"Az igényem az volt, hogy csináljunk történeteket." - Így kezdődött az "Egyszer volt" társasjáték tervezésének sztorija. Egy társasjáték, ami segít fejleszteni a történetmesélő képességünket. A tervezője pedig, Győri Zoltán - aki a Mit Játsszunk? blog társházigazdája is - segít feltérképezni a társasjátékok és a történetmesélés összefonódásait.

Először végigvesszük, hogy miért voltak Zolira nagy hatással régen a Jó reggelt, Vietnám, a Forrest Gump, és a Jég Veled! című filmek. Megfejtjük, hogy miért szeretünk annyira játszani, és hogy mi számít játéknak. Miért egyszerű, és miért nem egyszerű bevonni mást is abba, amikor önfeledten játsszunk? Hiszen társas módon megélni azt, hogy hogyan viselkedünk, miközben játszunk, nagyon intim helyzetnek számít.

Bemutatjuk az "Egyszer volt" társasjáték mechanizmusát. Zoli elmeséli, mi volt Szabados Ági eredeti koncepciója, és hogy ebből milyen lépcsőben fejlesztették tovább együtt a játékot. Ez a mechanizmus miért annyira "kipárnázott, kisegített" a játékosoknak ahhoz, hogy rettentően jól szórakozzunk, miközben gyakoroljuk a történetek mesélését? Miért volt a DIXIT jó inspiráció ehhez a játékhoz? Miért fontos Zolinak, hogy kooperatív játékokat készítsen?

Miért működik másképpen a Sztori Kocka?

Miért az amerikai típusú társasjátékok a leginkább történet-vezéreltek?

Rengeteg példán keresztül szemléltetjük, hogy milyen társasok és hogyan segítenek a játékosoknak átélni epikus kalandokat. Dumálunk az Arnak elveszett romjai-ról, vagy az egyszer játszható társasjátékokról, mint a Pandemic Legacy, ahol végérvényes döntéseket hoznak a játékosok. Nincs reset - ahogy alakítod a dolgokat, az visszafordíthatatlan. A Homályrév ugyanilyen, amivel több száz órán át lehet játszani. Ezen kívül szóba fog még kerülni a Nemezis, az Avalon és a Holtak tele is.

A kreatív játékban pedig Zoli a Casino és a Die Hard című filmek sztorijait alakítja át különböző mechanikájú társasjátékokká. Tartsatok velünk!

---

Győri Zoltán hivatalos honlapja:

https://mitjatsszunkblog.hu/

Mit játszunk vlog Youtube csatornája:

https://www.youtube.com/c/MitJ%C3%A1tsszunk/

---

Itt vehetitek meg az "Egyszer volt" társasjátékot:

https://szabadosagnes.hu/termek/egyszer-volt-tarsasjatek_v/

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Elképesztő drámák, pattanásig feszült konfliktusok, izgalmas főhősök jellemzőek a kreatív dokumentumfilmekre. De mi is az a kreatív dokumentumfilmó? Sós Ágnes dokumentumfilm-rendező és a Budapest International Documentary Festival alapító igazgatója segít ezt kicsomagolni.

Kevesen tudják, hogy a kreatív dokumentumfilm pont olyan, mint a fikciós filmek, csak nem színészek a főszereplői. Történetmesélő, főhős-vezérelt, egész estés filmekről beszélünk, amelyek ugyanúgy megnevettetnek és megríkatnak minket - csak egy igaz történetet mesélnek el. Sokszor olyan történeteket ismerhetünk, amiket más filmeseknek nincs bátorságuk elmesélni. Illetve bízhatunk abban, hogy a történet nincs kiszínezve, nincs dramatizálva - mégsem lesz unalmas vagy érdektelen. Lerágod a körmöd, és kiugrasz a bőrödből, olyan sztorikat is láthatsz köztük.

"Én ugyanúgy szeretem ezeket a filmeket, mint az irodalmat. Az irodalom által is épülsz. Ahogy olvasod azt a könyvet, azt érzed, hogy dagadsz. Hogy több leszel. Hogy az élet megismerésében valahogy beljebb léptet. Fogja a kezed, és visz olyan mélységekbe, amire egyedül, magadtól nem lennél képes."

Sokat beszélünk a Csapba a neten című filmről, vagy a Kislány vagyok és az Isten hozott Csecsenföldön című dokumentumfilmekről. "Ezek a filmek nehezek, kemények." De lesz szó kedves, ártatlan, és derűs filmekről is, mint a Gólya, bácsi, gólya, vagy a Szerelempatak.

Mitől lesz hazug egy dokumentumfilm? Meddig tart a történet kiszínezése, és honnan kezdődik a fikció? Milyen témahullámok söpörnek végig manapság a dokumentumfilmeken? Mennyire fontos, hogy aktuális témát dolgozzon fel a dokumentumfilm? Mi hozza el a díjesőt egy dokumentumfilm számára? Mik az örökérvényű történetek? Mennyire jellemző a divatos témák és a szenzáció-hajhászat? Mit tanult a fikciós film a dokumentumfilmtől? És fordítva? Hány éven keresztül készül egy dokumentumfilm? Miből él egy dokumentumfilmes? Milyen kihívásokkal járhat egy igazán provokatív témát feldolgozni?

Ha érdekelnek ezek a kérdések, hallgasd meg az epizódot.

---

Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál:

https://bidf.hu/

---

Az elhangzó filmekről:

Csapda a neten

https://bidf.hu/movies/show/65

Isten hozott Csecsenföldön

https://bidf.hu/movies/show/67

Kislány vagyok

https://bidf.hu/movies/show/62

Gólya, bácsi, gólya

https://bidf.hu/movies/show/113

Kislányomnak, Samának:

https://videa.hu/videok/film-animacio/kislanyomnak-samanak.mp4-FSzaAl3kDOyOc7JG

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

A fájó aktualitása miatt most a háborús történetekről lesz szó. Kovács István filmrendezővel beszélünk, aki az eddigi filmjeit  (Szürke senkik, Asszonyok lázadása, Idegen föld, Ostrom) szinte kivétel nélkül háborús helyzetbe szorult kisemberek történetéről forgatta. A rendező maga is háborús környezetben nőtt fel, és ebből is merít a filmjeihez. Az egyetemi diploma-filmjéért rögtön a Diák Oscar díjat vehette át Los Angeles-ben, és azóta a II. világháborús Call of Duty-hoz is rendezett jeleneteket.

Beszélünk a rendező gyerekkori élményeiről, amiket Zentán, pár kilométerre a háborútól kellett átélnie. Meghatározó történeteket hallhatunk tőle, és olyan élményekről mesél, amiket fontosnak érzett beleszőni az Asszonyok lázadása című filmjébe is. Ennél már csak az a kisfilmje nevezhető személyesebbnek, amivel az SZFE-re jelentkezett, és ahol a saját nagypapájának a háborús történetét eleveníti fel.

István beszél róla, hogy miért érdekli ennyire, hogy háborús környezetben élő emberekről meséljen a filmjeiben. Hogy miért szeretne az Ostromból egy mozifilmet is forgatni. Hogy mik azok az apró történetek, amik túlmutatnak önmagukon, és képesek egy sokkal nagyobb helyzetet is szimbolizálni. Hogy miért meghatározó a gyerekkorából Michael Cimino "A Szarvasvadász" című filmje, vagy Francis Ford Coppolától az Apokalipszis most. De Klimov "Jöjj és láss" című filmje is szóba fog kerülni.

Milyen élmény háborúhoz közel felnőni?

A Szürke senkik című filmben mi maradt hiteles történelmileg, és milyen elemek kapcsán rugaszkodtak el a valóságtól?

Miért nem az eredetileg tervezett befejezést forgatták le az Asszonyok lázadásához?

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Miközben a Marvel receptje alapján egy közös sztoriba tereljük a David Fincher-filmek detektívjeit és firkászait, a Space Jam 2, a Harry Potter, a Star Wars, Jay és Néma Bob, és a Trónok Harca is megkapja a magáét. Ma az univerzum-építésről lesz szó - amiről bebizonyítjuk, hogy baromi szórakoztató dolog. :)    

Az első évad utolsó extra epizódja a “Történetmesélési Gyorstalpaló Hétköznapi Helyzetekre” című epizód kreatív játékából nőtte ki magát, amit Szűcs Gergely kommunikációs trénerrel vettünk fel.   

Gergővel eredetileg arra vállalkoztunk, hogy a kedvenc rendezőnk, David Fincher filmjeinek a szereplőit toborozzuk össze egy sztoriba, mint ahogyan a Marvel Cinematic Universe is teszi ezt a szuperhős-karaktereivel. És miközben elkezdtük összehozni egy cselekménybe Somerset nyomozót, A tetovált lányt, a Zodiákus firkászait, Mark Zuckerberg-öt, és Frank Underwood-ot, nagyon sok izgalmas témákat érintettünk. :)   

Lesz szó a kontinuitás hatalmáról, és néző jutalmazásának jelentőségéről. Gergő tök profin levezeti, hogy az Avengers-ből milyen szervezetfejlesztési (!) modelleket tudunk dekódolni, vagy éppen hogyan tanulhatjuk meg belőle a szubkultúrák között kialakuló konfliktusok kezelését.

Kitárgyaljuk, hogy a Space Jam 2 miért szégyenletesen rossz példa az univerzum építésre. De a Harry Potter, a Star Wars, Jay és Néma Bob, és a Trónok Harca is megkapja a magáét - nem beszélve az olyan gyöngyszemekről, mint a CSI - Cold Case crossover, a Magnum és Gyilkos Sorok crossover.   

Univerzumokat építeni nagy szórakoztató dolog, tartsatok velünk.  

-- 

A teljes epizód itt: 

https://open.spotify.com/episode/0yyj04ztNceMf3FZUbTKcZ  

-- 

Szűcs Gergely-től itt tanulhattok még:  

https://metorika.hu/  

https://www.youtube.com/channel/UCciF0uCjESaSYtwwzzflc3A  

https://www.facebook.com/metorikagergely/  

https://www.instagram.com/gergely_metorika/?hl=hu  

-- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.  

-- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  

Facebook: facebook.com/sztori.podcast  

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Duszka Péter Gábor vágóként dolgozik mozifilmeken, reklámokon, és film-trailereken. Most pedig segít nekünk megérteni, hogy miért fontos, hogy egy történetben hogyan adagoljuk az információt. Miért fontos, hogy folyamatosan titkokat hagyjunk a történetben? Hogyan vezessük jól a nézőt? Hogyan építsük meg el a történet végéig katarzist?

Sokat beszélünk a vágás kreatív folyamat, és ledöntögetjük a tabukat arról, hogy mi pontosan a vágó szerepe egy film készítése során. “Nekem az a fontos, hogy azok a felvételek, amiket megkapok, elmesélik-e azt a történetet, amit a rendező szeretne látni.” Izgalmas kulisszatitkokba kapunk betekintést arról, hogyan alakulhat át teljesen egy történet a vágóasztalon ahhoz képest, ami a forgatókönyvben volt.

Hogyan működünk nézőként? Miért fontos, hogy tudjuk követni a történetet? Miért elegánsabb valamit képekben elmesélni, mint a szereplők közötti párbeszédben közölni a nézővel? Miért fontos, hogy a néző minél többször magától jöjjön rá bizonyos információkra?

A Wall-E és a Fel című Pixar-animációtól kezdve Quentin Tarantino Ponyvaregényén és Becstelen Brigantikján át a Jóbarátok című sorozatig és Christopher Nolan Eredet című filmjéig, sok példán át fejtjük ki, hogyan vezessük jól a nézőt, és a logikai bakikat mikor hajlandóak nekünk megbocsátani. És hallhatunk pár izgalmas információt a jövőre megjelenő “Átjáróház” című filmről is, amiről Madarász Isti már mesélt nekünk a “Hollywood ereje” című epizódban.

A végén pedig “A három kismalac” című klasszikus mese cselekményét Peti úgy foglalja össze nekünk, mintha egy filmtrailert néznénk végig - azért, hogy lássuk, milyen képekből és milyen sorrendben mesélné el nekünk ezt a sztorit, ha nagyon el akarnánk kapni a néző figyelmét. Mi szinte végig láttuk peregni a trailert a szemünk előtt. :)

-------------------------

Ha még többet akartok tanulni a vágásról Duszka Petitől:

https://www.instagram.com/duszkapeti_editor/

-------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Az eszképizmusról és a science-fiction műfajáról beszélünk Markovics Botond / Brandon Hackett többszörös Zsoldos Péter-díjas regényíróval (Eldobható testek, Xeno, Az idő gépei).

Melyik a jobb sztori: ami érzelmileg, vagy intellektuálisan fog meg minket? Mi a közös a Star Wars főhőse, Luke Skywalker és a Dűne főhőse, Paul Atreides között? Botond ezt Joseph Campbell monomítosz-elméletén keresztül fogja ezt elmagyarázni.

Mit jelent az eszképizmus? Milyen műfajokat foglal magában? Miért az űropera a legnépszerűbb alműfaja a science-fiction-nek? Meg egyáltalán, miért is olyan fontos ma a sci-fi műfaj? Yuval Noah Harari, ismert történész segítségével fogjuk megmagyarázni ezt.

A science-fiction írók a jövőbe tekintve, de fontos aktuális kérdésekről beszélnek. Botond mesél róla, hogyan inspirálta a 2015-ös budapesti menekültválság egyik személyes élménye a Xeno című regénye megírására. Milyen rétegei vannak az ilyen típusú történeteknek? A jelen helyett miért a jövő érdekli Botondot ennyire? Miért egyszerű egy jövőbeli világot kitalálni és felépíteni? És miért nehéz újra és újra nagyon különböző világokat kitalálni? És mi maradt ki az Eldobható testek című regényből?

Botond fog róla beszélni, mennyire kell naprakésznek lennie a tudomány és a technológia aktuális kérdéseivel és válaszaival kapcsolatban. Arról is, hogy a tudományos faktor milyen mértékben válik fontossá a sztori megalkotásakor.

Lesz szó önálló történetekről és folytatásokról / franchise-okról is. A science-fiction trendek kapcsán sokat dumáltunk a Black Mirror jellegű közeljövőben játszódó sztorikról, Isaac Asimov örökzöld regény-sorozatáról, az Alapítványról - aminek filmsorozat verziója hamarosan meg fog jelenni az Apple TV+ jóvoltából. Ennek apropóján kitárgyaljuk, hogy milyen bonyolult egy regényt jól adaptálni - és ezt Botond bravúrosan vezeti le a Netflix minisorozata, a “Queen’s Gambit - A vezércsel” adaptációján keresztül.

És ha már adaptáció, a végén a kreatív játékban Botond a Moby Dick című klasszikust ülteti át egy vad science fiction környezetbe, és olyan grandiózus sztorit mesél el nekünk, ami hű marad az eredeti szellemiségéhez, mégis rengeteg parádés új ötletet hoz be - ezzel is bizonyítva, hogy Brandon Hackett korunk és hazánk egyik legizgalmasabb sci-fi gondolkodója.

Joseph Campbell monomítosz-elméletének forrása:

https://www.amazon.com/gp/product/B08MWW2VDL/ref=dbs_a_def_rwt_bibl_vppi_i0

---------------------------------------------

Markovics Botond / Brandon Hackett elérhetőségei:

http://www.brandonhackett.hu/

https://www.facebook.com/BrandonHackettscifi/

https://www.instagram.com/markovicsbotond/

Az epizódban felmerült Brandon Hackett regényeket innen rendelhetitek meg:

https://www.agavekonyvek.hu/szerzo/brandon-hackett

-----------------------------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

A történetmesélés témakörében Hollywood megkerülhetetlen, ezért az első epizódban a Hollywoodból ránk zúduló történetekről és a hollywoodi sémákról beszélgetünk Madarász Isti filmrendezővel (Hurok, Átjáróház, A legyőzhetetlenek, A szerelem gasztronómiája).

Bemelegítésnek végigmegyük azokon a filmeken és regényeken, amik valamilyen szempontból meghatározóak voltak. Istinek azok a kedvenc történetei, amik a “Mi lenne, ha” kérdésre adnak egy frappáns választ. Miért jó példa erre a Gravitáció és a Jurassic Park? Mi a közös Sherlock Holmes-ban, Rejtő Jenő regényeiben, és Nagy indiánkönyv-ben? A Biblia voltaképpen miért a Trónok harca clean verziója?

Isti őszintén mesélni fog az első amatőrfilmjeiről, és hogy mi érdekelte régen a filmkészítésben. Hát nem a történetek. De ez mára megváltozott, és ki fog derülni, hogy miért.

Miért kényelmesebb filmet nézni, mint könyvet olvasni vagy színházba járni? A hollywoodi történetmesélés hogyan hatott más formátumokra? És hogyan lehet ezt levezetni Dan Brown regényein és a filmzene és komolyzene kapcsolatán keresztül? A hollywoodi happy end-ek átvernek minket, vagy szolgálhatnak inspirációként is? A hollywoodi hősök hogyan adhatnak jó mintát gyerekkorunkban? Mi a gond a hollywoodi klisékkel? Tényleg túl leegyszerűsítettek a hollywoodi sztorik üzenetei?

A spinoff-ok, és franchise-ok korában fontos kell maradjon az eredetiség? Isti szerint Hollywood egy üzleti vállalkozás, és “amíg a Marvel filmek ilyen irtózatosan sok pénzt hoznak, addig szuperhősös filmet fog csinálni boldog-boldogtalan”. A Netflix most jó példa a középszerűség dömpingjére, de lesz szó róla, hogy hova nyúljunk, ha eredeti filmeket akarunk nézni.

A végén, a kreatív játékban, amit Istivel játsszunk, kiderül, hogy a Kőműves Kelement - ezt a szikár, tragikus magyar balladát - Steven Spielberg a saját megközelítéséből, sok érzelemmel feltöltve, a saját stílusában hogyan filmesítené meg. Annyi biztos, hogy a sztori egy nagyon izgalmas átalakuláson fog átmenni. :)

-----------------------------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast