A Fintech Világa egy hetente megjelenő rádióműsor és podcast, amely betekintést nyújt a nemzetközi fintech piacok innovatív megoldásaiba - legyen az egy formabontó termék, egy szofisztikált megoldás vagy egy úttörő vállalkozás.
Mintha váratlanul érte volna a világpiacot a közelmúltban tapasztalható féktelen infláció. A koronavírus válság idején számtalan digitális technológiai megoldás állt készen az új helyzet kezelésére, most azonban lassabban jelennek meg az inflációkezelésre szolgáló új alkalmazások és funkciók. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető olyan fintech megoldásokat mutatnak be, amelyek segítségével könnyebben kezelhető a pénzromlás.
A magyar piacon egyelőre nem tapasztalható más reakció a jelenlegi helyzetre azon kívül, hogy elkezdtek emelkedni a lekötött betétek kamatai, illetve magasabb kamatozású állam- és vállalati kötvények kerülnek piacra. A nemzetközi színtéren azonban több érdekes fintech megoldás is megjelent a közelmúltban.
Jellemzően a személyes költségkezelés (PFM) területén léptek a szolgáltatók. Pénzszűkében az emberek jobban figyelnek személyes költéseikre. Ezt támogatja egy közösségi finanszírozási kampányát nemrég záró cég, a Steven amely a családon és baráti társaságon belüli pénzkezelésre és elszámolásra ad hatékony megoldást. Jellemzően a személyes költségkezelés (PFM) területén léptek a szolgáltatók.
Szintén közösségi finanszírozással tör előre a Lumio, amely az automatizáció segítségével ígér nagyobb pénzügyi hatékonyságot, ideális inflációkezelési megoldást ügyfeleinek. Az alkalmazás teljesen személyre szabott pénzügyi élményt kínál. A felhasználók percek alatt összekapcsolhatják az appot pénzügyi szolgáltatásaikkal, így egy helyen tekinthetik át bankszámláik, hitelkártyáik, kereskedési számláik, valamint kriptovaluta tárcáik egyenlegét és pénzmozgását. A Lumio automatizmusokat épített az alkalmazásába, amelyek minden számlával kapcsolatban javaslatot tesznek a megtakarítandó és befektetendő összeg javasolt mértékére, valamint a megtakarítás és befektetés ideális módjára. Ha a felhasználónak szimpatikusak a kapott javaslatok, néhány kattintással engedélyt adhatnak azok elvégzésére.
A pénzügyi rugalmasság egyedülálló példája a vagyonkezelést és a fizetést ötvöző UnitPlus, melynek ügyfelei tőzsdén jegyzett befektetési alapokba tett pénzükkel is fizethetnek. A UnitPlus igyekszik arra ösztönözni ügyfeleit, hogy pénzüket tőzsdei alapokban tartsák, a potenciálisan generált hozammal védekezve az infláció ellen. Egyesek azonban nem szeretnék lekötni pénzüket, mivel könnyen szükségük lehet arra a mindennapi kiadásaik fedezésére. Az újonnan bejelentett fizetési megoldásuk ezt a problémát oldja fel.
A Peak alapítója szerint izgalmas időszak várható fintech szektorban a fejlődést és a formabontó megoldásokat ösztönző infláció nyomán. Hogy mi lehet a tökéletes inflációkezelő fintech megoldás és mi várható az ökoszisztémában, kiderül a Fintech Világa legújabb adásából.
Jack Ma, a kínai technológiai és pénzügyi szolgáltató óriás, az Ant Group alapítója lemondott a vállalat vezetéséről. A milliárdos üzletember még 2020-ban fogalmazott meg erős kritikát a Kínai Kommunista Párttal szemben, ezt követően az általa vezetett Ant Group sorsa is kétségessé vált. Egyesek szerint a bejelentés normalizálhatja a jelentős értékeltség csökkenésen keresztülment vállalat helyzetét. A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető a Jack Ma lemondásához vezető tényezőket, a kínai bigtech elmúlt éveinek történéseit és Kína közelmúltban nyilvánosságra hozott fintech stratégiáját elemzik.
Az Ant Group, korábbi nevén Ant Financial, a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba Group konglomerátum leányvállalata és pénzügyi szolgáltatója volt. A csoport tulajdonában van a világ legnagyobb mobilfizetési platformja, az Alipay, amely több mint 1,3 milliárd felhasználót és 80 millió kereskedőt szolgált ki 2020-ban. A kínai bigtech ma már a lakosság 70%-ának nyújt pénzügyi szolgáltatásokat.
A vállalatot megalapító Jack Ma tevékenységének hozzáadott értéke Kína pénzügyi digitalizációhoz vitathatatlan. A Kínai Népköztársasággal szemben megfogalmazott korábbi kritikái azonban annak ellenére komoly következményekkel jártak, hogy a vállalat mindvégig együttműködésre törekedett az állammal. A szabályozók 2020-ban például meghiúsították az Ant tőzsdei bevezetését, amire válaszul a vállalat átszervezte működését, hogy a szigorúbb elvárásoknak is maradéktalanul megfeleljen. A valaha 300 milliárd dollárra becsült vállalt értéke most egyes elemzések alapján mégis alig több, mint a korábbi érték 20%-a, 64 milliárd dollár. Eközben a pénzügyi szuperapp, az AliPay szolgáltatásait a szabályozói környezet nyomása elemeire szedte szét. Úgy tűnik, hogy az aggasztó mennyiségű személyes adatot kezelő, monopol piaci helyzetbe kerülő szuperappokból nem csak az amerikai fogyasztók, de a kínai állam sem kér, ha mégis akkor saját kézben tartaná.
A Fintech Világa legújabb adásában Jack Ma döntése és az Ant Group kilátásai mellett a kínai fintech ökoszisztéma helyzetéről és a népköztársaság új fintech stratégiájáról is szó esett, valamint arról, hogy miként befolyásolja az állami beavatkozás az ország fintech szektorának fejlődését és a befektetési kedvet.
Az elmúlt időszak nem a jó hírekről szólt a fintech szektorban, számos vállalat kezdett leépítésekbe, sokan a korábbinál jóval alacsonyabb értékeltség mellett vonnak be friss tőkét, egyesek pedig a csődöt sem tudták elkerülni. A Klarna esete kiválóan érzékelteti a helyzet súlyosságát, a BNPL szolgáltatót a korábbi 45,6 milliárd dollár után most csak 6,7 milliárd dollárra értékelték a befektetői. Ez hatalmas, 85 százalékos esést jelent, amire ritkán van példa ezen a területen.
A Stripe is visszavett az optimizmusból, a fizetési szolgáltató a korábbi 95 milliárdos értékelést maga igazította ki 28 százalékkal. A vállalat így is 68 milliárd dollárt ér, amivel továbbra is a világ legértékesebb magánkézben lévő fintech-je. A második helyet eddig a Klarna birtokolta eddig, az ő visszaesésükkel a Revolut lépett fel a dobogó középső fokára. A brit pénzügyi szuperapp számára jó hír, hogy még legalább két évre elegendő pénzzel rendelkezik, így tőlük nem érdemes a Klarnáéhoz hasonló zuhanásra számítani egy jó ideig.
A tőzsdén lévő fintechek sincsenek egyszerű helyzetben, az első sztár fintech, a PayPal részvényei például alig negyedét érik a korábbi csúcshoz képest. A brit Wise és a brazil Nubank is hasonló eséseket tapasztaltak. Ezek a visszaesések nem a fintech szektor hosszú távú potenciáljának csökkenéséről tanúskodnak, sokkal inkább a fintech szektorra is kiható makrogazdasági hatások szerencsétlen együttállása magyarázza a kellemetlenségeket.
A Peak alapítóját, Suppan Mártont nem érték meglepetéskét a csökkenő értékeltségek, szerint idő kérdése volt, hogy mikor kezdenek szétválni a valóban ígéretes fintechek és a kevésbé erős lábakon álló vállalatok.
“Most egészen biztos, hogy túlárazott a fintech szektor. Nem igazán látszik, hogy nyereséget termelnek ezek a cégek, és nem látszik az sem, hogy miből fognak nyereséget termelni. Túl sok cég is van a piacon, ezért konszolidációra lesz szükség.” Suppan Márton, a Peak alapítója a Concorde Podcastben 2021 májusában
Suppan Márton és Érczfalvi András a Fintech Világa legújabb adásában sorra veszik ezeket a gazdasági tényezőket és a tartós visszaesés helyett átmeneti nehézségeket jósolnak. Suppan Márton szerint az egyes alszektorok eltérő mértékben ugyan, de szebb napokat is látnak majd, most ugyanakkor kihívásokkal találkoznak. Sokan ebben a folyamatban elhullanak majd, ez viszont inkább jó hír a szektornak. Hosszú távon a valóban egészséges, stabil lábakon álló vállalatok lesznek azok, akik még a korábbi sikereket is felülmúlhatják majd.
Egyszerre két számot ünnepel a Revolut: hét éve indult útjára a globális pénzügyi szuperalkalmazás. Ez idő alatt világszerte több, mint 20 millió lakossági ügyfelet szolgált ki, és jelenleg havonta több mint 250 millió tranzakciót dolgoz fel. Ám nem minden fintech könyvelhet el hasonló sikereket: a közelmúltban csődvédelmi eljárásokról és pénzmosási vádakról is hallhatunk a nemzetközi fintech piacról. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető az elmúlt hetek legfontosabb fintech híreit elemzik.
Az utazásfoglalás szolgáltatása után edukációs kurzusokkal bővíti palettáját a Revolut. A brit neobank is tapasztalja, hogy az átlagember korántsem tud eleget a kriptovalutákról, sokan így a megfelelő ismeretek nélkül vállalnak pénzügyi kockázatot. A Revolut sikerei, társadalmi felelősségvállalása és szolgáltatásainak diverzifikációja mellett az adásban szó lesz a Magyar Nemzeti Bank figyelmeztetéséről is. Szerintük a helyi ügyfelek érdekeit az szolgálná leginkább, ha a Revolut Bank magyarországi székhellyel, tőkeerővel és az MNB felügyelete alatt végezné tevékenységét az országban.
Nem csak növekedési és terjeszkedési sikerektől voltak hangosak a fintech hírek az elmúlt időszakban. A kibontakozó kriptotél nem kíméli az amerikai vállalatokat. A Celsius Network kriptovaluta-hitelező csődeljárást jelentett be azzal az elsődleges céllal, hogy stabilizálja üzleti helyzetét.
Afrikában egy fintech unikornis botránya tartja lázban a nigériai és kenyai hatóságokat. A nigériai Flutterware-et csalással és pénzmosással vádolják. Kenya legfelsőbb bírósága összesen 52,5 millió dollárt zárolt 62, a Flutterwave-hez és hat másik, a fintech cégtől átutalásokat fogadó vállalathoz kapcsolódó számlán.
Eközben fintech ökoszisztéma alszektoraiban is jelentősen visszaesett a befektetések összértéke. Ennek ellenére a Klarna 800 millió dolláros befektetési fordulója után egy újabb óriási tőkebevonásra is sor került az elmúlt hetekben. Egy insurtech vállalat, a Wefox 400 millió dollárral gyarapította vagyonát.
A fintech világában azonban nem csak a gazdasági sikerek jelentenek értéket. A Sibstar olyan speciális bankkártyát dobott a piacra, ami jelentősen segítheti a mindennapjait annak a világszerte több mint 55 millió lehetséges felhasználónak, akiknél Alzheimer-kórt diagnosztizáltak.
A Fülöp-szigeteken a fintech szektor gyors ütemben fejlődik, amit a digitalizáció fellendülése, a kedvező szabályozási környezet és a kormányzat támogatása is segít. Eközben a kriptovaluta-tranzakciók és a digitális valuták használata is megugrott a délkelet-ázsiai szigetállamban. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető gondolatban a Fülöp-szigeteki fintech és kripto paradicsomba látogatnak és feltárnak néhány fontos tényezőt, ami kedvez a fintech ökoszisztéma fejlődésének.
A Fülöp-szigetek több mint 109 millió lakosa 7641 különálló szigeten él, így nem meglepő, hogy a digitális megoldásokra nagy szükség van az országban. Alacsonyabb, 4321 USD/fő GDP mellett a felnőtt népesség közel 50 százaléka nem rendelkezik bankszámlával. A korszerű fintech megoldásokat így hamar adaptálja a lakosság, főleg, ha olyan speciális társadalmi igényekre is választ adnak, mint a Fülöp-szigetek nagy számú külföldön dolgozó állampolgárának nemzetközi pénzküldése. Az, hogy hogyan fejlődhet 220-nál is több sikeres fintech cég az országban, miért futott fel óriási mértékben a kripto-tranzakciók száma és hogy milyen fintech együttműködése lehet a Fülöp-szigeteknek Magyarországgal, kiderül a Fintech Világa legújabb adásából.
A szigetország neobankjai sorra visszavonulnak és ennek nem csak a mindenütt tapasztalható recesszió az oka. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető gondolatban 14 ezer kilométerre utaznak, hogy feltárják az ausztrál fintech és neobanki ökoszisztéma átalakulásának okait.
Ausztrália mérete és alacsony népsűrűsége mellett társadalmi és gazdasági fejlettsége miatt is melegágya volt a fintech fejlődésnek. A világ 6. legnagyobb területű országában mindössze 24,5 millióan élnek, a lakott területek közötti hatalmas távolságok más jelentőséget adnak a digitális szolgáltatásoknak. Emellett Ausztrália évek óta a legfejlettebb országok között van a Human Development Index (HDI) ranglistája alapján. A technológiai nyitottság mellett a magas egy főre jutó GDP is kedvez a modern pénzügyi szolgáltatásoknak. Így nem meglepő, hogy a Covid válság ellenére is megduplázódott a népességarányosan eleve magas 400 ausztrál fintech cég száma 2017 és 2022 között. Az elmúlt évek gazdasági nehézségei azonban nem hagyták érintetlenül a távoli kontinens fintech piacát és a tőkebevonásnak igencsak kitett neobankokat sem.
Mostanra már csak egy nagy neobank maradt az ausztrál piacon, pedig egy időben még öten versenyeztek. Az ausztrál piacon nehéz érvényesülni, általános tendencia, hogy a neobankok nem tudják teljesíteni eredeti céljukat. Az inkumbensek, mint a CBA, a NAB vagy a Westpac szorosan követik a fintech fejleményeket és igyekeznek beépíteni azokat kínálatukba – legyen szó BNPL-ről, kriptovaluta-kereskedésről vagy egyéb kényelmi megoldásokról. A pandémia pedig további digitális fejlesztésekre késztette a klasszikus pénzintézeteket, ezek mellett a neobankok végképp nem tudnak kitűnni értékajánlatukkal.
A fiatalkori bankválasztás a legtöbb felhasználót az egész életén végig kíséri. Az alapvető szolgáltatásoknál nincsen lényegi különbség a legtöbb bank között, később pedig a váltás procedúrája tántorítja el az ügyfeleket a cserétől. Sokkal könnyebb tehát új ügyfélként megszerezni egy fiatalt, mint később meggyőzni a váltásról. Ezért különösen fontos, hogy mikor és melyik pénzügyi szolgáltató ügyfele lesz egy gyermek vagy fiatal felnőtt. Bizonyos banki és fintech szolgáltatások ezért már 6-8 éves korban is elérhetők.
A fintechek és neobankok korán felismerték ezt a tendenciát és már most is szolgáltatások széles palettáját kínálják a gyerekeknek és szüleiknek. Többek között zsebpénzkártyákat, vagy például a gyerekek tanulmányait támogató cashback programokat nyújtanak a szülők részére. A bankok lassabban reagálnak az igényekre, hiányosak és alul-digitalizáltak a gyerekeknek szóló szolgáltatások. Így az is megeshet, hogy a fiatalok egy része később sosem válik valamelyik hagyományos bank ügyfelévé. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető Ress Károly kártyaszakértővel beszélgetnek arról, hogy milyen fiataloknak szóló szolgáltatások érhetőek el hazánkban és külföldön, miért olyan fontos ez a piac és vajon miért nem lépnek a klasszikus pénzintézetek?
Nap mint nap híreket kapunk arról, hogy újabb bigtechek és óriásszolgáltatók szeretnének minden pénzügyi igényt kiszolgáló szuperapplikációvá válni. Más fintechek azonban kifejezetten bizonyos jól körülhatárolt célcsoportokra koncentrálnak. Sokszor olyan társadalmi rétegeket szolgálnak ki, melyeket egyelőre az inkumbensek és a neobankok is hátrahagyni látszanak. A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető néhány különleges rétegszolgáltatást mutatnak be és arról beszélnek, hogy mennyire újszerűek és életképesek ezek az applikációk, különösen a valódi paradigmaváltást ígérő mesterséges intelligencia terjedése mellett.
A Peak szakértője szerint a szuperappoknak megvan a létjogosultsága, hiszen a felhasználók szívesen használnak egyetlen, minden igényre megoldást kínáló felületet. Azonban vannak olyan társadalmi csoportok és élethelyzetek, amelyeket még a legnagyobb szolgáltatók is figyelmen kívül hagytak eddig. Ebbe a körbe tartoznak például a migránsok és menekültek pénzügyeire, segélyezésére irányuló megoldások, de létezik olyan niche fintech is, amely fiatal párok közös pénzügyeit segíti alkalmazásával. A pénzügyi világ diverzifikációját pedig jól illusztrálja, hogy a világ populációjának több mint felét kitevő nők és a nekik szánt szolgáltatások is niche piacnak tekinthetők. Elsők között például a Jefa neobank kínál latin-amerikai nőknek szóló szolgáltatásokat, rámutatva arra a problémára is, hogy a világon 1.4 milliárd embernek nincsen még bankszámlája sem és közülük 1.3 milliárdan nők.
A Fintech Világa legújabb adásából kiderül, hogy ezek az egyedi szolgáltatások mennyire tekinthetőek technológiai vagy termék szintű újításnak. Illetve szó esik arról is, hogy milyen jövője lehet a niche fintecheknek a mesterséges intelligenciával és a szuperappok rendelkezésére álló adattömegek elemzésével perszonalizált szolgáltatások mellett, amelyek már nem csak közösségeket, hanem teljesen egyedi felhasználói igényeket is képesek kiszolgálni.
A Fintech Világa rádióműsorban időről időre szeretjük átvenni a magunk mögött hagyott időszak legizgalmasabb fejleményeit, most is így tett Suppan Márton és Érczfalvi András.
Általánosságban látszik, hogy a fintech szektort is megviselik a gazdasági nehézségek, illetve az emiatt óvatosabb attitűdre váltó befektetők. A kockázati tőkepiac erős fékezésbe is kezdett, ez ugyanakkor nem jelenti a fintech szektor potenciáljának valódi csökkenését. Sokkal inkább arról van szó, hogy az eddigi irreális értékeltségeket elkezdi korrigálni a piac és egyre több gyenge, pénzégetést végző szereplőt kimos a szektorból.
A családi bankolás ezzel együtt nagyon erős időszakot él meg, több fintech és hagyományos pénzintézet is aktív volt a területen május folyamán. Az amerikai Greenlight egyértelműen arra készül, hogy hamarosan a felnőtté váló gyerekeket és szüleiket is kiszolgálja banki szolgáltatásokkal, ezt egy új hitelkártyával igyekszik elővezetni a vállalat. Az inkumbensek közül a NatWest és a CBA is gyerekeknek szóló pénzügyi szolgáltatáscsomagon dolgozik.
Az adásban szó esett egy magyar piaci érdekességről is. A Magyar Nemzeti Bank a világ jegybankjai közül elsőként bocsátott ki saját NFT-ket, ezzel jelezte érdeklődését és nyitottságát a terület irányába. Eközben az Európai Központi Bank elnöke értéktelennek titulálta a kriptovalutákat. A beszélgetőtársak érintették még a kriptopiac általános helyzetét és a francia fintech szektor gyors fellendülését. A teljes adás a lenti linken visszahallgatható Spotify-on.
A blockchain technológia és a különböző kriptovaluták évek óta egyre többeket foglalkoztatnak, ennek ellenére a többség nem rendelkezik mély ismeretekkel a témával kapcsolatban. Ezt igyekszik megváltoztatni a Fintech Sparks legújabb kiadása,amely a Peak és a Blockchaineum kollaborációjának eredménye. A kiadvány a tokenizáció alapjaitól kezdi a téma kivesézését, majd érinti a legfontosabb tudnivalókat, az izgalmas felhasználási területeket és a tokenek értékelésének folyamatát.
A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Czeglédi Tamás, a Blockchaineum stratégiai igazgatója. Suppan Márton szerint a közös kiadvány legfőbb célja a terület iránt érdeklődők edukációja, valamint az alapok lerakása, amire később mindenki tovább építkezhet saját motivációi szerint. Azt már Czeglédi Tamás mondja el, hogy a vállalatok körében két fő motiváció látható a tokenizáció kapcsán. Ezek a tokenek segítségével történő tőkebevonás, illetve az üzleti értékteremtés tokenizációja.
A tokenizációval kapcsolatos ismeretterjesztést különösen fontossá teszi az, hogy a többségnek homályos ismeretei vannak a témával kapcsolatban, ennek ellenére sokan máris befektetnek a területen. Suppan Márton párhuzamként a metaverzumot említi, ami szintén nehezen definiálható és amiről mindenkinek más van a fejében. A tokenizáció jóval kézzelfoghatóbb terület, mint a metaverzum, ennek ellenére a felek szükségesnek látták egy informatív, izgalmas alapanyag megalkotását.
Az adásban szó esik még a tokenizáció legizgalmasabb felhasználási módjairól, amelyek az ingatlanpiactól kezdve a versenysportig rengeteg területet érintenek. Suppan Márton pedig azt is megosztja a hallgatósággal, hogy mi az a három tokenizációs alterület, ahol saját vállalata számára is releváns lehetőségeket lát. A Fintech Sparks harmadik kiadása ezen a linken érhető el ingyenesen, a mai adás pedig a lenti linken Spotify-on visszahallgatható.