2030-ra 62 milliárd tonnára emelkedik az emberiség által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége. Ennek a mennyiségnek csupán 60%-át tudjuk majd ellensúlyozni a már rendelkezésre álló technológiák segítségével, a maradék 40%-ot új technológiáknak kell majd kompenzálniuk. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgettek, hogy milyen új technológiák segíthetnek a klímaváltozás megfékezésében.

Miközben a pénzügyi szektor szereplői egyelőre inkább kevesebb, mint több sikerrel reagálnak a klímaváltozásra, folyamatosan jelennek meg innovatív technológiák, amelyek a klímaválság elleni harcot hivatottak segíteni. A befektetők az ígéretes startupokban a jövő lehetséges fenntarthatósági bajnokait látják, ezért egyre nagyobb összegekkel támogatják ezeket a cégeket.

A világ leggazdagabb emberei is részt vesznek a folyamatban. Bill Gates és Jeff Bezos is nagy összegeket szántak már fenntarthatóságra, Gates pedig könyvet is írt a kibocsátások csökkentésének lehetőségeiről. Szerinte a klíma technológiai szektorban idővel 8-10 akkora cég jön majd létre, mint az elektromos járműveiről ismert Tesla.

A befektetési trendek is a jövőálló technológiák felé mutatnak

A terület iránti érdeklődést az is mutatja, hogy a klíma technológiai cégek 2022-ben 70 milliárd dollár befektetést kaptak különböző kockázati tőkealapoktól, ami 89%-os emelkedést jelent a 2021-es rekordhoz képest. Mindezt egy olyan évben sikerült elérni, amikor a technológiai szektorok többsége meredek esést könyvelhetett el a 2021-es csúcsok után.  Jelenleg az amerikai vállalatok kapják a legtöbb befektetést, de Kína, Európa, és India is jelentős szeletet mondhat magáénak a befolyt összegekből. Vagyis a világ szuperhatalmai versengenek egymással a klíma technológiai versenyben.

A legtöbb pénzt a szén-dioxid tárolására alkalmas technológiákba fektették, de a megújuló energiák, a fenntartható élelmiszerek és mezőgazdasági újdonságok, valamint a fenntartható közlekedés is közkedvelt témák voltak. Emellett a karbonkreditek piaca és a körkörös gazdasággal foglalkozó klíma technológiai cégek is erős évet zártak.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül, hogy néz ki ma a nemzetközi klíma technológiai szcéna és milyen különleges újítások állnak rendelkezésre a klímaválság megállításához.

Folyamatosan növekszik a környezettudatos befektetők a száma. Sokan közülük úgynevezett tiszta víz alapokba fektetnek.  A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgettek, hogy miért lehet környezetvédelmi szempontból hasznos és gazdaságilag nyereséges a tiszta vízbe való befektetés.

A víz olyan nyersanyag, amelynek szűkössége napjainkban számos fejlődő országban, például Kínában, Indiában, Mexikóban és Pakisztánban is problémát okoz. És pontosan a szűkösség az, ami befektetési lehetőséget kínál. A hiány politikai, gazdasági és társadalmi problémákat okoz, a probléma pedig egyre nagyobb a klímaváltozás, a légszennyezés növekvő mértéke, valamint a növekvő populáció miatt.

A helyzetet jól érzékelteti, hogy bár a Föld felszínének 70%-át víz borítja, ennek 97%-a sós víz, és a maradéknak is csupán a harmada van megfelelő állapotban az emberi fogyasztáshoz. Vagyis a teljes vízkészlet 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra. Napjainkban 2,3 milliárd ember él olyan országban, ahol nehézség a tiszta víz biztosítása. 2030-ra közülük 700 millióan akár lakóhelyük elhagyására is kényszerülhetnek a helyzet miatt.

Részvények és alapok a víz iránt lelkes befektetőknek

Azoknak, akik a víz értékének emelkedésére számítanak, lehetőségük van olyan cégekbe fektetni, akik ebből a folyamatból várhatóan profitálnak majd. Az egyik opció, hogy egyes cégek papírjait vesszük meg. Ezen a téren népszerű opciónak számítanak a közüzemi szolgáltatók, a vízi infrastruktúrát működtető, vagy épp ennek fenntartásához szükséges eszközöket gyártó cégek. Több innovatív cég a szennyezett víz tisztára szűrésén, a vízkészletek hatékonyabb elosztásán, vagy épp a hétköznapi eszközök vízfogyasztásának csökkentésén munkálkodik.

Ha valaki nem rendelkezik kellő szakértelemmel az ígéretes részvények kiválasztásához, vagy a passzívabb befektetéseket kedveli, vizes tematikájú tőzsdén kereskedett alapokat (ETF-eket) is választhat. Néhány példa ezekre:

• The Dow Jones U.S. Water Index: 30 olyan amerikai és egyéb országban található céget tartalmaz, amelyek értéke legalább 150 millió dollár, és amelyek jelentős részt vállalnak a víziparban
• The S&P Global Water Index: 50 olyan céget tartalmaz a világ különböző pontjairól, akik vagy víziközmű szolgáltatók, vagy vízipari infrastruktúrát és/vagy eszközöket gyártanak, tartanak fent
• Fidelity Water Sustainability Fund: Olyan cégeket tartalmaz, amelyek kulcsszerepet játszanak a globális vízügyi válság megoldásában. Tagjai olyan innovatív és diszruptív cégek, akik új vízipari technológiákat fejlesztenek, szoftver megoldásokat alkotnak vagy adatelemzést végeznek, vagy bármilyen egyéb módon biztonságos, megbízható és könnyen elérhető víz megteremtésén dolgoznak.

Segítik a fenntarthatóságot vagy nyerészkednek rajta?

Többen is megfogalmazták már a vízipari részvényalapokkal kapcsolatos aggályaikat. Legutóbb Alice Ross, a Financial Times fenntartható befektetésekkel foglalkozó újságírója tett így. Ross rávilágított, hogy ezek az alapok tele vannak víziközmű szolgáltatókkal, akik nem feltétlenül a bolygó megmentésén munkálkodnak.

A valódi változást az hozná el, ha a befektetők nyomást gyakorolnának a vállalatokra, hogy csökkentsék és tegyék hatékonyabbá a vízfogyasztásukat. Illetve, ha olyan cégekbe fektetünk, amelyek segítenek megoldani a vízhiányt a világ minden országának. Az utóbbiak általában kisebb és kockázatosabb cégek, például startupok, akik emiatt kevésbé népszerűek a befektetők körében, mint a stabil ipari óriások. A nap végén viszont az ő tevékenységük az, ami nagyobb eséllyel hoz előrelépést a kérdéses ügyekben.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb a...

Az emberiség mindennapi pénzügyi folyamatainak karbonlábnyoma mellett ugyan kis tényező a lejárt és bevont műanyag bankkártyák környezetszennyezése, mégis egyre több bankról hallani, amely áttér az újrahasznosított kártyákra. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgettek, hogy mekkora a jelentősége a plasztikkártyák cseréjének a fenntarthatóság szempontjából. A beszélgetőtársak a fenntartható fizetési megoldás jövőjét is megvitatják.

Évek óta egymás után jelennek meg a világ legnagyobb bankjainak újrahasznosított PVC-ből készült bankkártyái. Ezek a kártyák képesek alternatívát kínálni az ügyfeleknek a környezetkárosító plasztik darabokkal szemben. Ugyan egy bankkártya az alacsony súlya miatt minimális műanyag hulladék keletkezésével jár, ha hozzátesszük, hogy a világon évente összesen nagyjából 6 milliárd műanyag bankkártyát bocsátanak ki a pénzintézetek, máris értelmet nyer a fenntartható megoldások terjedése.

Decemberben a Santander, januárban pedig a NatWest jelentette be, hogy bankkártya újrahasznosító automatákat vezet be a brit piacon. Az ügyfelek bedobhatják az automatákba a lejárt kártyákat, így azok nem fognak évtizedekig környezeti károkat okozni műanyag hulladék formájában.  

A NatWest becslései szerint a szigetországban 2017 óta 380 tonna hulladék termelését idézték elő a műanyag bankkártyák. Ez a mennyiség nagyjából 21 elefánt súlyával egyezik meg. A cél, hogy az automaták segítségével csökkentsék ezt a mennyiséget. Hasonló, újrahasznosítással készült kártyamegoldása van már a Mastercardnak, a Danske Banknak és a Bank of Americának is. Magyarországon az OTP és a Gránit Bank is kínál fenntartható bankkártyákat.

A környezetbarát kártyák tehát látszólag jelentős környezeti terhelést oldhatnak meg. Kivéve persze, ha a mobilfizetés lehetőségeire is gondolunk, ugyanis ekkor az ügyfelek fizikai kártya helyett virtuális kártyát igényelhetnének. Ezért sokan hibás lépésnek ítélik meg az újrahasznosított kártyák bevezetését és lelkes promócióját. Elvégre azokat ugyanúgy le kell gyártani, tárolni, illetve szállítani. Így fordulhat elő, hogy egy 100%-ban újrahasznosított kártya is csak 40%-kal kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményez a teljes folyamat során.

Ezért a szakértők szerint hatékonyabb lenne, ha átugranánk egy felhasználói fejlődési lépcsőfokot és fenntartható plasztik helyett egyből a virtuális kártyákra és digitális pénztárcákra váltanánk. Az újrahasznosított műanyaggyártás és a ráépülő fenntarthatósági marketing helyett, szerintük inkább a mobilfizetés terjesztésért lenne érdemes kampányolni.

Miközben a világ nagy része gazdasági nehézségekkel küzd, a legnagyobb olajvállalatok némelyike fennállásának rekord nyereségét könyvelhette el az elmúlt évben. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgettek, hogy minek köszönhető az olaj és gázpiac nyugati szereplőinek sikere. Jól látszik, a válság nem mindenkinek jött rosszul.

Rekord inflációval, kiugró kamatokkal, drágulással küzd a világ legtöbb nemzete. Rövid távon gazdasági válság, hosszú távon pedig klímaváltozás fenyegeti a világot. Eközben az olajtársaságok, ezek a működésükből adódóan, eredendően környezetkárosító vállalatok fennállásuk egyik legjobb évét tudhatják maguk mögött. Az angol-holland Shell például 39,3 milliárd dolláros nyereséget könyvelt el tavaly. Ez nagyjából duplája a 2021-es profitnak és messze több, mint az eddigi rekordnak számító 31 milliárd dollár 2008-ból. Az amerikai Exxon közel 56 milliárd dolláros profitjával nem csak saját korábbi rekordját döntötte meg, de az európai és amerikai olajipar történetében is a legnagyobb profitot érte el 2022-ben.

A szakértők egyértelműen rámutatnak, hogy a minden várakozást felülmúló profit oka az emelkedő olaj- és gázárakban keresendő. A nyugati országok közül sokan hátat fordítottak az orosz olajnak és gáznak. Ez értelemszerűen kedvező helyzetet teremtett a többi jelentős olajipari cég számára. 

A kedvező körülményekből adódó nyereséget ugyan senki sem vitatja el a piaci alapon működő olajtásaságoktól, a sikerhez társuló kommunikációt azonban már a szakember is problematikusnak találja. A vállalatok többsége ugyanis a rekord nyereség mellett büszkén kampányol társadalmi szerepével az olaj és gáz ellátásbiztonságának megteremtésében.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb műsorából kiderül milyen folyamatok tették lehetővé az olajprofit rekordokat és mi lehet a megoldás az eltolódott gazdasági helyzetre. Kiderül az is, hogy áll a világpiac a klímavédelemmel. A szereplők többsége az elmúlt években sajnos nem a zöld gazdasági fordulatért, hanem az életben maradásért küzdött.  

A nagyvállalatok úgynevezett karbonkreditek vásárlásával is kompenzálhatják károsanyagkibocsátásukat. Ezek kissé olyanok, mint annak idején a katolikus egyház által árusított búcsúcédulák. A karbonkreditek ugyanis egy másik szervezet természetvédelmi munkáját, 1 tonnányi szén-dioxid semlegesítését reprezentálják. A kreditek hitelességét harmadik feles szervezetek tanúsítják. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgettek, hogy mi történik, ha megkérdőjeleződik többtízezer karbonkredit hitelessége.

A Verra egy tudósokat és szakértőket foglalkoztató nonprofit szervezet, amely a világ egyik legnagyobb karbon sztenderdjével rendelkezik. A vállalat erdővédelmi és fakivágás ellen létrejött projekteket ellenőriz és hitelesít. Tanúsítja, hogy azok mennyi szén-dioxid kibocsátást előztek meg.

A projektgazda szervezetek először megbecsülik, hogy erdővédelmi tevékenységük mennyi kibocsátást előz meg. A Verra és partnerei pedig megítélik, hogy a becslés megfelel-e a valóságnak. Ha igen, akkor a megakadályozott kibocsátásnak megfelelő mennyiségű karbonkrediteket írnak jóvá a szervezetnek.

A karbonkrediteket jellemzően 1 tonna szén-dioxidonként osztják, vagyis, ha a szervezet 10 ezer tonna kibocsátást előz meg, akkor 10 ezer kreditet kap a Verrától. Ezeket a krediteket pedig a szervezet eladhatja olyan nagyvállalatoknak, akik önként igyekeznek csökkenteni a kibocsátásukat. De akár olyan cégeknek is eladhatják őket, akik alaptevékenységük során nem tudnának, vagy nem akarnak jelentős karbonkibocsátás-csökkentést elérni.

A Verra által hitelesített karbonkreditek vásárlói között olyan vállalatok szerepelnek, mint a Disney, a Shell, a Salesforce, vagy épp a Gucci. A megvásárolt karbonkreditekkel ezek a vállalatok mindeddig hitelesen állíthatták fenntarthatósági jelentéseikben és marketingkampányaikban azt, hogy többezer tonna szén-dioxid kibocsátást akadályoztak meg.

Egészen addig, ameddig először a Cambridge-i egyetem, majd a Guardian, a Die Zeit és a Source Material kutatása kimutatta, hogy a Verra által jóváhagyott kreditek 94%-a fantom kredit, vagyis nem kötődik hozzá valódi kibocsátás-csökkentés.

A Verra-botrány rávilágít az intézményesült greenwashing és az ESG hitelesség problémáira. A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül, hogyan tévesztik meg a karbonkreditet értékesítő szervezetek az ügyfeleiket. Arra is fény derül, hogy miként kompromittálódott eközben a Verra hitelessége.

A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek korábbi adásaiban szó volt a környezettudatos befektetésekről és arról is, hogy egyes befektetők hogyan pártolnak el a nem fenntartható vállalatoktól. A műsor legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak szakértője és Nyul Zsuzsa műsorvezető egy harmadik zöld befektetési stratégiáról beszélgettek. Ennek lényege, hogy az aktivista befektetők kifejezetten nem fenntartható vállalatokban szereznek részvényt és befolyást.

A legizgalmasabb, egyben legmegosztóbb környezettudatos befektetői stratégia a nem zöld cégek részvényeinek felvásárlása aktivista befektetőként. Ilyenkor a befektetők direkt olyan cégek részvényeit veszik meg, akik a környezetre nézve káros tevékenységet végeznek. Így tulajdonosként új eszközöket szereznek a tiltakozásra, például nyomást gyakorolhatnak a vezetőségre, vagy felszólalhatnak a vállalat gyűlésein is.

Ennek előnye lehet, hogy olyan befektetője lesz ezeknek a cégeknek, aki nem hagyja jóvá a káros döntéseket. Vagy legalábbis hevesen tiltakozik ellene és a sajtóban is visszahangot szerez az ügynek. Így meglepően nagy eredményeket lehet elérni.

Azonban egy ilyen célú befektetés mindenképp ellentmondásos helyzetet teremt. Ha az aktivista sikeresen kényszeríti változtatásra a vállalatot, az rövid távon biztosan a részvényárak csökkenésével jár, vagyis a befektető pénzt veszít. Ha viszont nem éri el a célját és a vállalat továbbra is folytatja a káros tevékenységét, akkor egyrészt kudarcot vall, mint aktivista, másrészt nagy nyereséget is elkönyvelhet befektetőként a környezetszennyező cég sikeréből. Sokan emiatt kivitelezhetetlennek tartják az aktivista befektetéseket, míg mások a módszer hatékonyságára esküsznek.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásában szó esett a norvég nemzeti vagyonalapról is. Ez az alap több mint 1000 milliárd dollár értékű befektetéssel rendelkezik különböző olajcégekben. Egyik alapkezelője most a Financial Times hasábjain írt arról, miként fogják felelősségre vonni azokat a portfóliójukban szereplő vállalatokat, akik nem tesznek eleget a környezetért.

Azzal is tehetünk a fenntarthatóságért, hogy befektetéseinkkel zöld vállalatokat támogatunk. Ráadásul a zöld befektetés nem csak társadalmi szinten térül meg, akár nagyobb hozamra is számíthatunk a fenntartható cégek papírjaitól. Más kérdés, hogy ezt sokan garantálják az ügyfeleknek, pedig egyáltalán nem biztos, hogy valóban jól teljesítenek majd a befektetéseink. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek új adásában Bátorfi Botond, a Peak szakértője és Nyul Zsuzsa műsorvezető a tudatos, zöld befektetések előnyeiről és hátrányairól beszélgettek.

A Fintech Világa Zöld Pénzügyi Percek előző adásában arról beszélt a szakértő, hogy egyes alapkezelők és vállalatok eladják részvényeiket a nem fenntarthatóan működő cégekben. A környezettudatos befektetés másik stratégiája, amikor kifejezetten zöld cégek részvényeit vásároljuk meg a pozitív hatás és nem utolsó sorban a nagyobb hozam reményében.

Akár magánszemélyként, egyéni befektetőként is vásárolhatunk részvényt kifejezetten fenntarthatósággal foglalkozó vállalatokban. Ilyenek például a megújuló energiaszolgáltatók, az elektromos autógyártók, a klímatechnológiai cégek. A Clim8, egy brit fintech befektetési platformja például gondosan összeválogatott, tematikus portfolióikat kínál a környezettudatos befektetőknek, amelyekben olyan vállalatok találhatók, melyek első számú tevékenysége a zöld energia, a tiszta közlekedés, a klímatechnológia, a tiszta ivóvíz, a fenntartható élelmiszerek vagy például a körforgásos gazdaság területére korlátozódik.Ugyanakkor bármilyen szektorból választhatunk olyan cégeket, amelyek bizonyítottan figyelnek a környezet...

Az egyik legnagyobb nyugat-európai nyugdíjalap szelektálja a portfóliójából azokat a vállalatokat, amelyek elmaradnak a fenntarthatóság terén. Nem egyedi jelenség a befektetői nyomás a vállalatok fenntarthatóságáért – úgy tűnik fogy a türelem a nagy befektetési alapok és az egyéni befektetők oldalán is. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek új adásában Bátorfi Botond, a Peak szakértője és Nyul Zsuzsa műsorvezető a fenntartható befektetésekről és azok buktatóiról beszélgettek.

Az ABP mintegy 500 milliárd eurós (200 ezer milliárd forint) vagyonnal rendelkezik. A legnagyobb holland nyugdíjalap várhatóan számos vállalatot kivesz portfóliójából, hogy befektetései körét azokra korlátozza, amelyek valóban erőfeszítéseket tesznek az éghajlatvédelem érdekében.

A nyugdíjalap a túlzott kockázatokra hivatkozik, arra számítanak, hogy a fenntarthatóságra nem figyelő cégek veszítenek versenyképességükből és előbb-utóbb üzleti visszaesést szenvednek el. Ezt a szakemberek azonban nem erősítik meg egyöntetűen: sokak szerint a legtöbb szektorban még évtizedeket kell várni, amíg érdemi hátrányt tapasztalnak azok a vállalatok, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet a zöld működésre. Ráadásul az eladott részvények és cégek nem maradnak gazdátlanul, az új tulajdonost pedig valószínűleg kevésbé érdekli a fenntarthatóság, így nem is ösztönzi a vállalatot a változásra.

Ha bebizonyosodik, hogy az ABP elsiette a döntést, az negatív hatással lesz a nyugdíjalap teljesítményére is, amellett, hogy középtávon sem éri el a kívánt fenntarthatósági hatást.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek adásából kiderül hogyan tehetünk befektetésekkel a fenntarthatóságért és, hogy mik a potenciális buktatói a zöld befektetéseknek.

A fenntarthatóság fontos társadalmi-gazdasági kérdés, ökológiai szükséglet és legalább ugyanennyire napjaink egyik legfelkapottabb trendje is. Nehéz megítélni a zöld marketing zajban, hogy mi számít reális vállalásnak és mit tekinthetünk greenwashingnak egy vállalat részéről. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek új adásában Bátorfi Botond, a Peak szakértője és Nyul Zsuzsa műsorvezető segítenek a tájékozódásban.

A gazdasági híreket olvasva nap mint nap szembejön velünk egy-egy vállalati jelentés, beszámoló arról, hogy egy cég vagy brand hogyan igyekszik fenntarthatóvá tenni működését. Természetesen ilyenkor mindenki a pozitívumokat listázza, arról azonban keveset hallunk, hogy mi az, amiben nem sikerült fejlődni. Ameddig nem létezik széles körben elfogadott, egy-egy iparág minden vállalatára érvényes sztenderd, addig különösen fontos, hogy ügyfélként, vásárlóként vagy befektetőként legalább alapvető eszközeink legyenek a céges fenntarthatósági állítások megítéléséhez.

Ilyen, a vállalati fenntarthatóság felmérésére alkalmas szempont lehet a transzparencia, ha egy vállalat nem csak a PR-értékű pozitívumokat, hanem a fejlesztendő területek is felvállalja. Sokat jelent, ha hangzatos ígéretek helyett számszerűsített és számonkérhető adatok és konkrét célok állnak rendelkezésre. És persze hiába tudatos egy vállalat vagy fordít nagy összegeket társadalmi felelősségvállalásra és fenntarthatóságra, ha maga az alaptevékenysége vagy terméke nem fenntartható, ha ez a szemlélet nem jelenik meg konzisztensen a folyamataiban.

Objektív visszajelzést a hiteles fenntarthatósági tanúsítványok is nyújthatnak. Ismert minősítési rendszer a B Corp, amit csak a pozitív társadalmi és környezeti teljesítménnyel rendelkező, profitorientált vállalatok kaphatnak meg. Hasonló a Fair Trade is, amelyhez olyan vállalatok tartoznak, akik biztosítják, hogy a nekik beszállító harmadik világbeli termelők megkapják az őket megillető összeget a terményükért.

A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásának témája, hogy hogyan ismerhetjük fel a valóban zöld, etikus és a csupán greenwashingot végző vállalatokat.

A pénzügyi szektor és a bankok szerepe óriási és szerteágazó, ami a gazdaság fenntartható fordulatát illeti. Sok ügyfél nem is tudja, hogy a pénzügyi szolgáltatók nem csak saját működésük zöldítésével járulhatnának hozzá a körforgásos gazdasághoz.

Ezért is fontos a tájékoztatás, hogy bemutassuk, hogyan hat a pénzügyi szektor a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre. Továbbra is ez a célja a megújult és új helre költözött Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek rádióműsornak is. Bátorfi Botond, a Peak szakértője ezentúl Nyul Zsuzsa műsorvezetővel, a radiocafén várja a hallgatókat.

Az újévtől kezdődően a radiocafé „A holnap tegnapja” című műsorában, péntekenként lesz hallható a Fintech Világa – Zöld Pénzügyi percek. A műsor 67 adás után költözik el a Trend FM frekvenciájáról, de a korábbi adások továbbra is elérhetőek a Fintech.hu rádióműsorok oldalán.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek továbbra is a fenntarthatóság és a pénzügyek témáit karolja fel, bemutatja a legizgalmasabb újdonságokat és segít eligazodni a valóban fenntartható megoldások és a félrevezető kampányok között.

A radiocafé első műsorából kiderül, hogy milyen szerepe lehetne a bankoknak a fenntartható gazdaság megteremtésében, hogy mi az az ESG, mik a zöld pénzügyi termékek és zöld vállalások.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek ezentúl is hírt ad az új zöld megoldásokról, pozitív vagy épp negatív példát szolgáltató bankokról, fintechekről és nagyvállalatokról. Ugyanakkor a fókusz a jövőben még szélesebb lesz: fenntarthatósági politikáról, környezetvédelemről, társadalmi fenntarthatóságról és fenntartható vállalatirányításról is szó lesz a műsorban. A folytatásban a nők pénzügyi helyzete és az etikus vállalatok is terítékre kerülnek. Tartsatok velünk idén is!