A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a fintechek és az influenszerek egyre szorosabbá váló kapcsolatáról. Az adás apropóját a fintech.hu témában iródó cikksorozata szolgáltatja, melynek 1. és 2. epizódja itt, illetve itt érhetők el.

Az adásban elhangzik, hogy érzékelhetően egyre több fintech veti be a közösségi médiás influenszereket a marketing stratégiájuk részeként, de itt is elmondható, hogy ezek a vállalatok alkalmaznak néhány csavart, amiben eltérnek a megszokottól: (1) csak olyannal működnek együtt, aki hiteles az adott területen (pl. pénzügyi edukációs tartalmat gyárt, sokat beszél a témáról és a követői ezáltal kifejezetten fogékonyak), (2) valóban használja a fintech cég szolgáltatását és érdemben gyárt róla tartalmat, amiben részletesen be is mutatja azt (nem pedig kirak egy teljesen sablon posztot), valamint (3) közérthetővé is teszi a terméket a követőinek.

A fintechek azt a fontos tanulságot is levonták, hogy nem az a lényeg, hogy hány követője van az adott influenszernek, hanem sokkal inkább a követőtáboruk elkötelezettsége és aktivitása a mérvadó. Egy hatalmas táborral rendelkező influenszer is gyárthat olyan tartalmat, ami alig mozgatja meg a követőit, de a megfelelő targetálással egy hozzá képest kisebb elérésű tartalomgyártóval is jelentős hatás váltható ki.

Mivel a fintechek szignifikáns része a fiatalabbakat veszi célba elsősorban, így nagy felelősség is hárul rájuk, épp ezért kulcsfontosságú a korrekt tájékoztatás biztosítása és a félrevezető szövegek elkerülése. Ugyanakkor pontosan ez az oka annak, hogy a fintechek ezen a közösségi médiás terepen is kiválóan boldogulnak, mivel a transzparens tájékoztatás nagyon fontos jellemzőjük, míg a hagyományos bankokkal kapcsolatban sokszor épp ezt hiányolják az ügyfelek. A fintechek pedig nemcsak arra fektetnek hangsúlyt, hogy korrektül tájékoztassanak a termékeikről, de az általános edukációt (cikkek, podcastek, videók) is fontosnak tekintik.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András egy a szokásosnál komolyabb hangvételű történetről beszélgetnek, a Peak alapítóját ugyanis kirabolták. Mint az adásban elmondja, Suppan Márton hajnalban arra ébredt, hogy számos értesítést kapott a Binance kriptotőzsde appjától, majd a belépést követően szembesült a ténnyel, hogy a kripto pénztárcájában található pénzét átváltották Tetherre, a Binance tranzakciós kriptovalutájára. A kriptovalutákat ezt követően néhány órával el is utalták egyéb számlákra.

A történet számos általános tanulsággal is rendelkezik, például azzal, hogy a kellően kifinomult tolvajok ellen a legfelkészültebb és tapasztaltabb ügyfeleknek is nehéz dolga van a védekezéssel. Az ügyfélszolgálat elérhetősége és segítőkészsége szintén nem nevezhető biztatónak, ez végképp óvakodásra intheti azokat a kezdő befektetőket, akik szeretnék elkerülni a nem menedzselhető kockázatokat.

Suppan Márton szerint a problémára még a téma kiemelkedő szakértői sem tudtak megoldást találni, a Magyar Nemzeti Bank pedig mivel nem tekinti pénzeszköznek a kriptovalutákat, így szintén jelezte, hogy nem tudnak segítséget nyújtani az ügyben.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a fintechek tőzsdei bevezetéseiről beszélgetnek. Szóba kerülnek az egykori úttörők, a közelmúlt legjelentősebb tőzsdére lépései, valamint az előttünk álló időszakban várható bevezetések is.

Az egyértelműen látszik, hogy a fintechek lassan, de biztosan elkezdenek beszivárogni a tőzsdére, ráadásul egyre több alszektor jelenik meg a világ részvénytőzsdéin. Annak idején a Peter Thiel és Elon Musk nevével fémjelzett PayPal kezdte meg a sort, a vállalat részvényeinek ára ráadásul egy hónap után háromszorosára növekedett. Őket a Square, valamint a Green Dot követték nagyjából 10 évvel ezelőtt, mostanra azonban jóval nagyobb merítésről beszélhetünk.

Az elmúlt időszak legnagyobb érdeklődésre számot tartó tőzsdei bevezetéseit a fintechek világában a Lemonade, a Coinbase, illetve a Wise mondhatják magukénak. Érdekes, hogy a Coinbase és a Wise egyaránt a direkt listázást választották a tőzsdére lépéskor, ami azt jelenti, hogy nem bocsátottak ki újabb részvényeket, hanem a már meglévő részvények egy részét adták el a tulajdonosok. Könnyen lehet, hogy ezzel a döntéssel azt az üzenetet szerették volna küldeni a piacnak, hogy nem szorulnak friss tőkére, vagyis stabil lábakon áll a bizniszük.

Az adás második felében kicsit a jövőre is kitekintenek a résztvevők: elhangzik például, hogy a közeljövőben sor kerül a Zopa, a Stripe, a Paytm, valamint a Kakao Pay tőzsdei bevezetése, míg a Robinhood kereskedési platform nemrégiben érkezett meg a NASDAQ-re. Iparági értesülések szerint pedig az N26, a Starling Bank, az Atom Bank és a Revolut esetén előbb-utóbb szintén sor kerülhet a tőzsdére lépésre.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a hitelkártyák piacán közelgő trónfosztásról, illetve az amögött meghúzódó trendekről beszélgetnek.Drasztikus és elsöprő váltásra nem számítanak az adás résztvevői, érdemes azonban felkészülni egy jelentősebb átalakulásra.

Az egyik fontos trend a cashback szolgáltatások elterjedése: a vásárlások után járó pénzvisszatérítések jó ideje a hitelkártyák egyik fontos előnyének számítanak, napjainkban az open banking megjelenésével azonban egyre több cashback szolgáltató tűnik fel, amely képes vonzó értékajánlatot tenni az ügyfeleknek. A szolgáltatás elterjedésével természetes, hogy egyre kevésbé számít kuriózumnak a cashback a hitelkártya-szolgáltatók termékpalettájában.

A bankközi jutalékok EU-s szinten való megnyirbálása ráadásul gyakorlatilag sarokba szorította az EU-s hitelkártyák esetén kínálható cashback mértékét, ami további csökkenéshez vezethet a megoldások népszerűségében. Ez a nehézség az amerikai szereplőket nem érinti, hiszen a tengerentúlon szignifikánsan magasabbak maradtak a bankközi jutalékok (2-3%).

A másik trend, amit a műsorban kiemelnek a BNPL cégek rohamos népszerűsödése. Ezek a vállalatok a vásárlások időben való elnyújtását teszik lehetővé, ráadásul kamatmentesen, így aligha lep meg bárkit, ha azt mondjuk, komoly veszélyt jelenthet a buy now, pay later előretörése a tradicionális hitelkártyákra. Ezt a jelenséget láthatóan az Apple is felismerte, amely a múlt héten jelentette be saját BNPL megoldásának érkezését, amivel párhuzamosan kivezették az Apple Card névre hallgató hitelkártyájukat. A változás jelei tehát markánsan érzékelhetőek, a kérdés csak az, hogy mikor és milyen mértékben történik meg a piaci részesedés transzfere.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a személyek közötti, más néven peer-to-peer hitelezésről. A résztvevők az adás elején röviden említik az Apple tech óriás új termékét, amellyel bejelentették belépésüket a buy now, pay later piacra, ezt követően azonban már a peer-to-peer hitelezésre kerül át a hangsúly.

Az adásban röviden bemutatásra kerül a személyek közötti hitelezés, valamint annak legfőbb előnyei, úgy, mint a rugalmasság, a hitelekhez való hozzáférés kiterjesztése, valamint a banki díjak elkerülése. Ugyanakkor a szolgáltatás számos veszéllyel is rendelkezik, a betétbiztosítás hiányában például jelentősen nagyobbak a kockázatok, valamint egyes országokban, például hazánkban nem is megengedett a peer-to-peer hitelezés, mint tevékenység.

Szó esik a P2P hitelezés népszerűségéről a világ egyes országaiban, az elkövetkezendő éveket illető várakozásokról, valamint tüzetesebben kitárgyalásra kerül a Bondora, az észt peer-to-peer hitelezési platform. A személyek közötti hitelezéssel kapcsolatos szabályozások és kockázatok nehezíthetik ugyan a terjedést, 2025-re mégis 370 milliárd dollárra becsülik a szolgáltatás piacát világszerte.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a célhoz kötött megtakarításokról beszélgetnek. A megtakarítani kívánó emberek a jelenlegi alacsony, vagy nem létező kamatok miatt mostoha helyzetben vannak, hiszen nem kapnak érdemi, minőségi opciót a spórolásra. Az end-user fintechek és neobankok célhoz kötött megtakarításokkal igyekszik rábírni a klienseket a pénzük náluk történő megtakarításához, akár akkor is, ha ők sem kínálnak nekik kamatokat.

A szolgáltatás lényege, hogy külön megtakarítási zseb hozható létre minden olyan jövőbeli költésre, amire az ügyfél előre spórolni szeretne. A tetszetős vizuális elemek és az informatív funkciók (hol tartunk a spórolásban, mennyi hiányzik még, ebben a tempóban mikorra ér véget a gyűjtés stb.) további vonzerővel bírnak, amivel az ügyfelek rábírhatók a megtakarításra.

Az adásban elhangzik az is, hogy a célhoz kötött megtakarítások kiváló példáját jelentik az ideális digitális innovációnak: nem egy bonyolult, túlontúl újító funkcióról beszélünk, hanem gyakorlatilag a fizikai térben érvényes logikát adaptálják a digitális térbe, így mivel a mögöttes gondolat egyezik, az ügyfelek elsőre tökéletesen megértik miről is van szó.

A funkció az egyszerű vázon túl számtalan módon személyre szabható, abszolút és relatív módon is ütemezhető a megtakarítás (pl. havi 5 ezer forint, minden hónapban a fizetés 2%-a, minden héten 2 ezer forint), közös célok és zsebek hozhatók létre, áruhitelek és biztosítások is építhetők rá a gyűjtés tárgyát képző termék vagy szolgáltatás függvényében (pl. biztosítás a biciklire vagy utazásra, áruhitel a játékkonzolra). További lehetőség a banknak, hogy a partnereinél elérhető termékek után cashbacket – pénzvisszatérítéseket - is nyújthat az ügyfeleknek, így felgyorsíthatja számukra a folyamatot. Végül egy ötödik logikát is megemlítenek az adás résztvevői, zöld pénzügyi termékek révén ugyanis az ügyfél semlegesítheti is a megvásárolt termékhez köthető szén-dioxid kibocsátást.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a fintechek és a digitális bankok szaúd-arábiai megjelenéséről beszélgetnek. Az arab ország a Saudi Vision projekt megalkotásával készül 2030-ra, céljuk az, hogy az ország innovatívabbá és globális szinten is vonzóbbá váljon. Ebből az átfogó stratégiából természetesen a pénzügyi szektor sem maradhatott ki, ez szolgáltatja a mai adás témáját.
Szaúd-Arábia központi bankja nemrégiben kibocsátott két digitális banki engedélyt, de a fintechek is feljövőben vannak az országban, ezt az elmúlt időszak 16 újabb fizetési szolgáltatói engedélye is igazolja. A pénzügyi szektor digitalizációjával az ország egyik legfőbb célja, hogy a készpénzes fizetések helyét a lehető legjobban átvegyék a bankkártyás fizetések, valamint az egyéb innovatív fizetési módok. Az azonnali fizetési rendszer létrehozása szintén prioritásnak számít egyébként Szaúd-Arábiában.

A pénzügyi innovációt érintő tervek része még az open banking protokollok bevezetése 2022 elején, egy kkv-kra szakosodott fejlesztési bank létrehozása, valamint egy új, azonnali fizetési rendszer megalkotása az IBM-mel és a Mastercarddal közösen.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András dr. Füredi Júlia szervezetpszichológussal beszélgetnek az inkumbens bankok és a fintech szervezeti struktúrájáról, illetve azt érintő eltérésekről.

Az adásban bemutatásra kerül a két csoport tipikus szervezeti struktúrája, valamint feltárásra kerülnek a különbségek okai, valamint az azokból levonható tanulságok. A résztvevők emellett részletesen taglalják a fintechek rugalmasságból és innovációs hajlamból fakadó előnyeit, de a bankok és fintechek közötti együttműködések sikerének zálogait is górcső alá veszik.

Az inkumbens bankok számára további lehetőséget jelenthet a fintech spinoff létrehozása, amely a megfelelő struktúra és a kellő integráció, valamint függetlenség biztosításával fontos eszköze lehet a fintechek elleni piaci versenynek.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az elmúlt egy hét számottevő fintech híreiről beszélgetnek. Szó esik az amerikai neobanki piac aktuális és jövőbeli helyzetéről, a hét talán legfontosabb tőkebevonásáról a Nubank kapcsán, valamint az eBay új szolgáltatásáról, melynek keretein belül az e-kereskedelmi óriás 300 ezer vállalati ügyfelének kínál hiteleket a közeljövőben.

Az adás elején egy hallgatói kérésnek eleget téve szóba kerül a Pi névre hallgató, kriptodevizát önmagába foglaló blockhain rendszerről, amely az első olyan digitális valuta, amit okostelefonról is lehet bányászni. A cél, hogy a kriptobányászat ezáltal környezetkímélőbb legyen, ez mostanában kifejezetten aktuális téma, mivel a kriptovaluták mainstreambe való betörésével a kritikák is felhangosodtak.

Ezt követően a hangsúly átkerül az amerikai neobanki piac pillanatnyi állására. Sokatmondó, hogy jelenleg 20,2 millió amerikai lakos vezet számlát valamelyik amerikai neobanknál, ráadásul az iparági elemzők szerint ez a szám 2025-re 39,1 millióra fog emelkedni. A piaci szereplők versenyét egyébként a Chime vezeti, mögöttük jelenleg az Aspiration áll, de várhatóan még az idén átveszi a második helyet a Current.

Az amerikai kontinens déli részéről érkezett a hét legjelentősebb tőkebevonásának híre, a brazil digitális bank, a Nubank ugyanis 750 millió dollárt vont be legújabb tőkebevonási körének keretein belül. A kört a Warren Buffett neve által fémjelzett Berkshire Hathaway befektetési vállalat vezette a maga 500 millió dolláros befektetésével. A történet kuriózuma, hogy a Berkshire Hathaway eddig kifejezetten a konzervatív befektetési döntéseiről volt ismert, most azonban úgy tűnik készek voltak eltérni a bevett stratégiától.

További hírmorzsák a hétről, amelyekről szó esik az adásban: a Revolut magyarországi tervei és eredményei, az eBay kikacsintása a hitelezés irányába és az Adyen új, környezetbarát e-kereskedelmi funkciója.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója és Érczfalvi András műsorvezető az elmúlt hetek legjelentősebb fintech híreiről beszélgetnek.

Az idén eddig kirobbanó népszerűségnek örvendő buy now, pay later piacról a múlt hét legfontosabb híre az Amazontól érkezett, az e-kereskedelmi óriás ugyanis bejelentette, hogy az Affirm BNPL szolgáltató jóvoltából hamarosan a kamatmentes részletfizetési konstrukciók is elérhetővé válnak a vállalat amerikai vásárlóinak. Emellett szóba kerül még a Commonwealth Bank of Australia friss döntése is, miszerint saját megoldással veszik fel a versenyt az Ausztráliában rendkívül népszerű BNPL szolgáltatókkal.

Egy másik fontos trend is folytatódott, hiszen idén már számos érettebb fázisban lévő fintech cég került ki a tőzsdére, az egyre népesebb listához pedig hamarosan a Nubank is csatlakozik. A hatalmas, több, mint 40 milliós ügyfélkörrel rendelkező brazil digitális bank állítólag 55 milliárd dolláros vállalatértéken jutna tőzsdére, ami rendkívül magas összegnek számítana a neobanki IPO-k között. Tőzsdére vinné papírjait az amerikai zöld neobank, az Aspiration is.

Az adás résztvevői beszélnek még a kriptovaluták feljöveteléről is, ami a volatilis árfolyamok ellenére továbbra is töretlenül halad előre. Érkezett releváns hír erről a területről a PayPal és a Visa irányából többek között, de a futballt is elérni látszik a kriptoláz a rajongói tokenek megjelenésével. Az adásban elhangzik még néhány hír a zöld pénzügyek kapcsán is, így a NatWest új, fenntarthatósági kezdeményezése, valamint egy zöld kriptovaluta is bemutatásra kerül.