Havas Judit József Attila díjas irodalomtörténész, előadóművész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, számtalan irodalmi est és versműsor megálmodója, rendezője, előadója. Előadóestjein nemcsak költőket idéz meg, hanem sorsokat korokat, érzéseket. Vajon ma, amikor annyiféle zaj és felszínesség vesz körül minket, van még igény a csendre, az elmélyülésre, a versekre? Judit erre is válaszol. Portálján egy kedves kép: rajta az üldögélő Kányádi Sándor háta mögött Judit öleli a mestert. Mesél amerikai turnéja állomásairól is, ahol a szelíd, mégis szenvedélyes az erdélyi magyar költő emlékét idézte meg.

Sokáig mások mögött állt, néhány éve viszont - dalszövegek, forgatókönyvek, kabarék, színdarabok után - kilépett a rivaldafénybe Kal Pintér Mihály. Cserháti Zsuzsától Gálvölgyi Jánoson, Esztergályos Cecílián át a televíziós műhelyekig ível a pályája. Most elmondja, miért döntött úgy, hogy íróként is megmutatja magát. Szó esik az Atyavilág születéséről, a hit, hatalom és szabadság kérdéseiről, valamint arról, milyen érzés, amikor egy szerkesztő húz az író kéziratából. Egy író vallomása történetmesélésről, alkotásról a kávéház zajában, Nobel-díjról és készülő regényeiről.

Liszkay Gabriella professzor most nem orvosként, hanem özvegyként vall Kásler Miklósról. Mondataiból egy házasság, egy szellemi szövetség és egy életmű belső története rajzolódik ki Kásler Miklós halála után.” A nemzet professzora „ című frissen megjelent interjúkötet számára kapaszkodó, vigasz és élő jelenlét: a gyász időszakában. Szól hitről, gondoskodásról, emberségről, és arról, hogyan épített hidakat férje a tudomány és az emberi lélek közé. Egy megrendítő, egyben felemelő beszélgetés emlékezésről, szeretetről és háláról.

Pásztory Ádám életében tavaly minden megváltozott, hiszen a gyógyíthatatlan, agresszív betegség megálljt parancsolt. Ebben a beszélgetésben szó esik hitről, félelemről, pofára esésről és arról, mit jelent újraindítani az életet 54 évesen. Adám beszél a nyilvánosság szerepéről, az alvilági angyalról, a csend fontosságáról, és arról is, hogy mi marad meg az emberből, amikor lefoszlanak a szerepek.

Ötvös Csilla, aHalhatatlanok Társulatának örökös tagja életéről, pályájáról,döntéseiről mesél. Megismerkedhetnek egy muzikális családtagjaival, a csillaghegyi strandtól a Magyar Állami Operaházszínpadáig vezető úttal. Lehull a lepel az „Ötvöske-technikáról, amely megmentette a hangját, hogy generációkat taníthasson meg erőlködés nélkül énekelni. Opera, operett, magyar nóta –és egy élet, amelyet végigkísér a közönség szeretete.

Epres Attila Jászai Mari-díjas színész és Madarász Éva szinkronszínésznő, író nemcsak a színház és a szinkron világába engednek bepillantást, hanem- a beszélgetés alatt egymás kezét fogva- közös életük legmélyebb rétegeibe is. Attila megrendítő őszinteséggel mesél a rákról és a gyógyulásról Éva pedig arról, hogy ők tényleg szeretik egymást. Megtudjuk, kinek kölcsönözték legszívesebben a hangjukat, milyen volt az esküvőjük a Balatonon, miért van raktárban a Hajléktalan Jézus szobra Budapesten, és, hogy milyen náluk a nyitott karácsony. Két színész vallomását hallhatják: most nincs szerep – csak igazmondás.

Petrás Mária Kossuth díjas művész ott él Pomázon- ahol már nincs betonút, csak ég és csend és ima. Egy házban a hegyen, ahol a csöndnek súlya van, az ikonok beszélnek, az ének pedig imává válik. A keramikus-népdalénekessel moldvai gyökerekről, hitről, szakrális művészetről, világlátásról, belső rendről beszélgettünk. Aztán meg fájdalomról és felemelkedésről, tudományról és ősi tudásról, valamint arról, mi tart meg akkor, amikor az élet próbatételek elé állít. Ez a beszélgetés nem magyaráz – hanem megérint. Akik hisznek a lélek útjaiban, azoknak kihagyhatatlan.

Morvay Pálma operaénekes imádja a kutyusokat, mostanában találta meg Lajost, Madame Pompadour,a palota pincsi párját. Standfotósként kezdett Koltai Lajos mellett, aztán mégis a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kötött ki. Jöttek a klasszikus szerepek, de egyszer csak egy másik bolygón, az operett világában találta magát. A különlegesen elegáns énekesnő ma is minden reggel skálázik, ahogyan mondja: nem szeretne hűtlen lenni a színpadhoz.

Miért tesznek szabad aminosavat a takarmányba, mi az az umami, és, hogyan kerülhet a húsból a tányérunkra a kadáverin, vagyis a „hullaméreg”? Mester Károly agrármérnök és természetgyógyász az állatok között töltött negyven esztendő alatt szerezte tapasztalatait, ma elsősorban a mi egészségünk titkait kutatja. Simán összehasonlítja a kocalányok és az emberlányok szülési szokásait, betegségeit, és nem hagy kétséget afelől, hogyan hat ránk a modern táplálkozás, a GMO-k és az adalékanyagok. Ez egy terminus technikuszokkal tarkított hosszú, provokatív és tanulságos beszélgetés mindenkinek a számára, aki tudni szeretné, mit tesz a testével.

Felvidéki Judit nevét jól ismerik azok, akik a televízió aranykorában nőttek fel.Balázs Béla-díjas filmrendező, 29 év alatt 35 tévéfilmet, tévéjátékot, portré- és dokumentumfilmet készített a Magyar Televíziónak. 1999-ben viszont jött a leépítés, kirúgták az MTV-ből. A Toprongyozó lett volna a következő filmje, amiről már csak álmodhatott, és álmodott is. Édesanyja megbetegedett, Judit Hévízre költözött ápolni a mamát. Közben az egzisztenciális válsággal is szembe kellett néznie,/ fix bevételként már csak a nyugdíj maradt/ és saját korával is. Aztán 71 évesen visszatért megrendezni az RS9-ben a Toprongyozót.