Az emberiség mindennapi pénzügyi folyamatainak karbonlábnyoma mellett ugyan kis tényező a lejárt és bevont műanyag bankkártyák környezetszennyezése, mégis egyre több bankról hallani, amely áttér az újrahasznosított kártyákra. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgettek, hogy mekkora a jelentősége a plasztikkártyák cseréjének a fenntarthatóság szempontjából. A beszélgetőtársak a fenntartható fizetési megoldás jövőjét is megvitatják.

Évek óta egymás után jelennek meg a világ legnagyobb bankjainak újrahasznosított PVC-ből készült bankkártyái. Ezek a kártyák képesek alternatívát kínálni az ügyfeleknek a környezetkárosító plasztik darabokkal szemben. Ugyan egy bankkártya az alacsony súlya miatt minimális műanyag hulladék keletkezésével jár, ha hozzátesszük, hogy a világon évente összesen nagyjából 6 milliárd műanyag bankkártyát bocsátanak ki a pénzintézetek, máris értelmet nyer a fenntartható megoldások terjedése.

Decemberben a Santander, januárban pedig a NatWest jelentette be, hogy bankkártya újrahasznosító automatákat vezet be a brit piacon. Az ügyfelek bedobhatják az automatákba a lejárt kártyákat, így azok nem fognak évtizedekig környezeti károkat okozni műanyag hulladék formájában.  

A NatWest becslései szerint a szigetországban 2017 óta 380 tonna hulladék termelését idézték elő a műanyag bankkártyák. Ez a mennyiség nagyjából 21 elefánt súlyával egyezik meg. A cél, hogy az automaták segítségével csökkentsék ezt a mennyiséget. Hasonló, újrahasznosítással készült kártyamegoldása van már a Mastercardnak, a Danske Banknak és a Bank of Americának is. Magyarországon az OTP és a Gránit Bank is kínál fenntartható bankkártyákat.

A környezetbarát kártyák tehát látszólag jelentős környezeti terhelést oldhatnak meg. Kivéve persze, ha a mobilfizetés lehetőségeire is gondolunk, ugyanis ekkor az ügyfelek fizikai kártya helyett virtuális kártyát igényelhetnének. Ezért sokan hibás lépésnek ítélik meg az újrahasznosított kártyák bevezetését és lelkes promócióját. Elvégre azokat ugyanúgy le kell gyártani, tárolni, illetve szállítani. Így fordulhat elő, hogy egy 100%-ban újrahasznosított kártya is csak 40%-kal kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményez a teljes folyamat során.

Ezért a szakértők szerint hatékonyabb lenne, ha átugranánk egy felhasználói fejlődési lépcsőfokot és fenntartható plasztik helyett egyből a virtuális kártyákra és digitális pénztárcákra váltanánk. Az újrahasznosított műanyaggyártás és a ráépülő fenntarthatósági marketing helyett, szerintük inkább a mobilfizetés terjesztésért lenne érdemes kampányolni.