Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.
Kuroszava Kijosi (Kiyoshi Kurosawa) 1997-es mesterművét, a japán horror egyik legmeghatározóbb alkotását, a Gyógymódot (Cure) elemezzük a Vakfolt legújabb adásában. A történet középpontjában egy kiégett nyomozó áll, aki különös gyilkosságsorozat után kutat: az elkövetők látszólag egymáshoz nem kapcsolódó emberek, akik semmilyen indítékkal nem rendelkeznek, de mindannyian egy sajátos „X" alakú vágást ejtenek áldozataik torkán. A beszélgetéshez vendégként Veres Attila író, forgatókönyvíró (Itt érzem magam otthon, Átjáróház, Odakint sötétebb) csatlakozott, aki segít feltárni a film sötét és hipnotikus rétegeit.
Hogyan képes Kuroszava zsigeri rettegést kelteni jumpscare-ek és hatásvadász elemek nélkül? Megvizsgáljuk a film egyedi vizuális megoldásait, a zavarba ejtően távoli gépállásoktól a hétköznapi módon ábrázolt erőszakig. Beszélgetünk az identitás elvesztéséről, a társadalmi maszkok lehullásáról és a hipnózis mint narratív eszköz különleges használatáról. Miért fontos a film hangkulisszája, és milyen párhuzamok vonhatók a Gyógymód, valamint David Fincher vagy Michael Haneke munkássága között? Arra is keressük a választ, hogy mi teszi ezt az alkotást évtizedekkel később is az egyik legnyomasztóbb és legizgalmasabb lélektani horrorrá.
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
Tarr Béla 2011-es alkotása, A torinói ló, nem csupán a világhírű magyar rendező életművének betetőzése, hanem egyben búcsúja is a filmművészettől. Az állandó alkotótársakkal – Krasznahorkai László íróval, Hranitzky Ágnes társrendező-vágóval és Víg Mihály zeneszerzővel – közösen jegyzett produkció a minimalizmus és a „slow cinema" egyik legmeghatározóbb mérföldköve. A film egy apa, a lánya és a címszereplő lovuk mindennapi rutinján keresztül mutatja be a világ fokozatos és elkerülhetetlen pusztulását, miközben a nézőt egy hipnotikus, fekete-fehér vizuális utazásra hívja.
A Vakfolt podcast legújabb epizódjában a nemrég elhunyt mester emléke előtt tisztelegve elemezzük ezt a monumentális búcsút. Megvizsgáljuk, miért érezhette Tarr Béla, hogy ezen a ponton a filmnyelve eljutott a végső határáig, és hogyan válik a történet a bibliai teremtéstörténet inverzévé, azaz az „antiteremtés" krónikájává. Beszélünk a mindennapi rutinok rituális ismétlődéséről, az emberi méltóság megőrzéséről a teljes kilátástalanságban, valamint Fred Kelemen lenyűgöző operatőri munkájáról. Feltárjuk a technikai kulisszatitkokat is a szélvihar létrehozásától a hangkulisszák felépítéséig, miközben megpróbáljuk megérteni, mi teszi ezt a puritán és súlyos alkotást ma is fájdalmasan aktuálissá.
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
Az 1996-os év két meghatározó kultfilmjét néztük újra az idei első adásunban: Michael Bay akcióorgiája, A szikla (The Rock), és Wes Craven műfajmegújító slasherje, a Sikoly (Scream) a témáink. A szikla Sean Connery és Nicolas Cage felejthetetlen párosával, Ed Harris drámai antihősével és az Alcatraz feszült díszleteivel vált az akciófilm egyik csúcspontjává. Ezzel párhuzamosan a Sikoly nemcsak visszahozta a horror iránti rajongást, de Kevin Williamson forgatókönyvének köszönhetően a metahumorral és a műfaji szabályok tudatos dekonstruálásával alapjaiban írta át a slasher zsánerét.
Hogyan öregedtek ezek a kilencvenes évekbeli alapvetések? Ebben az Inverz-adásban rendhagyó módon olyan filmekről beszélgetünk, amelyeket már jól ismerünk, így lehetőségünk nyílik mélyebbre ásni a rendezői stílusjegyekben, legyen szó Michael Bay videóklipes esztétikájáról vagy Wes Craven suspense-építéséről. Megvizsgáljuk a két film popkulturális hatását, és azt is, miért működik ma is ugyanolyan jól Ghostface telefonhívása vagy a feszült hajsza az Alcatraz folyosóin. Vajon mi teszi ezt a két, látszólag különböző alkotást az 1996-os év – és az egész évtized – legmaradandóbb darabjaivá?
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
2025 véget ért, ezért kiválasztjuk a kedvenc filmjeinket az elmúlt év bemutatói közül. Ezúttal az adásban csak Péter és András szólal meg.
Igyekeztünk olyan filmeket választani, amelyek a magyar mozipremier-naptár szerint, valamint a streamingen és VOD-n történő megjelenésünk szerint 2025-re estek, de így is lesz néhány olyan helyezett, amelyeket a magyar nézők döntő többsége csak 2026-ban láthat majd, csak nekünk volt szerencsénk elcsípni azokat fesztiválokon vagy premier előtti vetítéseken. Így tekinthetitek az adásunkat ajánlónak is a januári-februári mozinaptárra.
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
A Vakfolt legújabb epizódjában Walter Hill 1979-es kultikus alkotását, a The Warriors-t (A harcosok) pótoltuk be. A film egy feszült, éjszakai odüsszeia New York utcáin, ahol a címadó bandának a Bronx mélyéről kell visszajutnia a biztonságot jelentő Coney Islandre, miközben egy igaztalan vád miatt üldözik őket a városon át. Ez a stilizált, képregényesztétikával operáló akciófilm nemcsak a korszak lenyomata, de a bandafilmek egyik legmeghatározóbb darabja is, amelyben a realizmus helyett a mítoszteremtés kapta a főszerepet.
Mi teszi ezt az egyszerű meneküléstörténetet ennyire időtállóvá és hivatkozási alappá? Adásunkban visszanyúlunk a történet görög gyökereihez (Xenophón Anabasziszához), valamint a film 60-as évekbeli regényalajáig, és megvizsgáljuk, hogyan ültette át ezt Walter Hill a disztópikus 70-es évekbe. Arról is beszélünk, hogy milyen való életbeli események hatottak a történetre. Elemezzük a különleges látványvilágot, a színes és néha szürreális bandákat a Baseball Furies-től a Lizzies-ig, valamint Barry De Vorzon lüktető szintetizátoros zenéjét. Mennyire modern Walter Hill világszemlélete, és hogyan változtatja meg a történet tematikus fókuszát? Milyen New Yorkot ábrázol A harcosok az idén látott korábbi, új-hollwoodi művekhez képest?
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
A musical évad harmadik filmjéhez érkeztünk. A Meet Me in St. Louis egyből 1944-be röpít bennünket, azaz majdnem tíz évet teszünk meg a legutóbbi Top Hat után. A musical műfaja mára kiforrott, a népszerűsége pedig a csúcson jár. Olyan nevek dominálják a zsánert, mint Judy Garland, aki a heti filmünk főszereplője, illetve Vincente Minelli, aki pedig a rendezője. Az adásban vendégünk volt Gyöngyösi Lilla, akinek írásaival találkozhattok a Prae.hu-n, a Filmtekercsen, illetve a Filmtetten is.
A negyvenes évekre a musical műfaja egészen új szintet ért el. Szemben a Top Hattel és a Footlight Parade-del, ebben a filmben a szereplőink nem hivatásos előadóművészek, mégis spontán dalra fakadnak. Hogyan kezeli a cselekménybe épített dalokat a történet? Áttekintjük a főszereplő, Judy Garland élettörténetét is, gyerekkori szerepeitől kezdve, amelyek közül mi is láttuk a nyáron az Óz, a csodák csodáját. Mi Judy Garland vonzereje, amely több generáció sztárjává tette őt? Mitől tragikus a karrierje, és hogyan hatott ez a Meet Me in St. Louis forgatására? Mi a helyzet a többi szereplővel? Megpróbálunk dűlőre jutni a Smith család legkisebb csemetéjének morbid szokásaival, és igyekszünk azt is eldönteni, hogy jó parti-e a Judy Garland karaktere által kiszemelt szőke herceg. Vincente Minelli rendezőtől ez az első musicalünk idén, de nem utoljára találkozunk vele, így felmérjük rögtön az erősségeit, amelyek az MGM stúdió kedvelt házi rendezőjévé tették őt.
Linkek
Marilyn Monroe ikonikus szerepeivel ismerkedünk meg a most következő blokkunkban. Elsőként Gentlemen Prefer Blondes (Szőkék előnyben) című filmjére esett a választásunk, az adáshoz pedig vendéget is hívtunk, aki nem más, mint Rácz Viktória, az IGN munkatársa.
Az 1953-as Howard Hawks film egy csapásra sztárt csinált a platinaszőke üdvöskéből, de muszáj megnéznünk, milyen út vezetett idáig. A tragikusan fiatalon elhunyt Marilyn Monroe életét rengeteg nyomasztó élmény terhelte, amelyektől nem lehet eltekinteni, ha a munkásságáról akarunk beszélni. Persze a film alapjául szolgáló, 1920-as évekbeli történetet is felidézzük: hogyan lett befolyásos forgatókönyvíróvá a Gentlemen Prefer Blondes szerzőnője a kibontakozó Hollywood patriarchális rendszerében? Mi az, ami még ma is forradalminak számít ebben a két női főszereplős történetben? Apropó, női főszereplők, egymással versengve fejtegetjük, Jane Russell vagy Marilyn Monroe vett-e le bennünket jobban a lábunkról, és megpróbáljuk kitalálni, mi a párosuk titka, és miért nehéz hozzájuk foghatót találni a mai filmekben.
Linkek
Nemsokára érkezik a már megígért epizódunk az európai évadból, de különkiadást szentelünk a Marvel legújabb gigantikus blockbusterének, az Avengers: Infinity War-nak, vagyis magyarul a Bosszúállók: Végtelen háború című filmnek. András nem szerette különösebben a filmet, de Péter hiperlelkes, úgyhogy az előző két vészrész, a The Last Jedi utáni tanácstalanságunk és a Black Panther utáni eufóriánk után most egy harmadik, köztes állapotot hallhattok.
Természetesen spoileres az adás, az első pillanattól kezdve belerobogunk a cselekmény értelmezésébe, és próbálunk egyetértésre jutni a film hibái és erősségei felett. Nem is írunk semmi élményrontót a show notesban, beszéljen magáért az adás.
Linkek
Ötödik évadunkat most már hagyományszerűen egy minisorozattal kezdjük, ezúttal a 2005-ös Empire Falls (A múlt fogságában) című HBO-produkcióval. A tavaly feldolgozott Angyalok Amerikában szereposztásához hasonlóan ismét nagyágyúkkal van dolgunk, többek közt Ed Harris, Paul Newman, Philip Seymour Hoffman, Robin Wright és Joanne Woodward is felbukkan a több generációt felölelő történetben.
A nem épp problémamentes minisorozatról szóló beszélgetésünkben rögtön neki is esünk a kérdésnek, hogy mikor – illetve miért – aggályos, ha egy prózai mű írója dolgozza fel a saját történetét forgatókönyvként. Majd felgyűrjük az flanelingünk ujját, és seregszemlét tartunk az Oscar-díjas nevektől és jellegzetes karakterszínészektől hemzsegő szereposztáson. Kinek sikerül leiskoláznia a teljes színészgárdát? Kik vannak a leginkább félrecastingolva? Melyik színésszel jönne össze bármikor Péter? És melyik legenda iránti közönyösségével hozza ki őt a sodrából András? Végül a minisorozat utolsó felvonásában prezentált hajmeresztő fordulatok, valamint az elképesztően erős utolsó tizenöt perc után feltesszük a legvégső kérdést: megérte?
Linkek
Harmadik évadunk az HBO 2003-as nagyszabású minisorozatával, az Angels in America (Angyalok Amerikában) című darab feldolgozásával startol el. Tony Kushner színpadi művét Mike Nichols rendezésével adaptálták a kisképernyőre, a hatrészes produkcióban olyan nevek fordulnak meg, mint Emma Thompson, Meryl Streep, Al Pacino, Patrick Wilson vagy Jeffrey Wright.
Az adásban végére járunk a számtalan társadalmi témának, amelyeket Kushner boncolgat a már színpadi előadásként is monumentális művében. Előkerülnek is a vallási és egyéb közösségek, a melegek társadalmi helyzete, és ezek kapcsán kicsit megvizsgáljuk, hogy változhatott mindez az eltelt évtizedekben, és hogyan lehet még mindig releváns egy 1993-as darab, amely 1985-ben játszódik. Végignézzük a parádés szereposztást is, amelyet felosztunk idősebb és ifjabb nemzedékre, hogy szembefordíthassuk őket egymással és kinevezhessük a sorozat MVP-jét. Megvitatjuk, működött-e a sorozat "mágikus realizmusa", azaz mit szóltunk a természetfeletti jelenetekhez.
Linkek