Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Auditórium

Madaz Podcast

Vissza

Auditórium

Madaz Podcast

Művészet

Gondoltál már az építészetre úgy, mint környezetszennyezésre? A fenntarthatóság nem csak egy divatos hívószó, hanem egy gondolkodásmód, amelynek mentén változatos formában őrizhetjük meg a minőségi épített örökségünket. A Magyar Építőművészek Szövetségének meggyőződése, hogy az építészetnek fontos szerep jut az ökológiai problémák megoldásában. A házak, terek, települések tervezőinek nem csak alkalmazkodniuk kell a változó környezethez, de aktívan részt is kell vállalniuk annak alakításában. A 21. század építészeinek olyan szempontokat is figyelembe kell vennie tervezés közben, amilyeneket elődjeinek soha nem kellett. Erről pedig nem csak a szakmán belül kell beszélni, hiszen a megváltozott feltételeket a felhasználóknak, a megrendelőknek is ismernie kell. Az Auditorium vendégeivel Zubreczki Dávid építészeti mesemondó beszélget.

Epizódok

1-10 megjelenítése a(z) 21 elemből.

Takács Ákos építész, a MÓKEMBÉ kollektíva egyik alapítója. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett építészdiplomát 2019-ben. Azóta a MOME mesterképzésén tanít építészettörténetet, vagy ahogy ő fogalmaz: „az építészet társadalom- és eszmetörténetét” oktatja.

Itt az egyetemen született meg a MÓKEMBÉ építészkollektíva is. Ennek célja eredetileg egy közös diplomafolyamat megalkotása volt, melyben az egyes munkák önállóan is értelmezhetők, de valódi erejük a közös rendszerben rejlik. A kollektíva az egyetemi évek után sem bomlott fel: a négy alapító ma is közösségben alkot, és a jelenlegi uralkodó városfejlesztési gyakorlatok lehetséges társadalmi és építészeti alternatíváit keresik.

Takács Ákos a Szikra Mozgalom tagja, a Partizán építészeti podcastjának, A város másik oldalának egyik szerkesztő-műsorvezetője, számos építészetkritikája jelent meg a Magyar Narancs hasábjain.

Munkái során mindenekelőtt az építészet társadalmi problémái, a lakhatás kérdései foglalkoztatják.

Olvass még többet az Építészfórumon:  https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--takacs-akos

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00


Szabó Lilla, építész, tájépítész. A zürichi ETH-n kitüntetéssel végzett, ahol később oktatóként és kutatóként is dolgozott. Diplomamunkájáért, melyet Andrea Deplazesnél készített, az ETH Medál mellett az Architecture Masterprize nemzetközi építészeti díjat is megkapta. Emellett az egyetem Excellence Scholar kitüntetését és a Willi-Studer-Preist is elnyerte. Számos neves, svájci építész- és tájépítészirodánál dolgozott, jelenleg az Equinox építész- és tanácsadó irodánál az építészet klímaadaptív megközelítésével foglalkozik.


Idehaza egy Építészfórumon megjelent cikksorozata kapcsán vált ismerté szakmai körökben. Ebben a klímakrízis urbanisztikai hatásait és kilátásait boncolgatta, illetve részletesebb vizsgálatok szükségességét sürgette. Terveinek, kutatásainak és tanácsadói munkájának középpontjában az a meggyőződés áll, hogy az építészetnek reagálnia kell korunk radikális, főként társadalmi és ökológiai kihívásaira, amihez szerinte építészeti kísérletezésre és új távlatokra van szükség.


Mivel a klímaválság mellett a társadalmi felelősségvállalás is a szívügye, Szabó Lilla tagja az Ingog, Mérnökök Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet svájci önkéntes csoportjának, ahol projektvezetőként jelenleg egy Malawiban épülő orvosi rendelőintézet tervezését vezeti.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szabo-lilla

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Hartvig Lajos DLA, építész, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda egyik alapító-tulajdonosa. A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott 1985-ben, melynek ma oktatója is. Elvégezte a Magyar Építészkamara Mesteriskoláját, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett DLA fokozatot.

Eredetileg egyetlen megbízás kedvéért alapítottak céget Bánáti Bélával 1996-ban. A közös munka azonban olyan jól sikerült, hogy azóta is működik a Bánáti + Hartvig Építész Iroda, mely ma már több mint ötven főt foglalkoztat és számos, országosan ismert épületet jegyez.

Alkotásaik igen sokszínűek. Vannak köztük oktatási intézmények, mint amilyen a Budapesti Német Iskola hegyoldalba illesztett, félkörívbe rendezett, változatos egységeinek sora. Vagy amilyen a Kecskemét Campus első tömbje, mely izgalmas homlokzatával, forgatható előadójával és levegőbe feszített, tojás alakú tőzsdetermével hívja fel magára a figyelmet. Ugyanakkor Hartvig Lajos nevéhez számos családi ház, villa, irodaház és társasház tervezése is fűződik – utóbbiak közül az angyalföldi Green Court Residences érdemel figyelmet, melynek ritmikusan hullámzó homlokzata üde színfoltot jelent a budapesti lakóházépítészetben. A tervei szerint megújult történelmi épületek közül a Gerbeaud Irodaház a legismertebb. 

Pályája során figyelme egyre inkább a fenntartható, körkörös építészet irányába fordult, saját székházukat már ebben a szellemben tervezték meg, mellyel számos szakmai elismerésben részesültek, többek között elnyerték a Média Építészeti Díját is. 

Hartvig Lajos az alkotás mellett folyamatosan képzi magát, érdeklődése pedig túlmutat az építészet határain. 2016-ban az ELTE Pszichológiai Intézetében, 2019-ben pedig a Kürt Akadémián szerzett képesítést. 

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--hartvig-lajos

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Molnár Bea építész, a PLANT - Atelier Peter Kis vezető tervezője. Diplomáját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerezte, jelenleg az egyetem doktorandája. Több mint 10 éve oktat építészeti és belsőépítészeti tervezést, kutatási területe az élhető környezet és az együttműködő építészet.

A megőrzés és a fenntarthatóság a legkülönfélébb formákban jelenik meg munkáiban és számos olyan projekt fűződik a nevéhez, amely kivívta a hazai és a nemzetközi szakma figyelmét. 

A Tokyo Designers Weeken két interaktív konténerinstallációját is megvalósíthatta: az egyik az etnikai sokszínűség kérdését, a másik a hulladékokhoz fűződő viszonyunkat dolgozta fel. A budapesti Real School Nemzetközi Általános Iskola műemlék épületének belsőépítészeti kialakítása során szintén az oktatási környezetben megvalósítható fenntarthatósággal kísérletezhetett. 

Magyarországon megvalósult munkáik közül több új irányt mutatott a hazai belsőépítészetnek. Mindenekelőtt a Katona József Színház belső tereinek újragondolása, vagy épp az Állatkert Nagysziklájában megvalósult Zoológiai Múzeum tervezése. A 2010-ben elkészült Bazaltbor Borászatot – amely a présházak archetípusait és a falra kapaszkodó növényzet lenyomatát idézi meg – a négymilliós havi látogatottságú ArchDaily magazin online szavazásán az év legjobb ipari épületévé választották. A 2020-ban átadott Gyarmati Dezső Uszoda épületét tavaly jelölték Mies van der Rohe díjra.

Aktuális munkái között említést érdemel egy Zugligeti svájci villa átalakítása, vagy a Partizán Alapítvány irodájának kialakítása, amelyeknél a történeti emlékek kortárs újrafogalmazása jelenti az építészeti kihívást.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--molnar-bea

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Baló Dániel építész, egyetemi oktató, a Murum Stúdió alapítója, a MOME StudioB és a TIMBOO társalapítója. Tanulmányait a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Lisszaboni Műszaki Egyetemen és Koppenhágában, a Dán Királyi Képzőművészeti Akadémia építész karán végezte. Diplomája előtt Európa több jelentős tervezője mellett próbálhatta ki magát építészként, így dolgozott a Pritzker díjas svájci Peter Zumthor, a spanyol RCR Arquitectes és a brit John Pawson irodájában is.

2016-ban Bene Tamással indította el a MOME-n a Studio B-t, mely kurzusokat, előadásokat és szemináriumokat foglal magába, elsősorban az ember és természet viszonyára koncentrálva. A célja, hogy a tanulók kissé eltávolodjanak a hagyományos értelembe vett építészettől, és absztrakt ötleteket, gondolatokat, állításokat fogalmazzanak meg. A hallgatókkal több projektet valósítottak meg Hollandiában, Spanyolországban és Magyarországon, melyek nem csak a hazai, de nemzetközi média figyelmét is felkeltették.

A fenntarthatóság tervezői munkásságában is megjelenik, Dániában például egy ötszáz éves farmot alakítottak át építészeti örökségmegőrző központtá, míg a Káli-medencében bontott anyagokból újítottak meg és formáltak át épületeket a mai igényeknek megfelelve. Itt, a Balaton-felvidéken van az a bánya is, amelynek utópisztikus revitalizációs tervén dolgozva született meg a TIMBOO ötlete. Ennek a kezdeményezésnek a lényege a bambusz többcélú felhasználása, mely Baló szerint nem csak a mezőgazdasági építészet hasznos építőanyaga lehet, de egy tájseb begyógyításában, az erózió megállításában épp olyan fontos szerep juthat neki, mint a helyi közösségek támogatásában. Az első, Etiópiában megvalósult projektjük jó példa erre.

A Bodrog partjára tervezett Dereszla bisztró és étterem idén nyerte el a nemzetközi BigSEE díjat. Ez a ház a folyópart, a telek és az épület éles kontúrja közötti határvonalakat igyekszik elmosni, legfőbb látszó anyagként a közelben bányászott követ alkalmazva.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--balo-daniel 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Hová tűnnek a női építészek? Az egyetemeken még többségben vannak a férfiakkal szemben, de a tervezőirodákban már jóval kevesebbel találkozni. Vezető pozícióban pedig szinte alig találkozni velük. A Nanavízió építésziroda az elmúlt hónapokban a Női kvóta kezdeményezésükkel hívta fel magára a figyelmet, így természetes volt, hogy társalapító-vezetőjükkel, Soltész Noémivel erről is beszélgettünk. Szóba került több izgalmas munkájuk, a Kortárs Építészeti Központ és a Budapesti Építészeti Filmnapok is.

Olvass még többet az Építészfórumon! http://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--soltesz-noemi 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Budapest mértani középpontjában, egy metróvégállomás és egy tervezett vasútállomás közelében van egy 36 hektáros erdő. Többek között erről az erdőről is mesélt nekünk Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, sok más tervezett és megvalósult park, illetve természetvédelmi terület mellett. Meglepő módon nem csak az került szóba, hogyan lehetne még több fa a fővárosban, de az is, hol beszélhetünk túl sok fáról. 

Bardóczi kezdetektől főszervezője volt az Év Tájépítésze Díjnak, a szakma legrangosabb hazai elismerésének. Itt végzett munkájáért 2014-ben elnöki különdíjat kapott. Mivel évek óta visszavonult ettől a tevékenységtől, idén már őt is jelölhették a díjra: 2022-ben őt választotta a szakmai zsűri az Év tájépítészének.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--bardoczi-sandor

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Kétszintes Nyugati pályaudvar, Duna alatt suhanó HÉV-ek és vonatok, kerékpáros agglomeráció. Folytatódik a Magyar Építőművészek Szövetségének a podcastja: az Auditórium harmadik évadának első adásában utópisztikusnak hangzó témák kerülnek terítékre. Vendégünk Vitézy Dávid közlekedési szakember, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója. 

A 21. századi városok a problémáiról már többször beszéltünk az Auditóriumban, s láthattuk azt is: a szétterülő metropoliszok élhetetlensége leglátványosabban a közlekedésben jelenik meg. Sokszor elhangzik, hogy az ingázáson alapuló életmód tömeges méretben fenntarthatatlan – főleg, ha többség ezt kénytelen autóval végezni.

A megoldás csak az lehet, ha összekapcsoljuk a vasutat és a kerékpárt az agglomerációban, ezzel jelentősen csökkenthetjük a felesleges autóforgalmat Budapesten. Ahhoz, hogy a hálózat csúcsidőben ki tudja szolgálni az ingázókat, óránként 93 vonatot kellene fogadnia a fővárosi pályaudvaroknak. Jelenleg 42-t tudnak. Hogy több mint a duplájára növeljük a forgalmat, nagy léptékű átalakításokra lenne szükség ezen a téren is.

Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--vitezy-david

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Az Auditórium, a Magyar Építőművészek Szövetségének podcastjának harmadik évadában is arra a kérdésre keressük a választ neves szakemberekkel, vajon mitől lesz fenntartható egy épület, egy város, egy falu vagy épp egy közterület. Mit is jelent ez a kissé elcsépelt kifejezés: fenntartható építészet? Természetesen minden vendégünknek mást. Abban azonban talán valamennyien egyetérthetünk, hogy az építészet nem pusztán házak tervezését jelenti. Így közlekedési problémákról, oktatásról és civil szerveződésekről épp úgy szó esik majd az elkövetkező adásokban, mint a városi természetvédelemről.

Megosztó és elgondolkodtató kérdéseket feszegetünk majd. Tényleg a bambusz lehet a jövő egyik építőanyaga Magyarországon? Mire lehet használni az üresen álló üzlethelyiségeket? Pláne, ha azok egy lakótelepi szabványépületben vannak. Lehet-e egy városi köztéren túl sok a fa? Szükség van-e újabb házakra egyáltalán? És milyen esetekben szolgálhatja a fenntarthatóságot az, ha nem a legtakarékosabb megoldáshoz ragaszkodunk?

A 3. évadban is izgalmas témákkal, érdekes vendégekkel készülünk, tartsanak Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Szabó Levente diplomáját a BME Középülettervezési Tanszékén szerezte, ahol később főállású oktató, majd tanszékvezető egyetemi tanár lett, elméleti munkássága mellett több fontos terve valósult meg az elmúlt években.

Ezek egy része műemlékvédelmi rekonstrukció volt, mint amilyen a Móricz Zsigmond körtéri Gomba, vagy a régi Budai Városháza épületének újragondolása. A Gomba esetében egy háború után épült, funkcióját vesztett építmény értékeinek megmentése volt a cél. A városházánál viszont sok száz év egymásra rakódott építészeti rétegeiből kellett megőrizni és megmutatni minél többet – ügyesen kiegészítve a mai kor igényeinek megfelelő terekkel – úgy, hogy a végeredmény harmonikus egészet alkosson. Szintén egy történelmi emlék élhetővé és használhatóvá tételéről szólt a soproni Várkerület revitalizációja is.

Másik fontos alkotói területe az emlékművek tervezése. Társalkotója volt az ELTE Trefort-kertjében kialakított „Bevésett nevek” című alkotásnak, majd a reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri installációnak is. Az előbbinél az egyetem homlokzatán a téglák közti fugát cserélték ki egy 280 méter hosszú bronz csíkra az áldozatok neveivel. Az utóbbinál 95 térkövet helyettesítették betonelemekkel, melyeken külföldi prédikátorok és magyar szerzők egy-egy idézete olvasható, s amelyek másolatait később 95 különböző helyen illesztették burkolatba, szerte a Kárpát-medencében. Ezek az alkotások új irányt mutattak a magyar emlékműépítészetben, a Reform 500 pedig elnyerte a Magyar Formatervezési Díjat.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szabo-levente

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00