Milyen ellenállás bontakozott ki Magyarországon 1944-45-ben? Kiknek és hogyan sikerült összefogni ezt a szerteágazó folyamatot? Milyen formái lehettek a kollaborációnak és az ellenállásnak? Konspirációk, összeesküvések és a függetlenségi hagyomány továbbélése: többek közt ezekről is szó esett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága március 25-i könyvbemutatóján, ahol Ablonczy Balázs a kötet szerkesztőivel, Bartha Ákossal, Földváryné Kiss Rékával és Szekér Nórával beszélgetett.

Száznégy portrén keresztül kísérel meg képet adni a második világháború idején a korabeli Magyarország területén a nácizmussal és képviselőivel szemben kibontakozó ellenállás sokszínűségéről a Nemzeti Emlékezet Bizottsága legújabb kötete.

A szerkesztők a nemzetközi szakirodalmi mintákat is követve nemcsak a fegyveres összetűzéseket, szabotázsakciókat, hanem a szellemi ellenállás különböző megnyilvánulási formáit, újságcikkeket és kabaréműsorokat, röpcédulázást, német- és nyilasellenes propagandát, szimbolikus tetteket, a közigazgatásban megfigyelhető adminisztratív rezisztenciát, az embermentést és a zsidóság önmentő kísérleteit is az ellenállás részének tekintették.

A felvétel március 25-én készült az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.

---

0:00 Bevezető

0:16 A kötet általános bemutatása

7:21 "Nem a végkifejlet által vált hősé, hanem azáltal, hogy elkezdte"

8:33 A kötet koncepciója

15:23 Ki számított ellenállónak?

23:28 A magyar függetlenségi hagyomány szerepe

28:31 A Gömbös-szobor felrobbantása

36:57 Érdemes-e megkedvelni a szerzőknek a hősüket?

---

Ajánlott művek:

Ellenállók 1944-45

Ellenállók és embermentők a véres városban

A 70 éves mítosz vége: volt antináci magyar ellenállás, és nem vörös partizánok vezették [HetiVálasz 100]

Egy pesti kerület, ahol cionisták és kiugrott nyilasok együtt végezték az embermentést

Magyar ellenállás a második világháború idején

Bartha Ákos: Van-e szándék? Az 1944. októberi kiugrási kísérlet és a „megbízható” munkásság felfegyverzése