Kémhatás
Kémhatás
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) műsorában az 1945 és 1990 közti időszakot az államvédelem és a politikai rendőrség szemszögéből vizsgáljuk meg. Kémhistóriáknak járunk utána, ügynöksztorikat, sikeres és sikertelen beszervezéseket tárunk fel, hírszerzők alig ismert történeteit mutatjuk be és operatív eszközök nélkül beszélünk majd operatív dolgokról.
Epizódok
Milyen ellenállás bontakozott ki Magyarországon 1944-45-ben? Kiknek és hogyan sikerült összefogni ezt a szerteágazó folyamatot? Milyen formái lehettek a kollaborációnak és az ellenállásnak? Konspirációk, összeesküvések és a függetlenségi hagyomány továbbélése: többek közt ezekről is szó esett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága március 25-i könyvbemutatóján, ahol Ablonczy Balázs a kötet szerkesztőivel, Bartha Ákossal, Földváryné Kiss Rékával és Szekér Nórával beszélgetett.
Száznégy portrén keresztül kísérel meg képet adni a második világháború idején a korabeli Magyarország területén a nácizmussal és képviselőivel szemben kibontakozó ellenállás sokszínűségéről a Nemzeti Emlékezet Bizottsága legújabb kötete.
A szerkesztők a nemzetközi szakirodalmi mintákat is követve nemcsak a fegyveres összetűzéseket, szabotázsakciókat, hanem a szellemi ellenállás különböző megnyilvánulási formáit, újságcikkeket és kabaréműsorokat, röpcédulázást, német- és nyilasellenes propagandát, szimbolikus tetteket, a közigazgatásban megfigyelhető adminisztratív rezisztenciát, az embermentést és a zsidóság önmentő kísérleteit is az ellenállás részének tekintették.
A felvétel március 25-én készült az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
---
0:00 Bevezető
0:16 A kötet általános bemutatása
7:21 "Nem a végkifejlet által vált hősé, hanem azáltal, hogy elkezdte"
8:33 A kötet koncepciója
15:23 Ki számított ellenállónak?
23:28 A magyar függetlenségi hagyomány szerepe
28:31 A Gömbös-szobor felrobbantása
36:57 Érdemes-e megkedvelni a szerzőknek a hősüket?
---
Ajánlott művek:
Ellenállók és embermentők a véres városban
Egy pesti kerület, ahol cionisták és kiugrott nyilasok együtt végezték az embermentést
Miért nem tudott meggyökeresedni a kommunista eszme Magyarországon? Milyen ellenségeskedés volt a kommunisták és a szociáldemokraták között? A krumplileves legyen krumplileves? Eurokommunizmus, moszkvai utasítások és a ’60-as évek végére kifulladó eszmeiség: A magyar kommunisták 1918-1989 című kötetről annak szerzőjével, Papp Istvánnal, Levéltárunk Tudományos Főosztályának vezetőjével, és Takács Róberttel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával beszélgetett Pócs Nándor.
0:00 Bevezető
2:45 Miért nem lesz komoly hagyománya a kommunizmusnak Magyarországon?
12:05 Hová lettek a munkások és proletárok?
18:27 Harc a szociáldemokraták ellen
22:45 Revizionizmus=szociáldemokrácia?
29:43 Karakteres arcél és idegen test a társadalmon belül
39:43 Vezetőváltások és utódjelöltek a '70-80-as években
41:56 Orientációs pontok a rendszerben
50:50 A mozgalmárok és a forradalomellenesség
Ajánlott művek:
Agitátorok (Magyar Dezső, 1969)
A magyar kommunisták 1918-1989
Nem kommunizmus volt Kádár alatt, csak diktatúra | Papp István történésszel a magyar kommunistákról
„Fából vaskarika a nemzeti kommunista” – Papp István a magyar bolsevikokról
Nagy Imre hívéből Kádár csapatkapitánya - Fehér Lajos pályája 1956 után
Milyen személyiségvonásokat és traumákat örököltünk felmenőinktől? Hogyan hat a mai emberekre a világháborúk és a kommunizmus öröksége? Mik az elsődleges traumaképző események a magyar történelemben? Ügynöksorsok, személyes tragédiák és tönkrement életek: az ÁBTL februárban induló, Történelmi terheink címet viselő beszélgetéssorozata kapcsán Joób Máté evangélikus lelkésszel, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársával és Szekér Nóra történésszel, Levéltárunk Kutatási Osztályának vezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.
0:00 Bevezető
2:06 A transzgenerációs traumák jelentése
6:47 Traumaképző történelmi események Magyarországon
11:29 Traumatizált elkövetők és traumatizált áldozatok
16:19 Megküzdési stratégiák az ügynökök és leszármazottaik életében
25:13 Múltfeldolgozás az evangélikus egyházban
31:08 Generációk kollektív traumái
36:40 Poszttraumás növekedés
39:33 Kollektív fogalom- és nyelvhasználat
42:33 Apák és fiúk
48:39 A transzgenerációs traumafeldolgozás és az ÁBTL
Ajánlott művek:
Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül
Ügynökkérdés a tudományos történetírásban
Egy diktatúra hagyatéka. Állambiztonsági iratok és történetek
Milyen történelmi regényeket ír egy környezetgazdálkodási-agrármérnök? Hogyan fogyaszt történelmet a Netflix-generáció? Az államvédelem és az erőszak kapcsolatáról, az ÁVH-t övező városi legendákról és a történelmi krimik írói előtt álló kihívásokról is szó esett a Vadászat című regény január 29-i könyvbemutató beszélgetésén, ahol Stumpf András, a Válasz Online újságírója kérdezte a szerzőt, Cserhalmi Dánielt, és levéltárunk Történeti Osztályának vezetőjét, Müller Rolfot.
---
0:00 Bevezető
0:50 Az ÁVH-mánia nyomában
1:56 Egy "hobbiíró" és az ÁBTL
9:55 A valóság és fikció aránya a Vadászatban
11:07 Péter Gábor alakja
16:45 A szakértők és a regény "hitelessége"
19:47 Rendszereken átívelő galádság
23:42 Mennyire tipikusak a regény ÁVH-életútjai?
32:38 Agresszív, de nagyon béna szervezet volt az ÁVH?
39:21 Nyomozati szerv vagy a párt ökle?
44:00 "A fizikai erőszak nem volt megengedett."
53:06 Túlélő ÁVH-sok és a bűntudat
1:00:03 Mennyire kell a szerző képzelőerejét visszafogni?
1:04:25 Filmes álmok
---
Ajánlott művek:
Hogyan írtam Péter Gábor életrajzot? I Történelmi KávéháZ Müller Rolffal
Brutális volt, de nem mindenható az ÁVH
Interaktív térkép az Andrássy út 60. körüli volt kommunista államvédelmi városnegyedről
Milyen viszony volt a ’70-80-as években Kádár és Ceausescu között? Milyen feladata volt a román hírszerzésnek a magyar emigrációval szemben? Tényleg a KGB robbantotta ki a romániai forradalmat? Titkosszolgálati akciókról, megfigyelésekről és egy unatkozó önimádó diktátorról Bandi Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával és Hodicska Tiborral, a bukaresti nagykövetség egykori diplomatájával beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
03:11 Román-magyar kapcsolatok a mélypontot: az 1977-es találkozó
12:07 Román elhárítás a magyar kisebbségek és a Magyar Népköztársaság ellen
13:14 Mindennapok a bukaresti magyar nagykövetségen
20:11 Volt bármilyen emberi viszony a főtitkárok között?
25:24 A Securitate a magyar kisebbség képviselete ellen
32:43 Forradalom vagy titkosszolgálati machináció?
40:49 Az esetleges szovjet és magyar beavatkozás levéltári forrásai
---
Ajánlott művek:
Kádár - Ceausescu találkozó Debrecenben és Nagyváradon
Az újságíró archívumából (kulisszatitkokkal): Kádár–Ceausescu-találkozó, 1977
Hodicska Tibor: Négyszemközt Ceaușescuval
Az 1989. évi romániai forradalom a Moszkvai Magyar Nagykövetség jelentésének tükrében
A magyar titkosszolgálat is benne volt a román forradalomban?
Feloldotta a román hírszerzés az 1989-es forradalom ügyiratainak titkosítását
Hogyan változott meg a második világháborús magyar ellenállásról alkotott kép az elmúlt években? Hogy tudott Wallenberg embermentőként dolgozni? Milyen szerepe volt a katonaszökevényeknek a nyilas hatalomgyakorlásban? Máig élő mítoszokról, Budapest ostromáról és a nyolcvan évvel ezelőtti mindennapokról Bartha Ákos és Hardi-Kovács Gellért történészekkel beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
1:40 Mikortól számíthatjuk a magyar ellenállás kezdetét?
4:39 Mi számít ellenállásnak?
7:32 Hogyan és miért érkezett Wallenberg Budapestre?
15:53 A Baky-puccs: valós akció vagy Horthy megzsarolása?
23:50 Kik szervezték az ellenállást 1944. október 15. után?
33:15 Wallenberg és a védőlevelek
46:37 A magyar közigazgatás a deportálásban és az embermentésben
51:05 Volt-e értelme az ellenállásnak?
---
Ajánlott művek:
Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945
Magyar ellenállás a második világháború idején
Handbuch zum Widerstand gegen Nationalsozialismus und Faschismus in Europa 1933/39 bis 1945
Miért Carlos lett a '70-es, '80-as évek leghíresebb terroristája? Magyarországon tényleg képeztek ki palesztin fegyvereseket? Melyik étteremben szeretett libamájat enni Carlos? Terrorfinanszírozásról, titkosszolgálati akciókról és a magyar állambiztonság máig kevéssé ismert manipulációiról Liszkai László újságíróval és Orbán-Schwarzkopf Balázzsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
1:46 Miért Carlos lett a korszak legismertebb terroristája?
5:31 A kommunista világforradalom és a palesztin függetlenség
11:01 Palesztin fegyveresek Magyarországon
13:08 Szélsőjobboldali aktivisták a szovjet érdekszférában
15:34 Terrorizmus Közép-Európában és a Közel-Keleten
17:51 Carlos Budapesten
24:11 Járt-e Carlos vidéken? Kaland Dobogókőn
26:22 Mit tudhatott a magyar állambiztonság?
34:18 Forradalmár helyett bérgyilkos
37:20 Sakál a Vend utcában
41:29 A magyar állambiztonság és a terrorbazár
50:38 Kábítószer-fegyver váltó
52:21 A 75 éves Carlos mindennapjai
---
Ajánlott művek:
Carlos szerint a világ - Szemtől szemben a Sakállal
Orbán Balázs tudományos munkássága
A Sakál, a Patkány, a Kádár és Laci
The Lebanese Connection: Corruption, Civil War, and the International Drug Traffic
A titkosrendőr ötödik élete: Carlos, a Sakál bújtatója volt a Marton-féle szexbotrány szereplője
„Terrorista hálózatok – a C-79-es dosszié”. Carlos és társai Budapesten
A terrorelhárítás kialakulása és fejlődése Magyarországon a hidegháborúban a „C-79-es” akta tükrében
Miért volt szükség az államvédelmi negyed térképes bemutatására? Mi a digitális filológusok munkája? Hatékonyabb-e a ChatGPT mint a biorobotok? Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nemrég indult tájékoztató ismeretterjesztő honlapja, a Topotéma kapcsán Mihály Eszterrel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ (MNMKK OSZK DBK) igazgatóhelyettesével, és a levéltár Történeti Osztályának vezetőjével, Müller Rolf történésszel beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
01:48 A politikai rendőrség térhasználata: Topotéma
10:06 Mivel foglalkozik a Digitális Bölcsészeti Központ?
16:25 Nemzetközi minták a digitális térben
22:30 A ChatGPT és a mesterséges intelligencia vonzásában
26:27 Nemzeti emlékezet az online térben: a varsói gyors
31:02 Digitális hatások/visszahatások a kultúrában
37:02 Analóg könyv vs digitális kultúraközvetítés
46:12 Mi alapján választott épületeket az állambiztonság?
1:00:30 A nagy bölcsészadatbázis nyomában
---
Ajánlott művek:
digital humanities platform /// digitális bölcsészeti platform
Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? Az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, levéltárunk tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett Pócs Nándor.
A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában.
---
0:00 Bevezető
01:54 A besúgók tartották fenn a szocializmust?
03:57 Ügynökakta nincs!
07:10 A morális tényező
18:15 Ügynökök: bűnbakok és hatalomkérdés
22:58 Hálózati problémák: értelmiségi pozíciószerzések
24:40 Nem ismert történetek: Partizánszövetségek
26:17 Felülreprezentált értelmiség?
31:30 Egzisztenciális karaktergyilkosságok
38:26 Történészi dilemmák vs nyilvánosság
40:23 Az ügynök és az "ügynök bőrébe bújt személy"
45:22 Csavar a történetben: mit jegyzőkönyveztek?
49:10 Állambiztonsági változások a '60-as évektől
---
Ajánlott művek:
Ügynökök, informátorok, jelentések
Ügynökök, besúgók és hálózati személyek
Miről szólnak az ügynökjelentések? Szempontok az „ügynökakták” értelmezéséhez
A valódi besúgás teljesen más volt – állambiztonságot kutató történész az HBO-sorozatról
Hogy került Cziffra György az állambiztonság látóterébe? Miben tűnt ki a művész a korszak zongoristái közül? Milyen életút vezetett az angyalföldi Tripolisztól Párizsig? Különleges élethelyzetekről, zenei tehetséggondozásról és a művész máig ható örökségéről Balázs János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetőjével és Viszket Zoltán történésszel, az ÁBTL-ben februárban nyílt kiállítás kurátorával beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
1:26 Hogy foglalható össze Cziffra zsenialitása?
4:46 Cziffra György fiatalkora: Tripolisz és a galerik
11:45 Cziffra és az állambiztonság: disszidálás és ítélet
18:58 Börtön vagy kényszermunka?
20:23 A művész korai karrierje: szenvedély, tehetség és gyakorlás
34:20 Beilleszkedés, honvágy és sikerek
42:39 Mit rejt a Cziffra-dosszié? Dokumentumok a kiállításban
44:40 A Cziffra György Fesztiválról
---
Ajánlott művek: