Krizsán András DLA, Ybl- és Pro Architectura-díjas építész, a Modum építésziroda vezető tervezője, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Révfülöpön született és nőtt fel, mely máig meghatározza munkásságát. 

A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájába került, ahonnan útja a Balaton-felvidékre vezetett vissza. Számos munkája született ezen a vidéken, melyek közül a révfülöpi evangélikus központ, a zánkai Új Nemzedék Központ, valamint a felsőörsi iskolabővítés a legjelentősebbek. Mindemellett számos kisebb épületével – elsősorban ravatalozóival és temetőkápolnáival – is kivívta a szakma figyelmét. Evangélikusként szoros szálak fűzik az egyházhoz: tervezett nekik kollégiumot, konferenciaközpontot és templombővítést is. Legismertebb szakrális alkotása a kastélydombi Luther-kápolna Budapesten.

Megvalósult tervei mellett kiemelkedően fontos a kutatói és szervező munkássága is. 2013-ban elkészítette a Balaton-felvidéki építészeti útmutatót, mely tulajdonképpen a településképi arculati kézikönyvek prototípusának tekinthető Magyarországon. A Falufejlesztési Társaság egyik alapítója, és olyan kezdeményezések motorja, mint a Csütörtöki Iskola vagy a Nagyapám Háza. 2016 óta a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. 

Rendszeresen publikál, könyvei közül a Somogyi Győző grafikussal készített A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete a legismertebb. Munkásságát többek között Ybl-, Pro Architectura- és Kós Károly-díjjal, valamint a Magyar Ezüst Érdemkereszttel ismerték el.

Olvass még többet az Építészfórumon! http://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--krizsan-andras

Fazekas Katalin építész, a Kettőpera Stúdió társalapítója és vezető tervezője. 

2008-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett építészként, diplomamunkája elnyerte a Magyar Építész Kamara, a Hauszmann Alajos és a Graphisoft Diplomadíjat, majd Junior Príma Díjjal tüntették ki. Szakmai tapasztaltokat az Allied Works Architecturenél, illetve a Zsuffa és Kalmár Építész Műteremben szerzett. 2012 és 2013 között Fulbright kutatói ösztöndíjas volt a Portland State Universityn. 2017-ben doktori címet szerezett a BME Középülettervezési Tanszékén, mestermunkája a monori Biobrikett Szárító volt. 

2015-ben Vilics Árpáddal alapították meg építészirodájukat a Kettőpera Stúdiót. Azóta az építészet legkülönfélébb területein alkottak: terveztek fürdőt, templomot és rendezvénycsarnokot is. Egy 2019-es munkájuk, a svábhegyi A15 villa elnyerte Budapest Építészeti Nívódíját, a BIG SEE Architecture Awardot és 2022-ben az Év háza lett Magyarországon. Idén tavasszal az általuk tervezett balatonszárszói D20 nyaraló kapta az Év Balatoni Háza címet üdülő- és gazdasági épület kategóriában.

Tervezőmunkája mellett tanít is: BME Középülettervezési Tanszékének oktatója, tárgyfelelőse és konzulense.

Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--fazekas-katalin

Hámori Péter építész, a GUBAHÁMORI stúdió társalapítója. Miután 2011-ben építészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, tanulmányait a Tokyo Institute of Technologyn japán állami ösztöndíjjal folytatta, ahol 2014-ben végzett. Tapasztalatokat már korábban is szerzett Tokióban: előbb a Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe vezette SANAA irodában, majd a Unemori Architectsnél volt szakmai gyakorlaton. A Makoto Yamaguchi Design munkájában már mint projektvezető építész vett részt.

Hazatérve Guba Sándorral megalapította az építészettel és urbanisztikával foglalkozó GUBAHÁMORI stúdiót. Saját meghatározásuk szerint munkáik fókuszában a természetes és a nem természetes környezet összefüggései állnak. Az irodát 2015-ben a legjobb U35-ös magyar építészeti praxis közé választották, 2020-ban a FILIP-pel és Demeter Lászlóval közösen készített munkájukat kiállították a 17. Velencei Építészeti Biennále Lengyel Pavilonjában.

Több alkotásuk keltette fel a szakmai sajtó figyelmét, gödöllői Kútházukat Piranesi díjra jelölték. A keszthelyi strand tervpályázatára készített munkájuk országos visszhangot váltott ki.

Hámori Péter tervezői munkája mellett a MOME Építészeti Intézetének külsős oktatója, és alkalmanként a BME Építészmérnöki Karának meghívott előadója. Mindemellett végzett gombaszakellenőr, jelenleg mikológiai mesterképzésen vesz részt.

Olvass még többet az Építészfórumon!

Szemerey Samu építész, urbanista, a Kortárs Építészeti Központ egyik alapítója, szakmai vezetője.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezett építészmérnöki diplomát 2004-ben, majd építészeti tanulmányait New Jerseyben, az Institute of Technologyn folytatta. Viszonylag hamar kiderült, hogy nem csak a tervezés, hanem az építészet életünkre gyakorolt hatása, a városok működése és a szakma határterületei is érdeklik.

Szakterülete elsősorban a technológia, a kreatív iparágak és az épített környezet kölcsönhatásai.

Éveken át volt az Építészfórum egyik szerkesztője, dolgozott a Design Terminál okos város programjain, és volt a Lechner Tudásközpont vezető szakértője is. Független tanácsadóként és stratégiai tervezőként számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás szervezője volt az elmúlt két évtizedben. Jelenleg az új Közlekedési Múzeum fejlesztésén dolgozik.

Nevét legtöbben a Kortárs Építészeti Központ kapcsán ismerik. 2006-ban egyik alapítója volt a szervezetnek, melynek azóta is meghatározó tagja, szakmai vezetője. Az elmúlt évben többek közt a KÉK Tájtéka projektjében vesz részt, melynek célja a Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztárának összeállítása. Ezzel az itt élőket, a helyi vállalkozókat, az újonnan beköltözőket, valamint az üdülni érkezőket szeretnék segíteni és összekötni.

Olvass még többet az Építészfórumon!

Wettstein Domonkos építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének egyetemi adjunktusa, tanszékvezető helyettes. Kutatási területe a Balaton régió tervezéstörténete. 2010-ben diplomadíjjal végzett a BME Építészmérnöki karán, 2019-ben szerzett PhD fokozatot, doktori disszertációját Regionális stratégiák a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979) címmel védte meg. 2008-ban a University Liechtenstein ösztöndíjas hallgatója volt, 2013-ban és 14-ben az ETH Zürich GTA Intézetében volt vendégkutató. Kutatási eredményeit folyamatosan publikálja a hazai és nemzetközi fórumokon, írásai pedig nem csak a szűk szakma, de a laikus nagyközönség figyelmét is felkeltették. Több mint egy évtizede indította el a balatoniepiteszet.hu honlapot, mely a tópart fontos építészeti alkotásait gyűjtötte össze – közöttük számos olyan jelentős házat is, melyek sokak szemében talán nem is jelentenek értéket. 2022 év végén jelent meg a Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyve. Annak ellenére, hogy komoly tudományos publikációról van szó, a kötet nagy visszhangot váltott ki, s máig előkelő helyet foglal el az építészeti könyvek eladási listáján.

Olvass még többet az Építészfórumon! 

A Magyar Építőművészek Szövetségének podcastjában Pozsár Péter volt Zubreczki Dávid vendége.

Pozsár Péter építész, az Újirány Csoport, a Hello Wood és a Reflekt Stúdió társalapítója. A szegedi Tanítóképző Főiskola elvégzése után döntött úgy, hogy építész lesz: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett diplomát, ahol később oktatóként és a Szociális Építészeti Kutató Labor vezetőjeként is dolgozott.

2000-ben fiatal, friss szemléletű alkotótársakkal létrehozták az Újirány Csoportot, eredetileg egyetlen feladatra. Ez volt a Millenáris Park tervezése, mellyel hatalmas sikert arattak. Az elkövetkező években a csapatból kiváltak az építészek, Pozsár Péter pedig Huszár Andrással, Ráday Dáviddal és Bakos Maximmal megalapította a Hello Woodot. 

2010-ben indult kezdeményezésük leginkább nemzetközi és hazai alkotótáboraiknak köszönhetően vált ismertté az országhatáron túl is. Itt az építészhallgatók az elméleti oktatás mellett ismét kapcsolatba kerülhettek a kétkezi munkával, a valódi alkotással és természetesen a fával. A projekt nem csak tanított és közelebb hozta egymáshoz a résztvevőket, de időről időre fontos problémákra hívta fel a figyelmet. Emellett számos egyedülálló kezdeményezésük volt, mint amilyen a közösségi műhely megszervezése, vagy épp a Városi Recycling rendezvénysorozat.

Pozsár Péter tervezett is a Hello Woodban: több köztéri installáció, emlékmű, tájépítészeti alkotás, kilátó és utcabútor fűződik a nevéhez. Ezekben, csakúgy, mint a tábori munkákban, a fa kapta a főszerepet. Szerkesztőként részt vett több Hello Wood-kiadvány megjelenésében, melyek formájukban és tematikájukban is formabontók voltak. Az alkotótábor életét bemutató kötetek mellett egy Szubjektív Makovecz-jegyzetek című könyvet is kiadtak.

Jelenleg doktori disszertációjának védésére készül, melynek címe: A cselekvő építészet mint a megismerés lehetséges módszertana.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--pozsar-peter

Szederkényi Lukács építész, az AU Műhely építésziroda társalapítója és tervezője. 2011-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karán. Itt alapították meg Ghyczy Dénes Emillel, Boronkay Péterrel és Szabados Karolinával az Architecture Uncomfortable Workshopot, vagyis az AU Műhelyt. Saját bevallásuk szerint egyik céljuk „a kortárs népi építészet megértése” volt, a másik „annak a megfigyelése, hogy az ember kényelmi állapota hogyan viszonyul valódi igényeihez és szükségleteihez”.

Eddigi megvalósult munkáik olyan kisléptékű épületek – jellemzően lakóházak, óvodák – amelyeken hangsúlyosan jelenik meg a fa és a fém. Olyan anyagok, amelyek a projektek környezetében amúgy is fellelhetők. 

Emellett számos installációjuk valósult meg idehaza, valamint Németországban és Norvégiában is, melyek házaikhoz hasonló felfogásban és anyaghasználattal készültek az építészet és a képzőművészet határterületén. Munkáikkal rendszeres kiállítói több fontos budapesti, prágai és bécsi galériának, illetve designesemények, de több ízben megjelentek már a Milánói Design Héten is. 2021-ben ők tervezték a Velencei Bienállé magyar pavilonját. Jelenleg a Néprajzi Múzeumban látható Székátiratok című kiállításuk.

Szederkényi Lukács a tervezőmunka mellett rendszeresen tart előadásokat, oktat és publikál. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktori képzésének hallgatója.

Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szederkenyi-lukacs-  

Takács Ákos építész, a MÓKEMBÉ kollektíva egyik alapítója. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett építészdiplomát 2019-ben. Azóta a MOME mesterképzésén tanít építészettörténetet, vagy ahogy ő fogalmaz: „az építészet társadalom- és eszmetörténetét” oktatja.

Itt az egyetemen született meg a MÓKEMBÉ építészkollektíva is. Ennek célja eredetileg egy közös diplomafolyamat megalkotása volt, melyben az egyes munkák önállóan is értelmezhetők, de valódi erejük a közös rendszerben rejlik. A kollektíva az egyetemi évek után sem bomlott fel: a négy alapító ma is közösségben alkot, és a jelenlegi uralkodó városfejlesztési gyakorlatok lehetséges társadalmi és építészeti alternatíváit keresik.

Takács Ákos a Szikra Mozgalom tagja, a Partizán építészeti podcastjának, A város másik oldalának egyik szerkesztő-műsorvezetője, számos építészetkritikája jelent meg a Magyar Narancs hasábjain.

Munkái során mindenekelőtt az építészet társadalmi problémái, a lakhatás kérdései foglalkoztatják.

Olvass még többet az Építészfórumon:  https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--takacs-akos

Szabó Lilla, építész, tájépítész. A zürichi ETH-n kitüntetéssel végzett, ahol később oktatóként és kutatóként is dolgozott. Diplomamunkájáért, melyet Andrea Deplazesnél készített, az ETH Medál mellett az Architecture Masterprize nemzetközi építészeti díjat is megkapta. Emellett az egyetem Excellence Scholar kitüntetését és a Willi-Studer-Preist is elnyerte. Számos neves, svájci építész- és tájépítészirodánál dolgozott, jelenleg az Equinox építész- és tanácsadó irodánál az építészet klímaadaptív megközelítésével foglalkozik.

Idehaza egy Építészfórumon megjelent cikksorozata kapcsán vált ismerté szakmai körökben. Ebben a klímakrízis urbanisztikai hatásait és kilátásait boncolgatta, illetve részletesebb vizsgálatok szükségességét sürgette. Terveinek, kutatásainak és tanácsadói munkájának középpontjában az a meggyőződés áll, hogy az építészetnek reagálnia kell korunk radikális, főként társadalmi és ökológiai kihívásaira, amihez szerinte építészeti kísérletezésre és új távlatokra van szükség.

Mivel a klímaválság mellett a társadalmi felelősségvállalás is a szívügye, Szabó Lilla tagja az Ingog, Mérnökök Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet svájci önkéntes csoportjának, ahol projektvezetőként jelenleg egy Malawiban épülő orvosi rendelőintézet tervezését vezeti.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szabo-lilla

Hartvig Lajos DLA, építész, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda egyik alapító-tulajdonosa. A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott 1985-ben, melynek ma oktatója is. Elvégezte a Magyar Építészkamara Mesteriskoláját, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett DLA fokozatot.

Eredetileg egyetlen megbízás kedvéért alapítottak céget Bánáti Bélával 1996-ban. A közös munka azonban olyan jól sikerült, hogy azóta is működik a Bánáti + Hartvig Építész Iroda, mely ma már több mint ötven főt foglalkoztat és számos, országosan ismert épületet jegyez.

Alkotásaik igen sokszínűek. Vannak köztük oktatási intézmények, mint amilyen a Budapesti Német Iskola hegyoldalba illesztett, félkörívbe rendezett, változatos egységeinek sora. Vagy amilyen a Kecskemét Campus első tömbje, mely izgalmas homlokzatával, forgatható előadójával és levegőbe feszített, tojás alakú tőzsdetermével hívja fel magára a figyelmet. Ugyanakkor Hartvig Lajos nevéhez számos családi ház, villa, irodaház és társasház tervezése is fűződik – utóbbiak közül az angyalföldi Green Court Residences érdemel figyelmet, melynek ritmikusan hullámzó homlokzata üde színfoltot jelent a budapesti lakóházépítészetben. A tervei szerint megújult történelmi épületek közül a Gerbeaud Irodaház a legismertebb. 

Pályája során figyelme egyre inkább a fenntartható, körkörös építészet irányába fordult, saját székházukat már ebben a szellemben tervezték meg, mellyel számos szakmai elismerésben részesültek, többek között elnyerték a Média Építészeti Díját is. 

Hartvig Lajos az alkotás mellett folyamatosan képzi magát, érdeklődése pedig túlmutat az építészet határain. 2016-ban az ELTE Pszichológiai Intézetében, 2019-ben pedig a Kürt Akadémián szerzett képesítést. 

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--hartvig-lajos