Megjelenésükkor a rosszabb anyagi helyzetű ügyfelek felkarolását, társadalmi problémák kezelését, a bankolás demokratizálását ígérték a neobankok. Most mégis úgy tűnik, hogy a nyereség iránti vágy a legtisztábbnak induló víziót is megrontotta. Néhány amerikai neobank a működésének alapígéreteit sem tartja be. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Bátorfi Botond fintech szakértővel beszélgettek néhány olyan amerikai neobanki fiaskóról, amiből a világ többi részén is tanulhatunk.

A neobankok kontinensenként eltérően pozicionálják magukat. Az USA-ban például jellemzően azt a széles lakossági csoportot veszik célba, amelynek tagjai hónapról hónapra élnek. Ez az alacsony jövedelmű, gazdaságilag háttérbe szorult, alulbankolt társadalmi réteg a klasszikus bankok radara alatt él és nem juthat értékelhető pénzügyi szolgáltatáshoz vagy éppen hitelhez. Nekik szólt az amerikai neobankok ígérete a könnyen hozzáférhető pénzügyi szolgáltatásokról. A kitörés lehetőségét jelentő pénzügyi segítség helyett azonban pontosan az ellenkező szándék látszik néhány pénzintézet tevékenységén. Gyakran a pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező tömegek félrevezetésével és kizsákmányoló hitelekkel találkozni.

A Fintech Világa legújabb adásában szereplő hat neobank több mint 40 millió ügyfelet, a teljes egyesült államokbeli lakosság mintegy 10 százalékát szolgálja ki. Úgy tűnik, nemhogy nem segítenek ügyfeleiknek, de a neobankokra vonatkozó enyhébb szabályokkal is visszaélnek.

A Chime például tavaly több, mint ezer számlát zárt be minden ok vagy érdemi indoklás nélkül. Sokan emiatt tartósan nem tudtak hozzáférni a pénzükhöz. Egy technikai probléma még elnézhető lenne, de a neobank bizonyos lakossági szolgáltatásai sem hordoznak akkora értéket, amit a kapcsolódó kommunikáció ígér. A korai, a fizetésnapot két nappal megelőző fizetésigénylés például egyszeri segítség lehet egy megszorult családnak, de rendszer szinten nem javít a személyes pénzügyeken. A szolgáltatás azon alapul, hogy a bank 13 millió felhasználójának jelentős része ezt nem tudja logikailag végig gondolni.

A Dave neobank szerint a személyi gyorskölcsön vagy mikrohitel felvételéhez meggyőző és jogos érv egy 100 dolláros sorsolás és egy promóciós kampány, ami optikai és pszichés félrevezetéssel hiteti el a gyanútlan ügyfelekkel, hogy 1 az 5-höz esélyük van a nyerésre. Egy ilyen marketing fogás azt is jelzi, hogy egy vállalat mennyire tiszteli a saját ügyfeleit.

 Ahogy korábban is beszámoltunk róla, a különleges fenntarthatósági kommunikációval építkező Aspiration a környezetvédelem mellett azért saját, az ügyfelek költéségén szerzett extraprofitjára is odafigyel faültetés közben. 35 millió, az ügyfelek nevében ültetett fát ígért a cég, a valóságban 12 millió facsemete került darabonként 10 centes költségen földbe. A zöldülés finanszírozására felkerekített tranzakciók és az ültetési díj különbözete pedig az Aspirationhöz került. Ezzel a neobank az alapműködését és brand értékét meghatározó kommunikációs üzenetet teszi semmissé. Közben egyszerre árt a környezetvédelem és a fintech ügyének is.

A Current kripto-megtakarításainak kockázatossága az ügyfeleinek pénzügyi ismeretei és válságos helyzetben csökkenő vagyonuk mellett is kérdéseket vet fel. A MoneyLion működése azonban már nem csak morális kérdés. Az amerikai fogyasztóvédelmi hivatal vizsgálatot indított a bank ellen, mert úgy hiteleztek az ügyfeleknek, hogy szándékosan alábecsülték a kamatokat és egy előfizetési csomag meglétéhez kötötték a hitelhez jutást. Aki később ki akart lépni a csomagból, nem tudta megtenni, amíg teljesen vissza nem fizette a hitelét, ez pedig szembe megy minden vonatkozó szabályozással.