Fintech Világa
Fintech Világa
A Fintech Világa egy hetente megjelenő rádióműsor és podcast, amely betekintést nyújt a nemzetközi fintech piacok innovatív megoldásaiba - legyen az egy formabontó termék, egy szofisztikált megoldás vagy egy úttörő vállalkozás.
Epizódok
A mesterséges intelligencia felhasználói alkalmazása a várakozások szerint úgy alakítja át a mindennapi életünket, mint korábban az alapvető szoftverek. A Word vagy az Excel nélkül például már elképzelhetetlen a munka. Jelentősen lemaradhat az, aki még felhasználói szinten sem használ MI nyelvi modelleket. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető nem marad le. A mesterséges intelligencia lehetőségeinek bemutatása végett a műsorszerkesztésbe vonták be az ChatGPT-t. Kiderült, hogy még az ennyire emberközpontú műfajokban is, mint a rádiózás, nagy segítséget jelentenek a nyelvi modellek.
Korábban már írtunk róla, hogy a Fintech.hu szerkesztősége aktívan teszteli és használja a mesterséges intelligenciát az újságírásban. Ezúttal a Peak alapítója és a Fintech.hu lapigazgatója, Suppan Márton a Fintech Világa műsorába is „meghívta” a Chat-GPT-4-et.
Jól szerepelt a chatbot
Az AI és a ChatGPT használata rengeteg időt és erőforrást takaríthat meg a szerkesztési folyamatok automatizálásával. A műsorvezetők könnyen gyűjthetnek ötleteket, témákat kutathatnak és háttérinformációkat szerezhetnek a ChatGPT segítségével. Az AI ráadásul képes szövegértelmezésre és összefoglalásra is, így a szükséges információkat feldolgozott formában kapják kézhez a készítők.
Így történt ez a Fintech Világa legutóbbi adásában is, ahol a műsor szakértője a következő promptot adta meg a Chat-GPT-nek: Mesélj három tanulságos történetet Fintech cégekről, amiről érdemes beszélgetni egy podcastban.
A prompt a nyelvi modelleknél olyan kezdeti inputot vagy bemeneti szöveget jelent, amelyet a felhasználó ad a modellnek egy adott feladat elvégzéséhez vagy kérdés megválaszolásához. A promptok a nyelvi modellek számára útmutatást nyújtanak arra vonatkozóan, hogy milyen választ vagy kimenetet kell előállítaniuk. Amikor a felhasználó egy promptot ad a nyelvi modellnek (például a GPT-3 vagy GPT-4 modellnek), a modell a saját ismeretei és korábbi tanulmányai alapján próbálja előállítani a leginkább releváns és koherens választ vagy szöveget.
A Chat-GPT a kérésre három olyan történetet hozott, amelyek együtt is történetívet rajzolnak ki. Minden sztori a fintech fejlődésének egy-egy érdekes időszakából származik, a kezdetektől napjainkig. Ráadásul
Pénzügyi szuperappá válhat az Apple, globális szabályozóként lépett fel a Google néhány kizsákmányoló app ellen és tisztázta magát az Interpol körözésről szóló pletykák alól a Binance vezér. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető a nemzetközi fintech legérdekesebb aktualitásairól beszélgettek.
Az elmúlt időszak legizgalmasabb híreit vitathatatlanul a Binance, a Google, az Apple és a Klarna szállította a digitális világban, de továbbra is lázban tartja a piacot a mesterséges intelligencia és az MI-n alapuló nyelvi modell, a ChatGPT is.
Twitter hoax manipulálta a Binance árfolyamait
Álhír tépázta meg a világ legnagyobb kriptovaluta tőzsdéjét működtető Binance árfolyamait. Egyúttal bocsánatkérésre kényszerült a szektor egyik elismert véleményvezére, Jordan Fish, más néven Cobie, miután Twitter accountján véletlenül kiszivárogtatott egy pletykát, amely szerint a Binance vezérigazgatója, Changpeng Zhao (alias CZ) az Interpol vörös listájára került. CZ cáfolta az állításokat és úgynevezett "FUD"-nak nevezte a híresztelést. A FUD (Fear, Uncertainty, and Doubt) a tech világból származó marketing rövidítés. A kifejezést eredetileg az 1970-es években alkották meg, az IBM marketingtechnikájára utalva, amely a versenytársak új termékéről terjesztett ijesztő pletykákat, hogy az ügyfeleket lebeszélje arról, hogy "kockázatot" vállalva megvásárolják azt. Az utóbbi években nem ritkák a kriptocsalásokról szóló hírek. Így a Binance vezérről szóló pletykát több hírügynökség is felkapta, ami pánikot keltett a kriptoközösségben. Ez a Binance BNB tokenjének és a szélesebb piac árfolyamának meredek zuhanását okozta.
Az AI megmondja mit viselj
A vezető BNPL szolgáltató, a Klarna új, OpenAI-jal közösen fejlesztett megoldása személyes vásárlási asszisztenst nyújt a vásárlóknak. Az alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a platformtól kérjenek vásárlási tanácsot és termékajánlásokat, valamint az adott termékek megvásárlásához vezető linkeket. A mesterséges intelligencia divattanácsai alapján kiválasztott ruhákat természetesen késleltetett részletfizetéssel is megvehetik a felhasználók.
A Klarnának szüksége lehet a trendi appokra, hiszen több halasztás után végül piacra került az Apple BNPL hitelezési szolgáltatása, az Apple Pay La
Hongkong földrajzi és politikai helyzete különleges gazdasági-társadalmi adottságokat teremtett, amelyben rendhagyó, sok szempontból úttörő fintech ökoszisztéma fejlődött az elmúlt évtizedekben. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető a hongkongi fintech szféra jógyakorlatairól beszélgettek.
A 7,5 millió lakost számláló Hongkong városállama 1841-től 1997-ig a Brit Birodalom gyarmata, majd egy bérleti megállapodás alapján függő területe volt. A gyakorlatban azonban önálló entitásként fejlődött Hongkong. Az Új Területek bérleti szerződésének 1997-es lejártával a Brit Birodalom a teljes területet átadta Kínának. Az 1984-es kínai-brit együttes nyilatkozat értelmében azonban Hongkong a Kínai Népköztársaság által ellenőrzött különleges közigazgatási terület lett, amely korlátozott autonómiát élvez. A nyilatkozat értelmében a hongkongi gazdasági és társadalmi rendszerek 50 évig lényegileg változatlanok maradhatnak. Napjainkban Hongkong kimagasló, 49800 dolláros GDP-je és a rendkívül alacsony, 5 százalékos bankolatlan populációja is ösztönzőleg hat a pénzügyi innovációk bevezetésére.
Egy virágzó fintech szektor
Ezt mutatja a 716 Hongkongban regisztrált fintech cég mennyisége is. A hongkongi fintech ökoszisztéma sajátossága, hogy a helyi nagybankok elkezdték létrehozni saját fintech leányvállalataikat. Egy banki szolgáltatásokkal közel teljesen lefedett, fejlett társadalomban ugyanis nem működik a dél-amerikai és afrikai modell, amelyben a fintechek a bankolatlan rétegeknek, mint új ügyfeleknek szolgáltatnak. Így a fintech leányvállalatok létrehozásával a hongkongi nagybankok gyakorlatilag a saját inkumbens szolgáltatásaikat kannibalizálják.
A 2020 szeptemberében Hongkongban elindított Mox például egy olyan virtuális bank, amelyet a Standard Chartered támogat közösen a város vezető telekommunikációs és életstílus-szolgáltatójával, valamint Ázsia legnagyobb online utazási irodájával. A Mox egy helyen kínálja a lakossági banki és életmód szolgáltatásokat a brit nemzetközi nagybank támogatásával.
A hongkongi piac másik különlegessége az úgynevezett Octopus Card. Az igen korai NFC fizetési eszközt eredetileg 1997-ben a tömegközlekedésre vezették be. Az Octopus azóta teljesen elterjedt a szigeteken, vásárolni is lehet vele. Így Hongkongnak gyakorlatilag organikusan fejlődött ki egy saját kártyatársasága.
A Fintech Világa legújabb adá
Indonézia fintech piaca az elmúlt években ugrásszerű növekedést mutatott, amelyet az ország növekvő digitális populációja, valamint a hagyományos banki szolgáltatások korlátozott elérhetősége hajtott. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója Érczfalvi András műsorvezető az indonéz fintech világ sajátosságain keresztül arról beszélgettek, hogy mi adhat lendületet egy ország fintech fejlődésének.
Indonézia közel 275 milliós lakosságával a negyedik legnépesebb nemzet a világon. Mintegy 18 100 szigetet számlál az ország szigetvilága, melyből mindössze 6000 lakott. Indonézia alacsony, 2600 dolláros egy főre jutó GDP-je, az internet 55 százalékos penetrációja és a tény, hogy a lakosság 51 százaléka nem fér hozzá banki szolgáltatásokhoz, mind olyan körülményeket teremtenek, amelyben hatalmas potenciál rejlik a fintechek számára. A fülöp-szigeteki és dél-amerikai piacokhoz hasonlóan, a lakosság körében itt is rengeteg az olyan potenciális ügyfél, aki internetfelhasználó és okostelefon-tulajdonos, de egyelőre nincsen hozzáférése klasszikus banki szolgáltatásokhoz.
A helyi fintechek szárnyalását mutatja, hogy 2022-ben az indonéz digitális pénzügyi vállalatokhoz 2,5 milliárd dollár befektetés áramlott, ami 56%-os növekedés 2021-hez képest. Összesen 79 fintech ügyletből származik ez a tőkebefektetési volumen, amely az ügyletek számát tekintve 19%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Öt vezető indonéz fintech vállalat összesen 1,4 milliárd dollárt gyűjtött, ami a 2022-es összes befektetés 56%-át teszi ki. Az indonéz trend tehet homlokegyenest ellentétes a világban tapasztalható tendenciákkal, hiszen a fenti időszakban globálisan 47%-kal csökkent a fintech befektetések volumene. A koncentrált, 4-5 vezető vállalat által dominált indonéz piac azonban jól teljesít. Egy helyi fintech unikornis, a digitális tárca szolgáltató Dana például egy 305 millió dolláros tőkebevonást is elkönyvelhetett, felhasználóinak száma pedig meghaladja a 115 millió főt.
Indonézia számos fintech szereplőt vonz, beleértve az online fizetési szolgáltatókat, a peer-to-peer kölcsönzőket, a digitális bankokat és a biztosítási technológiai (Insurtech) vállalkozásokat. Az online fizetési szolgáltatók az Indonéziai fintech piac egyik leggyorsabban növekvő szegmensét képviselik, és a lakosság jelentős része már áttért az online fizetési rendszerek használatá
Az Apple az elektronikai eszközök piacának megkerülhetetlen szereplője. És mára az is világosan látszik, hogy a technológiai óriás a digitális pénzügyek területén is hasonló ambíciókkal rendelkezik. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója, Qayum Dániel, a Peak fintech szakértője és Érczfalvi András műsorvezető az Apple pénzügyi törekvéseinek legfontosabb állomásairól beszélgettek és arról, hogy hogyan formálhatja át a bigtech az elektronikai cikkek után a pénzügyeinket is.
A Fintech.hu az elmúlt években is folyamatosan beszámolt az Apple pénzügyi fejlesztéseiről és azokról az akvizíciókról, amelyekkel pénzügyi birodalmát építi a tech cég. Az Apple pénzügyi mesterterve tehát már nem újdonság. És nem is meglepő fordulat, ha figyelembe vesszük, hogy több milliárd eladott eszközével és regisztrált felhasználójával a technológiai óriás elképzelhetetlen adatvagyonnal rendelkezik. Ezeket a felhasználói adatokat pedig remekül használja a pénzügyi szolgáltatásai fejlesztésére.
Magyar-francia szakértői együttműködés
A Fintech Világa legújabb adásában a szakértők bemutatják a legfontosabb Apple pénzügyi és fizetéstechnológiai termékeket és olyan potenciális újdonságokat is, amelyek a tech cég más termékeihez hasonlóan átalakíthatják a mindennapjainkat. A műsor témájának apropója a Fintech Sparks megjelenése. A Peak és Fintech.hu szakmai ismeretterjesztő kiadványának legújabb része „Az Apple hóditásai a fintech szektorban” a C-Innovation francia fintech kutató cég és a Peak közös, angolul és magyarul is letölthető kiadványa.
2013-as alapítása óta a Peak a digitális pénzügyek új generációját képviseli, egyike a hazai fintech legmeghatározóbb vállalatainak. A Peak Platform üzletága innovatív digitális pénzügyi szolgáltatások elindítását teszi lehetővé bármely ágazat szereplői számára. A Peak Science tanácsadói és kutatói üzletága piaci információkkal és elemzésekkel támogatja ügyfeleink stratégiai döntéseit. Végül, a Peak News médiaportfólió hírei és edukációs tartalmai közérthetően és szórakoztatóan tájékoztatják a digitális pénzügyek iránt érdeklődőket, többek között a Fintech.hu felületén is.
Digitalizációs programokkal erősítenek a hagyományos bankok, átalakul és szigorodik a BNPL, neobanki sikerekről és váratlan helyről érkező fintech befektetésekről érkeznek a hírek. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető a fintech világ legfontosabb híreiről beszélgettek.
A digitalizáció az egyetlen út
Korábban beszámoltunk róla, hogy hatalmas volumenű digitalizációs projektbe fog az Intesa Sanpaolo. A hazánkban CIB Bankként ismert pénzintézet anyavállalata 2025-ig közel 5 milliárd dollárt költ saját digitális bankjának és digitális stratégiájának fejlesztésére. A digitális bank március 1-jével nyitotta meg kapuit az alkalmazottak számára. A terveik között szerepel a teljes bankcsoport működésének felhő alapokra helyezése is és a munkavállalói struktúra átalakítása is.
Az Intesa Sanpaolo digitalizációs stratégiáját nemzetközi szinten is elismerik. A Goldman Sachs az egyik leginkább innovatívabb és előrenéző fintech kezdeményezésnek tartja az európai inkumbens bankok között. Várhatóan gyors megtérüléssel számolhat a bankóriás. A szektor számára pedig példaértékű lehet a digitális átalakulás.
Szomorú képet festenek a BNPL költések
Az elszálló infláció és kamatok lassan erodálják a BNPL szektort. A vásárlói szokásokat is alaposan átformálták a gazdasági nehézségek. A korábban jellemzően életmód és presztízs termékekre igénybe vett késleltetett részletfizetési lehetőséget egyre több anyagilag megszorult ügyfél használja napi kiadások fedezésére. Emellett egyre gyakoribbak a késedelmes fizetések is. A BNPL szektor zászlósának számító Klarna például mintegy 1 millió dolláros veszteséget könyvelt el tavaly a ki nem fizetett részletekből. Így talán nem meglepő, hogy késedelmi díjakat bevezető BNPL-ek száma egyre nagyobb. A jelenség több szempontból is hasonlít a hitelnyújtási feltételek szigorodásához.
A Fintech Világa legújabb részében a BNPL szolgáltatások szigorítása és a banki digitalizáció mellett szó esik még egy európai neobank sikeréről és az IKEA fintech befektetéséről is.
A hazai fintech ökoszisztéma építése, a bankok és fintechek együttműködésének erősítése – ezek a legaktuálisabb feladatok a hazai fintech szektorban a Magyar Fintech Szövetség új elnöke szerint. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető vendége Ács Zoltán, a MAFISZ elnöke volt.
A banki szervezettől érkezik, de nem tartja magát bankárnak a Magyar Fintech Szövetség új elnöke, akinek megbízatása két évre szól. Ács Zoltán gazdasági újságíróként kezdte pályáját, majd sikeres alapítóból a hazai startup színtér egyik meghatározó szereplője lett. Nyolc évig volt a Design Terminal szakmai igazgatója, ahol több mint 200 startup fejlődéséhez járult hozzá. Emellett évek óta foglalkozik nagyvállalati innovációval és kockázati tőkebefektetéssel. Jelenleg az MKB Fintechlab ügyvezetője, valamint az MKB Bank innovációs vezetője.
A Magyar Fintech Szövetséget (MAFISZ) 2020-ban alapították és jelenleg 32 fintech cég a tagja. A szövetség célja, hogy elősegítse a hazai fintech szektorban érdekelt piaci szereplők együttműködésének, érdekképviseletének és érdekérvényesítő képességeinek erősítését.
Ács Zoltán szerint a fintech szektor szereplői közötti kooperáció hiánya nehezíti az ígéretes vállalkozások és startupok felskálázódását. Ebben a kapcsolódásban is ösztönző lehet, hogy banki és startup háttérrel is rendelkező elnököt választott magának a Magyar Fintech Szövetség. Ács Zoltán a saját és a szervezete küldetésének tekinti a fintech ökoszisztéma építését. Hogy mit tart a szektor erősségeinek és hogyan képzeli el a MAFISZ, valamint a hazai fintech iparág következő éveit, kiderül a Fintech Világa legújabb adásából.
Erős piaci konszolidáció és változó teljesítmény jellemzi a hagyományos bankok kihívóinak tekintett neobankok piacát. A makrogazdasági helyzet vízválasztó az életképes üzleti modellek és a folyamatos tőkebevonások nélkül fenntarthatatlan neobankok számára. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója, Qayum Dániel, a Peak fintech tanácsadója és Érczfalvi András műsorvezető arról beszélgettek, hogy milyen tényezők tesznek sikeressé vagy éppen csődéretté egy neobankot.
A digitális bankolás korát meghozó neobankokat sokáig a hagyományos pénzügyi szolgáltatók kihívóinak, challenger bankoknak tekintették. A merészebb szakértői előrejelzések – akárcsak a fintechek esetében – a bankok idejének leáldozását vizionálták. Az első hype lecsengésével éppúgy konszolidálódtak az előrejelzések, mint maga a neobanki piac.
A neobankok valóban hatottak az inkumbensekre: a digitális fejlődés katalizátoraivá váltak a bankoknál. Mára minden nagyobb bank netbanki felületeire és mobilapplikációira igyekszik irányítani ügyfeleit és mindenütt prioritás a digitális fejlesztés. A korábban digitális megoldásaival taroló neobankoknak új értékajánlattal kellett előállniuk, amely versenyképes lehet a digitálisan fejlett, banki licensszel rendelkező, hitelezési tevékenységet folytató, betétbiztosítással rendelkező, így az ügyfelek tömegei számára megbízhatóbbnak tűnő bankokkal szemben.
Nem mindenki érez rá az ügyféligényekre
A digitális bankolás, az elektronikus pénzeszközök és digitális megoldások kínálata önmagában sikeres alaptevékenység, amelyre nyugodtan alapozhat egy neobank. A gazdasági nehézségek, a befektetői pénzcsapok elzárulása azonban rávilágított az elhibázott stratégiákra, ahol a meggondolatlan terjeszkedés és termékfejlesztés nem társult profitábilis üzleti modellekkel. Szintén alapvetőn jó taktikát követtek azok a neobankok, amelyek egy-egy alulbankolt vagy niche közönséget céloztak meg szolgáltatásaikkal, legyen szó a bevándorlókról vagy a KKV szegmensről. Ugyanakkor vannak olyan szereplők is, akik viszont olyan exkluzív és szűk célcsoportnak akartak szolgáltatni, amely képtelen nyereségessé tenni a vállalkozást.
Amikor nehéz jobbat nyújtani
Óriási különbségek vannak a földrajzilag és társadalmilag eltérő piacok között is. Egyes piacokon, például Afrikában és Dél-Amerikában magát a bankolást teszik lehetőv&
A Kaspi Bank Közép-Ázsia egyik legsikeresebb pénzügyi szolgáltatója. A vállalat még a tavalyi, kedvezőtlen piaci környezetben is több mint 346 milliárd forintnyi adózás utáni eredményt produkált. Kazahsztán harmadik legnagyobb bankja a 19 millió fős lakosságból 9 millió embert tudhat ügyfelei között. A TrendFM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető vendége Pereczes János, az MKB Bank digitális ügyvezető igazgatója volt, akivel a Kaspi Bank sikere mögött rejlő filozófiáról és a jövő bankolásáról beszélgettek.
A Kaspi szolgáltatása azért is figyelemre méltó akár Közép-Európában is, mert a vállalat nem hagyományos bankként, hanem fizetési szolgáltatással foglalkozó technológiai cégként építkezik. Filozófiájának újszerűsége abban rejlik, hogy a bank szerint „az ügyfél nem hitelt akar felvenni, hanem házat vásárolni, amihez hitelre van szüksége”. Ezért nem a meglévő banki infrastruktúrán keresztül értékesítik pénzügyi termékeiket, hanem különböző élethelyzetek és témák mentén ökoszisztémákat hoznak létre.
Ilyen lehet például az internetes vásárlás, az otthonteremtés vagy a mobilitás is. Az ökoszisztémákon belül azt térképezik fel, hogy az adott szegmens ügyfeleinek milyen pénzügyi szolgáltatásra van szükségük. Így a core banki termékek mellett számos beyond banking szolgáltatást nyújtanak. Ugyanakkor minden esetben a bank saját fizetési rendszerén keresztül történik a kifizetés. Így hozzák létre saját fizetési ökoszisztémájukat, amelyekben egészen látványosan elmosódnak az egyes iparágak határai.
A Kaspi a Távol-Keleten népszerű szuperapp és az ügyfélközpontúság stratégiáját követi. Az élet legtöbb területét lefedő digitális szolgáltatások az érettebb, nyugati piacokon ugyanakkor nem aratnak osztatlan sikert. Az pedig még nem világos, hogy például a közép-európai piac mennyire nyitott a modellre. A Fintech Világa legújabb részéből kiderül, hogy a májusban új brand név alatt elinduló Magyar Bankholding digitális vezetője szerint milyen egy korszerű banki szolgáltatása. Arról is szó esik, hogy melyek azok a gyakorlatok a Kaspi Banknál, amelyeket Magyarországon is érdemes figyelemmel kísérni.
A fintecheket sokáig elősorban a hagyományos bankok kihívóinak tekintették. Mára már látszik, hogy nem csak a piaci verseny nyomásával, hanem együttműködésekkel is ösztönzhetik az inkumbens pénzügyi szereplőket az innovációra. Azonban sokszor nem elég a puszta nyitottság egy bank részéről ahhoz, hogy felszabadítsa a szervezetben rejlő innovációs potenciált. A TrendFM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető vendége Szarka Dorka, az MKB Fintechlab Innovációs menedzsere volt.
A fintechek és hagyományos bankok Dávid és Góliát retorikáját jócskán árnyalta az elmúlt években a fintech szektor cégértékeinek zuhanása, a befektetői pénzcsapok elapadása és az elbocsátási hullámok. A szektor hangadói arra számítottak, hogy a fintechek megdöntik a bankok megingathatatlannak hitt pozícióját. Ezzel szemben, néhány kivételt leszámítva, inkább az látszik, hogy a bankok kiváló helyzetben vannak a fintechek kedvező árú felvásárlásához és funkcióik integrálásához.
De nem csak a piac farkastörvényei változtatták meg a fintechek és bankok viszonyának dinamikáját. Egyre több a sikeres együttműködés, amelyben hagyományos bankok veszik át a fintechek innovatív megoldásait. A folyamat visszafelé is hat, a bankok éppúgy edukálják a fintecheket.
Ebben a felállásban már nem a verseny okozhat nehézségeket. Sokkal inkább a tradicionális bankok és az innovációra kész, rugalmas fintechek eltérő szervezeti struktúrája lehet a szűk keresztmetszet. Az inkumbensek és a diszruptorok közötti hatékony kommunikáció ezért legalább olyan fontos, mint a bank belső struktúrájának felkészítése az innovációra. Ahhoz, hogy egy szervezet - beleértve a benne dolgozó embereket is - innovációra képes legyen, ahhoz olyan kultúrát, tudást és környezetet kell biztosítani, amely lehetővé teszi ezt.
Az MKB Fintechlab School of Innovation ezeknek a kompetenciáknak a kialakításában és fejlesztésében segíti az MKB munkatársait. Idén több mint 200 kolléga ismerkedhetett meg az ügyfélközpontú tervezéssel és a legfontosabb digitális pénzügyi trendekkel. Így hamarosan választ kaphatunk a kérdésre, hogy vajon lehet-e tanítani az innovációt?