A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András visszatekintenek az elmúlt 300 adásra és az indulás óta megtett útra. A Fintech Világa annak idején 2016 tavaszán debütált a Trend FM-en, azóta pedig töretlenül jelentkezik heti szinten. A fintech szektor szereplőinek száma mellett az érdeklődők száma is jelentősen nőtt, így a műsor egyre szélesebb körben taglalja az ökoszisztémát érintő izgalmas híreket, újdonságokat és trendeket.

Az indulás óta maga a Peak története is változatosan alakult. Mostanra a saját termékek mellett média portfóliónkon (Peak News) és tanácsadó tevékenységünkön (Peak Science) keresztül is igyekszünk értéket teremteni a magyar piacon, az utóbbi két üzletág jelentősége pedig várhatóan tovább növekszik majd. Az ambiciózus tervekre jó példa a Fintech Sparks első kiadása. A Peak News által készített kiadványban a fintech szektor legnagyobb híreit, újdonságait, botrányait és legizgalmasabb szereplőit vettük számba, mindezt szakmai, mégis könnyen fogyasztható módon. A kiadvány ezen a linken ingyenesen letölthető.

Az adásban szóba kerül a Peak néhány jövőre vonatkozó terve, de azért egy kis nosztalgiázásra is jutott idő. 

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az insurtech szektor helyzetéről beszélgetnek. A legfrissebb adatok szerint globálisan 1638 insurtech cég üzemel, ami jól mutatja, hogy egy robosztus szektorról van szó, amely ezzel együtt nem nevezhető teljesen érettnek. Az eddig elért eredmények mértéke sem közelíti meg az insurtechekben rejlő potenciált, 2022 pedig ebből a szempontból fordulópont lehet.

A növekedési potenciál egyik legfontosabb forrását a fejlődő országok jelenthetik, láthatóan egyre több nagy insurtech sikersztori érkezik ugyanis ezekből a régiókból, ahol még a biztosítók penetrációja is meglehetősen kicsi, nem hogy az insurtecheké. Indiában például a mikro biztosítások révén kezdték el lakosok milliói a biztosítási termékek igénybevételét. De emellett fontos trendek még ezekben az országokban az AI alapú díjszabás, gyors kárrendezés és az edukációra, valamint közérthető nyelvezetre fektetett nagy hangsúly.

A magunk mögött hagyott év legnagyobb insurtech tőkeemelései szintén markáns növekedést mutatnak. A listát a német wefox zárta az élen a maga 650 millió dolláros tőkebevonásával. A vállalat átfogó biztosítási megoldásokat kínál ügyfeleinek, szolgáltatásuk a digitális innovációra építve igyekszik kivívni az inkumbensekhez szokott kliensek bizalmát. 550 millió dollárhoz jutott továbbá a Hippo, egy amerikai online lakásbiztosító, de számos egyéb vállalat jutott 100 millió dollár feletti tőkéhez az évben. Akit érdekelnek a 2022-re várható további insurtech trendek, valamint szívesen hallana néhány szokatlan insurtech sztoriról, az a lenti linken böngészőből Soundcloudon is meghallgathatja az adást.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András olyan fintech vállalkozásokról beszélgetnek, amelyek nagy sikereket érhetnek el az idei évben. Az öt piaci szereplő, akikről szó esik a MoneyLion, a Sugi, a Majority, a Rapyd, valamint a C6 Bank. Mint a nevekből látszik, egy-egy fenntarthatósági startup és infrastruktúra szolgáltató mellett a neobankok még mindig vezető szerepet töltenek be a szektorban.

A MoneyLion egyik akvizíciója kapcsán került be a felsorolásba, ugyanis az Even Financial 440 millió dolláros felvásárlásával egy fejlett beágyazott pénzügyi piacteret képes beépíteni termékpalettájába. Ezáltal a vállalatnak lehetősége nyílhat arra, hogy visszatornássza részvényeinek árfolyamát a kibocsátási ár közelébe. A Sugi, egy fenntarthatósági startup, amelyről már többször is írtunk, azért került szóba, mert az idei évben jelentősen megnőhet a kereslet szolgáltatásai iránt. Az átfogó környezetvédelmi adatbázissal rendelkező fintech portfólió hőmérsékletet mérő és karbonsemlegesítő szolgáltatásai a lakossági és vállalati szektor számára egyaránt elérhetőek és idén egyre többen választhatják őket.

A Majority kapcsán egy niche neobankkal ismerkedhetnek meg a hallgatók. A fintech számos közép- és dél-amerikai, valamint afrikai ország bevándorlóinak biztosít pénzügyi szolgáltatásokat, gazdasági és társadalmi értéket teremtve. A Rapyd inkább a vállalati szektorban ismert név, a nemrég 300 millió dollárt bevonó fintech az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is biztosít fizetési infrastruktúrát, de idén kiterjesztheti szolgáltatásait szinte minden kontinensre. Végül a C6 Bank, egy brazil neobank zárta a sort. Dél-Amerikában továbbra is nagy problémát jelent az alulbankoltság, a fintech szektor pedig egyre nagyobb mértékben segíti ennek enyhítését. Nem véletlenül szerzett 40%-os részesedést a 7 millió ügyfelet összeszedő C6 Bankban a JPMorgan, ugyanis a Nubank után újabb brazil neobankban látszik meg a potenciál.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bodnár Viktorral, a BENKER CEO-jával és társalapítójával beszélgetnek. Ahogyan azt mi is megírtuk, a BENKER nemrégiben megkapta elektronikus pénzkibocsátói engedélyét a Litván Nemzeti Banktól, így magyar fejlesztés mellett debütálhat hamarosan Európa első, teljességgel blokkláncon futó neobankja.

Bodnár Viktor szerint a BENKER legnagyobb újdonsága, hogy technológiai alapon kínál biztonságot az ügyfeleknek, hiszen a blockchain technológia nem teszi majd lehetővé a neobanknak, hogy az ügyfelek hozzájárulása és tudomása nélkül bármit megváltoztassanak a működési szabályok közül. Vagyis a BENKER ügyfeleinek (ellentétben minden más bank és neobank klienseivel) nem közvetlenül a vállalatban kell megbízniuk, hanem elég ha hisznek magában a blokklánc technológiában és a mögötte meghúzódó matematikában.

A neobank alapítója szerint az ügyfelek többsége transzparenciára, bizalomra és pénzügyi önrendelkezésre vágyik, ezt pedig a hagyományos pénzügyi szereplők nem tudják megadni. A fiatalabb generációk különösen figyelik ezeket a szempontokat, ők ráadásul a blockchain technológia iránt is erősebben érdeklődnek, ami tovább növeli nyitottságukat egy olyan blockchain alapú neobank iránt, mint a BENKER.

A vállalat célcsoportját egyébként a blokklánc technológia korai adopterei, a technológia világa iránt erőteljesen érdeklődők és a fiatalabb városi lakosok alkotják, de természetesen minden lakossági és KKV-s ügyfelet szívesen fogadnak. A BENKER szolgáltatása (amelyre már elő lehet regisztrálni itt) 2022-ben indul el, hamarosan pedig izgalmas kampányokkal igyekszik felhívni a célcsoport figyelmét a páratlan lehetőségre. 

A Fintech Világa legutóbbi adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Fintech Sparks 2021-es kiadásáról beszélgetnek. A Fintech Sparks a Peak éves összefoglaló online kiadványa, amelyben az év legfontosabb és legizgalmasabb fintech fókuszú eseményeit veszik számra az informálás és a közérthető tudásmegosztás céljával. Az anyag első kiadása a mostani, ami 2021 fintech hírei és cégei közül vonultatja fel a legnagyobbakat.

Az anyagban megtalálhatók az év legfontosabb számszerű mutatói, melyek kiválóan érzékeltetik, hogy milyen eredményes év is volt 2021 a fintechek számára. Az olvasók emellett megismerhetik a legfontosabb, eddig rejtve maradó arcokat a szektorból és a mögöttünk hagyott tizenkét hónap legnagyobb botrányairól is lerántjuk a leplet. Az is látványos, hogy a fintechek továbbra is kiemelkednek a felhasználói felületek és élmény (UI, UX) tekintetében, így az anyag a leginkább esztétikus és ügyfélbarát megoldásokat is bemutatja ezen a fronton. Szintén izgalmas húzásokat láttunk a fintechektől marketing szempontból, így a legszokatlanabb és formabontóbb megoldások sem maradhattak ki az első Fintech Sparks kiadványból.

A Fintech Világa legutóbbi adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a fintech szektorra vonatkozó 2022-es várakozásokról beszélgetnek. A legutóbbi két adásban a beszélgetőtársak áttekintették a 2021-es év legerősebb trendjeit és legizgalmasabb eseményeit, így itt volt az ideje a jövőre vonatkozó várakozások megtárgyalásának.

Suppan Márton szerint 2021 a fintechek számára az ügyfélakvizíció drámai felgyorsulásáról szólt, ez pedig a számos előny mellett veszélyeket is tartogat, hiszen a szolgáltatók egyre vonzóbb célpontot jelentenek a különböző internetes csalók és pénzmosók számára. 2022-ben a kiberbiztonság és a pénzmosás elleni védekezés vélhetően kulcstémák lesznek a fintechek számára, hiszen ezen a területen is bizonyítaniuk kell alkalmasságukat az ügyfelek hatékony kiszolgálására és megvédésére.

A kriptovaluták kiváló évet zártak 2021-ben, hiszen a lakossági és befektetői oldal is egyre jobban elkezdett érdeklődni irántuk. Ennek a trednek az egyik komponensét képezte az NFT mánia, majd a részben ehhez kapcsolódó metaverzum, melyek várakozásaink szerint 2022-ben is erőteljes hatással lesznek majd a szektoron belüli diskurzusra és a fogyasztók igényeire.

Az adás második felében egyebek mellett olyan 2022-re várható trendekről esik még szó, mint a közösségi finanszírozási kampányok népszerűsödése, a nyílt bankolás terjedése és az újabb zöld pénzügy megoldások feltűnése.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András folytatják a 2021-es legfontosabb fintech fókuszú eseményeinek taglalását. A legutóbbi adásban a magunk mögött hagyott év legnagyobb tőkebevonásai és tőzsdei bevezetései szolgáltatták a témát, ezúttal pedig a fintech felvásárlások kerültek górcső alá a műsorban.

Az év legnagyobb ügylete kétségtelenül az Afterpay BNPL szolgáltató Square általi felvásárlása volt. A Jack Dorsey nevével fémjelzett fizetési ökoszisztéma szolgáltató 29 milliárd dollárnyi részvényt ad át az ausztrál fintechnek, melynek termékeit saját palettájukba integrálják majd, további fizetési mód kínálatát téve lehetővé klienseiknek. Szintén nagy horderejű hír volt, hogy a Nubank felvásárolta az Oliviát, egy mesterséges intelligencia (AI) alapú pénzügyi asszisztens szolgáltatást. A brazil digitális bank maga is egész évben agresszív termékfejlesztést végzett, az Olivia akvirálásával pedig új kompetenciákkal tudták bővíteni szolgáltatásukat.

Ausztráliába visszakanyarodva ismét egy BNPL szolgáltatóról tesznek említést az adás résztvevői, hiszen az ausztrál Zip az európai terjeszkedés jegyében felvásárolta a szintén BNPL szolgáltatóként tevékenykedő cseh Twistót. A Zip egyébként több akvizíciót is kivitelezett 2021-ben, így mostanra saját piacuk mellett Európában, a Közel-Keleten és Afrikában is jelen vannak. Szintén BNPL irányú felvásárlást hajtott végre a PayPal, ők a japán Paidy-t emelték be portfóliójukba nagyjából 2,7 milliárd dollárért. Nagyon aktív volt tavaly a Klarna is ebben a szektorban, amely 1 milliárd dolláros tőkebevonását követően kezdett felvásárlási hullámba, a Stocard kedvezményes vásárlási appot például 110 millió euróért olvasztották be a vállalatba.

Az adás második felében olyan további fintech alszektorokra térnek ki a beszélgetőtársak, mint a KKV-kat kiszolgáló fintechek, a kriptovaluta szolgáltatók és a hitelezéssel foglalkozó fintechek. Végezetül a fintech szektoron kívülre kacsintó vállalatok is terítékre kerülnek, hiszen számos izgalmas ügylet ment végbe ezen a fronton is. 

A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a 2021-es év legnagyobb fintech sztorijairól és eseményeiről beszélgetnek. A két adásból álló év végi blokk első felében ezúttal az év legnagyobb tőkebevonásairól és tőzsdei bevezetéseiről volt szó. Az adás elején bemutatása kerültek továbbá a Peak Science csapatának indexei, melyek a fintech szektor konszolidáltságát igyekszik kifejezni. Az indexek 2021-es mozgása némiképp vegyes képet mutat, de ezzel együtt is érzékelhető, hogy az év második felében valamivel konszolidáltabbá vált a piac.

Az év legnagyobb tőkebevonásai között az amerikai neobank, a Chime zárt az élen a maga 1,105 milliárd dolláros bevont összegével. A mindössze öt éves múltra visszatekintő vállalat stabil piacvezető pozícióban van az USA-ban és a jelek szerint ez jó ideig így is marad. Két vállalat is pontosan 1 milliárd dollárt vont be, így tett a Klarna is, amely mostanra 45,6 milliárd dollárt ér, ezzel a svéd BNPL óriás a világ második legértékesebb magánkézben lévő fintech vállalata lett. Ugyanekkora összeggel gazdagodott az amerikai online bróker, a Robinhood, amely az előbbi két cégnél összességében kevésbé zárt erős évet, tőkebevonásuk mindenesetre az élmezőnybe repítette őket ezen a listán.

Az év egyik leglátványosabb trendje a fintechek tőzsdére kerülése volt, hiszen bár a többség továbbra is magánkézben van, 2021-ben a korábbi évekhez képest jóval több fintech hajtott végre tőzsdei bevezetést. A fizetési szolgáltatóból neobankká avanzsáló koreai Kakao Pay nem teljesített rosszul az első hetekben, az IPO keretein belül bevont 1,4 milliárd dollárból pedig termékfejlesztést és földrajzi terjeszkedést egyaránt terveznek. Nem hagyható ki ebből a felsorolásból a Nubank, hiszen a brazil digitális bank rendkívül impozáns számokat jelentett be IPO-ja előtt, a fintech szektor szakértői pedig a jövőben is fényes jövőt jósolnak a vállalatnak.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Molnár Tamással, a PSC CEE vezérigazgatójával beszélgetnek a fizetési piac aktuális trendjeiről és a jövőt illető várakozásokról. A PSC egy a fizetési szolgáltatások területén több, mint 60 éves tapasztalattal rendelkező vállalat, amely a piac legkiválóbb szakértőit tudhatja soraiban. A vállalat kifejezetten a készpénzmentes fizetések terén számít domináns szereplőnek, céljuk, hogy a lakosságot és az ügyfeleket átvezessék a digitalizáció világába és a lehető legkényelmesebb fizetési módok használatára ösztönözzék a publikumot.

Molnár Tamás szerint a koronavírus drasztikus változásokat hozott a fizetési piacon, mindannyian tapasztaljuk például a készpénz visszaszorulását és az érintésmentes, valamint mobilfizetések jelentős térnyerését. A vállalatvezető szerint a fizetési módok versenyében az ügyfélélmény bizonyul majd kulcsfontosságúnak, vagyis hosszú távon azzal az opcióval élnek majd az emberek és vállalatok, amelyek a lehető legegyszerűbb és kényelmesebb folyamattal látnak. Abban a beszélgetés összes résztvevője egyetértett, hogy az azonnali és QR-kód alapú fizetések egyelőre ezen a téren még lemaradásban vannak, a kényelem terén például összehasonlíthatatlanul fáradságosabb folyamattal járnak a népszerű alternatívákkal szemben.

A kártyatársaságok kvázi monopol helyzetét próbálta meg korlátozni az open banking, valamint az azt megfogalmazó PSD2 irányelv. Suppan Márton szerint ugyanakkor a kártyatársaságok elsősorban akvizíciós tevékenységük révén a PSD2-es aggregátorok versenyében is élre törtek, vagyis a piaci pozíciójukat megtartani látszanak jelenleg, gondoljunk csak a Visa-Tink és a Mastercard-Aiia felvásárlásokra. Akit érdekel, hogy hogyan látják a résztvevők a BNPL térnyerését, a KKV szektor szereplőinek legfontosabb elvárásait, valamint a szabályozók által betöltött szerepet az az egész adást meghallgathatja a lenti linken böngészőből vagy a Soundcloudon.