A Fintech Világa egy hetente megjelenő rádióműsor és podcast, amely betekintést nyújt a nemzetközi fintech piacok innovatív megoldásaiba - legyen az egy formabontó termék, egy szofisztikált megoldás vagy egy úttörő vállalkozás.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptovaluta csalások gyakori formáira hívják fel a figyelmet. Nem véletlen: nap mint nap dőlnek be befektetők az ezerszázalékos növekedéseknek, amelyek szempillantás alatt válnak értéktelenné.
Az elmúlt hónapokban ismét felbukkant a memecoin láz: hírességekhez köthető, gyakran kamu tokenek rövid idő alatt száz- vagy ezerszázalékos árfolyam-emelkedést produkálnak - majd hirtelen összeomlanak.
A Kanye Westhez vagy Cristiano Ronaldóhoz kapcsolt kriptók például több tízezer kisbefektetőt húztak csőbe. A háttérben jellemzően néhány nagy szereplő áll, akik előre eltervezetten fújják fel az árfolyamot, majd a csúcson kiszállva óriási nyereséget realizálnak. A “tömeg” (azaz a kisbefektetők) mindeközben hatalmas veszteségeket könyvel el. Ez a klasszikus „pump-and-dump” séma a piramisjátékok digitális változata.
A csalási technikák folyamatosan fejlődnek. A rug pull esetében a tokenhez tartozó likviditást vonják ki hirtelen a fejlesztők, így a befektetők érméi egy pillanat alatt értéktelenné válnak.
A honey pot csalásoknál a kódot úgy írják meg, hogy a token csak megvásárolható legyen, de eladni ne lehessen.
Egy másik elterjedt forma pedig a „disznóvágás” (pig butchering), amely romantikus kapcsolatokon keresztül csábít be áldozatokat kriptobefektetésekbe. Az áldozat hónapokon át azt hiszi, hogy nyereséget termel egy online platformon, mígnem egy napon az egész összeomlik, és minden pénze eltűnik.
A klasszikus adathalászat sem tűnt el: hamis weboldalak és appok próbálják megszerezni a kriptotárcákhoz tartozó hozzáféréseket. Gyakori trükk az „airdrop” ígéret, ahol ingyen tokenekkel csábítanak felhasználókat kereskedő oldalakra. Valójában viszont a regisztrálók csalóknak adnak hozzáférést a tárcájukhoz.
Az AI fejlődésével megjelentek a deepfake videók is, amelyeket más szektorokban is bevetnek a csalók. Ezekben híres embereket – például Elon Muskot – utánozva ígérnek duplázást, ha valaki pénzt küld. Hiába tűnik nyilvánvalónak, sokan még mindig bedőlnek ezeknek az ajánlatoknak.
A szakértők szerint az első és legfontosabb a biztonságos tárolás. Nagyobb összegeket érdemes hardveres tárcákban (offline eszközökön) tartani, a mindennapi használatra pedig hot walletet fenntartani.
Emellett elengedhetetlen a kétfaktoros hitelesítés, a jelszavak megkülönböztetése és a rendszeres engedélyellenőrzés. Soha ne kattintsunk gyanús linkekre, és mindig ellenőrizzük a weboldalak pontos címét.
Ha pedig mégis megtörténik a baj, azonnal át kell mozgatni a megmaradt összegeket új tárcába, és jelezni a hatóságok felé, hogy mások ne essenek ugyanabba a csapdába.
A teljes adás visszahallgatható az alábbi Spotify linken.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, hogyan hat a pénzügyi bizonytalanság a mentális és a fizikai egészségünkre – és miként segíthetnek a fintech megoldások abban, hogy csökkenjen a stressz és tudatosabb pénzügyi döntéseket hozzunk.
Egy friss Intrum-kutatás szerint Magyarországon a lakosság mindössze 39 százaléka érzi pénzügyileg stabilnak magát, míg 61 százalék állandó szorongással küzd. A pénzügyi problémák nemcsak lelki terhet jelentenek. Gyakori következmény a magas vérnyomás, migrén, gyomorpanasz - vagyis tipikus pszichoszomatikus tünetek.
A tartós stressz ráadásul blokkolja a racionális döntéshozatalt, így sokan impulzívan, rövid távon gondolkodva költenek, ami tovább rontja a helyzetet. Ez egy önmagát erősítő spirált indít el.
Az adásban elsősorban technológiai megoldások kerültek előtérbe, amelyek segíthetnek a pénzügyi terhek áthidalásában. A modern digitális pénzügyi alkalmazások ugyanis ma már gyakran sokkal többet nyújtanak egyszerű számlavezetésnél. Siklós Bence három fő területet emelt ki:
A fintech eszközök segíthetnek, de akár kísértésbe is vihetnek: ugyanazok a mechanizmusok ösztönözhetik a túlköltést, mint amelyek a tudatosságot erősítik. Ezért felelősség hárul mind a szolgáltatókra, mind a felhasználókra, hogy jól döntsenek.
Pozitív példa, hogy több nyugat-európai banknál (pl. Monzo, Starling) már bevezették a szerencsejáték-korlátozó funkciót, amely segít az impulzív döntések visszafogásában.
A pénzügyi bizonytalanság sok esetben a tudatos pénzhasználat hiányából fakad. A pénzhez való hozzáállásunkat, szokásainkat pedig fiatal korban is alakítjuk: a fiatalok általában a szüleiktől tanulnak el szokásokat és attitűdöket. A hagyományos oktatási rendszerekben ugyanis nagyon korlátozott a személyes pénzügyekkel kapcsolatos edukáció.
A Peak saját Peak Edukációs Platformja ebben nyújt támogatást: rövid, személyre szabott mikroleckékkel, játékos kvízekkel és AI-asszisztenssel segít a pénzügyi ismeretek elsajátításában. A cél, hogy már fiatal korban kialakuljanak a jó szokások, amelyek csökkenthetik a felnőttkori pénzügyi szorongást.
A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.
A Sziget Fesztiválon beszélgetettünk Maria Lukash-sal, a Revolut közép-kelet-európai régiójáért felelős vezetőjével, erről az interjúról mesél Siklós Bence a Fintech Világában is. Az interjúban szó esett a neobank stratégiájáról, a magyar piac jelentőségéről, valamint arról, hogy a Revolut hogyan tervezi levetkőzni az „utazókártya” imázst, és elsődleges pénzügyi szolgáltatóvá válni hazánkban.
A Revolut ma már több mint 60 millió felhasználóval rendelkezik világszerte, és néhány éven belül 100 millióra szeretné növelni ügyfélszámát. Magyarország ebből kiemelt szerepet kap: jelenleg közel 2 millió magyar ügyfél használja a szolgáltatást, és az elmúlt 1–2 évben tapasztalták a legnagyobb bővülést.
Maria Lukash pályafutását az OTP Banknál kezdte marketing területen, majd a Google-nél szerzett tapasztalatokat. Pszichológia mesterdiplomáját szintén hasznosítja a munkájában, hiszen szerinte elengedhetetlen, hogy egy pénzügyi szolgáltató valóban a felhasználók szemszögéből lássa a világot. A Google-t elhagyva kézzelfoghatóbb termékfejlesztési kihívások után kutatott, ekkor érkezett a Revoluthoz. A cég termékfejlesztéseit saját maga is látta, hiszen 2018 óta felhasználója az alkalmazásnak.
Lukash elmondása szerint a Revolut termékfejlesztési filozófiája három pilléren nyugszik: adat, termék és problémamegoldás. Minden új funkció abból indul ki, hogy a felhasználók valódi igényeire adjon választ.
Az interjú egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar felhasználók tranzakcióinak 75 százaléka már belföldön történik. Ez világosan mutatja, hogy a Revolut mára jóval több, mint egy praktikus kártya külföldi utazásokhoz. A növekedésben az előfizetéses szolgáltatások is szerepet játszanak, bár Lukash szerint a több bankszámlával rendelkező ügyfelek ritkán fizetnek több prémium csomagra.
A közép-kelet-európai régió kiemelten fontos a Revolut számára, különösen a valuták sokszínűsége miatt. Ennek részeként a fintech továbbra is tervezi magyarországi fiók megnyitását és a magyar IBAN bevezetését, ami Lukash szerint a bizalom erősítésének kulcslépése lehet.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három, látszólag távoli, de a globális pénzügyi színtér szempontjából kulcsfontosságú trendet boncolgatott. A Revolut Forma 1-es megjelenésétől a bankok zöld vállalásainak gyengülésén át a mesterséges intelligencia-óriások rekordösszegű tőkebevonásáig izgalmas hírek kerültek terítékre.
A Revolut egyre határozottabban építi globális jelenlétét, most éppen a Forma 1 világába lépve: a brit fintech lesz a 2026-ban rajtoló Audi csapat névadó szponzora. A két márka együttműködése igazán izgalmas: az Audi egy régi múltú, tradicionális, míg a Revolut egy feltörekvő, modern brand. A Revolut világszerte óriási ügyfélbázissal rendelkezik, a partnerség célja pedig a rajongói élmény új szintre emelése – akár rajongói tokenekkel, nyereményjátékokkal és prémium ügyfélprogramokkal.
Az ESG-hullám nemcsak erősödni, de gyengülni is tud: a HSBC kilépett az ENSZ klímaszövetségéből, és több nagybank is hasonló lépésre készül. Bár a globális felmelegedés kézzelfogható tény, a pénzintézetek zöld ígéreteinek jelentős része Suppan Márton szerint puszta „greenwashing” volt – hangzatos, de kevés konkrét eredménnyel. A politikai támogatás és az ügyfélérdeklődés csökkenése egyaránt gyorsítja a trendet.
A mesterséges intelligencia piaca továbbra is forró, a tőke pedig szinte korlátlanul áramlik. Az OpenAI idén 40 milliárd dollárt szeretne bevonni 300 milliárd dolláros cégértékelés mellett, az Anthropic pedig 5 milliárd dollárt gyűjtött be 170 milliárdos értékeltségen – mindezt néhány év működés után. Bár a cégek még nem nyereségesek, az előfizetői bázis és az árbevétel dinamikusan növekszik, miközben a technológia egyre több iparágat hálóz be.
A TrendFM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Farkas Adriánt, a Fülöp-szigeteki Munkavállalók Közép-európai Foglalkoztatásáért Szövetség elnökét látták vendégül. A beszélgetés középpontjában a Magyarországon egyre jelentősebb szerepet betöltő filippínó vendégmunkások helyzete, társadalmi és gazdasági hatásai, valamint jövőbeli kilátásai álltak.
Farkas Adrián elmondta, hogy ma már több mint nyolcezer filippínó vendégmunkás dolgozik Magyarországon, a szövetségük pedig tíz alapító taggal – köztük logisztikai, turisztikai és élelmiszeripari nagyvállalatokkal – jött létre. A filippínók számos szektorban jelen vannak, az autóipartól kezdve, a turizmuson át az agráriumig. Az ország 7641 szigetből áll, és 116 milliós lakossággal rendelkezik – csak Manilában 20 millióan élnek. Az átlagéletkor 23,4 év, és az aktív, munkaképes korú filippínók 61 százalékát teszik ki a teljes populációnak.
A filippínó vendégmunkások külföldi foglalkoztatását a Fülöp-szigeteken egy rendkívül szigorúan szabályozott állami rendszer biztosítja, amelynek élén ma a Department of Migrant Workers áll. Farkas Adrián hangsúlyozta, hogy ez a struktúra nem új keletű:
„Ez egy negyvenéves, nagyon szabályozott, nagyon szigorú rendszer, amelyen keresztül tudnak a munkavállalók elmenni más országokba munkát vállalni.”
A minisztérium célja kettős: egyrészt a hazai munkaerőpiac tehermentesítése, másrészt annak garantálása, hogy a külföldre távozó filippínók biztonságos és törvényes keretek között dolgozhassanak. A rendszer lényege, hogy csak akkreditált foglalkoztatók alkalmazhatnak vendégmunkásokat – az akkreditáció során több mint tizennégy féle dokumentumot vizsgálnak meg, beleértve a munkakörülmények és a fogadó vállalat működésének ellenőrzését.
Sőt, sok esetben a magyar minisztérium helyi képviselői is személyesen felkeresik a cégeket. Ezzel biztosítják, hogy a filippínó munkavállalók valódi munkahelyeken, tisztességes körülmények között helyezkedhessenek el, elkerülve az illegális toborzásból fakadó visszaéléseket. A rendszer tehát nem csupán a munkavállalók érdekeit védi, hanem a fogadó országok számára is garanciát jelent a megbízható és stabil munkaerőre.
A legnagyobb kereslet az autóiparban mutatkozik, ahol a gyárak és beszállítók számára kulcsfontosságú a folyamatos munkaerő-utánpótlás. A második helyen a turizmus áll, ahol a vendégmunkások jelenléte különösen a szállodaiparban és vendéglátásban jelent megoldást a munkaerőhiányra. Adrián szerint a filippínók kedvessége és szolgálatkészsége miatt kifejezetten jól illeszkednek a turisztikai ágazat igényeihez. A harmadik legfontosabb terület az agrárium, ahol a mindennapi munkákhoz elengedhetetlen a megbízható és kitartó munkaerő.
„Az agráriumban is óriási szükség van rájuk: a mezőgazdaságban, például dinnye- vagy zöldségtermesztésben már most is sokan dolgoznak.” – emelte ki.
Emellett más iparágakban, például a feldolgozóiparban, szintén egyre nagyobb az igény filippínó munkavállalókra, különösen ott, ahol a magyar munkaerő nehezen elérhető vagy nem áll rendelkezésre.
Ez a széles ágazati jelenlét azt mutatja, hogy a filippínó munkaerő nem csupán átmeneti megoldás, hanem hosszú távon is kulcsfontosságú szereplővé válhat a magyar gazdaságban.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Kovásznai Ádámmal, a BUPA üzletág vezetőjével beszélt a digitális platform friss nemzetközi díjáról, illetve következő nagy dobásáról.
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az MBH Bankhoz köthető BUPA platform. A pénzügyi szektor egyik legrangosabb eseményén, a Euromoney Global Awards for Excellence díjátadón nemzetközi elismerést nyert. A „Best Digital Banking Solution for SMEs in Hungary” díjat Londonban vette át a csapat. Olyan piaci szereplőkkel említik őket így egy lapon, mint a Revolut vagy a Citi.
A Bupa digitális megoldásait az MBH Bank 100 százalékos leányvállalata, az MBH eFIN Technologies Zrt. fejleszti és üzemelteti. A platform az elmúlt években fokozatosan építkezett, ma pedig már több tízezer KKV-t szolgál ki számlázási, cégalapítási és egyéb digitális szolgáltatásokkal.
Hamarosan pedig elindul az Iránytű nevű előfizetéses szolgáltatás is.
A BUPA következő nagy dobása a személyre szabott, automatizált könyvelési javaslatokat, kiadás-kategorizálást és cashflow előrejelzést fog nyújtani a vállalkozóknak. A mesterséges intelligenciával támogatott megoldások az egyes tételek – például egy IKEA-számla – szétbontását és értelmezését is könnyebbé teszik.
A díj apropóján Kovásznai Ádám, a BUPA üzletág vezetője volt a Fintech Világa rádióműsor vendége, ahol Suppan Mártonnal, a Peak alapító-vezérigazgatójával és Érczfalvi Andrással beszélgetett a stratégia sikeréről, az adatalapú működésről és arról, hogyan válik egy magyar platform nemzetközi szinten is kiemelkedővé.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója egy különleges és kevéssé ismert pénzügyi területet elemeztek ki: a predikciós piacokat. Ez egy relatíve új, rendkívül izgalmas, ugyanakkor komoly tétre menő piac lehetőséget ad arra, hogy bárki „fogadjon” jövőbeli eseményekre – legyen szó politikáról, klímaváltozásról vagy akár egy tévésztár vacsorájáról.
A predikciós piac egy olyan szabályozott kereskedési környezet, ahol meghatározott jövőbeli események kimenetelére lehet tétet tenni. Minden egyes kontraktus bináris kimenetelű: vagy fizet (ha bekövetkezik az esemény), vagy nem fizet (ha nem következik be az esemény). Az árfolyam ezek között mozog, így minél valószínűbb van egy esemény bekövetkezése, annál magasabb lesz a potenciális kifizetése. A szorzókat - például a Kalshi platformján - a piaci “hangulat” alakítja, amely dinamikusan változik a felhasználók cselekvései szerint
A piac rendkívül sokszínű. A kereskedők már évtizedekkel ezelőtt is fogadtak pápaválasztásokra, de ma már sokkal strukturáltabb formában tehetünk téteket:
A lehetőségek száma szinte végtelen – és nem csak a szórakozásról szól, hanem komoly fedezeti (hedge) stratégiák része is lehet ez a kereskedési forma.
Suppan Márton szerint a predikciós piac sokkal pontosabb képet nyújthat, mint a közvélemény-kutatók. Ennek oka egyszerű: a piacon mindenki a saját pénzét teszi fel egy esemény kimenetelére, nem csupán válaszol egy kérdőívre.
Ez teljesen más pszichológiai viszonyt teremt – ha valódi tét van, az emberek kétszer is meggondolják, mit gondolnak valójában.
Bár sokaknak a szerencsejáték jut eszébe a fogadásról, a predikciós piac nem kizárólag erről szól. A nagy intézményi szereplők gyakran használják ezeket a piacokat komoly kockázatok lefedezésére: például ha egy cég kitettséggel rendelkezik egy politikai esemény irányába, akkor egy ilyen kontraktus segítségével biztosíthatja a pozícióját.
Nem mellesleg a predikciós piac szabályozása – főként az Egyesült Államokban – folyamatosan fejlődik. Bár a szerencsejátékhoz hasonló jegyeket mutat, a piaci mechanizmusai és felügyeleti háttere jóval transzparensebb. Egyes platformok kifejezetten bizonyos témákra – például klíma, geopolitika vagy választások – specializálódnak. Ennek köszönhetően egyre több szereplő is jelenik meg a szektorban, és többen már nagyra is nőttek: július elején a Kalshi, predikciós piaci infrastruktúra vállalat 185 millió dollár tőkét emelt, 2 milliárd dolláros cégérték mellett.
A predikciós piac lényege: pénzért véleményt mondani. Ez nemcsak pénzügyi szempontból hasznos, hanem pszichológiai hatással is bír. Ha pénzt kell tenni egy állítás mögé, az emberek sokkal tudatosabban mérlegelik a jövőt – és ennek hosszú távon akár edukációs vagy társadalmi haszna is lehet.
A teljes adás a...
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója arról beszélgettek, miként változtatja meg a hazai kriptopiac működését a 2025 júliusában elfogadott új szabályozás, és milyen hatással van ez a szolgáltatók mellett immár a felhasználókra is.
Az Európai Unió kriptopiacra vonatkozó, MiCA (Markets in Crypto-Assets) nevű rendelete hosszú előkészítés után végül 2024. július 1-jén életbe lépett. A szabályozás lényege, hogy egységes keretet adjon az európai kriptoeszköz-piac működésének, és minden kriptószolgáltatót kötelezzen a működéshez szükséges licenc megszerzésére.
A magyar törvényhozás azonban egy sajátos elemmel egészítette ki újonnan az uniós szabályozást: létrehozta a validátor kategóriát, egyfajta másodlagos kontrollmechanizmust, amely új szintre emelné a tranzakciók átláthatóságát és a fogyasztóvédelmet. A törvény elfogadása nagy port kavart a magyar közéletben és kripto-társadalomban.
A magyar szabályozásban a kriptószolgáltatókat továbbra is az MNB (Magyar Nemzeti Bank) felügyeli, míg a validátorok működését az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) ellenőrzi. A validátor egy olyan speciális szereplő, aki a már MNB által szabályozott szolgáltatók mögött második szűrőként működik, és konkrét tranzakciókat is ellenőrizhet, akár az eszköz eredetét is visszakövetve.
Ez a modell újdonság Magyarországon, és ha jól működik, példaként szolgálhat más országok számára is. Az SZTFH jelenleg dolgozik a pontos részletek kidolgozásán, így a validátorszerepkör gyakorlati megvalósítása még formálódik.
A legnagyobb változás talán mégsem a szolgáltatókat, hanem a felhasználókat érinti. Az új magyar jogszabály kimondja, hogy az ügyfelek is felelősségre vonhatók, ha tudatosan olyan szolgáltatótól vásárolnak, akinek nincs megfelelő engedélye.
Ez elsőre ijesztően hangozhat, de a műsorban Suppan Márton is hangsúlyozta: a szándékosság és a rosszhiszeműség kulcsfontosságú tényezők. Aki jóhiszeműen kereskedik, például egy korábban ismert és megbízható platformon vásárol, nem kell, hogy börtönbüntetéstől tartson. A cél nem a tömeges kriminalizálás, hanem az illegális szereplők kiszűrése és a pénzmosás visszaszorítása.
Az adásban továbbá szó esik a Revolut kriptoszolgáltatásainak leállásáról és licenszmulasztásáról, valamint arról, mi várhat most a végfelhasználókra. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Gyimesi Istvánt, a Cardinal ügyvezetőjét fogadta. Az adásban a Cardinal, magyar fintech siker történetéről beszélgettek, amely a digitális vállalati bankolás megkerülhetetlen szereplőjévé vált több mint három évtizedes múltja alatt.
A Cardinal története még az internet előtti időszakban indult, modemes banki kapcsolatokat kezelő rendszerekkel. A cég már akkor azt tűzte ki célul, hogy levegye a terhet az ügyfélszolgálatokról, és megkönnyítse a vállalatok számára a pénzügyek kezelését digitálisan.
Azóta az Electra platform folyamatosan fejlődött: ma már modern API-k, ERP- és BI-integrációk, mobil- és internetbanki megoldások állnak az ügyfelek rendelkezésére. Manapság már szinte minden nagybank vállalati ügyfele találkozik a Cardinal megoldásával - akár tudtukon kívül is.
A Cardinal megoldásai ma több százezer felhasználóhoz jutnak el, a vállalat szinte sosem kommunikált közvetlenül a végfelhasználók felé. A fintech cég elsődleges ügyfelei a bankok, amelyek a Cardinal technológiáját használva szolgálják ki saját vállalati ügyfeleiket.
Az adásban további részleteket is megtudhatunk a Cardinal működéséről, a 33 éves sikerének titkairól, és a külföldi terjeszkedés lehetőségeiről is. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.