Egy dalírótáborban fogant Szakács Erika új dala. A Voice győztese nem véletlenül vonzódik a balladákhoz, hangi adottságai – amelyeket műsorbéli mentora, Miklósa Erika képzett tovább az általa alapított Kvintesszencia Mesteriskolában – a műfaj egyik legfiatalabb, ugyanakkor legprofibb előadójává teszik. A jelenleg pszichológiát és filozófiát hallgató egyetemista Kalmár Andrásnak mesélt további terveiről.

Játék a találkozásokról és a szerelemről – ezt az alcímet viseli Sediánszky Nóra rendezése, amelynek felolvasószínházi változatát május 30-án láthatjuk a Bajor Gizi Színészmúzeumban, majd szcenírozott formában június 6-án, az RS9-ben. 

„Milyen elképzelésekkkel, vágyakkal, belső tartalmakkal és hiányokkal érkezünk egy-egy hosszabb-rövidebb találkozásra, miért látunk meg olykor valakit, máskor miért tévesztjük azonnal szem elől, vagy nézünk éppen szándékosan félre? Mi szabja meg, hogy melyik találkozásunk lesz csupán egy útközbeni epizód, egy másikból viszont hosszú ideig tartó „nagy történet”? Mi erősebb: valóság, képzelet, belső késztetés vagy félelem? Hol ér véget a realitás és kezdődik az – adott esetben – mindennél intenzívebb 'belső mozi'?”

Sediánszky Nóra rendezővel Kalmár András beszélgetett.

Kéringer László és Borbély László március 9-i koncertjén a romantikus dalirodalom legizgalmasabb művei hangzanak el: a műsor gerincét a dalköltők királya, Franz Schubert, és a dalairól méltánytalanul kevéssé ismert Nyikolaj Rimszkij-Korszakov darabjai adják, amelyek mellett Richard Wagner egy ciklusa, illetve Maurice Ravel és Gabriel Fauré személyében két francia szerző művei is elhangzanak. 

Kéringer Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

A bevonódás, a szinkronitás és a módosult tudatállapot jelenségei kulcsfontosságúak a valódi színházi élmény szempontjából. Simon Balázs Áramlat a színházban c. könyve azonban nemcsak a befogadói, hanem az alkotói oldalt is kutatva rámutat, hogy a biztonságos alkotói tér, a mentálhigiénés támogatás és az önismeret döntő jelentőséggel bír a színházi munka során is.

Az általa alpított Utcaszínházi Alkotóközösség példáján keresztül pedig a színház társadalmi szerepének és terápiás potenciáljának egyedi megközelítését mutatja be. A tudomány és a művészet párbeszéde, aminek története Leonardótól Salvador Dalíig, az op-arttól a bio-artig, a neuroesztétikától az adatvizualizációig ível, méltó inspirációt meríthet ebből a sokoldalú és eredeti gondolatokat tartalmazó, rengeteg mérési adatot és új kutatási eredményt érthetően, lendületes megfogalmazásban közreadó könyvből.

Simon Balázzsal Kalmár András beszélgetett.

Persze nem csak az övék, de az apák napjához kapcsolódóan ők kerülnek fókuszba az Eötvös10-ben.

Az Eötvös10 Művelődési Ház idei apák napi programjai nemcsak az ünneplésről szólnak: sokkal inkább a férfiak, apák, nagyapák, és úgy általában a modern férfikép árnyalt, érzékeny megmutatásáról.

A rendezvénysorozat egy különleges fotókiállítással indul, amely Herczeg Eszter fotográfus munkáit mutatja be. Az Apák című tárlat különös érzékenységgel idézi meg a férfi felmenőket. A gyerekeké lesz a főszerep azon a napon, amikor átadják a Kalandok apával című rajzpályázat díjait. A felhívás arra buzdította a 4–11 éves gyerekeket, hogy rajzban meséljenek el egy számukra fontos közös élményt az apukájukkal. A díjátadón az összes beérkezett pályamű digitálisan is látható lesz, így minden alkotás megkapja a maga figyelmét. A vidám hangulatról a Boridalok Trió gondoskodik majd, akik játékos, interaktív koncerttel várják a kicsiket. A zárónapon a felnőttek kerülnek a figyelem középpontjába. A Férfiak szexuális világa című színházi előadás nemcsak humorral, de őszinteséggel és bátorsággal is közelít egy sokszor tabusított témához. 

Szebeni Dóra, az Eötvös10 vezérigazgatója Kalmár Andrásnak mesélt a terézvárosi művelődési ház júniusi programjairól.

Fejes Krisztina egybegyűjtötte a zseniális zeneszerző, Rózsa Miklós munkáit, az anyagot június 1-én mutatja be a Zeneakadémián.

A háromszoros Oscar-díjas zeneszerző, Rózsa Miklós, a Ben-Hur, a Bagdadi tolvaj, és számtalan más Hollywood-i klasszikus kisérőzenéjének komponistája gyermekként Nagylócon töltötte a nyarakat. Rózsa élete végéig büszkén őrizte és hangoztatta magyarságát, kulturális gyökereit, életműve mégis méltatlanul kevés figyelmet kapott szülőhazájában. Saját szavai szerint „kettős életet élt”, hiszen a lipcsei konzervatórium egykori hallgatója nemcsak legendás hollywoodi produkciók zeneszerzője volt, de klasszikus koncerttermi kompozíciók alkotója is. Magyarországon szinte ismeretlen klasszikus zenei munkássága, hiszen nemcsak a világ, hanem mi magyarok is elsősorban filmzeneszerzőként ismerjük, pedig zenei nyelvére jelentős hatást gyakorolt a magyar népzene világa. Zongoraszonátája, sorozatai is ezt tükrözik. 

Fejes Krisztina zongoraművésszel Kalmár András beszélgetett.

Május 30-31 között visszatér a XI. kerület szívébe az ELEVEN Tavasz!

A Bartók Béla út üzleteinek, kávézóinak és galériáinak egyedülálló civil kulturális szerveződése, a Bartók Béla Boulevard évente kétszer rendez utcaünnepet a Gellért-tértől a Feneketlen-tóig húzódó útszakaszon és a környező utcákban. A változatos programokból minden korosztály kedvére válogathat, idén is számtalan helyszínen találkozhatnak izgalmas eseményekkel az érdeklődők. A minifesztivál repertoárjában megtalálhatók különböző műfajú koncertek, színházi előadások, de az alkotni vágyók is válogathatnak a kreatív workshopok és kézműves foglalkozások között. A csendesebb programok kedvelői az ismeretterjesztő séták és az immerzív önismereti foglalkozások színes kínálatából nyerhetnek inspirációt, de a családok is találnak közös elfoglaltságot, hiszen gyermekprogramokkal és minden korosztályt felölelő kreatív foglalkozásokkal is készülnek a szervezők. A kulturális kavalkádból természetesen a gasztronómiai élmények sem hiányozhatnak és a különleges italokat sem érdemes kihagyni.

Számos helyszínen találkozhatunk egyedi és izgalmas műveket bemutató kiállításokkal, felolvasásokkal és performanszokkal. A történelmi és a kortárs témák szinergiájában minden kultúrára, művészetre fogékony látogató megtalálhatja a számára legkedvesebb programot, sőt távoli kultúrákat is megismerhetünk, mivel az ELEVEN Tavasz díszvendége ezúttal Chile lesz, melynek ízei és dallamai is ott lesznek a Bartókon. Ezen az Eleven Tavaszon is folytatódik a Bartók Béla Boulevard Egyesület 1 művész 1 porta kezdeményezése, lehetőséget biztosítva pályakezdő és már pályán lévő művészek és alkotásaik bemutatására.

Mindenkit szeretettel várnak a Bartók Béla Boulevardon!

Részletes programok itt.

Jáki Mónikával, a Bartók Béla Boulevard alelnökével és utcamenedzserével Kalmár András beszélgetett.

Mágikus labirintusokat nyit meg Trevor Wishart május 16-án a BMC-ben.

Hieronymus Bosch híres festménye ihlette a zeneszerző többcsatornás hangművét, amelyben a mai társadalmi helyzetet vizsgálja, egy hangzáslabirintuson át vezetve a hallgatót az emberi sorsok útvesztőjében. Wishart különösen az emberi hang elektroakusztikus kompozícióban betöltött szerepét kutatja. Korábbi műveiben nyelvek szótagjaival, majd mondatok zeneiségével kísérletezett, ebben a műben pedig a történetek szintjéig tágítja az időskálát. Bosch festményének bizarr emberi tevékenységei párhuzamba állíthatók a jelen világ abszurditásával, az ebből fakadó szorongás ihlette az alkotást. A képet időalapú zenévé transzformálva Wishart egy olyan hangzáslabirintust hozott létre, ahol a hallgató egyik jelenetből a másikba lép, majd visszatérve azok folyamatosan változnak – ez az a metamorfózis, amely narratív szintre emelkedik. A mű sötét humorral átszőtt reflexió az emberi társadalmakról, amely énekesek, színészek és politikusok hangját is felhasználja.

Szigetvári Andreával, a Zeneakadémia docensével, elektroakusztikus zeneszerzővel Kalmár András beszélgetett.

A Szegedi Szimfonikus Zenekar hazánk egyik legnagyobb létszámú zenekara, hangversenyei mellett a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Nemzeti Színháznak is rendszeres közreműködője. Most május 15-én, a Zeneakadémián különleges koncerttel tisztelegnek Ravel 150. és Arvo Pärt 90. születésnapja előtt, Bonjour Paris! címmel.

Dubóczky Gergellyel, a zenekar művészeti vezetőjével és az est karmesterével Kalmár András beszélgetett.
 

A négykötetes mű lapjai nemcsak szövegeket és rajzokat, de valódi hímzéseket is tartalmaznak.

Május 10-ig látható a tavaly végzett MMA ösztöndíjasok Pesti Vigadóban rendezett kiállításán, az Essentia Artison Félegyházi Zsuzsanna munkája, a négy részből álló Csodakönyv, ahol Visegrád épített környezeti és természeti öröksége, a tatárjárástól a mohácsi vészig húzódó korszak elevenedik meg, elsősorban a királynék szemszögéből. Bámulatos női alakok, és bölcs férfiak jelenek meg a sokszorosításra nem kerülő egyedi iparművészeti alkotás lapjain.

Félegyházi Zsuzsannával Kalmár András beszélgetett.