90. epizód: Az előadóművésznek muszáj hiperérzékenynek lennie (Vendég: Krámer György) Jenő nagybácsi a családi legendárium jeles alakja éjszakákon át beszélgetett a világról Gyurival. Az akkor 12 éves kissrác elhatározta; táncos lesz belőle is, mert akkor biztosan olyan jó fej felnőtt lesz belőle, mint, amilyen a világcsavargó rokon. Egyébként éppen ma (2022. április 29.) koradéutánra szervez Krámer György lokálpatrióta aktivistaként flashmobot a veszprémieknek az Elnökök Ligetébe - jófejségből. A miskolci Kilián-lakótelepről érkezett a balettvilágba, ahol már diákként találkozott magával a megtestesült Tűzmadárral - Markó Ivánról mesél így. Sorsformáló találkozásaik egyik fontos helyszíne a Háry Söröző, társaival ott győzték meg a legendát, hogy jöjjön haza és legyen vezetőjük a Győri Balettben. A mester híres hosszú piros Marlboros szeanszát is felidézi, melynek következményeként Markó elvtársnak másnap meg kellett jelennie a minisztériumi orrkoppintásra lázító tevékenysége miatt. Az izgalmas történetekkel sorában helyet kap a covid-lezárás hétköznapi vasárnapi ebédje és a közvetlen rokonság felfedezése is. Gyuri meglep minket válaszával, amikor a könyvekről kérdezzük Javasol is mindjárt két remek kötetet, de leginkább az otthoni felolvasások hangulatát ajánlja kipróbálásra. Visit Veszprém Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa 100 szóban Veszprém #veszpréminfo #podcastmagyarul #veszprempodcast #veszprembalaton2023 #megkerülhetetlen #stúdióveszprémpodcast #veszpréminfo #balaton #hellobalaton #veszprém #ilovebalaton #welovebalaton #csodalatosbalaton #helloveszprem #kamerahungária Markó Iván Emlékoldal hivatalos György Krámer #balett #krámergyörgy #markóiván Győri Balett Pannon Várszínház Miskolci Balett #táncszínház #dv8

89. epizód: A nagyapa játszott szájharmonikán, de tőlem hallott először bluest (Vendég: Pribojszki Mátyás, énekes harmonikás) Katonadalok és mulatósok voltak a kiválóan muzsikáló napapa repertoárján, mégis az unoka játszotta az öregebb zenét. Húzták is az osztálytársak, hogy Rick Astley-t és Kylie Minogue-ot kell hallgatni 13 évesen, nem soult és bluest. Egyszer aztán feltette Sonny Boy Williamsont lemezét és jött a nagy katarzis; onnantól harmonikázik, mester nélkül, autodidaktaként vágott, vagyis fújt bele. Ebben az epizódban többször is megszólal a szájharmonika, hogy megértsük, a kínaiak többezeréves találmányát milyen játékstílussal újították meg a 70-es évek közepén. Matyi beavat minket, hogy mostanra a szájharmonika teljesen levált a blues-zenéről és minden műfajban megtalálta a helyét. Amikor azt kérdeztük, mivel fejelhető meg a Tom Jones-szal való közös zenélés élménye, nem hangzik el egyetlen világsztár neve. 2017-ben sem számított rá, hogy a mester színpadra szólítja. Már éppen vetette le előzenekari fellépőruháját és pattintott egy sört, amikor szóltak neki, várja az "öreg" a színpadon. Rábízza magát a nagybetűs életre. Pribojszki Matyitól tudtuk meg, hogy 2017-ben Csicsák György Balázs személyében magyar szájharmonika-világbajnokot avattak, ráadásul a király kategóriában! Tudnak a magyarokról a világban! - mondja. Rengeteg minden előkerült még a beszélgetésben. A szó nem, de az eredetileg tervezett időnk viszont elfogyott, ezért úgy döntöttünk, két epizódot szánunk a zenés beszélgetésnek. Úgyhogy Matyival folytatjuk!

88. epizód: Azoknak segítek, akik szeretnének kihajózni az irodalom vadvizére (Vendég: Zsiga Henrik író, írásoktató) Homályos a kép, hogy pincér vagy kapitány volt, de aztán kitisztul: csak taljánokból válhattak főpincérek így a ranglétrán a felszolgáló beosztásig jutott a híres hajón. Íróvá később, a szárazföldet koptatva vált, de senkinek nem ajánlja azt az utat, amin ő jár. Könyvei sikeresek, életciklusukban többszörös kiadást is megérnek, de nagyon nehéz olvasótábort építeni, ha az ember ír egy útikönyvet, aztán előjön egy mesekönyvvel, majd sci-fivel jelentkezik álnéven, s mindezt megfejeli egy regénnyel. Manapság leginkább íróiskolájával és ottani növendékeivel foglalkozik. Megbeszéltük vele, hogy tartson gyorstalpalót nézőinknek arról, miként kell nekiállni a legelső, nem a fióknak szánt írásnak. Ami lehet egy novelláskötet első története vagy akár a 100 szóban Veszprém pályaműve. Bétázás, a tartalom, nyelv és forma szentháromsága, a késznek gondolt szöveg 2-3 hetes dunsztolása és ezekhez hasonló, azonnal hasznosítható praktikákról beszélgettünk. A kezdő írók számára az egyik legfontosabb szabály is elhangzik: nehogy megmutasd a barátoknak, különösen ne a nagymamádnak! Azt mondja, hogy, ha indul a 100 szóban Veszprém pályázaton, alaposan elemzi a célközönséget és csak utána választ egyet a rengeteg veszprémi történetéből. Úgy írja meg, hogy az irodalmi potméterét megfelelően behangolja a hagyománykövető és a normaszegő skálán. Egyébként nem bánná, ha nem ő nyerne, szerinte tanítványai között többen is díszesebb babérkoszorúval büszkélkedhetnek, mint ő. A beszélgetés végén könyvek jönnek, a kiadójánál megjelent veszprémi szerzők köteteit ajánlja! Májusban pedig Almádiba érkezik írótábora, ahol a vadvízi hajózás előtt mindenki jügyesen beállíthatja vitorláit! @100szobanveszprem @magyarirokepzo @henrikzsiga #zsigahenrik #köny #írás #íróiskola #irodalmiszalon #könyvek #irodalom #könyvkiadás @veszpreminfo @veszprembalaton2023 #veszpréminfo #podcastmagyarul #veszprempodcast #veszprembalaton2023 #megkerülhetetlen #stúdióveszprémpodcast #veszpréminfo #balaton #hellobalaton #veszprém #ilovebalaton #welovebalaton #csodalatosbalaton #helloveszprem

87. epizód: Az Utas a múlt elengedéséről, élniakarásról szól, nehogy a múlt foglyul ejtsen (Vendég: Molnár Sándor) Ez az egész egy tragédiával kezdődött. Azt hitte, Veszprémben is tudják, amit Nyugaton: elég egy pillantás az órára és a cipőre, s máris tudjuk, kivel van dolgunk. Ezért kell a tehetségünkhöz mérten mindegyikből a legjobbat viselnünk. Hát ezért akarta az órás szakma csúcsmodelljeivel elhozni nekünk az időt. Ma talán már értik ezt errefelé is, de ő 10 évvel megelőzte korát. Így lett a csőd, és a semmi partjáról a múltba, a használt könyvek közé menekülve épített magának új világot. Amiből olyan csoda született, amit nem átall a szerkesztő kultúrapostoli jelzővel méltatni. A város pedig Gizella-díjjal. A beszélgetésből megtudjuk, ki volt az első, aki az antikvárium új nevét, az Utas és holdvilágot hallhatta. Különleges szereplők is színrelépnek; Brassai, Bozsik, Praznovszky, valamint az ikrekké összenőtt költőpáros, Széki Patka László és Botár Attila. A 300-ak között a magyar irodalom nagyágyúi mind szerepeltek az irodalmi estéken, így vált az antikváriumból kultúrközpont és irodalmi szalon. Nincs még egy ilyen magán-közintézmény az országban. Kifaggatjuk, hogyan jutott hozzá 300 forintért a többszázezret érő, 1621-es kiadású Bellaminihez. Amire aztán később a barátja, Zolika szemet vetett, s ő boldog szívvel nekiajándékozta. A múltból idáig hallatszik az a bizonyos dübörgő mellberúgás is. 12 éves volt, amikor először hallotta a Rolling Stonestól, hogy "getnó" és ez a löket elemi erővel járta át a kiskamaszt. Azóta sem engedi el a banda. Hamarosan Amszterdamban vesz búcsút Jaggeréktől, szerinte ez a koncert lesz életükben az utolsó találkozásuk. Meg is adja a módját, most közel lesz a színpadhoz, mert korábban csak 5 milliméteres méretben láthatta élőben a Nagymestert. Nem csak jó véleménnyel van a 100 szóban Veszprém kezdeményezésről (okosnak, szellemesnek és aranyosnak titulálja), maga is pályázni fog több írásával. Az epizód legeslegvégén az is elhangzik, milyen érdemjeggyel osztályozta saját podcast-szereplését Sanyi.

85. epizód: 100 szóban Veszprém Legyen 100 jó szavad Veszprémről és a halhatatlanság mellé pénzdíj is jár! Elindult a történetíró pályázat, ami ugyan Veszprémről szól, de nem csak veszprémiek vehetnek részt benne. A StúDió Veszprém Podcast a chilei Plagio Fundación-nal együttműködésben hozta el Európa 2023-as Kulturális Fővárosába a formátumot. Nyáry Krisztián és Géczi János mellett vállalta a zsűrizést dr. Praznovszky Mihály (a Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi igazgatója), aki 100 szóban foglalta össze a pályaművekkel szembeni elvárásait. Porkoláb Eszter és Rábai Balázs két ismerős veszprémi arc, akik nagykövetként segítik a projekt sikerét és el is mondják, miért vállalkoztak erre a feladatra. Epizódunkat a 2022. március 23-ai sajtótájékoztatón rögzítettük a Balaton Tv közreműködésével.

84. epizód: Előre megfestettem, hogy a füredi sétány ledobja láncait (Vendég: Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel) Állítólag a barátok még nem tudták eldönteni, hogy az amúgy skizofrén Dani egyszeri levelibékaként csupán előrejelzi a változásokat vagy inkább igazi mágus, aki lerajzol valamit, ami aztán megvalósul. Az utóbbi történt Füreden, hiszen a festőművész semmit nem tudott a későbbi tervekről, mégis évekkel korábban vászonra vitte a Tagore-sétányt láncok nélküli panorámával, pasztellben. A valósággal összecsúszó képzeletvilág gyakori kísérőtünete a betegségnek... Nem az első négyesben zajló beszélgetésünk ez, de atmoszférájában az eddigi legkülönlegesebb. A természetesség és kendőzetlen őszinteség hatja át vendégeink jelenlétét. Dóri mesél az első látásra szerelemről, Dani minőségeiről, a sziporkázó intellektusról, a rendkívül romantikus karakterről és az igazi szívemberségről. De nem hallgatja el a többször is kilátástalanul sötétbe forduló világukat, ahonnan csakis a feltétel nélküli szeretet mentette ki őket. Önmagáért beszél, hogy Dani múzsaként említi a mellette ülő Dórit. Párosuk közös aurája hatott ránk és rendkívüli szerepet játszott podcastunk szerkesztési elveinek spontán átalakításában. Történetünkben első alkalommal kértünk vendégeinktől kamerák előtt visszajelzést a beszélgetésről. Bevállalták a kockázatot, az epizód végén ez is meghallgatható. Azoknak, akik szeretnének közelebb kerülni Dórihoz és Danihoz, ajánljuk a következőket: - közösen írt regényük, a “Nem vagyok bolond, csak szkizofrén” egyedül itt rendelhető meg: www.tenkesh.hu - segítői blogju a www.mentalcafe.hu, Dani digitális művészeti galériája a www.oravetz.hu címen érhető el.

83.epizód: A zéró-tolerancia elv szembe megy a borkultúra újrafelfedezésével (Vendég:Kovács Tamás) Beszélgetésünk második részében végre jól beborozunk és tabukat döntögetünk. Tamás szerint ugyanis annak számít az "iszik és vezet" kérdését már csak feltvetni is. Talán mi vagyunk az egyetlen európai ország, ahol komoly borkultúra van, de az ebéd mellé nem ihatunk meg egy pohár bort, zéró tolerancia van. Beszélgetőtársunk érti, hogy miért lett bevezetve a szigor, de ez az intézkedés megszüntette a napi borivás, ami egyébként a kulturált európai borfogyasztás alapjellemzője.  A pálinkaforradalom érintőlegesen szóba kerül, viszont mi huszáros lendülettel inkább a pezsgőkészítésre fordulunk rá. Pálinkát úgyis mindenki tud mindenből készíteni, ezért most a teljes champagne-folyamaton vezet végig minket Tamás. Megtudjuk, hogy a Szent Donát új pezsgője miért kapta az 5BAR nevet, s azt is, a degorzsálás a különbség a klasszikusokhoz képest. Ökológiai gazdálkodás, gravitációs szűrés bentonittal és papírral, narancsolajos kezelés vegyszerek helyett.  Meséli, hogy a francia kutatók már a bordói óvodások hajmintáiból is kimutatták a szőlőkben kipermetezett vegyszereket.    Nem véletlenül használnak Csopakon, Tihanyban és Szentbékkálán egyformán egészségre ártalmatlan szereket. Nem vesztünk el, csak átalakultunk, nem leszünk zárt birtok!  Továbbra is látogatható a csopaki birtokközpont, ahol mostantól újra a bor kerül a fókuszba, a jövőben a gasztronómia  a butikborászatokra jellemző mértékben egészíti ki az élményeket.A beszélgetés végén egy különleges élménycsomag-ajánlatot ismerett Tomi, ami merőben más hangulatú, mint az eddig megszokott!

Most csak halkan csendülnek fel az összekoccanó borospoharak. A következő epizódunkra hagyjuk a borfókuszt, ebben a beszélgetésben inkább a Balatonról és annak átalakulásáról lesz szó. Tamás elárulta, eredendően külügyi pályára készült, a szőlész-borász életet a belgiumi felismerés hozta el számára 17 évesen, cserediákként. A birtokmag ezer négyzetméteres részén kezdte el a bakhátas szőlőtermelést és, ahogy fogalmazza, a csúszás-mászást. Alig néhány ével később a csopakival már eljutottak a 2-3 Michelin-csillagos belga éttermekbe, aztán a Furminttal az USA-ba. Belevágunk a gasztro-témába és kibogozzuk, hogy a Szent Donát Borkúria miért zárta be a messzeföldön híressé vált éttermét. Itt nyitjuk meg beszélgetésünk igazán hardcore fejezetét, a Balaton átváltozásának elemzését. Tamás tősgyökeres balatoniként éli és alakítja munkájával a tájat, felmenői ugyanezt tették generációk óta. Ha a hiteles hangot akarjuk hallani, akkor az övére mindenképpen figyeljünk! 20 éve a szlogen a "Gyere nyaralni!" volt, ma már a "Négyévszakos Balaton!" koncepció dívik. Lassan egy várossá válik a tókörnyék, urbanizálódik, a Tihany-Almádi-Veszprém térség 10 éven belül agglomerációs övezetté válik. Sokan mondják, hogy ez vészkárogás, de Tamás szerint olyan fejlesztések zajlanak, mintha ide akarnánk hívni az egész világot. Azonban, ha a táj elveszíti az érdekességét, akkor nem jön majd ide senki - mondja. A beszélgetés végén megérkezik a Széchenyi-lány csinos nászajándéka, a Tramontana. Tomi kamaszként ült először ezen a klasszikus mahagóni versenyvitorláson, ami a Dolomitokból lefutó északi szélről kapta a nevét. Azóta lelkes rajongója és támogatója a Balaton egyetlen eredeti állapotúra felújított oldtimerének. Amit egyébként a füredi hegyen hozott rendbe az a német gyökerű manufaktúra, amelyik a II. Világháború után kényszerűségből így hirdette magát: "hajó és koporsókészítés".

81. epizód: Extremitás az is, hogy a cipőm sarka egy rúzs (Vendég: Vajda Alexandra divattervező) Iskolába menet kapaszkodnia kellett a kalapjába, mert Veszprém szeles város. Extrém öltözködési stílusa miatt gyakran látogatta az iskolaigazgató irodáját, de láthatóan ez sem térítette le korán kirajzolódó pályájáról. 6 éve saját kollekcióval állt elő, miután a Réz András és Lakatos Márk nevével fémjelzett akadémiát befejezte. Aztán jött az eseménydús 2020-as év, ekkor vett először ecsetet a kezébe. Úgy tűnik, a vizualitás ezen terepén is jól mozog, hiszen divatipari ügyfelei körében egyre népszerűbbek festményei és márciusban nyitja meg első önálló kiállítását Budapesten. Stílusa a fekete-fehér egyszerűségbe csempészett extravagancia. Szóba hoztuk a nagy elődöt, Coco Chanelt és híres mondatát: "Ha pocsék a ruhád azt jegyzik meg, ha tökéletes, akkor a nőt!" Klímapozitív szemléletben megbeszéltük a divatipar-által okozott környezeti kockázatokat és kitérünk az egyedi ruhák látszólagos drágaságának okaira is. Kiderítjük, hogy egy póló előállításához annyi vizet használnak, amennyit egy ember 13 év alatt iszik meg. A világmárkák, a fast fashion témája, valamint a külföldiek és a magyarok öltözködési szokásai között továbbra is meglévő különbségek szintén szóba kerültek. Alexandra egyébként úgy tapasztalja, hogy a magyar férfiak jobban figyelnek a finom részletekre, mint a nők. A mostani női divattrendről, a fényes-neonos oversize viseletről is megvan a véleménye, ahogy az esküvői vendégek öltözködésére vonatkozó, "a cikivé válás 5 lépése" megközelítésről is.

80. epizód: A könyv és a kultúra, ami bent tud minket tartani az életben (Vendég: Schmidt Kiara és Kéri Márk) Ezek a mai fiatalok!" Ismerős sóhaj, már 3000 éve is így jajdultak fel az "öregek" Babilonban. Ketten most előlépnek és olyanokat mondanak, amitől leesik az állunk. Az hagyján, hogy Kiara remek táncos és a köztéri installációtervek versenyében az övé lett a közönségdíjas Zircen, ahol gimnáziumba jár. Márk biológia-magyar szakos tanárnak készül és Borderline, mármint a punk-rock zenekar neve, ahol énekel, gitározik, zenét szerez és szöveget ír. Ha ez nem volna elég, még könyvimádók is. Leginkább a poketek hozzák lázba őket; az a könyvsorozat, amelyik egyedüliként automata könyvesboltban (könyvautomatában) kapható a nagyobb városokban. A könyvekre alapozva közösséget szerveznek, mert azt mondják, a könyvek szövegeivel fontos foglalkozni, mivel azok egyetemes értékeket fogalmaznak meg, ami mindenkinél alapkérdés! Mégsem klasszikus olvasókörről mesélnek, hanem egy nyitott társaságról, ahol az emberek egymásra fordítanak időt. Beszélnek a színész Vecsei H. Miklós "Hasi" elévülhetetlen könyvérdemeiről, a sorozat legújabb tagjaként és magyar nyelven először megjelenő Frida Kahlo naplójáról, a könyvbérletről, a VEB2023 Holtszerzon irodalmi fesztiváljáról. Végül a 100 szóban Veszprém történetíró pályázatról - melynek podcastunk a producere - azt mondják, ugyanúgy szüksége van rá a városnak, mint az EKF-es fesztiválra vagy a Poket Közösségre.