Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Vissza

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Televízió és film Filmtörténet Filmkritika

Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.

Spotify Rss Web

Epizódok

1-10 megjelenítése a(z) 1 058 elemből.

A Vakfolt legújabb epizódjában Walter Hill 1979-es kultikus alkotását, a The Warriors-t (A harcosok) pótoltuk be. A film egy feszült, éjszakai odüsszeia New York utcáin, ahol a címadó bandának a Bronx mélyéről kell visszajutnia a biztonságot jelentő Coney Islandre, miközben egy igaztalan vád miatt üldözik őket a városon át. Ez a stilizált, képregényesztétikával operáló akciófilm nemcsak a korszak lenyomata, de a bandafilmek egyik legmeghatározóbb darabja is, amelyben a realizmus helyett a mítoszteremtés kapta a főszerepet.

Mi teszi ezt az egyszerű meneküléstörténetet ennyire időtállóvá és hivatkozási alappá? Adásunkban visszanyúlunk a történet görög gyökereihez (Xenophón Anabasziszához), valamint a film 60-as évekbeli regényalajáig, és megvizsgáljuk, hogyan ültette át ezt Walter Hill a disztópikus 70-es évekbe. Arról is beszélünk, hogy milyen való életbeli események hatottak a történetre. Elemezzük a különleges látványvilágot, a színes és néha szürreális bandákat a Baseball Furies-től a Lizzies-ig, valamint Barry De Vorzon lüktető szintetizátoros zenéjét. Mennyire modern Walter Hill világszemlélete, és hogyan változtatja meg a történet tematikus fókuszát? Milyen New Yorkot ábrázol A harcosok az idén látott korábbi, új-hollwoodi művekhez képest?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A musical évad harmadik filmjéhez érkeztünk. A Meet Me in St. Louis egyből 1944-be röpít bennünket, azaz majdnem tíz évet teszünk meg a legutóbbi Top Hat után. A musical műfaja mára kiforrott, a népszerűsége pedig a csúcson jár. Olyan nevek dominálják a zsánert, mint Judy Garland, aki a heti filmünk főszereplője, illetve Vincente Minelli, aki pedig a rendezője. Az adásban vendégünk volt Gyöngyösi Lilla, akinek írásaival találkozhattok a Prae.hu-n, a Filmtekercsen, illetve a Filmtetten is.

A negyvenes évekre a musical műfaja egészen új szintet ért el. Szemben a Top Hattel és a Footlight Parade-del, ebben a filmben a szereplőink nem hivatásos előadóművészek, mégis spontán dalra fakadnak. Hogyan kezeli a cselekménybe épített dalokat a történet? Áttekintjük a főszereplő, Judy Garland élettörténetét is, gyerekkori szerepeitől kezdve, amelyek közül mi is láttuk a nyáron az Óz, a csodák csodáját. Mi Judy Garland vonzereje, amely több generáció sztárjává tette őt? Mitől tragikus a karrierje, és hogyan hatott ez a Meet Me in St. Louis forgatására? Mi a helyzet a többi szereplővel? Megpróbálunk dűlőre jutni a Smith család legkisebb csemetéjének morbid szokásaival, és igyekszünk azt is eldönteni, hogy jó parti-e a Judy Garland karaktere által kiszemelt szőke herceg. Vincente Minelli rendezőtől ez az első musicalünk idén, de nem utoljára találkozunk vele, így felmérjük rögtön az erősségeit, amelyek az MGM stúdió kedvelt házi rendezőjévé tették őt.

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Marilyn Monroe ikonikus szerepeivel ismerkedünk meg a most következő blokkunkban. Elsőként Gentlemen Prefer Blondes (Szőkék előnyben) című filmjére esett a választásunk, az adáshoz pedig vendéget is hívtunk, aki nem más, mint Rácz Viktória, az IGN munkatársa.

Az 1953-as Howard Hawks film egy csapásra sztárt csinált a platinaszőke üdvöskéből, de muszáj megnéznünk, milyen út vezetett idáig. A tragikusan fiatalon elhunyt Marilyn Monroe életét rengeteg nyomasztó élmény terhelte, amelyektől nem lehet eltekinteni, ha a munkásságáról akarunk beszélni. Persze a film alapjául szolgáló, 1920-as évekbeli történetet is felidézzük: hogyan lett befolyásos forgatókönyvíróvá a Gentlemen Prefer Blondes szerzőnője a kibontakozó Hollywood patriarchális rendszerében? Mi az, ami még ma is forradalminak számít ebben a két női főszereplős történetben? Apropó, női főszereplők, egymással versengve fejtegetjük, Jane Russell vagy Marilyn Monroe vett-e le bennünket jobban a lábunkról, és megpróbáljuk kitalálni, mi a párosuk titka, és miért nehéz hozzájuk foghatót találni a mai filmekben.

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Nemsokára érkezik a már megígért epizódunk az európai évadból, de különkiadást szentelünk a Marvel legújabb gigantikus blockbusterének, az Avengers: Infinity War-nak, vagyis magyarul a Bosszúállók: Végtelen háború című filmnek.  András nem szerette különösebben a filmet, de Péter hiperlelkes, úgyhogy az előző két vészrész, a The Last Jedi utáni tanácstalanságunk és a Black Panther utáni eufóriánk után most egy harmadik, köztes állapotot hallhattok.

Természetesen spoileres az adás, az első pillanattól kezdve belerobogunk a cselekmény értelmezésébe, és próbálunk egyetértésre jutni a film hibái és erősségei felett. Nem is írunk semmi élményrontót a show notesban, beszéljen magáért az adás.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Ötödik évadunkat most már hagyományszerűen egy minisorozattal kezdjük, ezúttal a 2005-ös Empire Falls (A múlt fogságában) című HBO-produkcióval. A tavaly feldolgozott Angyalok Amerikában szereposztásához hasonlóan ismét nagyágyúkkal van dolgunk, többek közt Ed Harris, Paul Newman, Philip Seymour Hoffman, Robin Wright és Joanne Woodward is felbukkan a több generációt felölelő történetben.

A nem épp problémamentes minisorozatról szóló beszélgetésünkben rögtön neki is esünk a kérdésnek, hogy mikor – illetve miért – aggályos, ha egy prózai mű írója dolgozza fel a saját történetét forgatókönyvként. Majd felgyűrjük az flanelingünk ujját, és seregszemlét tartunk az Oscar-díjas nevektől és jellegzetes karakterszínészektől hemzsegő szereposztáson. Kinek sikerül leiskoláznia a teljes színészgárdát? Kik vannak a leginkább félrecastingolva? Melyik színésszel jönne össze bármikor Péter? És melyik legenda iránti közönyösségével hozza ki őt a sodrából András? Végül a minisorozat utolsó felvonásában prezentált hajmeresztő fordulatok, valamint az elképesztően erős utolsó tizenöt perc után feltesszük a legvégső kérdést: megérte?

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Harmadik évadunk az HBO 2003-as nagyszabású minisorozatával, az Angels in America (Angyalok Amerikában) című darab feldolgozásával startol el. Tony Kushner színpadi művét Mike Nichols rendezésével adaptálták a kisképernyőre, a hatrészes produkcióban olyan nevek fordulnak meg, mint Emma Thompson, Meryl Streep, Al Pacino, Patrick Wilson vagy Jeffrey Wright.

Az adásban végére járunk a számtalan társadalmi témának, amelyeket Kushner boncolgat a már színpadi előadásként is monumentális művében. Előkerülnek is a vallási és egyéb közösségek, a melegek társadalmi helyzete, és ezek kapcsán kicsit megvizsgáljuk, hogy változhatott mindez az eltelt évtizedekben, és hogyan lehet még mindig releváns egy 1993-as darab, amely 1985-ben játszódik. Végignézzük a parádés szereposztást is, amelyet felosztunk idősebb és ifjabb nemzedékre, hogy szembefordíthassuk őket egymással és kinevezhessük a sorozat MVP-jét. Megvitatjuk, működött-e a sorozat "mágikus realizmusa", azaz mit szóltunk a természetfeletti jelenetekhez.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

William Friedkin 1977-es alkotása, A félelem ára (Sorcerer) a rendező életművének egyik legambiciózusabb, egyben legnehezebb sorsú darabja. A Georges Arnaud regényéből és a Henri-Georges Clouzot-féle A félelem béré -ből táplálkozó filmben Roy Scheider vezeti azt a nemzetközi csapatot, akiknek instabil nitroglicerint kell átjuttatniuk a járhatatlan dél-amerikai dzsungelen. A mozi a megjelenésekor a pénztáraknál elbukott a Csillagok háborúja árnyékában, azóta viszont a 70-es évek Új Hollywoodjának egyik megkerülhetetlen, sötét tónusú, vizuálisan lenyűgöző remekműveként kanonizálódott.

Lichter Péter filmrendezővel és esztétával beszélgetünk arról, miért értették félre a filmet a bemutató idején, és miben rejlik a Sorcerer hipnotikus ereje. Megvizsgáljuk a film szokatlan szerkezetét: mennyire működik a hosszú, dokumentarista expozíció, és hogyan vált át a történet a dzsungelben egyfajta egzisztencialista lázálomba? Szó esik a Tangerine Dream forradalmi filmzenéjéről, Friedkin hírhedten veszélyes és megszállott rendezői módszereiről, valamint a filmtörténet egyik legfeszültebb jelenetéről, a viharvert függőhídon való átkelésről. Vajon remake-ről van szó, vagy egy teljesen új vízióról a sorsszerűségről?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A 70-es évek mocskos, cinikus, mégis ellenállhatatlanul hangulatos New Yorkjába repít bennünket Joseph Sargent 1974-es klasszikusa, a Hajsza a föld alatt (The Taking of Pelham One Two Three). A metrós túszdrámában Walter Matthau morcos közlekedési rendőre és Robert Shaw hidegvérű zsoldosa feszül egymásnak, miközben a háttérben egy egész város fuldoklik a káoszban és a bürokráciában. Vendégünk az adásban Pongrácz Máté, a Filmtekercs és a Roboraptor szerzője, akivel ezt a műfajteremtő, színekről elnevezett bűnözőket felvonultató alkotást vesézzük ki.

Mi teszi ezt a filmet a „New York-i mozi" egyik alapkövévé, és hogyan képes a lassú építkezés ellenére is pattanásig feszíteni az idegeket? Kielemezzük a David Shire-féle ikonikus, funkos filmzenét, a vágás ritmusát, és azt a sajátos, száraz humort, ami átszövi a legfeszültebb pillanatokat is. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a későbbi remake-ek mellett sem: miben más Tony Scott 2009-es verziója, és miért tartjuk az eredetit a mai napig felülmúlhatatlannak? A metrórablás procedúrája, a színészi jutalomjátékok és a tökéletes befejezés titka, ezekről beszélünk az adásban.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Újabb rendhagyó zsánerfilmmel folytatjuk az évadunkat: az 1970-es évek Amerikájába utazunk vissza Robert Altman 1973-as klasszikusával, A hosszú búcsúval (The Long Goodbye). A Raymond Chandler regénye alapján készült film a legendás magánnyomozó, Philip Marlowe egyik esetét dolgozza fel, a főszerepben Elliott Goulddal. A film azonban több mint egy hagyományos hard boiled krimi, hiszen Altman kapásból tudatosan darabjaira szedi és (helyenként szatirikusan) újraértelmezi a műfaj szabályait.

Az adásban Rácz Viktória (Filmtekercs, Rekorder) segítségével járjuk körbe, hogyan helyezi át Altman a klasszikus, negyvenes évekbeli Marlowe-figurát a hetvenes évek megfeneklett hippikorszakába. Miben tér el Elliott Gould lezser, magában motyogó nyomozója a Humphrey Bogart-féle keményöklű archetípustól? Megvizsgáljuk a film egyedi látványvilágát, Zsigmond Vilmos szándékosan fakított színeitől a folyamatosan mozgó kamerájáig. Szóba kerül a legendás nyitójelenet és a filmtörténet egyik legemlékezetesebb macska-alakítása is. Kitérünk arra is, miért váltott ki a film befejezése vitákat, és hogy a feldolgozás mennyiben hű vagy éppen hűtlen Chandler eredeti művéhez.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Újabb rendhagyó zsánerfilmmel folytatjuk az évadunkat: az 1970-es évek Amerikájába utazunk vissza Robert Altman 1973-as klasszikusával, A hosszú búcsúval (The Long Goodbye). A Raymond Chandler regénye alapján készült film a legendás magánnyomozó, Philip Marlowe egyik esetét dolgozza fel, a főszerepben Elliott Goulddal. A film azonban több mint egy hagyományos hard boiled krimi, hiszen Altman kapásból tudatosan darabjaira szedi és (helyenként szatirikusan) újraértelmezi a műfaj szabályait.

Az adásban Rácz Viktória (Filmtekercs, Rekorder) segítségével járjuk körbe, hogyan helyezi át Altman a klasszikus, negyvenes évekbeli Marlowe-figurát a hetvenes évek megfeneklett hippikorszakába. Miben tér el Elliott Gould lezser, magában motyogó nyomozója a Humphrey Bogart-féle keményöklű archetípustól? Megvizsgáljuk a film egyedi látványvilágát, Zsigmond Vilmos szándékosan fakított színeitől a folyamatosan mozgó kamerájáig. Szóba kerül a legendás nyitójelenet és a filmtörténet egyik legemlékezetesebb macska-alakítása is. Kitérünk arra is, miért váltott ki a film befejezése vitákat, és hogy a feldolgozás mennyiben hű vagy éppen hűtlen Chandler eredeti művéhez.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés