A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az edukáció fintech szektorban betöltött szerepéről beszélgetnek. Hazánk szempontjából látszik, hogy a pénzügyi ismeretek elméleti oldalon még megvannak ugyan, a gyakorlatba ugyanakkor a lakosság többsége mindezt nem tudja átültetni, ebben az összevetésben nemzetközi szinten sem állunk jól. Ez természetesen nem elsősorban a társadalom a felelőssége, hiszen az adásban is elhangzik, hogy a fontos gazdasági és pénzügyi szereplők, de még a fintechek sem járnak élen a pénzügyi edukációban. Az inkumbensek ráadásul nem ritkán ki is használják ügyfeleik pénzügyi ismereteinek hiányát.

Amíg a Duolingo a nyelvtanulás, a Khan Academy pedig az általános oktatás területén lettek vezető felületek, addig úgy tűnik, hogy a pénzügyi edukáció területén nem látni egy óriási, világszerte használt szereplőt. Ennek ellenére az utóbbi hónapokban már érzékelhetők egy edukációs trend előszelei a fintech piacokon. Erre jó példa a Quirk, amely egy olyan pénzügyi felület, ahol pszichológiai elemeket felhasználva határozzák meg az emberek pénzügyi személyiségét és ahhoz passzoló pénzügyi, büdzsézési tanácsokkal, valamint személyre szabott oktatási anyagokkal látják el őket. Egy másik példa a W1TTY brit neobank, amely a pályakezdő és az egyetemi tanulmányaikat megkezdő fiatalokat célozza meg szolgáltatásaival, ezeknek a jövőben egy nagy részét fogja képezni a fejlesztés alatt álló edukációs moduljuk, ami felelősségteljes költésre ösztönöz.

Az inkumbenseknél kevesebb ilyen ötletes megoldást látni, de mindenképp említést érdemel banki fronton a Royal Bank of Canada és az orosz VTB Bank, melyek egyaránt kártyamegoldásokkal próbálják edukálni a fiatalabb generációk tagjait (gyermekek, tinédzserek) és beemelni őket ügyfélkörükbe zsebpénzkártya szolgáltatásukon keresztül. Hasonlóan gondolkodik, az AIB, Írország egyik legnagyobb bankja is, amely pénzügyi műveltségi programot indít 12-18 éveseknek, melyre az ír gimnáziumok 70%-a már jelentkezett is.