1975-be érkeztünk a mai adásunkban. A "határtalan hetvenes évek" formabontó, avantgárd alkotója, Bódy Gábor filmjét néztük meg, amelynek a címe Amerikai anzix. Az amerikai polgárháború alatt játszódó történetben magyar 48-49-es emigránsok játsszák a főszerepet, így újabb olyan filmmel gazdagodik az évadunk, amelyben az aktuális politikai áthallásokat művészfilmes megoldásokkal rejtjelezi a rendező. A filmben Cserhalmi György látható, Latinovits Zoltán hallható. Az adásunk vendége Szabó Kristóf.
Az adásban beszélünk a tragikusan korán elhunyt Bódy Gábor rendezőről és a Balázs Béla Stúdióról, amelynek a rendszerében el tudott készülni ez a merőben szokatlan, nehezen értelmezhető film, amely a korabeli kritikusok gyomrát is sokszor megfeküdte. Miért lett mégis eredményes az Amerikai anzix, és milyen értéket találhattak benne a külföldi filmfesztiválok? Beszélünk a film három főszereplőjéről is, a háborút és a világot három különböző nézőpontból felfogó magyar emigránsról. Ki mellett foglal állást Bódy, ha egyáltalán tesz ilyet? Mit állapít meg a rendről és a káoszról? Mit tudunk kezdeni egy olyan filmmel, ami annyira eltolja a falig a kísérletezést, a filmnyelvi formabontást, hogy az már a befogadásunknak szab gátat? Mennyire szórakoztató az Amerikai Anzix? Lehet élvezni az Amerikai anzixot? Milyen experimentális filmekhez tudjuk hasonlítani a saját, beismerten korlátolt tapasztalatainkból, és mely modern szürrealista rendezőknél köszönnek vissza hasonló képes-hangos megoldások?
Linkek