Megvalósul-e az asimovi vízió, amelyben robotemberek és "tiszta humánok" állnak egymással szemben, netán a teljes emberi faj alakot vált a jövőben és mindenki kiborggá válik? Ezt szerencsére nem tudjuk, de az biztos, hogy már egy mai átlagemberben is bőven van idegen anyag, a kontaktlencsétől a pacemakerig, és ez még csak a kezdet. Hol tartunk most, milyen mikroméretű gépek épülhetnek belénk akár éveken belül és hogyan fejlődik ugrásszerűen az orvosi és rehabilitációs, de egyúttal ipari és katonai célokra is használt robotika? Vendégeink, Vadászi Zoltán és Hajdu Kristóf a többek között exoskeletonokkal és ortézisekkel, valamint robotsebészeti eszközökkel foglalkozó Fototronic szakértői nemcsak mesélnek, de megmutatnak egy gondolattal vezérelhető robotkart is, amitől Juhász Edina kicsit fél, de Vörös András kipróbálja, sőt, az adás végére már meg is tud fogni vele egy palack ásványvizet.

A podcast youtube kiadásában ez az eszköz látható is.

https://www.youtube.com/channel/UCexE_H2_UawPGgx2lS7JDWw

David Bowie és Dennis Hopper 1975-ös, abszurd filmbe illő látogatásának története Iggy Popnál.

Mitől lesz okos a város és mitől lesz az a villanyóra? Hogyan érjük el, hogy az évtizedek óta használt buszjáratok gyorsabban és hatékonyabban szállítsanak minket célhoz? És azt tudtuk, hogy a 4-6-os villamosok fékezésekor keletkező energia három budapesti kerület teljes áramellátáshoz elég lehetne? Létezik olyan anyag, amivel a házakat befestve akár 8 fokkal is hűvösebb lehet bennük nyáron? Mit jelent, hogy egy parkban álló pad is lehet okos? És legfőképpen, mikor lesznek a rendőrségnek repülő autói? Juhász Edina és Vörös András segítségével Rab Árpád jövőkutató világít rá minderre, és megannyi másra is.

Közhelyszámba megy, hogy húsz év múlva a most ismert szakmák többsége nem létezik majd, és az akkori szakmák többségéről ma még nem is hallottunk. Az szintúgy, hogy a világ jelenlegi iskoláinak túlnyomó része erre egyáltalán nem készít fel, és ezen senki nem mer vagy akar változtatni. Lehet, hogy a megoldás mégis közelebb van, mint gondolnánk? Lehet, hogy a most alulfizetett és alulértékelt tanárok hamarosan még Magyarországon is sztárstátuszba emelkednek? Mi történik, ha a szükség törvényt bont, és ha nem jut minden iskolába kémiatanár, kiderül, hogy elég egy városba egy is? Hogyan szerezhet egy ma született gyerek jó eséllyel oxfordi vagy harvardi diplomát akár Budapestről vagy Közép-Afrikából is? Juhász Edina és Vörös András kérdez, Major Gábor, a makerspace.hu oktatási szakértője pedig új, izgalmas távlatokat nyit.

Ugyan már, ez sose fog megtörténni! Vagy legfeljebb majd ezer év múlva! A jövőről gondolkodva sokszor szembesülünk ezzel az állásponttal, ami nem is csoda, hiszen ha valami a mi életünkben viszonylag állandónak tűnik, arról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindig így volt és mindig így lesz. Ehhez képest milyen furcsa, hogy például Svájc teljes területén csak 1990 óta szavazhatnak a nők? Hogy az 1970-es években Katarban még virult a törvényes rabszolgaság intézménye? Hogy a nagyszüleink nagyszüleinek gyerekkorában még nem létezett a mai fogalmaink szerinti iskola? Hogy az 1980-as években még a budapesti bérházak komoly részében sem volt a lakásban vécé, és 200 éve a világ leghatalmasabb uralkodóinak is elképzelhetetlen luxus volt az, ahogy ma a legkispénzűbb nyugati átlagember él? Vörös András kérdéseire Rab Árpád jövőkutató és Filippov Gábor történész-szociológus világítja meg számtalan példával, hogy az, ami nekünk most természetes állapot, valójában csak pillanatfelvétel, és ahhoz, hogy megpróbáljuk megérteni a jövőt, érdemes először a múltba nézni.

Eljön az a pillanat, amikor végleg eldobjuk a testünket, és a virtuális valóságba költözünk? Ha igen, közelebb vagyunk-e hozzá, mint gondolnánk? Hol tart a folyamat most, hányszor lépünk át naponta a párhuzamos digitális világokba, és mi mindent használunk belőlük úgy, hogy nem is figyelünk rá? És hogyan hat vissza mindez a hús-vér valóságra, mit fejlesztenek például a hadseregek a lövöldözős játékok alapján, és mi az, hogy digitális ruhát vásárolunk? Rab Árpád jövőkutató, a Corvinus egyetem docense és Juhász Edina tech-újságíró, a Lángoló munkatársa mesél, Vörös András kérdez és csodálkozik.

Mikor lesz magyar világsztár? Vagy már volt és van is? Csak a szerencsén múlik, vagy létezik recept a sikerre? És ha igen, mi lehet az? Film, zene, irodalom vagy startupok - mik az esélyeink a világban? Rab Árpád jövő- és társadalomkutató, Varga Attila Sixx és Vörös András beszélgetnek.

Hogyan és mikor alakult ki a pénz? És meddig tart még, legalábbis abban a formában, ahogy ma ismerjük? Mi az, hogy bitcoin és kriptovaluta? Hogy működik, mi az, hogy bányászni kell, és miért kell ahhoz olyan sok áram? És most, hogy már van olyan ország a Földön, ahol hivatalos valutának is bevezették, kimondhatjuk, hogy egyértelműen övé a jövő? Kiderül az adásból, amelyben Vörös Andrásnak Fáy Ádám, a kriptovadasz.hu szakértője mesél.

Kedvenc jövőkutatónk egyik kedvenc elmélete szerint az emberiség előbb-utóbb meghódítja a Föld túlnyomó részét borító tengereket és óceánokat, és leköltözik a víz alá. Valóban? Mikor? Hogyan? Akár már hamarosan elkezdődik, amikor Hollandia egyharmadát várhatóan elönti a megemelkedő tenger? Vagy már el is kezdődött, hiszen idén átadtak Dubajban egy teljes víz alatti városrészt? És egyáltalán, mit tudunk ebben a pillanatban az óceánok mélyéről, mi van ott? Hány ismeretlen élőlény lehet még? Nem utolsósorban, a vízimajom-teóriáról, miszerint az ember eleve a tengerben kifejlődött főemlős, ki mit hallott? Rab Árpád, Németh Richárd tengerbiológus és Vörös András beszélget.

A mozgókép átalakította a 20. századot, most pedig a 21. század alakítja át a mozgóképet. Sokáig nézünk még tévét? És ha igen, mit nézünk majd benne? Mi lesz a mozival, a gyerekeink tudni fogják még, hogy mi az? És a stream? Honnan jött, hova tart? És mi köze mindennek a pornóiparhoz? Vörös Andrásnak Rab Árpád jövőkutató és Varga Attila, azaz Sixx, a tévés-filmes újságírás megkerülhetetlen alakja mesélnek.