Folytatjuk a Ghibli stúdióval, és ezzel együtt az animációs filmekkel való ismerkedésünket: a hiperrealisztikus és lehangoló Grave of the Fireflies után a stúdió másik vezéralakja, Mijazaki Hajao (Hayao Miyazaki) fantasztikus hőstörténetét tekintettük meg. A Princess Mononoke (Mononoke Hime / A vadon hercegnője) 1997-ben jelent meg, és egyből Japán legsikeresebb mozifilmjévé vált. Közel húsz évvel később is a három legnépszerűbb animációs film közé tartozik hazájában, csak Miyazaki saját, későbbi alkotásai előzik meg, a Chihiro szellemországban és a Vándorló palota.
Mivel ez utóbbi filmeket Péter már kipipálta, ezért esett a választásunk a Mononokéra. Milyen vizuális motívumokat, milyen toposztokat lehet felfedezni Miyazaki meséiben? Mi jellemzi a főgonoszait? Ki a történet valódi főszereplője, a címszereplő San, azaz a vadon hercegnője, vagy a természet és az iparosodás konfliktusába belecsöppenő Ashitaka herceg? Mennyire ítéli el Miyazaki Lady Eboshi törtető progresszivitását, és hogyan lehet ezt összehasonlítani a rendező korábbi filmjével, a Nauszika – a szél harcosaival? Mennyire egyértelmű Miyazaki álláspontja a film központi ellentétében? Milyen párhuzamokat és ellentéteket fedezhetünk fel ebben a felfogásban és a nyugati animációs filmekben, mint Walt Disney munkái vagy az Avatar-rajzfilmsorozatok? Mit nyomozott ki András Hayao Miyazaki munkaetikájáról és a filmben használt technikai megoldásokról? És végezetül, mit kell tenned, ha el akarod kerülni, hogy Harvey Weinstein vágói lemészárolják a kétórás eposzodat?