A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Léderer Fruzsinát, a DFT Media és a digitalPR.eu alapítóját fogadja, aki mindemellett a Bitget kriptotőzsde magyarországi sajtóképviselője. Az adás középpontjába a Bitget 2.0, a világ első “univerzális tőzsdéje” került.

A Bitget legújabb fejlesztése, a Bitget 2.0 röviden a UX (Universal Exchange) megnevezést kapta. A Bitget új irányvonalának célja, hogy összehozza a tradicionális pénzügyeket, a centralizált (CeFi) és a decentralizált (DeFi) kriptovilágot egyetlen, átlátható és biztonságos platformon. 

AI, biztonság és átláthatóság

Fruzsina szerint az univerzális tőzsde lényege, hogy mindenből a legjobbat ötvözze: a decentralizált rendszerek átláthatóságát a centralizált tőzsdék biztonságával, miközben a mesterséges intelligencia (AI) támogatásával egyre okosabb, felhasználóbarátabb eszközöket ad a kereskedők kezébe.

Az AI a Bitget új rendszerében aktív segítőként jelenne meg: elemzi a piaci mozgásokat, tanácsot ad, tanítja a felhasználót, és képes felismerni a szokatlan trendeket vagy kockázatos helyzeteket. Az algoritmus folyamatosan tanul, és a tapasztalt kereskedők mellett a kezdőknek is segítséget nyújt abban, hogy biztonságosabban és tudatosabban mozogjanak a kriptovilágban.

A Bitget felhasználók kriptóban kérnék a nyugdíjat

A cég egy friss, kelet-európai kutatása meglepő eredményt hozott: a felhasználók 85%-a hajlandó lenne a nyugdíját akár kriptóban is elfogadni. Ez a kriptóba vetett bizalom nem csupán a fiatal generációra jellemző. A Z generáció tagjai már gond nélkül fizetnék a nyaralásukat is kriptóban, sőt akár a teljes fizetésüket is így kérnék. Ugyanakkor a 30–50 éves korosztály is bizalmas, főleg akik az elmúlt években megismerték a digitális pénzeszközök világát.

A műsorban az is kiderült, hogy a Bitget 2.0 nem csak a kriptórajongóknak szól. A cél, hogy a hagyományos pénzügyi világból érkezők és a kriptós úttörők egy platformon találkozzanak. 

A beszélgetésben szóba került a 24/5-ös kereskedési modell is. Ez a modell a hagyományos piacok ritmusát követve öt napos kereskedési hetet kínál, ezzel is csökkentve a kriptó világára jellemző árfolyam-ingadozást és állandó feszültséget. Fruzsina szerint a Bitget 2.0 nem csak a kriptórajongóknak szól. A cél, hogy a hagyományos pénzügyi világból érkezők a kriptós úttörők egy platformon találkozzanak. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Balogh Dávidot fogadja, online marketing- és AI-szakértőt, az AI Boost alapítóját, aki 300+ hazai KKV AI-bevezetési projektjének tanulságait hozta el. A fókusz: hogyan lesz a „szexi” eszközből tényleges költségcsökkentés, hatékonyságnövekedés és döntéstámogatás?

Az AI-érettség három szintje – és miért a harmadik számít

Balogh Dávid a KKV-k AI érettségét három szintre sorolja be annak megfelelően, hogy milyen eszközöket milyen feladatokra használnak. Ezek alapján:

1) Alapeszközök – ChatGPT/Gemini használata „heti pár prompt” esetében.
2) Szakosodott appok – Canva AI, Jasper stb., amelyeket konkrét feladatokra építenek be az operatív feladatokba.
3) AI-asszisztensek / autonóm workflow-k – komplett feladatkörök részbeni kiváltása, 10× termelékenység növekedés ott, ahol jól megtervezett a folyamat. A valódi megtérülés itt kezdődik.

Példaként hozott pár kkv-knak szóló megoldást is. Az egyik megoldása, amely bármilyen méretű cégre alkalmazható a készlet- és szezonalitás-alapú előrejelzés. Értékesítési/fogyasztói trendek + hirdetési adatok + szezonfaktorok alapján a rendszer napi döntéstámogató e-mailt küld: mit, mikor, mennyit érdemes rendelni – indoklással. A döntés emberi marad, az elemzés és javaslat viszont AI támogatott.

Tipikus akadályok és megoldások

Több mint 300 AI bevezetés után átfogó képet kaptak a magyar kkv-k AI-hoz való hozzáállásához. A bevezetések során tapasztalt tipikus akadályokat három fő kategóriába sorolta: 

• Idő és tudás – a vezetők leterheltek; kell egy AI-gondolkodásmód és alap prompt-/eszköztudás.
• Csapatellenállás – nem „emberkiváltás”, hanem munkaidő-felszabadítás magasabb hozzáadott értékű feladatokra. Aki automatizálja a saját munkáját, nyer; aki nem, veszít.
• Irányítás és adatbiztonság – alulról jövő kísérletezés helyett felülről szervezett, szabályozott bevezetés (adatkezelés, jogosultságok, eszközpolitika).

Mit tegyen most a KKV?

• Vezetőknek: indítsanak top-down AI-programot, definiálják a folyamatokat és a biztonsági kereteket, mérjék a megtérülést.
• Munkavállalóknak: azonnal kezdjék el használni az AI-eszközöket a saját feladataikra; hozzanak mini-automatizmusokat (workflow-k) és mutassák meg az eredményt.
• Időtáv: a következő 1–2 év a túlélésről és hatékonyságról szól; 3–5 év távon nagy piaci átrendeződés jön. Aki most épít “AI-izomzatot”, skálázásra készül.
  
  

„Nem az van veszélyben, aki automatizálja a saját munkáját – hanem az, aki nem.”

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptoszektor múlt heti ámokfutását vette górcső alá: percek alatt történelmi léptékű likvidálási hullám söpört végig a szektoron, a Bitcoin 122 ezerről 102 ezer dollárig szúrta le, a teljes piaci kapitalizáció pedig rövid időre közel ezermilliárd dollárt zsugorodott, végül kb. 500 milliárdos mínuszban zárt a nap végén.

Mi robbantotta be a dominókat?

A gyújtószikrát egy vámháborús üzenet adta: Donald Trump bejegyzése a Kínára tervezett 100%-os vámról azonnali kockázatkerülést indított el a globális piacokon. Az amerikai részvényindexek egy nap alatt 2–3,5% közti esést könyveltek el, a kockázatosabb eszközök (köztük a kripto) pedig áttételesen, felerősítve reagáltak.

Miért lett „soha nem látott” a kriptoesés?

1) Túlfűtött long tőkeáttét

Az ETF-ek rajtja és az új csúcsok után sokan tőkeáttételes long pozíciókkal ültek a trendre. Amikor az ár megindult lefelé, láncreakciós kényszerzárások indultak: 24 órán belül 1,5 millió ilyen pozíciót likvidáltak, 9,5 milliárd dollár értékben; ebből ~8 milliárd long volt.

2) Piaci manipulációs gyanú

A zuhanást megelőző percekben egy „bálna” egy nagy short ügylettel lépett, amely ~200 millió dollár nyereséget termelt villámgyorsan. Bizonyítani ilyesmit szinte lehetetlen, de az időzítés miatt felvetődik a manipuláció lehetősége.

3) Technikai zavar a legnagyobbnál

A Binance több altcoinnál rövid időre „0 dolláros” ármegjelenítési hibát jelentett. A szolgáltató később kártalanított (~283 millió USD), külső támadást tagadott, de a pánik és a visszaépülés hullámát ez is erősítette.

A leszúrás után az árak részben visszaugrottak (a Bitcoin ~115 ezerig is), sőt egyes tokenek (pl. BNB) történelmi csúcsot ütöttek pár napon belül. A nagy képben a fő trend még tart, de a „minden nap új csúcs” eufóriáját felváltotta a óvatosabb kockázatvállalás.

Tanulságok: fegyelem, nem eufória

1) Stratégia nélkül nincs kripto

• Belépési–kilépési terv: előre rögzített szintek, részleges profitrealizálás.
• Nem a 10–20× a norma: rövid, extrém időszakokban előfordul, de nem tervezhető.

2) Tőkeáttét: kétélű kard

• Csak tudatos kockázatkezeléssel, szigorú stopokkal és alacsony leverage-dzsel.
• A „biztosnak tűnő” trendben is jöhet pillanatok alatt 10–20% ellenmozgás.

3) Likviditási és technikai kockázat

• Limit megbízások hasznosak, de rendszersokknál előfordulhat csúszás.
• Platformkockázat létezik: nagy szolgáltatóknál is jöhet hiba. Diverzifikáld a kereskedési és tárolási helyszíneket.

4) Információ ≠ impulzus

• A híráram gyakran érzelmeket tol fel; a döntés legyen elemzésalapú, nem FOMO.
• A hosszú távú kép számít: a napi gyertyák helyett nézd a struktúrát.

Röviden: nem a vihar az újdonság – hanem, hogyan vitorlázol benne

A kriptopiac volatilis marad, és érzékenyen reagál a makrohírekre. A mostani likvidálás emlékeztető: a trend nem egyenlő garanciával, a tőkeáttét pedig nem ingyenebéd. Aki stratégiát, kockázatkezelést, fegyelmet és edukációt tesz az első helyre, annak...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója egy régi, de izgalmas témát vettek újra górcső alá: mi lett a metaverzummal? A kérdés jogos – a néhány éve még minden techcég zászlaján lobogó fogalomról ma alig hallani valamit. A válasz viszont nem az, hogy meghalt, hanem az, hogy átalakult.

Néhány éve a metaverzumot a következő generációs internetté kiáltották ki. A vízió egy hatalmas virtuális tér volt, ahol a valóság és a digitális világ összeér, és ahol avatárokkal dolgozunk, vásárolunk, szórakozunk és élünk.

A Facebook is erre tette fel a jövőjét: 2021-ben Meta névre váltott, ezzel is jelezve, hogy a vállalat teljes erővel a metaverzum építésébe kezd.

Csakhogy a várakozásokhoz képest a projekt óriási veszteségeket hozott: a Meta Reality Labs részlege 2025 elejére 68 milliárd dolláros mínuszt halmozott fel. Nem csak ők jártak így – a Disney, a Microsoft és más nagyvállalatok is leállították vagy visszavágták metaverzum-fejlesztéseiket.

A hype vége: drága eszközök, üres terek

A „metaverzum-lufi” kipukkadásának több oka volt:

• A VR/AR eszközök drágák és kényelmetlenek, a tömeges használatra nem elég vonzóak.
• A Covid-időszak lezárultával az emberek visszatértek a valós térbe – csökkent az igény a virtuális menekülőutakra.
• 2022-ben pedig megérkezett a ChatGPT, amely azonnal elvitte a figyelmet és a befektetéseket egy újabb technológiai forradalom felé: az AI-hoz.

A metaverzum ígéretét így elmosta az AI-robbanás – és a „metaverzum” szó maga is negatív felhangot kapott. Az Apple például a Vision Pro headsetjét nem így, hanem „spatial computing” (térbeli számítástechnika) néven kommunikálja, tudatosan elkerülve a lejáratódott fogalmat.

Az ipari metaverzum köszöni szépen, jól van

A metaverzum tehát nem halt meg, csak irányt váltott. A grandiózus, mindent magába olvasztó világ helyett specifikus, üzleti célú megoldásokban él tovább.

Digitális ikrek segítik a gyártást és a tervezést: a gépsorok vagy épületek pontos virtuális másán lehet hibát keresni, optimalizálni, mielőtt a valóságban bármihez nyúlnánk.
Az ipari AR (Augmented Reality - kiterjesztett valóság) révén a szerelők és mérnökök valós időben kapnak vizuális útmutatást, az építőiparban pedig az AR integrációja már most is napi gyakorlat. A metaverzum-alapú

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal a világ másik felére „kapcsoltak be”: vendégük Kovács Christian, a Remarc Property Group társtulajdonosa volt, aki Bali szigetéről jelentkezett. A beszélgetés középpontjában a szigeten lévő luxusingatlan-fejlesztések és a magyar befektetők növekvő szerepe, valamint a blokklánc-alapú ingatlanbefektetések álltak.

Ötcsillagos fejlesztések és magyar befektetők az egzotikus szigeten

Kovács Christian négy éve költözött Balira, ahol a Remarc Property Group révén ma már ötcsillagos kereskedelmi és lakókomplexumokat fejleszt. A cég jelenleg 117 ingatlant épít, amelyek közül több mint 50-et magyar befektetők finanszíroznak – ez önmagában is mutatja, hogy Bali már nemcsak a turisták, hanem a befektetők számára is komoly vonzerőt jelent.

A vállalat Dubajban és Szaúd-Arábiában is aktív, és ezekből a piacokról is egyre több tőke áramlik Balira. Kovács szerint a befektetőket a gyors hozam, a turizmus bővülése és a sziget hosszú távú gazdasági stabilitása vonzza.

A tokenizáció lehet az ingatlanpiac következő forradalma

Az ingatlanok tokenizációjának jövőjéről is szó esett. Ez egy blokklánc-technológián alapuló modell, amely lehetővé teszi, hogy egy valós eszköz, például egy villa vagy épületkomplexum, digitális tokenekre legyen bontva. Minden token egy-egy tulajdoni hányadot képvisel, így akár kisbefektetők is részesedhetnek prémium projektekből, néhány száz dollár befektetésével.

„Minden tokenizálva lesz, az ingatlanpiac is. A jövő befektetései a blokkláncon születnek meg” – mondta Kovács Christian, aki szerint az új generáció már nem bankban tartja a pénzét, hanem digitális eszközökben gondolkodik.

A szakember hozzátette: Indonézia, amely már a BRICS-országok közé tartozik, a régió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, ahol a kriptovaluták és tokenizált eszközök használata gyorsan válik mindennapossá.

Átláthatóság és bizalom: kamerák a fejlesztések felett

A Remarc Property Group nemcsak a luxust, hanem az átláthatóságot is kiemelt értéknek tekinti. A fejlesztések helyszínein több mint tucatnyi kamerán keresztül követhetők az építkezések, így a befektetők a világ bármely pontjáról valós időben láthatják, hol tart a projekt.

„A transzparencia a bizalom alapja. Aki látja, hová kerül a pénze, az vissza is tér a következő projektre” – hangsúlyozta Kovács.

A cél nem rövid távú nyereség, hanem egy hosszú távon fenntartható, több ezer befektetőre épülő ökoszisztéma felépítése, ahol minden fél biztonságban érzi a tőkéjét.

Ázsia az új gazdasági központ – Bali a következő nagy hullám

Kovács szerint a következő 5–10 év a délkelet-ázsiai gazdaságok robbanásáról fog szólni. Miközben Európa stagnál, és Dubaj elérte növekedésének csúcsát, Indonézia és azon belül Bali lehet az új befektetési központ, különösen az új főváros, Nusantara fejlesztésével.

„Európát el kell felejteni a következő évtizedben. Most Ázsia korszaka jön, és Bali a kapu ehhez a világhoz” – fogalmazott a vállalkozó.

A kormány már most szigorúbb szabályozást vezet be, hogy a fejlesztések mellett megőrizze a sziget természeti és spirituális karakterét, így Bali hosszú távon is fenntartható célpont maradhat.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Léderer Fruzsinát, a DFT Media ügyvezetőjét és a Bitget magyarországi sajtóképviselőjét látta vendégül. A beszélgetésből kiderült, hogyan vált a hét éve alapított kriptotőzsde a piac egyik legdinamikusabban fejlődő szereplőjévé, és milyen különleges célokat tűzött ki a nemzetközi és magyar piacon.

Bitget: globális terjeszkedés és magyar jelenlét

Bár a Bitgetet 2018-ban alapították, igazán az elmúlt egy-két évben robbant be a köztudatba. A tőzsde ma már 150 országban, 120 millió felhasználóval működik, erős jelenléttel Ázsiában és Latin-Amerikában, de kifejezetten gyorsan terjeszkedik Kelet-Európában is, köztük Magyarországon.

A régió különlegessége, hogy a befektetők itt nyitottabbak az újításokra, szemben a német vagy más nyugat-európai piacokkal. Magyarországon pedig különösen népszerűek az oktatási tartalmak és a copytrading funkciók, amelyek lehetővé teszik, hogy a kezdő kereskedők is tapasztalt tréderek stratégiáit kövessék.

Nők a kriptovilág élvonalában

A kriptoszektor egy hagyományosan férfiak által dominált terület, a Bitget élén mégis egy női vezető áll: Gracy Chen, egy ismert ázsiai médiaszemélyiség. Vezetésével a cég külön figyelmet fordít a nők bevonására a Web3 és a kriptovaluták világába.

Ennek része a Blockchain4Her kezdeményezés, amely célzottan női startupokat támogat, és programokat indít a kriptovilág iránt érdeklődő hölgyek számára. A Bitget stratégiájának része továbbá, hogy 2027-ig 1,5 millió ember kriptoedukációját biztosítsa világszerte.

Több mint tőzsde: edukáció, jótékonykodás és biztonság

A Bitget nemcsak a kereskedési lehetőségekkel akar kitűnni. Oktatási programokat, workshopokat, valamint fiataloknak szóló kezdeményezéseket indít, például a Blockchain for Youth mozgalmat.

A társadalmi felelősségvállalás szintén fontos része a stratégiának: a cég együttműködik az UNICEF-fel, és elkötelezett abban, hogy a kriptovilág ne csak a gyors meggazdagodásról szóljon, hanem a társadalomnak való visszaadásról is.

A biztonság kérdése is kiemelkedő: a Bitget 700 millió dolláros biztosítási alapot hozott létre a felhasználók védelmére, valamint mesterséges intelligencia alapú csalásmegelőző rendszereket épít.

Sport és kriptó: új közösségi élmények

A kriptovilág és a sport szoros kapcsolatot épít: a Bitget együttműködik a LaLigával, valamint olyan világsztárokkal, mint Lionel Messi. Ezek az együttműködések nem csupán marketingfogások, hanem lehetőségek arra, hogy a kriptót közelebb vigyék a szélesebb közönséghez.

Érdekesség, hogy míg a cég a sportfogadás és tippjátékok irányában is próbálkozott, a magyar felhasználók inkább a kereskedési és oktatási funkciókat részesítik előnyben.

A jövő: tokenizáció és AI

A beszélgetésben szóba került a kriptoszektor trendjeinek hullámzása is. Míg a Metaverzum-láz gyorsan kifulladt, az NFT-k és különösen az AI-alapú megoldások tartósnak bizonyultak.

Fruzsina szerint a következő nagy áttörés a valós eszközök tokenizációja lehet – inga...

Mit tud valójában az AI, és hol fogy el az ereje? A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója az AI innovatív, kreatív képességeit boncolgatja.

Sokak fejében az AI már-már mindentudó zseniként él. A valóság józanabb: a ma népszerű nagy nyelvi modellek (LLM-ek) statisztikai mintakövetők. Döbbenetesen jó szövegeket írnak, de alapvetően a „legvalószínűbb következő szót” találják el. Ez a működés precíz, kiszámítható — ám konzervatív. Miért nem mernek kockáztatni az LLM-ek, és milyen úton válhat a következő AI-generáció ténylegesen kreatívvá?

Miben más az ember gondolkodása?

Az ember nemcsak szövegből tanul. Képekből, hangokból, mozgásból, szagokból, fájdalomból és örömből — a világból szerzett tapasztalataiból. Képes abstrakcióra, különböző belső motivációból, vagy flow-állapotra: amikor a feladat komplexitása és az emberi képesség pont találkozik, és megszületik az alkotás. 

A gép ezzel szemben többnyire utánzó: a tanítás során az emberi visszajelzés elsősorban a „biztonságos” válaszokat jutalmazza, a szokatlanokat, pontatlan válaszokat bünteti — így az AI óhatatlanul óvatos lesz.

Sok nagy áttörés véletlen hibából, hibák újraértelmezéséből született (gondoljunk csak a penicillin feltalálására). A mai modellek a hibát elkerülni, nem pedig felfedezni próbálják. Ezért nehezen lépnek ki a szabályrendszerből, pedig a kreativitás gyakran épp ott kezdődik. 

Merre tovább? Az AI, ami tényleg felfedez

A kreatív AI-hoz több kell a szövegkorpuszoknál.

Multimodális és interaktív tanulás

Az emberhez hasonlóan több csatornán kell tanulni (kép, hang, szenzorok), valódi vagy szimulált környezetben pedig megtapasztalni a döntések következményeit. A belső „világmodell” — egy digitális homokozó — segít előszűrni a rossz ötleteket még a valóság előtt.

Agy-ihlette architektúrák és „alvás”

Rugalmas, önátalakító hálózatokra van szükség, amelyek képesek a hosszú távú emlékezet és a következtetés integrálására. Az emberhez hasonló konszolidációs fázis („alvás”) segítheti a minták megszilárdítását.

Belső motiváció

A kíváncsi AI nemcsak válaszol, kérdez is. Önjutalmazó mechanizmusokkal (például az új információkért vagy a bizonytalanság csökkentéséért járó belső „pontokkal”) a rendszer elkezdhet önállóan tudást keresni. Ez a valódi felfedezés alapja.

Mit jelent ez az üzletnek és a fintechnek?

Rövid távon a vállalatok stabilitást várnak: pontos, reprodukálható teljesítményt. Ebben az LLM-ek erősek, és már ma is gyorsítják a termékfejlesztést. Jó példa erre a generatív UI, amely segítségével pár óra alatt lehet prototípus termékeket összeállítani és tesztelésre bocsátani.

A következő ugrás azonban a felfedező AI, amely innovatív termékötleteket, kockázatkezelési stratégiákat, vagy épp ügyfélélmény-megoldásokat képes önállóan feltárni. 

Mit tud valójában az AI, és hol fogy el az ereje? A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, miért tűnik néha „zseniálisnak” a ChatGPT – és miért választ mégis gyakran óvatos, sablonos megoldásokat. Kiderül, hogyan tanulnak a nagy nyelvi modellek, miben erősek, hol hibáznak, és miért nem ugyanúgy „gondolkodnak”, mint az emberek.

Zseni vagy csak statisztika?

A nagy nyelvi modellek óriási szövegkorpuszokon képzik magukat, és a legvalószínűbb következő szót próbálják kitalálni. Ez lenyűgöző szövegalkotást eredményez, de önmagában nem jelent megértést – inkább statisztikai mintakövetést. Amíg az ember képes a kontextuson túlmutató absztrakcióra, ezek a modellek a betanult mintákhoz ragaszkodnak, és ritkán vállalnak valódi kockázatot.

Miért jók a fogalmazásban, és miért gyengébbek matekban?

A szövegalkotás mintázatai bőven jelen vannak az interneten, a történelem- vagy irodalmi jellegű feladatokhoz rengeteg példa áll rendelkezésre. A matematika ezzel szemben szabályalapú, több lépcsős, formális következtetést igényel; itt már kevés a „jó eséllyel eltalált” következő szó. Az eredmény: gördülékeny esszék kontra időnként pontatlan számolás.

Emberi flow vs. AI-konzervativizmus

Az ember tanulása próbálkozásokra és elvétett hibákra épül, érzelmi bevonódással és céltudatossággal. Az AI-t ma jellemzően emberi visszajelzéssel megerősített tanulással (RLHF) finomhangolják, ami érthetően óvatosságra, „biztonsági játékra” kondicionálja: a modell a bevált, középszerű, de megbízható válaszokat részesíti előnyben a formabontó ötletekkel szemben.

Mire használjuk okosan?

A jelenlegi AI modellek kiválók stílus- és szerkezetkövetésben, dokumentációk, összefoglalók, vázlatok gyors előállításában, sőt a tervezés korai prototípus-lépéseiben is. Kreatív áttörést azonban ritkán hoz: a nagy kép megtervezése, az eredeti koncepció, a kockázatvállalás és a kritikus ítélőképesség továbbra is emberi terep – különösen ott, ahol a döntések üzleti kockázattal járnak.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptovaluta csalások gyakori formáira hívják fel a figyelmet. Nem véletlen: nap mint nap dőlnek be befektetők az ezerszázalékos növekedéseknek, amelyek szempillantás alatt válnak értéktelenné.

Memecoinok és pump-and-dump: a gyors pénz illúziója

Az elmúlt hónapokban ismét felbukkant a memecoin láz: hírességekhez köthető, gyakran kamu tokenek rövid idő alatt száz- vagy ezerszázalékos árfolyam-emelkedést produkálnak - majd hirtelen összeomlanak. 

A Kanye Westhez vagy Cristiano Ronaldóhoz kapcsolt kriptók például több tízezer kisbefektetőt húztak csőbe. A háttérben jellemzően néhány nagy szereplő áll, akik előre eltervezetten fújják fel az árfolyamot, majd a csúcson kiszállva óriási nyereséget realizálnak. A “tömeg” (azaz a kisbefektetők) mindeközben hatalmas veszteségeket könyvel el. Ez a klasszikus „pump-and-dump” séma a piramisjátékok digitális változata.

Rug pull, honey pot és a digitális „disznóvágás”

A csalási technikák folyamatosan fejlődnek. A rug pull esetében a tokenhez tartozó likviditást vonják ki hirtelen a fejlesztők, így a befektetők érméi egy pillanat alatt értéktelenné válnak. 

A honey pot csalásoknál a kódot úgy írják meg, hogy a token csak megvásárolható legyen, de eladni ne lehessen. 

Egy másik elterjedt forma pedig a „disznóvágás” (pig butchering), amely romantikus kapcsolatokon keresztül csábít be áldozatokat kriptobefektetésekbe. Az áldozat hónapokon át azt hiszi, hogy nyereséget termel egy online platformon, mígnem egy napon az egész összeomlik, és minden pénze eltűnik.

A klasszikus phishing és deepfake támadásoktól sem mentes a szektor

A klasszikus adathalászat sem tűnt el: hamis weboldalak és appok próbálják megszerezni a kriptotárcákhoz tartozó hozzáféréseket. Gyakori trükk az „airdrop” ígéret, ahol ingyen tokenekkel csábítanak felhasználókat kereskedő oldalakra. Valójában viszont a regisztrálók csalóknak adnak hozzáférést a tárcájukhoz. 

Az AI fejlődésével megjelentek a deepfake videók is, amelyeket más szektorokban is bevetnek a csalók. Ezekben híres embereket – például Elon Muskot – utánozva ígérnek duplázást, ha valaki pénzt küld. Hiába tűnik nyilvánvalónak, sokan még mindig bedőlnek ezeknek az ajánlatoknak.

Hogyan védekezzünk?

A szakértők szerint az első és legfontosabb a biztonságos tárolás. Nagyobb összegeket érdemes hardveres tárcákban (offline eszközökön) tartani, a mindennapi használatra pedig hot walletet fenntartani. 

Emellett elengedhetetlen a kétfaktoros hitelesítés, a jelszavak megkülönböztetése és a rendszeres engedélyellenőrzés. Soha ne kattintsunk gyanús linkekre, és mindig ellenőrizzük a weboldalak pontos címét. 

Ha pedig mégis megtörténik a baj, azonnal át kell mozgatni a megmaradt összegeket új tárcába, és jelezni a hatóságok felé, hogy mások ne essenek ugyanabba a csapdába.

A teljes adás visszahallgatható az alábbi Spotify linken.