Mik a 2050-re kitűzött klímacélok, és mi történik, ha sikerül elérni őket? Na és mi, ha nem? Kezünkben a megoldás, vagy végleg elveszett minden? Mióta tudjuk, hogy baj van, és hogyan kezeljük a kérdést? Mikor és miért kezdtek biciklizni a hollandok? Lesz-e fúziós erőművűnk és elektromos repülőnk a közeljövőben? És addig is, atomenergia vagy megújuló a kívánatos? Rab Árpád és Vörös András vendége Bart István klímapolitikai szakértő, jogász, az Energiaklub elnökségi tagja.

Egy adás ehhez a témához természetesen kevés, de így is rengeteg érdekesség kerül szóba. Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a betegségek felismerését és kezelését? Gyakorlat-e már a távműtét, mikor fogja a Budapesten, vagy akár New Yorkban tartózkodó orvos a szegedi műtőben fekvő pácienst operálni? Lesznek-e a közeljövőben a szupergazdagokból szuperemberek, akik a legdrágább géntechnológia segítségével alakíttatják át magukat? És az átlagember, aki az interneten olvasottak alapján már saját maga által felállított komplett diagnózissal érkezik a rendelőbe, vajon segíti vagy hátráltatja az orvost, és ez milyen irányba fejlődhet a jövőben? Van-e olyan terület, amiben a magyar egészségügy jobb, mint a skandináv? Mindezekről és sok minden másról beszélget Rab Árpád, Vörös András és vendégük, dr. Horváth Tamás Ph.D. fül-orr-gégész főorvos, a SOTE óraadó tanára, a Hiteles Egészség-Kommunikációért Egyesület elnöke.

Nyár, utazás, vakáció, de a tévé - bármit is értünk manapság alatta - ilyenkor is velünk marad. De hogy kezdődött mindez? Mikor és mi volt az első adás a világban és itthon? Miről kapta a nevét a szappanopera? Mik voltak és mik a világ legnézettebb műsorai? Mi történik most, hogyan alakul át minden, és hova tartunk? Rab Árpád és Varga Attila Sixx mesél izgalmasan televízióról, streamingről, sorozatokról (még arról is, hogy az a bizonyos magyar hova tűnhetett és miért), sportközvetítésekről és mindenről, ami témába vág.

Az adás támogatója a Direct One. Köszönjük!

További információk: https://www.directone.hu/directnow/

Rockernek születni kell. Vagy mégsem? Mitől függ, hogy metálos, hiphopos, indie-rajongó vagy bármi más leszel, netán a zene csak annyira érint meg, hogy elég az, amit a rádióban hallasz? Hogyan szippantanak magukba a szubkultúrák és miért kísér végig egy életen át az, amit gyerekként hallasz? Kőváry Zoltán klinikai pszichológussal, az ELTE adjunktusával, nem mellesleg a Trousers zenekar gitárosával Juhász Edina és Vörös András beszélget.

2022 nyara a legkevésbé sem mondható eseménytelennek. Uborkaszezon és önfeledt pihenés helyett elszabaduló infláció, fenyegető energiaválság és a globális felmelegedés egyre inkább érezhető hatásai rémítenek meg mindannyiunkat. Mi lehet ezekre az emberiség válasza? Lesz egyáltalán? Van remény? A podcast házigazdái nyári különkiadásban igyekeznek körüljárni a kérdéseket.

A második évad utolsó epizódja több szempontból is rendhagyó, ezúttal ugyanis mi voltunk a vendégek, házigazdánk pedig Csányi Vilmos, biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, akit valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Hogy tényleg elkezdenek-e hamarosan beszélni a kutyák, és mi a helyzet a majmokkal, lovakkal, malacokkal és egyéb állatokkal, az kiderül az évadzáró adásból.

Valóban a sarlatánok korát éljük, vagy korábban ez még inkább így volt, csak most jobban látjuk? Tudós vagy áltudós volt-e a középkori járványdoktor vagy az eret vágó felcser? Mi pontosan az áltudomány és hogyan alakul ki? Ki, mikor és miért találta ki a laposföld-elméletet vagy a lúgosító diétát? Miért van az, hogy ha valaki belecsúszik valamelyik összeesküvés-elméletbe, akkor jó eséllyel sok másik is beszippantja? És ha a legvadabbakat nem is hiszi el, miért nem tekintheti senki magát immunisnak mindezekre? Falyuna Nóra nyelvész, tudománykommunikációs szakértő és Krekó Péter szociálpszichológus, politológus, a Sarlatánok kora - miért dőlünk be az átudományoknak? című könyv szerkesztői mesélnek.

Hol tart most a genetika, és hova fejlődhet a közeljövőben? Jelent-e megoldást minden problémánkra? Elkészíthetjük-e tökéletes, okos, szép, egészséges és az éghajlati változásokhoz is alkalmazkodó embert? Akarjunk-e 800 évig élni? És mi a helyzet a többi élőlénnyel? Lesznek-e még malacok és csirkék a világon, ha már nem öljük őket a húskért, mert azt laboratóriumban olcsóbban elő tudjuk állítani? Belefér-e a művészi szabadságba, ha a képzőművész génmódosítással zölden foszforeszkáló egeret hoz létre élő szoborként? Sétálnak-e hamarosan újra mamutok Szibériában? És milyen az ablak alatt virágzó petúnia, amibe a kísérletező kedvű ember a saját génjeit plántálta bele, mert hogy ilyen is történt már? Nemes László bioetikus, filozófus és Rab Árpád lebilincselően mesél, Vörös András hallgatja.

Mit jelent az, hogy startup, és hogy lehet egy induló vállalkozásból néhány év alatt világpiaci tényező? Akár Magyarországról is? Kinek van esélye és kinek kevésbé? Mi a legfontosabb, az ötlet vagy valami egészen más? És ha már ötlet, érdemes titkolni attól félve, hogy mások ellopják vagy épp ellenkezőleg? Hogyan, mi alapján válogatnak a befektetők, akik a robbanásszerű növekedést finanszírozhatják, és kik ezek a pénzemberek? Hány befektetésük lesz sikeres és mennyi bukik el? Hogy működik ez a roppant izgalmas világ, kik a hazai szereplők és jó példák és mi mindenen múlik az, hogy ki lesz "a következő Google"? Rab Árpád és Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter, kockázatitőke-befektető, az OXO Holding alapítója mesél.

Mik voltak a világ első műkincsei? Mikor és hogyan nyílt az első kereskedés? Mi történik egy árverésen? Mitől függ, hogy melyik műkincs mennyit ér? Mennyiben tekinthetünk eredetinek bármilyen reneszánsz festményt, amely az akkori festékből valószínűleg egy grammot sem tartalmaz már? Ki a tényleges alkotója annak, amit látunk, Leonardo Da Vinci vagy a legutóbbi restaurátor? Ehhez képest mi a helyzet a digitális alkotásokkal? Átírja-e a játékszabályokat az NFT? Egyáltalán, mi az az NFT pontosan? És végül, de nem utolsósorban: milyen graffitik díszítették vagy csúfították már a Római Birodalom városait is? Rab Árpád és Martos Gábor művészeti író, számos nagyszerű könyv szerzője világosít fel és mesél izgalmasan, rengeteg vicces és érdekes sztorival fűszerezve.