A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója egy különleges és kevéssé ismert pénzügyi területet elemeztek ki: a predikciós piacokat. Ez egy relatíve új, rendkívül izgalmas, ugyanakkor komoly tétre menő piac lehetőséget ad arra, hogy bárki „fogadjon” jövőbeli eseményekre – legyen szó politikáról, klímaváltozásról vagy akár egy tévésztár vacsorájáról.

Mi is az a predikciós piac?

A predikciós piac egy olyan szabályozott kereskedési környezet, ahol meghatározott jövőbeli események kimenetelére lehet tétet tenni. Minden egyes kontraktus bináris kimenetelű: vagy fizet (ha bekövetkezik az esemény), vagy nem fizet (ha nem következik be az esemény). Az árfolyam ezek között mozog, így minél valószínűbb van egy esemény bekövetkezése, annál magasabb lesz a potenciális kifizetése. A szorzókat - például a Kalshi platformján - a piaci “hangulat” alakítja, amely dinamikusan változik a felhasználók cselekvései szerint

A pápaválasztástól az a globális átlaghőmérsékletig – minden is lehet tét

A piac rendkívül sokszínű. A kereskedők már évtizedekkel ezelőtt is fogadtak pápaválasztásokra, de ma már sokkal strukturáltabb formában tehetünk téteket:

• Lesz recesszió 2025-ben?
• Trump nyeri a következő amerikai elnökválasztást?
• Történik-e katonai konfliktus egy adott ország ellen?
• Milyen lesz a globális átlaghőmérséklet jövőre?

A lehetőségek száma szinte végtelen – és nem csak a szórakozásról szól, hanem komoly fedezeti (hedge) stratégiák része is lehet ez a kereskedési forma.

Pontosabb, mint a közvélemény-kutatás?

Suppan Márton szerint a predikciós piac sokkal pontosabb képet nyújthat, mint a közvélemény-kutatók. Ennek oka egyszerű: a piacon mindenki a saját pénzét teszi fel egy esemény kimenetelére, nem csupán válaszol egy kérdőívre.

Ez teljesen más pszichológiai viszonyt teremt – ha valódi tét van, az emberek kétszer is meggondolják, mit gondolnak valójában.

A spekuláció és a fedezet között félúton?

Bár sokaknak a szerencsejáték jut eszébe a fogadásról, a predikciós piac nem kizárólag erről szól. A nagy intézményi szereplők gyakran használják ezeket a piacokat komoly kockázatok lefedezésére: például ha egy cég kitettséggel rendelkezik egy politikai esemény irányába, akkor egy ilyen kontraktus segítségével biztosíthatja a pozícióját.

Nem mellesleg a predikciós piac szabályozása – főként az Egyesült Államokban – folyamatosan fejlődik. Bár a szerencsejátékhoz hasonló jegyeket mutat, a piaci mechanizmusai és felügyeleti háttere jóval transzparensebb. Egyes platformok kifejezetten bizonyos témákra – például klíma, geopolitika vagy választások – specializálódnak. Ennek köszönhetően egyre több szereplő is jelenik meg a szektorban, és többen már nagyra is nőttek: július elején a Kalshi, predikciós piaci infrastruktúra vállalat 185 millió dollár tőkét emelt, 2 milliárd dolláros cégérték mellett.

A predikciós piac lényege: pénzért véleményt mondani. Ez nemcsak pénzügyi szempontból hasznos, hanem pszichológiai hatással is bír. Ha pénzt kell tenni egy állítás mögé, az emberek sokkal tudatosabban mérlegelik a jövőt – és ennek hosszú távon akár edukációs vagy társadalmi haszna is lehet.

A teljes adás a...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója arról beszélgettek, miként változtatja meg a hazai kriptopiac működését a 2025 júliusában elfogadott új szabályozás, és milyen hatással van ez a szolgáltatók mellett immár a felhasználókra is.

A MiCA magyar kiegészítése

Az Európai Unió kriptopiacra vonatkozó, MiCA (Markets in Crypto-Assets) nevű rendelete hosszú előkészítés után végül 2024. július 1-jén életbe lépett. A szabályozás lényege, hogy egységes keretet adjon az európai kriptoeszköz-piac működésének, és minden kriptószolgáltatót kötelezzen a működéshez szükséges licenc megszerzésére.

A magyar törvényhozás azonban egy sajátos elemmel egészítette ki újonnan az uniós szabályozást: létrehozta a validátor kategóriát, egyfajta másodlagos kontrollmechanizmust, amely új szintre emelné a tranzakciók átláthatóságát és a fogyasztóvédelmet.  A törvény elfogadása nagy port kavart a magyar közéletben és kripto-társadalomban.

Két felügyeleti szerv, két külön szerepkör

A magyar szabályozásban a kriptószolgáltatókat továbbra is az MNB (Magyar Nemzeti Bank) felügyeli, míg a validátorok működését az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) ellenőrzi. A validátor egy olyan speciális szereplő, aki a már MNB által szabályozott szolgáltatók mögött második szűrőként működik, és konkrét tranzakciókat is ellenőrizhet, akár az eszköz eredetét is visszakövetve.

Ez a modell újdonság Magyarországon, és ha jól működik, példaként szolgálhat más országok számára is. Az SZTFH jelenleg dolgozik a pontos részletek kidolgozásán, így a validátorszerepkör gyakorlati megvalósítása még formálódik.

A végfelhasználók is célkeresztben?

A legnagyobb változás talán mégsem a szolgáltatókat, hanem a felhasználókat érinti. Az új magyar jogszabály kimondja, hogy az ügyfelek is felelősségre vonhatók, ha tudatosan olyan szolgáltatótól vásárolnak, akinek nincs megfelelő engedélye.

Ez elsőre ijesztően hangozhat, de a műsorban Suppan Márton is hangsúlyozta: a szándékosság és a rosszhiszeműség kulcsfontosságú tényezők. Aki jóhiszeműen kereskedik, például egy korábban ismert és megbízható platformon vásárol, nem kell, hogy börtönbüntetéstől tartson. A cél nem a tömeges kriminalizálás, hanem az illegális szereplők kiszűrése és a pénzmosás visszaszorítása.

Az adásban továbbá szó esik a Revolut kriptoszolgáltatásainak leállásáról és licenszmulasztásáról, valamint arról, mi várhat most a végfelhasználókra. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Gyimesi Istvánt, a Cardinal ügyvezetőjét fogadta. Az adásban a Cardinal, magyar fintech siker történetéről beszélgettek, amely a digitális vállalati bankolás megkerülhetetlen szereplőjévé vált több mint három évtizedes múltja alatt.

Internet előtt indult digitális vállalati bankolás

A Cardinal története még az internet előtti időszakban indult, modemes banki kapcsolatokat kezelő rendszerekkel. A cég már akkor azt tűzte ki célul, hogy levegye a terhet az ügyfélszolgálatokról, és megkönnyítse a vállalatok számára a pénzügyek kezelését digitálisan. 

Azóta az Electra platform folyamatosan fejlődött: ma már modern API-k, ERP- és BI-integrációk, mobil- és internetbanki megoldások állnak az ügyfelek rendelkezésére. Manapság már szinte minden nagybank vállalati ügyfele találkozik a Cardinal megoldásával - akár tudtukon kívül is.

A Cardinal megoldásai ma több százezer felhasználóhoz jutnak el, a vállalat szinte sosem kommunikált közvetlenül a végfelhasználók felé. A fintech cég elsődleges ügyfelei a bankok, amelyek a Cardinal technológiáját használva szolgálják ki saját vállalati ügyfeleiket.

Az adásban további részleteket is megtudhatunk a Cardinal működéséről, a 33 éves sikerének titkairól, és a külföldi terjeszkedés lehetőségeiről is. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három sokkoló fintech sztorit hozott: extrém kriptokereskedők, egy nagyon drága (bukott) brit banki app, valamint a magyar bankszámlákról eltűnt milliárdok álltak a középpontban.

Trenchies: a spekuláció végletei a kriptopiacon

A műsor első részében a „Trenchies” nevű kereskedési jelenség került terítékre. Ez az extrém spekulatív kereskedői stílus mémcoinokkal történő villámgyors adásvételt jelent, ahol a hozam akár másodpercek alatt is elérheti a több száz százalékot. 

A módszer azonban rendkívül kockázatos: egy rossz pillanatban kivett mosdószünet is pénzügyi katasztrófát okozhat. Mint Suppan Márton fogalmazott: ez nem magányos harcosok terepe, hanem jól informált, technológiailag felkészült közösségek terepasztala.

35 milliárdos bukás: a Zing története

A HSBC brit leányvállalata által fejlesztett Zing nevű pénzküldő alkalmazás kudarca is elemzésre került. A bank két év és 35 milliárd forint elköltése után döntött úgy, hogy beszünteti a projektet. 

Az indok: a belső szervezeti kultúra, a túlzott technológiai kötöttség és az elégtelen vezetői támogatás. A Revolut és a Wise példáját követő projekt jó ötletnek indult, de nem tudott versenyképes fintech alternatívát kínálni.

8 milliárd forint három hónap alatt – a digitális bűnözés új hulláma

Az adás zárásaként egy friss MNB-jelentés adatai borzolták a kedélyeket: három hónap alatt 8 milliárd forint tűnt el rosszindulatú tranzakciók révén a magyar lakosság bankszámláiról. A probléma nemcsak technikai, hanem edukációs is – a pénzintézetek jelentős lemaradásban vannak a digitális bűnözéssel szembeni tájékoztatás terén. Suppan szerint törvényi kötelezettséggé kellene tenni az edukációs költéseket, különben a készpénz felé forduló bizalmatlanság marad a fő válaszreakció.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Ángyán Balázzsal, a Számlázz.hu ügyvezetőjével beszélgettek arról a jogszabályi változásról, amely 2025. július 1-től minden hazai vállalkozásra hatással lesz: ezentúl csak elektronikus formában kapják meg a villamosenergia- és gázszolgáltatóktól érkező számláikat, és ezeket digitálisan is kell archiválniuk.

Az új előírás kizárólag nem lakossági felhasználókra, vagyis minden vállalkozás, alapítvány és szervezet érintett, akik nem magánszemélyként kötöttek közüzemi szerződést. Az érintett cégek száma akár százezres nagyságrendű is lehet, beleértve a mikrovállalkozásokat és egyéni vállalkozókat is.

Mi tekinthető elektronikus számlának?

Fontos tudni, hogy mi tekinthető digitális/elektronikus számlának. A jogi megfelelés mellett a kifinomult digitális csalások elterjedése miatt is érdemes tisztában lenni a formátummal. A digitális számla nem csupán egy e-mailben érkező PDF-fájl. Jogilag csak akkor tekinthető érvényesnek, ha:

• elektronikusan kerül kibocsátásra, továbbításra és befogadásra,
• elektronikus formában archiválják, nem elegendő a kinyomtatott verzió,
• az archiválás jogszabályi követelményeknek felel meg: olvashatóság, változatlanság, visszakereshetőség, biztonságos tárolás.

Mi történik, ha nem archiválják helyesen?

A vállalkozás köteles biztosítani, hogy a számlák elektronikus formában visszakereshetők és ellenőrizhetők legyenek. Ellenkező esetben mulasztási bírságra számíthatnak a vállalkozások egy esetleges NAV-ellenőrzés során. Fontos, hogy a számla kinyomtatása nem helyettesíti a digitális archiválást!

Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője szerint:

• A legtöbb digitális számlázási rendszer alapvetően nem képes megfelelni az archiválási követelményeknek.
• A Számlázz.hu „Profit” csomagja viszont képes a NAV-tól letölteni a bejövő számlák adatait, és azokat a felhasználó kérésére archiválni is.
• Ehhez azonban az ügyfélnek még fel kell töltenie az e-mailben kapott számlaképet (PDF) a rendszerbe. Ezzel már biztosított a törvény szerinti archiválás, és a számlák 13 évig megőrzésre kerülnek.

Hogyan készüljenek a vállalkozások a jogszabály változásra?

1. Ellenőrizzék, hogy a szolgáltatóknál milyen e-mail címmel szerepelnek.
2. Készüljön fel mindenki arra, hogy júliustól már nem érkezik papíralapú számla.
3. Gondoskodjanak arról, hogy a digitális archiválás megfeleljen a jogszabályoknak.

Az új szabályozás célja hosszú távon előrem

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Gábler Gergellyel, a Gránit Bank befektetési szolgáltatási üzletágának ügyvezető igazgatójával, valamint Szabó Tamással, a bank befektetési szolgáltatások vezetőjével folytatták a digitális befektetések témáját. A fókusz ezúttal a tudatos befektetési döntések meghozatalán, a személyes preferenciák szerepén és a változó gazdasági környezet kihívásain volt.

Mi változott a befektetők fejében?

A befektetők kockázatvállalása jelentősen átalakult az elmúlt években:

• A fiatalabb generációk bátrabbak, hosszabb időtávban gondolkodnak, és könnyebben kísérleteznek új eszközökkel – például kriptovalutákkal.
• Az idősebb korosztályok inkább konzervatív megoldásokban gondolkodnak, és fontos számukra a stabilitás.
• A közös nevező: tudatosabbak a befektetők, és egyre többen keresik a fejlődésre, tudatosság növelésére a lehetőségeket.

Miből választhat ma egy befektető?

Már szinte minden elérhető digitális formában, a befektetőknek és ügyfeleknek azonban mégis érdemes az alábbi szempontokat mérlegelni:

• Platformhasználat: digitális vagy személyes?
• Költségszerkezet: vannak rejtett költségek? Mennyibe kerül a kereskedelem?
• Termékkínálat: Mivel tudnak kereskedni? Hogyan illeszkedik ez a preferenciáikhoz, kockázatvállalásukhoz?

Változó gazdasági környezet = új döntési logika

Az adás egyik központi kérdése volt, hogyan reagálnak a befektetők a geopolitikai kockázatokra, mint a Trump-féle vámháború:

• Óvatosabbá váltak a befektetők, de a piacok már elkezdtek visszakapaszkodni.
• A részvénypiacok továbbra is vonzóak lehetnek, de nagyobb figyelmet és kockázatvállalást igényelnek.
• Azoknak, akik kevésbé aktívan követik a piacot, a befektetési alapok jelenthetnek ideális választást.

Ember vagy algoritmus?

A mesterséges intelligencia térnyerésével új kérdés merül fel: szükség van még élő tanácsadókra? A kérdés jogos, ugyanakkor jelenleg nem tart még ott a technológia, hogy egyik kizárja a másikat.

Aki szereti önállóan kezelni pénzügyeit például egyre több eszközt kap a kezébe az AI tanácsadókkal. Aki viszont bizonytalanak, azoknak fontos lehet a személyes kapcsolat, akár videóbankon keresztül. A közeljövőben a legtöbb szolgáltatónál várhatóan meg fognak jelenni az AI tanácsadók is.

Mi a lélektani határ, amit elvárunk a befektetésünktől?

A beszélgetés során szó esett a hozamelvárásokról is. A szakértők szerint a jelenlegi inflációs környezetben 6–6,5 százalék körüli kamatszint jelenti azt a lélektani határt, ami mellett az ügyfelek többsége már hajlandó befektetni – de a magasabb hozamért vállalni kell a kockázatot.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Gábler Gergellyel, a Gránit Bank befektetési szolgáltatási üzletágának ügyvezető igazgatójával, valamint Szabó Tamással, a bank befektetési szolgáltatások vezetőjéve beszélgetettl. A téma a digitális befektetések előretörése, az ügyféligények változása és a technológia szerepe volt – különös tekintettel arra, mit várnak ma a fiatalok és az újgenerációs befektetők.

Az ügyfelek egyre önállóbbak

Az elmúlt években látványosan megváltozott, hogyan kezelik a magyarok a befektetéseiket. A Gránit Bank tapasztalatai szerint ma már nemcsak a fiatalok, hanem szinte minden korosztály nyitott a digitális megoldásokra:

• Nem kell bankfiókba menni: videóbankon vagy mobilappon keresztül minden elérhető.
• Személyes tanácsadó nélkül is működik: az ügyfelek egyre nagyobb része önállóan hoz befektetési döntéseket.
• A fókusz a kényelemre, átláthatóságra és gyorsaságra helyeződik.

Minden egy appban – így működik a Gránit Bank rendszere

A Gránit Bank megoldásai között minden fontos termék elérhető egyetlen applikáción keresztül:

• Részvénykereskedés valós idejű árfolyamokkal
• Lakossági állampapírok – papírmentesen, költségmentesen
• Befektetési alapok széles választéka, köztük alacsony és magasabb kockázatú portfóliók

Az egyik újdonság a hozampáros termék, amely jelenleg 8%-os éves kamatot kínál, és lehetőséget ad a kezdő befektetőknek is. Már 100 ezer forintos megtakarítással is el lehet indulni, félig betéttel, félig befektetési alappal.

AI alapú személyre szabott tanácsadáson dolgoznak

Bár a mesterséges intelligencia (AI) még gyerekcipőben jár a befektetések világában, a Gránit Bank már dolgozik saját megoldásokon:

• Gránit Guru: jelenleg a hitelfelvétel támogatásában segít AI-alapú digitális ügynök
• A jövőben várható: chat alapú terméktámogatás, személyre szabott portfólióajánlás, és kockázatprofilozás mesterséges intelligenciával

Az új generáció bátrabb – de kell az edukáció

A fiatal befektetők nyitottabbak a magasabb kockázatú termékek felé, különösen most, hogy csökkentek az állampapír-kamatok. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták:

„Nem mindenki született pénzügyi szakértőnek – ezért fontos a támogató edukációs tartalom, ami segíti a tudatos döntéshozatalt.”

A Gránit Bank ennek érdekében könnyen érthető, figyelemfelhívó anyagokkal támogatja a befektetőket. Különösen azokat, akik most váltanak a klasszikus bankbetétekről részvényekre vagy befektetési alapokra.

Mit hozhat a jövő?

A befektetések digitális csatornákon való kezelése már nem a jövő, hanem a jelen. A Gránit Bank szakértői az alábbi fontos befektetési trendekre hívták fel a figyelmet:

• A befektetési döntések egyre inkább digitális csatornákra tolódnak.
• A befektetési alapok egyre népszerűbbek a korábbi állampapír-rajongók körében.
• A fiatalabb generációk egyre magabiztosabban lépnek be a befektetési világba, de szükségük van megfelelő edukációra és digitális eszközökre.
• Az AI a következő nagy ugrás lehet, ha sikerül megtalálni a v...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Balogh Pétert, a STRT Holding vezérigazgatóját, és Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját fogadta. A műsorban a Z generáció pénzügyi szokásait, kihívásait és lehetőségeit járták körül, és azt hogyan lehet jól elindulni a vagyonépítés útján fiatalon — és milyen hibákat érdemes elkerülni.

Digitális bennszülöttek — de nem pénzügyi zsenik

A fiatalok természetes közege a digitális világ - a Z generáció rendkívül érett digitálisan, viszont a pénzügyi tudatosság gyakran nem tart lépést ezzel. A Peak tapasztalatai szerint:

• Magyarország az EU átlag alatt teljesít a pénzügyi ismeretek terén.
• A fiatalok körében elterjedt a pénzügyi szorongás, különösen az ingatlanvásárlás vagy az öngondoskodás kapcsán.
• Sokakban erős a „YOLO” (You Only Live Once) mentalitás — de szerencsére egyre többen keresik a hosszú távú pénzügyi megoldásokat is.

A jövő nem tankönyv: pénzügyi edukáció játékosan

A Peak Financial Wellness programja a fiatalok pénzügyi edukációját célozza meg:

• AI-alapú, gamifikált tananyag.
• Személyre szabott tartalom érdeklődési kör alapján (pl. ha valaki Messi-rajongó, akkor focis példákon keresztül tanul a befektetésről).
• Fokozatos tanulás: alapoktól a befektetésekig, fiatalos nyelvezettel, játékos szinteken keresztül.

Milyen korban érdemes befektetésekbe kezdeni?

Balogh Petya szerint sosem túl korai elkezdeni. Sőt, „A locsolópénzt is érdemes befektetni.”

A digitális befektetési platformok, mint például a Lightyear, lehetővé teszik, hogy pár ezer forinttal is el lehessen indulni, alacsony díjakkal és könnyen kezelhető módon. A cél nem az azonnali meggazdagodás, hanem a szokás kialakítása és a kamatos kamat erejének megismerése - és kihasználása.

FIRE: a szabadság új szimbóluma

A fiatalok egyre inkább nem a Lamborghinit és a Rolexet hajszolják, hanem a valódi szabadságot. Ezt képviseli a FIRE-mozgalom (Financial Independence, Retire Early):

• Cél: pénzügyi függetlenség akár 35–45 éves korra.
• Nem feltétlenül luxusélet, hanem a választás szabadsága.
• A szabadság = „azt csinálok, amit akarok, nem azt, amit muszáj”.

Kockázatkeresés vagy tudatosság?

Bár a kriptovaluták sok fiatalt vonzanak, nem mindegy, hogyan közelítik meg a témát. Bence saját példája is mutatja: érdemes tanulni, utánajárni, és tudatosan választani. De: „Nem mindenkinek való a kriptó, és nem ott kell kezdeni.” - mondta Balogh Petya.

Petya szerint az első befektetések kulcsfontosságúak: ha rossz élményt szerez a fiatal, könnyen elmegy a kedve az egésztől. A cél tehát az, hogy jó eszközökkel, jó időben, kis összeggel és biztonságosan induljanak el a befektetés világában.

Mire van szükség?

1. Eszköz: könnyen kezelhető, digitális, olcsó platform (pl. Lightyear).
2. Edukáció: élményszerű, személyre szabott tanulás (pl. PIK programok).
3. Vízió: egyértelmű cél – például a pénzügyi szabadság elérése 40 éves korra.

Zárszó: Ne a pénzt sajnáld – hanem az elvesztegetett éveket

A beszélgetés végén abban mindkét szakértő egyetértett: minél hamarabb elkezd valaki takarékoskodni és befektetni, annál...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Balogh Pétert, a STRT Holding vezérigazgatóját, és Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját fogadta. A műsorban a KKV vezetők pénzügyi szokásai voltak a figyelem középpontjában. 

A pénzügyi tudatosság még mindig hiánycikk

Balogh Petya szerint a magyar cégvezetők túlnyomó többsége nem pénzügyi szakemberként kezdte: szakikból lettek vállalkozók. Remek szakemberek, viszont nem pénzügyi szakértők, nem tanulták meg kezelni a céges pénzt. Így az gyakran parlagon hever – szó szerint.

„Kétféle baj van a pénzzel: amikor nincs, és amikor van.”

Miközben sok vállalkozás kemény munkával eljut oda, hogy jelentős tartalékot halmozzon fel, ez a pénz általában nem dolgozik, csak ül a bankszámlán, inflálódik, és elveszti értékét. A legtöbben még egy egyszerű, rövidtávú állampapírba sem helyezik, nemhogy komolyabb, de biztonságos befektetési formába.

A biztonság illúziója

Sok vállalkozó szerint a pénz akkor van biztonságban, ha látható helyen, elérhető módon ott van a számlán, és nem kell hozzányúlni. Csakhogy ez nem valódi biztonság: a forint hosszú távon évi 2,5–3,5 százalékot veszít az értékéből például az euróhoz vagy dollárhoz képest.

„Minden kollégádtól elvárod, hogy dolgozzon. A pénzedtől miért nem?”

Petya szerint a céges pénznek ugyanúgy „dolgoznia” kellene, mint bármelyik kollégának. Már az is versenyelőnyt jelenthet, ha a vállalkozás egyszerű pénzpiaci eszközökbe fekteti a rövid távú tartalékait – például euró- vagy dolláralapú pénzpiaci alapokba, amik alacsony kockázat mellett is értelmezhető hozamot biztosítanak.

Hol kezdje egy vállalkozó?

Sokan azért nem lépnek, mert a hazai banki kínálat rugalmatlan és elavult. Ahogy elhangzott: „egy nagybank treasury szolgáltatását papíron kell intézni, faxon vagy szkennelt dokumentumokkal.” Ez 2025-ben elfogadhatatlan.

Ezért is jelent meg új szereplőként a Lightyear Treasury, amely digitális felületen, okoseszközről kezelhető vállalati vagyonkezelési megoldásokat kínál – alacsony kockázattal, likviden, hozzáférhető módon. Míg egy hagyományos banknál gyakran 50 millió forintos összeg alatt “szóba sem állnak”, a digitális (fintech) vagyonkezelőknél általában nincs minimum összeghatár.

Hol a lélektani határ?

A cégvezetők gyakran nem mozdulnak egy 2–3 százalékos hozamért – pedig ez már önmagában több kolléga éves bérét fedezheti egy nagyobb tartalékállomány esetében. A kulcs az edukáció, illetve annak felismerése, hogy a pénz kezelése stratégiai kérdés.

A jól kezelt céges vagyon nemcsak likviditást és stabilitást ad, hanem lehetőséget a fejlődésre, új befektetésekre, akvizíciókra. Sőt: idővel akár a cégvezető személyes pénzügyi szabadságának alapját is képezheti.

„Nem a gyors meggazdagodásban hiszek, hanem a nagyon meggazdagodásban.”

- mondta Petya.

Siklós Bence kiemelte: a Peaknél évek óta próbálnak segíteni a KKV-knak abban, hogy hozzáférjenek jobb szolgáltatásokhoz, mivel a hazai pénzintézeti szektor sokszor nem kínál valódi megoldást a kisebb cégeknek.

Balogh Petya ehhez kapcsolód...

A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető arról beszélgettek, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia (AI) az ügyfélélményt a pénzügyi szektorban. A téma középpontjában az AI-vezérelt ügyfélszolgálati és banki megoldások álltak, amelyek már most is forradalmasítják a pénzintézetek és ügyfeleik kapcsolatát.

A fiókból az asszisztensbe költöző ügyfélélmény

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy az AI-vezérelt ügyfélélmény nemcsak alternatíva, hanem hamarosan az új alapértelmezés lesz. Suppan Márton szerint ugyanúgy, ahogy évekkel ezelőtt a bankfiókok szerepe csökkent, most a netbanki és mobilbanki felületek szűkülnek majd le. Helyüket pedig fokozatosan átveszik a hiperperszonalizált AI-asszisztensek.

A régi, előre definiált válasz lehetőségekre épülő chatbotok ideje lejárt – ezek „halálra vannak ítélve” Suppan Márton szerint. Helyettük most már olyan mesterséges intelligencia-alapú ügynökök kerülnek előtérbe, amelyek:

• ismerik az ügyfél konkrét pénzügyi helyzetét,
• értelmezik a kérdéseket szabad szöveg alapján, proaktívan jeleznek, ha valamilyen fontos változás történik (például nőtt a rezsiköltség),
• és javaslatokat tesznek a problémák megoldására – akár más szolgáltatók ajánlatait is figyelembe véve.

Egy működő példa: Erika, a Bank of America AI-asszisztense

A Bank of America Erika nevű asszisztense már több mint egymilliárd interakción van túl. Az Erika nemcsak a bank termékeit ismeri, hanem az ügyfél egyedi adataiból dolgozik, és proaktívan figyelmeztet, ha például hirtelen nő a rezsiköltség vagy valami eltér a megszokottól.
Egy hasonlóan jól megtervezett AI-megoldás versenyelőnyt adhat a hagyományos bankoknak. Sőt, technológiailag le is hagyhatják a fintech cégeket anélkül, hogy saját startupot kelljen indítaniuk.

A jövő ügyfélélménye ugyanakkor nemcsak szövegalapú lesz. A hangvezérelt és képalapú interakciók is egyre fontosabbak, különösen az idősebb korosztály vagy a vizuálisabb felhasználók számára. Már ma is léteznek olyan megoldások, amelyek:

• hang alapján azonosítják az ügyfél érzelmi állapotát,
• vizuálisan segítenek eligazodni a termékek között,
• és teljesen automatizálják az ügyintézés folyamatát.

A fix döntési fára épülő, „négy opcióból válassz” típusú ügyfélszolgálati chatbotokat a modern AI-megoldások költséghatékonyabban és gyorsabban kiváltják. Egy licenszelt AI-megoldás integrálása ma már olcsóbb és rugalmasabb, mint egy statikus rendszer fejlesztése.

A Peak tapasztalatai alapján továbbá ha egy ügyfél egyszer elkezd használni egy AI-asszisztenst, akkor rendszeres felhasználóvá válik, és több időt tölt el az adott banki felületen. Ez növeli a banki szolgáltatások értékét, javítja a keresztértékesítési lehetőségeket, és fokozza az ügyfélhűséget.