152. epizód: A történelem forrása egyre kevésbé a papír alapú dokumentum (Vendég: Boross István)
Jul 07. | 36 perc
Társadalom és kultúra
Mostantól térben és időben egyszerre közlekedhetünk Veszprém belvárosában. A levéltárosoknak köszönhetően pillantást vethetünk például az Óváros térre és lakóira az 1857-es, az 1927-es és az 1947-es években.
Az új applikáció is hírnöke a levéltárak átalakulásának. Ahogy vendégünk fogalmaz, a pergamen, a papír és a word-dokumentum egyformán a levéltár hatáskörébe tartozik.
Kevesen tudják, hogy a legnagyobb magyar közgyűjtemény a Nemzeti Levéltár, 300 kilométernyi iratkincsével a haza hiteles emlékezete.
0:00 Témáink Boross Istvánnal:
1:50 A velencei időgép volt az ötletadó Veszprémben
5:00 Színkódot kaptak a veszprémi épületek az applikációban
7:10 3 idősík, 2000 objektum Veszprémben
17:10 Alternatív valóságok helyett a nemzet emlékezete
18:15 Az elfeledett levéltár
21:20 Amikor a szerkesztő egy nagy iratköteggel besétált a levéltárba
22:25 Nem csak a nemesek vagy polgármesterek, az iparosok is érdekesek a levéltárosok számára
27:15 Erdő-adásvétel: 1214-es oklevél a legrégebbi dokumentum:
32:05 A levéltárakban is az informatikusoké a jövő
Tovább a podcast oldalára