Kémhatás
Kémhatás
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) műsorában az 1945 és 1990 közti időszakot az államvédelem és a politikai rendőrség szemszögéből vizsgáljuk meg. Kémhistóriáknak járunk utána, ügynöksztorikat, sikeres és sikertelen beszervezéseket tárunk fel, hírszerzők alig ismert történeteit mutatjuk be és operatív eszközök nélkül beszélünk majd operatív dolgokról.
Epizódok
Az országgyűlés július 7-én döntött az ún. „ügynökakták” nyilvánosságra hozataláról, ami alapján októbertől a 6-os kartonok és a mágnesszalagokon tárolt állambiztonsági adatok mindenki számára megismerhetővé válnak. Ezzel egy régi, közel 37 éves vita kerül végre nyugvópontra.
Vagy mégsem?
Erről beszélgettünk levéltárunk főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal és az ÁBTL „ügynökszakértő” történészével, Takács Tiborral.
40 éve történt a csernobili reaktorkatasztrófa – ennek szenteltük a "Kémhatás" podcast soron következő adását.
Vendégünk a csernobili zónáról dokumentumfilmet forgató Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, illetve Vass Miklós fizikus, az RBMK típusú reaktorok szakértője. Munkatársunk, Pócs Nándor a katasztrófához vezető utakról, a szovjet atomtechnológiáról, a jelenlegi orosz és belarusz emlékezetpolitika visszásságairól, és persze az erőmű körüli pillanatnyi helyzetről is beszélgetett velük.
Adásunk főszereplői a nők. Szocialista nőmozgalmakról, nőpropagandáról, a Rákosi-korszak híres traktoroslányairól, munkahelyi viszonyokról, a női szerepek lassú változásairól beszélgettünk. Vendégeink ezúttal Unger Gabriella történész, intézményünk levéltárosa és Kisőrsi-Farkas Zsófia történész, egyetemi adjunktus voltak.
Míg élt, Cseh Tamás számos politikai és szellemi hagyományközösség számára jelentett hivatkozási pontot. Az urbánus-liberális alternatív underground ugyanúgy otthonra tudott találni a dalaiban, mint a 70-es években indult táncházmozgalom inkább a népies gondolattal azonosuló tagjai.
Ki ő és honnan jött? Mit csinált másként, mint a kortársai, és hogyan viszonyult hozzá a rendszer? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az ÁBTL történész-kutatójával, Pap Péter Istvánnal, illetve Csengey Balázzsal, a Cseh Tamás Archívum munkatársával.
Kik és hogyan védték a szocializmus állami és pártvezetőit? Kik voltak Virág elvtárs "fiai" A tanúban? Hogy kezelte Kádár János a saját testőreit? Felrobbanó sörgyári palackokról, "O"-dossziékról, fedőcégekről és dekorációs vállalatokról Podoski Gáborral, Kádár János egykori testőrével és Krahulcsán Zsolttal, az ÁBTL tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
2:22 Milyen vezetők kaphattak személyi védelmet a szocializmusban?
6:12 Szakmai pálya a BM kormányőrségtől a személyvédelemig
10:59 Hogy lehetett bekerülni a kormányőrségbe?
12:48 Milyen szerepe volt az állambiztonságnak a személy- és objektumvédelemben?
18:23 Az apparátus szerepe Budapesten és vidéken
21:28 Tartótisztek a személy- és objektumvédelemben
25:26 Mennyit kommunikált a testőr a védett személlyel?
28:23 Kádár János testőre Aligán
31:58 Vélt és valós veszélyek az 1970-80-as években
36:13 Szovjet-magyar együttműködés Gorbacsov 1986-os látogatásakor
38:40 A magyar testőrök és a nemzetközi delegációk
46:28 Milyen cezúrát jelentett a rendszerváltás?
---
Ajánlott művek:
Takács Tibor: Káderbiztonsági szolgálat. Védett vezetôk és az állambiztonság a Kádár-korszakban
Aki védte Kádárt, Pozsgayt, Antallt, de még Putyint, Clintont és a pápát is
Furcsa halálesetek a Kádár-korban: halálra égett miniszter, önmagát kétszer szíven szúró KSH-elnök
Terrorizmus, robbantások és kábítószerek: Carlos, a Sakál Budapesten
Milyen ellenállás bontakozott ki Magyarországon 1944-45-ben? Kiknek és hogyan sikerült összefogni ezt a szerteágazó folyamatot? Milyen formái lehettek a kollaborációnak és az ellenállásnak? Konspirációk, összeesküvések és a függetlenségi hagyomány továbbélése: többek közt ezekről is szó esett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága március 25-i könyvbemutatóján, ahol Ablonczy Balázs a kötet szerkesztőivel, Bartha Ákossal, Földváryné Kiss Rékával és Szekér Nórával beszélgetett.
Száznégy portrén keresztül kísérel meg képet adni a második világháború idején a korabeli Magyarország területén a nácizmussal és képviselőivel szemben kibontakozó ellenállás sokszínűségéről a Nemzeti Emlékezet Bizottsága legújabb kötete.
A szerkesztők a nemzetközi szakirodalmi mintákat is követve nemcsak a fegyveres összetűzéseket, szabotázsakciókat, hanem a szellemi ellenállás különböző megnyilvánulási formáit, újságcikkeket és kabaréműsorokat, röpcédulázást, német- és nyilasellenes propagandát, szimbolikus tetteket, a közigazgatásban megfigyelhető adminisztratív rezisztenciát, az embermentést és a zsidóság önmentő kísérleteit is az ellenállás részének tekintették.
A felvétel március 25-én készült az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
---
0:00 Bevezető
0:16 A kötet általános bemutatása
7:21 "Nem a végkifejlet által vált hősé, hanem azáltal, hogy elkezdte"
8:33 A kötet koncepciója
15:23 Ki számított ellenállónak?
23:28 A magyar függetlenségi hagyomány szerepe
28:31 A Gömbös-szobor felrobbantása
36:57 Érdemes-e megkedvelni a szerzőknek a hősüket?
---
Ajánlott művek:
Ellenállók és embermentők a véres városban
Egy pesti kerület, ahol cionisták és kiugrott nyilasok együtt végezték az embermentést
Miért nem tudott meggyökeresedni a kommunista eszme Magyarországon? Milyen ellenségeskedés volt a kommunisták és a szociáldemokraták között? A krumplileves legyen krumplileves? Eurokommunizmus, moszkvai utasítások és a ’60-as évek végére kifulladó eszmeiség: A magyar kommunisták 1918-1989 című kötetről annak szerzőjével, Papp Istvánnal, Levéltárunk Tudományos Főosztályának vezetőjével, és Takács Róberttel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával beszélgetett Pócs Nándor.
0:00 Bevezető
2:45 Miért nem lesz komoly hagyománya a kommunizmusnak Magyarországon?
12:05 Hová lettek a munkások és proletárok?
18:27 Harc a szociáldemokraták ellen
22:45 Revizionizmus=szociáldemokrácia?
29:43 Karakteres arcél és idegen test a társadalmon belül
39:43 Vezetőváltások és utódjelöltek a '70-80-as években
41:56 Orientációs pontok a rendszerben
50:50 A mozgalmárok és a forradalomellenesség
Ajánlott művek:
Agitátorok (Magyar Dezső, 1969)
A magyar kommunisták 1918-1989
Nem kommunizmus volt Kádár alatt, csak diktatúra | Papp István történésszel a magyar kommunistákról
„Fából vaskarika a nemzeti kommunista” – Papp István a magyar bolsevikokról
Nagy Imre hívéből Kádár csapatkapitánya - Fehér Lajos pályája 1956 után
Milyen személyiségvonásokat és traumákat örököltünk felmenőinktől? Hogyan hat a mai emberekre a világháborúk és a kommunizmus öröksége? Mik az elsődleges traumaképző események a magyar történelemben? Ügynöksorsok, személyes tragédiák és tönkrement életek: az ÁBTL februárban induló, Történelmi terheink címet viselő beszélgetéssorozata kapcsán Joób Máté evangélikus lelkésszel, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársával és Szekér Nóra történésszel, Levéltárunk Kutatási Osztályának vezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.
0:00 Bevezető
2:06 A transzgenerációs traumák jelentése
6:47 Traumaképző történelmi események Magyarországon
11:29 Traumatizált elkövetők és traumatizált áldozatok
16:19 Megküzdési stratégiák az ügynökök és leszármazottaik életében
25:13 Múltfeldolgozás az evangélikus egyházban
31:08 Generációk kollektív traumái
36:40 Poszttraumás növekedés
39:33 Kollektív fogalom- és nyelvhasználat
42:33 Apák és fiúk
48:39 A transzgenerációs traumafeldolgozás és az ÁBTL
Ajánlott művek:
Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül
Ügynökkérdés a tudományos történetírásban
Egy diktatúra hagyatéka. Állambiztonsági iratok és történetek
Milyen történelmi regényeket ír egy környezetgazdálkodási-agrármérnök? Hogyan fogyaszt történelmet a Netflix-generáció? Az államvédelem és az erőszak kapcsolatáról, az ÁVH-t övező városi legendákról és a történelmi krimik írói előtt álló kihívásokról is szó esett a Vadászat című regény január 29-i könyvbemutató beszélgetésén, ahol Stumpf András, a Válasz Online újságírója kérdezte a szerzőt, Cserhalmi Dánielt, és levéltárunk Történeti Osztályának vezetőjét, Müller Rolfot.
---
0:00 Bevezető
0:50 Az ÁVH-mánia nyomában
1:56 Egy "hobbiíró" és az ÁBTL
9:55 A valóság és fikció aránya a Vadászatban
11:07 Péter Gábor alakja
16:45 A szakértők és a regény "hitelessége"
19:47 Rendszereken átívelő galádság
23:42 Mennyire tipikusak a regény ÁVH-életútjai?
32:38 Agresszív, de nagyon béna szervezet volt az ÁVH?
39:21 Nyomozati szerv vagy a párt ökle?
44:00 "A fizikai erőszak nem volt megengedett."
53:06 Túlélő ÁVH-sok és a bűntudat
1:00:03 Mennyire kell a szerző képzelőerejét visszafogni?
1:04:25 Filmes álmok
---
Ajánlott művek:
Hogyan írtam Péter Gábor életrajzot? I Történelmi KávéháZ Müller Rolffal
Brutális volt, de nem mindenható az ÁVH
Interaktív térkép az Andrássy út 60. körüli volt kommunista államvédelmi városnegyedről
Milyen viszony volt a ’70-80-as években Kádár és Ceausescu között? Milyen feladata volt a román hírszerzésnek a magyar emigrációval szemben? Tényleg a KGB robbantotta ki a romániai forradalmat? Titkosszolgálati akciókról, megfigyelésekről és egy unatkozó önimádó diktátorról Bandi Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával és Hodicska Tiborral, a bukaresti nagykövetség egykori diplomatájával beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
03:11 Román-magyar kapcsolatok a mélypontot: az 1977-es találkozó
12:07 Román elhárítás a magyar kisebbségek és a Magyar Népköztársaság ellen
13:14 Mindennapok a bukaresti magyar nagykövetségen
20:11 Volt bármilyen emberi viszony a főtitkárok között?
25:24 A Securitate a magyar kisebbség képviselete ellen
32:43 Forradalom vagy titkosszolgálati machináció?
40:49 Az esetleges szovjet és magyar beavatkozás levéltári forrásai
---
Ajánlott művek:
Kádár - Ceausescu találkozó Debrecenben és Nagyváradon
Az újságíró archívumából (kulisszatitkokkal): Kádár–Ceausescu-találkozó, 1977
Hodicska Tibor: Négyszemközt Ceaușescuval
Az 1989. évi romániai forradalom a Moszkvai Magyar Nagykövetség jelentésének tükrében
A magyar titkosszolgálat is benne volt a román forradalomban?
Feloldotta a román hírszerzés az 1989-es forradalom ügyiratainak titkosítását