Mi a közös Juhász Anna irodalmárban és Sajgó Szabolcs jezsuitában, illetve rendtársában, Hiba Györgyben és Mező Misiben, a Magna Cum Laude frontemberében? Vagy Elek László SJ-ben és Bubnó Márk énekes-dobosban, valamint Göttinger Pál rendezőben, netán Kiss Ferenc jezsuita testvérben és Szalóki Ági előadóművészben? Ha akarjuk, hivatásukat egy világ választja el egymástól. Ha akarjuk, számos ponton kapcsolódhatnak egymáshoz. Mindennek felfedezéséhez csak megfelelő élethelyzetre van szükség. Mondjuk arra, hogy egy szűk órára beragadjanak a liftbe... Páternoszter – jezsuita podcast.
0.14 Nem szeretjük a zárt helyeket, de ez egy kitüntetett pillanat
A Páternoszterbe évadzáró, 10. adásunkban Ambrus Attila keramikus, a „Viszkis rabló” néven hírhedté vált volt jégkorongozó és Vízi Elemér jezsuita lelkivezető, a magyar rendtartomány vezetője ragadt be képletesen. Halljuk, miről beszélgetett a két csíki születésű atyafi a fekete kerámia dicséretén túl!
3.33 „Egyetlen fegyverem van, az idő”
Minden embernek van dolga a Földön, de csak életünk végén visszanézve lehet megítélni, beteljesítettük-e küldetésünket – mondja az egykori „Viszkis rabló”, aki tíz évvel ezelőtti szabadulása óta igyekszik visszaadni a közösségnek, amit korábban elvett.
7.00 „Mindent én rontottam el”
A kilencéves Attilát kitiltották a templomból, mert megette az ostyakészletet, s aztán két évtizeden át öntudatlanul is azon dolgozott, hogy betöltse apja róla mondott keserű ítéletét. A börtönben sikerült elfogadnia magát, amikor rájött: addig mindig mást hibáztatott. Azóta kibékült édesanyjával, és megfogadta, hogy a gyereknevelésben is felülírja a kapott és általa kialakított rossz mintákat.
11.30 „Van, aki ült már és van, aki fog...”
Attila szerint legalábbis egy ponton mindenkinek szembe kell néznie megkötözöttségeivel, új irányokat keresni életének. A kommunista börtönök ingerszegény környezete a jezsuiták számára a szenvedés mellett a lelkigyakorlatok ideje volt, s Elemér mindenkit megnyugtat: ma már lelkigyakorlatos házak segítik a külvilág kizárását, a befelé figyelést, a találkozást Istennel és életünk újraértékelését.
19.14 Miben ért egyet a „Viszkis” és a pápa?
Attila hisz az emberiséget jó irányba vezető legfelsőbb lényben, de a vallási vezetőkben csalódott, a pompából szegénységet hirdető egyházakat hiteltelennek tartja, ha pedig visszaélnek az emberek hiszékenységével, akkor kinyílik a bicska a zsebében. Elemér – akiről az is kiderül, miért lett pap – számára az emberi gyarlóság nem hitelteleníti Istent vagy az evangéliumot, tökéletes ember különben sincs, de mindenki változhat, és Isten rajtuk keresztül is tud formálni másokat.
32.16 Templomból pub? Miatyánk gitáron!
Mindketten úgy látják, hogy Európában a keresztény felekezetek háttérbe szorultak, de ennek oka nemcsak a szekularizáció, hanem az átmenet a hagyományos népegyházból a felnőtt kereszténység felé. Mit lehetne másképp csinálni? Láttatni, tudatosítani kell Istenről ránk bízott értékeinket, teret nyitni a fiatalok számára a közösség és a növekedés megélésére!
40.04 (Nem csak) erdélyi kérdések
Miért nem tudta Ceaușescu megtörni a székelyeket? Miért akarja valaki, aki fütyül a templomra, megkereszteltetni a gyerekét? Hogyan kovácsolja össze Ukrajna lakosságát az országuk ellen indított háború? Hogy van az, hogy az egyház a szegénység és az üldöztetés idején nagyon erős, a jólétben pedig meggyengül? Óda a példamutatás, a közösség, az értékrend, a valahová tartozás fontosságához.
52.10 Bagossy Brothers Company: Fordul a világ
Ha a liftzene beléjük nem fojtja a szót, beszélgetésünk tovább is tartott volna… Műsorunk nyári szünetre megy, addig is ajánljuk magunkat: érdemes meghallgatni korábbi adásainkat is! Köszönjük a figyelmet!
PÁTERNOSZTER – JEZSUITA PODCAST
Részletek: jezsuita.hu/paternoszter
Médiapartnereink:
• Lehet-e „kutyából szalonna”?
• A lelkigyakorlat és a börtöntapasztalat közös pontjai
• Miért örülne Ferenc pápa a „Viszkis”-nek?
• Bort inni és vizet prédikálni?
Erről is szó lesz a Páternoszter jezsuita podcast július 18-án, hétfőn megjelenő tizedik, évadzáró részében.
Beszélgetőtársak:
PÁTERNOSZTER
Részletek: jezsuita.hu/paternoszter
Médiapartnereink:
0.14 Aki figyelemzavaros gyerekekkel foglalkozik, és aki figyelni tanítja a felnőtteket
A Páternoszterbe ezúttal Sterczer Hilda hegymászó, mentálhigiénés szakember, a Hópárduc Alapítvány vezetője, valamint Lukács János jezsuita, a dobogókői Manréza lelkigyakorlatos ház igazgatója szorult be.
3.45 Istenélmények a természetben
Az érzékszerveinkkel imádkozni idegen a katolikus hagyománytól, vagy alapvető módja a találkozásnak Istennel?
6.09 Jézus, a nagy történetmesélő
Könnyebb megmutatni, mint elmesélni, mi is a szemlélődő imádság, mondja a jezsuita. Annyi bizonyos, hogy szemlélni nemcsak a természetet, hanem az evangéliumi történeteket is lehet. Jézus sem véletlenül tanított példabeszédeken keresztül.
14.41 Tandemugrás: istenkísértés vagy istenbizonyíték?
Hildát a repülőgépen ülve megkísértette a túl nagy szabadság, mégsem a világ császárának érezte magát a levegőben, hanem arra gondolt, milyen is az ember kapcsolata Istennel: Jézus ott van a hátunkon, szorosan hozzánk csatolva, de addig nem érezzük őt, miközben zuhanunk, amíg ki nem nyitja az ernyőt.
21.13 Hogy talált meg Isten a racionalitásban?
Janó villamosmérnökként végzett, egy hitbeli válság után mégis a papi pályát választotta. Válaszokért Londonig kellett mennie, egy Down-szindrómás lány imája közben érkezett meg Istenhez.
38.01 Minden jezsuita pápa akar lenni?
Vannak a szerzetesi életnek speciális kísértései? Hilda kéktúrázás közben, Janó pedig az El Caminón kapott leckét alázatból. A tanulság: hiába indulunk útnak Jézussal, ha menet közben elfeledkezünk róla.
43.29 A szavak ereje
Alázat, szolgálat... a kereszténység fontos szavaira sok sallang rakódott az idők során; a Páternoszterben egyetértés van arról, hogy vissza kell találni az eredeti értelmükhöz. Ahogy Nemes Ödön SJ szokta mondani: ne befeszülve szolgáljuk Istent, hanem szabadon, örömmel, szeretettel!
48.09 Lelkivezetés mint liftszerelés
Nem lehet mindenki hegymászó, de festés vagy akár kötögetés közben is meg lehet élni a kapcsolatot Istennel; kérdés, felfedezzük-e magunkban. Önmagunk megismerése az első állomás hozzá. Ha néha megrekedünk, jól jön a segítség, legyen az a páternoszter szerelője vagy épp egy lelkivezető.
53.40 Liftzene
PÁTERNOSZTER – JEZSUITA PODCAST
Részletek: jezsuita.hu/paternoszter
Médiapartnereink:
Erről is szó lesz a Páternoszter jezsuita podcast június 20-án, hétfőn megjelenő kilencedik részében.
Beszélgetőtársak:
PÁTERNOSZTER
Részletek: jezsuita.hu/paternoszter
Médiapartnereink:
0.13 „Hát, megálltunk…”
A Páternoszterbe ezúttal Dolhai Attila színész, musical- és operetténekes, valamint Kajtor Domonkos SJ, a miskolci jezsuita gimnázium iskolalelkésze, a helyi Magis kórusra írt Szent Ignác-musical felelőse szorult be.
4.13 Mi a közös a papi és az énekesi hivatásban?
Mi indította Kajtor Domonkost arra, hogy szerzetesnek álljon? Talán ugyanaz, amit Dolhai Attila leginkább szeret a színházi produkciókban? Spoiler: mindketten a helyükön vannak, ha eszközei Istennek.
10.36 Mit jelent kiüresíteni magunkat?
A színész számára azt, hogy elfogadja a többi alkotó elképzeléseit, rábízza magát a vezetésükre. Életét a lelkek vigasztalásának szentelő jezsuita számára pedig azt, ha a személyes lelki beszélgetésekben úgy tud jelen lenni, hogy közben elfeledkezik magáról, és teljes figyelmét a másiknak szenteli.
16.48 „Mit nem mernek megkérdezni tőlem a lányaim?”
Hogyan éli meg a lányos apuka, hogy gyermekei egyre ritkábban beszélik meg vele a problémáikat? Tudnak-e még a kamaszok olyat kérdezni az iskolalelkésztől, amivel zavarba hozhatják? Mit tisztelnek mindketten a mai fiatalokban?
23.15 Pepi bácsi „a föld felett lebegett”
Dolhai Attilát a katolikus tanítóképző főiskolán Nemeshegyi Péter jezsuita is tanította. Aztán mégsem lett belőle pedagógus, hanem némi hivatalnoki kitérő és zenekari pályafutás után a világot jelentő deszkákon találta meg az értelmet a munkában.
30.01 Jó és rossz viaskodása, avagy a lelkek megkülönböztetése
Jekyll és Hyde-ot játszik épp Dolhai Attila, így sokat gondolkodik a jó és a rossz viaskodásáról, hogy mennyire tudjuk irányítani ösztönszerű vágyainkat. Jezsuita beszélgetőtársa szerint Szent Ignác is hasonlóra gondolt, amikor arra kereste a választ, mi jön Istentől és mi a kísértőtől.
43.35 Beszélgetnek a fiatalok a háborúról?
A miskolci jezsuita középiskola diákjai a határainkig elérő háború kapcsán leginkább a kiszámíthatatlanságtól félnek, de azért élik a gimnazisták életét. Az iskolalelkész szerint nem kell félni a félelemtől, meg kell keresni az azt tápláló okokat.
46.25 Elindult a Páternoszter! Vagy mégsem?
Kajtor Domonkos is mesél egy friss darabról: június 28-án az Erkel Színházban is bemutatják a közreműködésével született Szent Ignác-musicalt. Jegyek már kaphatók a darabra, amely modern, humorral teli, és fülbemászó, mai dallamokkal mutatja be a jezsuita rendalapító életútját.
48.49 Liftzene
Ízelítő a Szent Ignác-musicalből Dolhai Attila tolmácsolásában.
PÁTERNOSZTER – JEZSUITA PODCAST
Részletek: jezsuita.hu/paternoszter
Médiapartnereink:
Erről is szó lesz a Páternoszter jezsuita podcast május 23-án, hétfőn megjelenő nyolcadik részében.
Beszélgetőtársak:
PÁTERNOSZTER – JEZSUITA PODCAST
Részletek: jezsuita.hu/paternoszter
Médiapartnereink:
0.13 „Én mindig lépcsőn megyek”
A Páternoszterbe húsvéthétfőn Grecsó Krisztián író, költő, dalszerző, az Élet és Irodalom munkatársa és Bellovics Gábor jezsuita szerzetes, a Jézus Szíve-templom lelkésze ragadt be képletesen. Bár egyikük sem szereti a kényszeredett csevegéseket a felvonókban, mostani beszélgetésük különlegesen mélyre sikeredett.
2.41 Az író munkája kívülről nézve naplopás
Grecsó Krisztián szerin a koronavírus-járvány kezdete óta minden értelmiségi hivatásnak bizonygatnia kell létjogosultságát, mintha a lélek semmilyen módon nem szorulna gondozásra. Csak a bajban fordulunk lelkivezetőhöz, pszichológushoz, az irodalomhoz. Pedig a lélekápolás alapvető szükséglet.
8.07 A lelkésznek is fel kell töltődnie
Egy hétvégén 2000-2500-an fordulnak meg a pesti Jézus Szíve-templom alkalmain, de a szentmisék mellett személyes lelkigondozás is folyik. Bellovics Gábor arra figyelmeztet: nem gáttalanul lehet adni, a szolgálóknak is töltekezniük kell időnként, másképp nem is merne ennyi ember előtt ilyen gyakran megszólalni.
14.12 Kulisszatitkok a sekrestyéből
Hogy készül a prédikációra Bellovics Gábor? Való-e az imádságos környezet az internetre? Lehet, hogy az emberek nincsenek is egyedül a csak a gyóntatófülkében kimondott gondjaikkal, kérdéseikkel, kihívásaikkal?
21.45 Honnan veszi az író a bátorságot, hogy megmutassa, amit leír?
Grecsó Krisztiánnak az segített, hogy mire megijedt attól, hogy „amit a nyelvvel meg lehetett csinálni, az már elkészült”, addigra már szenvedélye lett az írás. Ráadásul az irodalom dialógus: ha nincs olvasója, nem valósul meg. Ez az egyetlen olyan narratív jellegű befogadási forma, ahol egyenrangú vagyunk az alkotóval: előítéleteinket, vágyainkat, hitünket olvassuk bele.
26.01 Az író és a prédikátor közös dilemmája...
...hogy úgy fogalmazzák meg, amit átéltek, amit a világról gondnak, hogy az hatást váltson ki a befogadóban, kezdjen el gondolkodni magáról, figyeljen befelé, induljon el az önismeret útján, ismerje fel szerethetőségét, letegye álarcát, kapcsolatba kerüljön a valósággal, azzal az Istennel, akinek a szabályai szerint alakítani szeretné az életét.
34.03 A gyónás és a dedikálás
Grecsó Krisztián sokat utazik, szeret találkozni az olvasókkal. Dedikáláskor sem csak összefirkálja a könyvek elejét, hanem több tucat néhány perces vallomást hallgat végig, hogyan nyitott meg az embereket egy-egy szöveg. A figyelmét adja, feloldozást és tanácsot viszont nem tud adni, hisz író, nem pap és nem lelkigondozó.
37.42 A feltámadásba vetett hit gyógyít
A közösséginek nevezett oldalak a magány színterei, ahol egyrészt a tökéletesség demonstrációja zajlik, másrészt kommentháborúkkal vezetjük le a be nem gyógyult lelki sebeink okozta fájdalmat. Azért néha nem szükséges mást tenni, csak meghallgatni a másikat, teret adni neki, jelen lenni számára. Legyen szó egy idős keletnémet hölgy gyászáról a vonaton, vagy a nappalinkban lakó, egykor Magyarországot megszálló, ma az orosz háború elől menekülő ukrán katonáról.
45.32 Grecsó-Hrutka: Utazó
PÁTERNOSZTER – JEZSUITA PODCAST
Részletek: jezsuita.hu/paternoszter
Médiapartnereink:
Erről is szó lesz a Páternoszter jezsuita podcast április 18-án, húsvéthétfőn megjelenő hetedik részében.
Beszélgetőtársak:
PÁTERNOSZTER – JEZSUITA PODCAST
Részletek: jezsuita.hu/paternoszter
Médiapartnereink:
0.14 „Mindketten az illatok szerelmesei”
A Páternoszterbe ezúttal Zólyomi Zsolt parfümőr, az egyetlen magyar „orr” ragadt be Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, a L'Oreal Paris egykori menedzsere társaságában.
4.10 Mi az az „Orr”?
A parfümőrt ne úgy képzeljük el, mint egy csehovi figurát. És milyen az az artparfüm klub, amit Kiss Ulrich SJ hozott létre?
7.00 A legdemokratikusabb luxustermék
Hány család van Magyarországon, amelyik megengedheti magának a legértékesebb parfümöket is? Az ukrán háború miatti gazdasági szankciók bedöntik-e a luxusipart?
10.10 Kézműves forradalom a parfümiparban
Az ipari termelés és a marketing uralma alá hajtotta a parfümgyártást is, ám manapság egyre nagyobb az igény a szerzői kozmetikumokra. Kiss Ulrich saját márkájával korát megelőzve mozdult ebbe az irányba.
14.01 Jó illatú áldozat
Hogyan lett a parfüm szakrális eszközből, Istent dicsőítő jó illatból királyi divat, majd afrodiziákum, manapság pedig pedig az önkifejezés eszköze élethelyzetnek, személyiségnek és konkrét célnak megfelelően?
23.20 Folyékony varázslat
Zólyomi Zsolt tervezett már illatokat a pannonhalmi bencések kozmetikumaihoz (az apátság melletti Illatmúzeumba érdemes beleszagolni), de első világháborús lövészárkok szagát is rekonstruálta egy kiállítás kedvéért.
27.17 Az óvodáktól a versailles-i idősotthonig
Városlakó, fogyasztásra épülő életmódunk egyre inkább elzár minket az illatoktól, pedig a szaglásunk nagyon hasznos érzékszerv, figyelmeztet a veszélyre, érzelmi biztonságot kelt bennünk, és 100 éves emlékeket is képes visszaidézni. Jó hír, hogy a szagláskultúra fejleszthető.
33.11 Miért nem vicc a Covid okozta szaglásvesztés?
A világjárvány sokak által tapasztalt melléktünete nemcsak azért veszélyes, mert nem érezzük a romlott élelmiszer illatát, hanem mert a szaglás elvesztése hosszú távon depressziós, szorongó érzéseket okoz.
40.11 Az illatanyagok etikája
Nemcsak a csalók próbálnak minket az „orrunknál fogva” vezetni, Amerikában a kenyereket is befújják, hogy a polcról leemelt pékárunak friss kenyér illata legyen.
44.18 Liftzene búcsúzóul
PÁTERNOSZTER – JEZSUITA PODCAST
Részletek: jezsuita.hu/paternoszter
Médiapartnereink:
Erről is szó lesz a Páternoszter jezsuita podcast március 21-én, hétfőn 17.00-kor megjelenő hatodik részében.
Beszélgetőtársak:
PÁTERNOSZTER – JEZSUITA PODCAST
Részletek: jezsuita.hu/paternoszter
Médiapartnereink: