Kémhatás
Kémhatás
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) műsorában az 1945 és 1990 közti időszakot az államvédelem és a politikai rendőrség szemszögéből vizsgáljuk meg. Kémhistóriáknak járunk utána, ügynöksztorikat, sikeres és sikertelen beszervezéseket tárunk fel, hírszerzők alig ismert történeteit mutatjuk be és operatív eszközök nélkül beszélünk majd operatív dolgokról.
Epizódok
Miért Carlos lett a '70-es, '80-as évek leghíresebb terroristája? Magyarországon tényleg képeztek ki palesztin fegyvereseket? Melyik étteremben szeretett libamájat enni Carlos? Terrorfinanszírozásról, titkosszolgálati akciókról és a magyar állambiztonság máig kevéssé ismert manipulációiról Liszkai László újságíróval és Orbán-Schwarzkopf Balázzsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
1:46 Miért Carlos lett a korszak legismertebb terroristája?
5:31 A kommunista világforradalom és a palesztin függetlenség
11:01 Palesztin fegyveresek Magyarországon
13:08 Szélsőjobboldali aktivisták a szovjet érdekszférában
15:34 Terrorizmus Közép-Európában és a Közel-Keleten
17:51 Carlos Budapesten
24:11 Járt-e Carlos vidéken? Kaland Dobogókőn
26:22 Mit tudhatott a magyar állambiztonság?
34:18 Forradalmár helyett bérgyilkos
37:20 Sakál a Vend utcában
41:29 A magyar állambiztonság és a terrorbazár
50:38 Kábítószer-fegyver váltó
52:21 A 75 éves Carlos mindennapjai
---
Ajánlott művek:
Carlos szerint a világ - Szemtől szemben a Sakállal
Orbán Balázs tudományos munkássága
A Sakál, a Patkány, a Kádár és Laci
The Lebanese Connection: Corruption, Civil War, and the International Drug Traffic
A titkosrendőr ötödik élete: Carlos, a Sakál bújtatója volt a Marton-féle szexbotrány szereplője
„Terrorista hálózatok – a C-79-es dosszié”. Carlos és társai Budapesten
A terrorelhárítás kialakulása és fejlődése Magyarországon a hidegháborúban a „C-79-es” akta tükrében
Miért volt szükség az államvédelmi negyed térképes bemutatására? Mi a digitális filológusok munkája? Hatékonyabb-e a ChatGPT mint a biorobotok? Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nemrég indult tájékoztató ismeretterjesztő honlapja, a Topotéma kapcsán Mihály Eszterrel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ (MNMKK OSZK DBK) igazgatóhelyettesével, és a levéltár Történeti Osztályának vezetőjével, Müller Rolf történésszel beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
01:48 A politikai rendőrség térhasználata: Topotéma
10:06 Mivel foglalkozik a Digitális Bölcsészeti Központ?
16:25 Nemzetközi minták a digitális térben
22:30 A ChatGPT és a mesterséges intelligencia vonzásában
26:27 Nemzeti emlékezet az online térben: a varsói gyors
31:02 Digitális hatások/visszahatások a kultúrában
37:02 Analóg könyv vs digitális kultúraközvetítés
46:12 Mi alapján választott épületeket az állambiztonság?
1:00:30 A nagy bölcsészadatbázis nyomában
---
Ajánlott művek:
digital humanities platform /// digitális bölcsészeti platform
Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? Az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, levéltárunk tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett Pócs Nándor.
A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában.
---
0:00 Bevezető
01:54 A besúgók tartották fenn a szocializmust?
03:57 Ügynökakta nincs!
07:10 A morális tényező
18:15 Ügynökök: bűnbakok és hatalomkérdés
22:58 Hálózati problémák: értelmiségi pozíciószerzések
24:40 Nem ismert történetek: Partizánszövetségek
26:17 Felülreprezentált értelmiség?
31:30 Egzisztenciális karaktergyilkosságok
38:26 Történészi dilemmák vs nyilvánosság
40:23 Az ügynök és az "ügynök bőrébe bújt személy"
45:22 Csavar a történetben: mit jegyzőkönyveztek?
49:10 Állambiztonsági változások a '60-as évektől
---
Ajánlott művek:
Ügynökök, informátorok, jelentések
Ügynökök, besúgók és hálózati személyek
Miről szólnak az ügynökjelentések? Szempontok az „ügynökakták” értelmezéséhez
A valódi besúgás teljesen más volt – állambiztonságot kutató történész az HBO-sorozatról
Hogy került Cziffra György az állambiztonság látóterébe? Miben tűnt ki a művész a korszak zongoristái közül? Milyen életút vezetett az angyalföldi Tripolisztól Párizsig? Különleges élethelyzetekről, zenei tehetséggondozásról és a művész máig ható örökségéről Balázs János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetőjével és Viszket Zoltán történésszel, az ÁBTL-ben februárban nyílt kiállítás kurátorával beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
1:26 Hogy foglalható össze Cziffra zsenialitása?
4:46 Cziffra György fiatalkora: Tripolisz és a galerik
11:45 Cziffra és az állambiztonság: disszidálás és ítélet
18:58 Börtön vagy kényszermunka?
20:23 A művész korai karrierje: szenvedély, tehetség és gyakorlás
34:20 Beilleszkedés, honvágy és sikerek
42:39 Mit rejt a Cziffra-dosszié? Dokumentumok a kiállításban
44:40 A Cziffra György Fesztiválról
---
Ajánlott művek:
Milyen közeget mutat be A Rög gyermekei trilógia? Érdemes hazajönni az óhazába? Parasztregény vagy modern amerikai próza? Népi írók, kivándorlás és generációs dilemmák: a Zavarkeltés-sorozat idei záróepizódjában Oravecz Imre Ókontri című regényéről Papp István történésszel, Levéltárunk főosztályvezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.
--
0:00 Bevezető
2:10 Oravecz Imre pályája
5:33 Irodalmi hagyományok és új utakon járó alkotók
9:27 A modernitás kockázata
13:07 Az idegen szabadságvágy
23:40 Az ethoszok világa
27:14 A mindentudó hős egy illúziótlan karakter
40:09 „Elégedett, boldog felnőtt legyen belőle”
47:13 A kortalan regény
--
Ajánlott művek
Hogy lett az Újpest a rendőrség csapata? Milyen rendőri beosztást kaptak a focisták? Mit jelentett ez a klub hétköznapjaiban? Hogy kötődik az Újpest az ÁBTL épületéhez? Az Újpest FC 1945 utáni történetével kapcsolatos legendákról, tévhitekről és rágalmakról Tóth András válogatott labdarúgóval és Pap Péter Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.
--
0:00 Bevezető
2:02 Tóth András pályafutásának kezdetei
4:50 A grundkorszak emlékei
9:06 Bemutatkozás az Újpestben
16:55 Miért lett a belügy csapata az Újpest?
22:48 Milyen megítélése volt a játékosok között a belügyi felügyeletnek?
29:43 Fenntartói kedvezmények a focistáknak
30:46 Szűcs Sándor pere
53:49 Tovább élt-e a Szűcs-ügy az Újpesten belül?
59:01 A Belügyminisztériumtól a belga labdarúgásig
--
Ajánlott művek:
Miért hord kalapot Bereményi? Milyen volt az első találkozása Kardos Györggyel, a Magvető Kiadó igazgatójával? Őriz-e jelentéseket az író-rendezőről az ÁBTL? Cseh Tamásról, városmajori kalapos sétákról és a szabadság aktorairól a márciusi filmklubunkban bemutatott, Bereményi kalapja című film után Pap Péter István Bereményi Gézával, a film főszereplőjével, és annak kreatív producerével, Csejdy Andrással beszélgetett.
Márciusban Papp Gábor Zsigmond kreatív portréfilmjével folytatódott a Bevetítés filmklub: a Bereményi kalapja egy kulturális időutazás a 20. század második felének magyar történelmében.
Bereményi Géza egyedülálló, kultikus alakja a magyar kultúrának. Először Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel lett országosan ismert, aztán novelláival, forgatókönyveivel, színdarabjaival, filmrendezéseivel, az utóbbi években pedig regényíróként is a legnagyobbak közé emelkedett. A Bereményi kalapja portréfilmben Tóth Barnabás kíséri és kérdezi végig Bereményit az életén. Beszélgetőtársát Bereményi, mint fiatal rendező kollégát, és mint egykori gyerekszínészét - aki tíz évesen az Eldorádó c. filmjében épp a gyerek Gézát alakította - avatja be a titkaiba.
--
0:00 Bevezető
1:07 Csejdy és a Bereményi mikrokozmosz
2:44 Honnan ered a film címe?
4:53 A történelem és a privát történetek
6:48 Lesz-e sorozat Kádárról?
7:50 Az írói pályafutás kezdete
11:56 Az első látogatás Kardosnál
19:27 Csejdy és az underground
22:40 Miért nem akarták beszervezni?
28:10 Indiánok az életműben
32:01 A '90-es évek
38:15 A Tanítványok
39:10 Hídemberség
44:14 Jelentés egy 1980-as dalest utáni beszélgetésről
--
Ajánlott művek:
Mit jelöl a P betű Pelevin regényének címében? Miért határozta meg az útkereső generációkat a könyv az átalakuló világban? Hogy lett máig ható nemzedéki élmény Pelevin munkájából? Cigireklámok, a Szovjetunió felbomlása és a kilencvenes évek hangulata: a Generation P című regényről a Raszputyica-sorozat záróepizódjában Szokolay Domokos történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.
---
0:00 Bevezető
0:25 Raszputyica 3: Generation P
1:41 Mit tudunk Pelevinről?
4:45 Milyen generációt ír le a Generation P?
14:02 A regény magyarországi fogadtatása
22:28 Az átmenet nemzedéke
28:10 A "szovjet egyedüllét" dilemmája
41:40 Pelevin és az értelmiség
45:05 A peresztrojka generációja és a múlt
---
Ajánlott művek
Mik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) feladatai? Miben más egy levéltári adatbázis mint az Arcanum vagy a Hungaricana? Mi a baj az „ügynökakták” megfogalmazással? Digitális nyilvántartásokról, iratnyilvánosságról és a mesterséges intelligencia lehetséges levéltári szerepéről Haász Rékával, az ÁBTL osztályvezetőjével és Havasi-Mészáros Dániel levéltárossal beszélgetett Pócs Nándor.
--
0:00 Bevezető
1:06 Milyen online szolgáltatásokat nyújtanak a levéltárak?
8:52 Milyen új rendszer váltja fel hamarosan az ÁBTL adatbázisát?
11:56 Hogy épül fel egy levéltári adatbázis? Hogy gondolkodnak a levéltárosok?
15:47 Lehet-e olyan egy levéltári adatbázis, mint az Arcanum?
20:02 Mi a baj az „ügynökakták” megfogalmazással?
24:44 A hálózat működéséről
28:31 Történeti forráskritika az ÁBTL anyagaiban
31:04 Milyen iratokat őriz a levéltár?
36:40 Hová fejlődhet az online levéltári adatbázis?
--
Ajánlott linkek:
Milyen út vezetett 17 évesen a német hírszerzéstől a gulágra? Hogy kerülhetett valaki az állambiztonság látóterébe? Milyen iratok érhetők el az FSZB levéltárában? 20. századi magyar életutakról, gulágról és a hasonló történetek megfilmesíthetőségéről februári filmklubunk után Kollár János Móczán Péterrel, a film rendezőjével és annak történész szakértőjével, Dr. Szabó Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójával beszélgetett.
Februárban egy szövevényes kémtörténettel folytatódott Bevetítés filmklubunk: ERNA egy huszadik századi élettörténeten keresztül nyújt bepillantást a társadalom és az állambiztonság működésébe.
ERNA története egy szövevényes kémtörténet, amely 1944-ben egy német hírszerző iskolában kezdődik Bécsben, majd a háború után közel tíz évig tartó Gulag-rabsággal folytatódik. 1955 tavaszán Vorosilov egyéni kegyelmével szabadul az akkor még csak 28 éves lány. Az 1956-os forradalom idején, férjével, a volt Gulag-rab Cs. Györggyel disszidálni próbálnak, de elfogják őket a határon, és mindkettőjüket börtönbe zárják. Ekkor kerülnek a titkosszolgálat látókörébe. A hatvanas évek végére ERNA és Cs. György házassága megromlik, és az asszony feljelenti férjét az állambiztonsági hatóságnál.
--
0:00 Bevezető
1:37 Bécstől a gulágig
6:08 Erna a gulágon: A szenvedések földjén
8:13 Miért lett film a történetből?
11:46 Hogy készültek az interjúk Ernával?
16:28 Milyen lehetőségei voltak a hazatérés után?
20:05 Miért jelenti fel Erna a férjét?
26:56 Erna és az állambiztonság
31:09 Kérdések és válaszok
--
Ajánlott művek: