Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Sztori Podcast

Sztori Podcast

Vissza

Sztori Podcast

Sztori Podcast

Üzlet Történelem Társadalom és kultúra Televízió és film

Ez a podcast a történetmesélés erejéről szól. Lafka Dávid történetek fejlesztésével foglalkozik egy hollywoodi piacra gyártó animációs filmstúdióban. Civilben is a történetmesélés hatását kutatja, ezért a podcastban különböző szakemberekkel és kreatívokkal vitatja meg, hogy a sztorimesélés, mint kommunikációs eszköz miért fontos a szakmai- és magánéletünkben. Ha szereted a jó sztorikat és érdekel a történetmesélés, ez a podcast neked szól! Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast

Epizódok

51-60 megjelenítése a(z) 77 elemből.

Neked mi jut eszedbe arról, ha azt mondom: Forbes?

Biznisz? Sikerlisták? Pénzügyi kimutatások?

Nekem a Forbes-ról a történetmesélés mesterfoka jut eszembe! 

Hogy a Forbes-sztorikból hónapról hónapra a magyar üzleti élet legendáriuma épül.

Ebben az epizódban Galambos Márton, a Forbes Magyarország főszerkesztője volt a beszélgetőpartnerem.


Az epizód elején Márton elmeséli, hogy milyen családi történeteket hordoz magában már évtizedek óta. Aztán kiderül, hogy milyen valós sztorik foglalkoztatják a nagyvilágból? Az amerikai politika!

A Forbes Magyarország és Galambos Márton szerint nemcsak szlogen, hogy a történetek összekötnek bennünket. Az epizódban alaposan körbe járjuk, hogy milyen egy tipikus Forbes-sztori.

Milyen cégek kerülhetnek be a lapba, és milyen megítélés alapján?

Milyen vállalkozó kerülhet címlapra?

Hogyan készülnek a cikkek?

A cikkek alanyai, vagyis a vállalkozók milyen kihívások elé állítják a szerkesztőséget?

Sokat beszélünk még a Forbes értékvilágáról, sztorifejlesztésről, újságírói felelősségről és arról, mitől lehet sokszínű egy magazin. Meglepő a háttérsztorija annak is, hogyan kerülhetett be novella a Forbes lapjaira. Az is izgalmas, hogy mostanában a Forbes újralátogatja a lap korábbi szereplőit, és ránéz, hogy mi újság azokkal a cégekkel, akikről a lapban 6-8 éve írtak utoljára.

Ha kutatók 200 év múlva meg akarják majd ítélni a 2020-as évek Magyarországát, akkor reméljük a Forbes szemüvegén keresztül nézik majd meg.

Nagy megtiszteltetés volt Galambos Mártonnal beszélni. Remélem nektek is tanulságos és szórakoztató lesz az epizód!



A Forbes online oldala:

https://forbes.hu/

Itt fizethetsz elő a magazinra:

https://www.forbes.hu/elofizetes 

---

Az epizódban ajánlott könyv Galambos Mártontól - Dr. Máté Gábor: Scattered Mind

https://drgabormate.com/book/scattered-minds/

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Tudtad, hogy képregények is kaptak már Pulitzer-díjat? 

Tudtad, hogy van képregény, amit már beválogattak a világ 100 legjobb REGÉNYE közé? 

Tudtad, hogy a képregényt edutainment célra is lehet használni? 

Egyik beszélgetőpartnerünk Somogyi György lesz, akinek a "Kittenberger" című  képregénye  épp az epizód megjelenése előtt nyerte el másodjára is az Év Legjobb Képregényének járó Alfabéta-díjat. Szóval az epizódban még csak egy díjról beszélünk, de azóta duplázott - irtó menő! Gyuri emellett forgatókönyvíróként is dolgozik, számos tévésorozat, díjnyertes tv film és mozifilm írója is. 

A másik beszélgetőpartnerünk Demus Zsófia, aki képregények szerkesztése mellett a Magyar Képregény Szövetség ügyeit viszi, és a Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivált szervezi. 

A Képregényes témánk második epizódjában főleg olyan képregényekről beszélünk, amelyek művészi színvonalukkal vagy edukációs törekvéseikkel emelkednek ki a tömegből. Közben sok izgalmas képregényt fogunk ajánlani, amit akkor is érdemes elolvasnod, ha még soha az életben nem fogtál a kezedbe képregényt! 

Lesz szó Alan Moore "Watchmen" című klasszikusáról, Art Spiegelman "Maus" című megrázó graphic noveljéről, és még az alábbi művekről: - Craig Thompson: Blankets - Scott McCloud: The Sculptor - Juan Díaz Canales: Blacksad - Yuval Noah Harari - Sapiens - Rajzolt Történelem Melyiket imádjuk a sztorija miatt? Melyikben nyűgöztek le minket a képek? És mi a franc a fényképregény??? 

A végén, a kreatív játékban Gyuri hoz majd egy önálló sztorit, amiben mashupolja A hét mesterlövész sztorit a Drakula mítoszával - és az egész a tatárjárás kellős közepén játszódik. Elég crazy. :) Aztán együtt rakunk össze spontán egy másik sztorit, ami kiváló lehetne képregény-alapanyagnak- ebben az Egri csillagokat pimpeljük fel némi természetfelettivel, hogy még inkább elszabaduljon a pokol! :) 

Ha még nem hallgattad meg, íme az első epizód tartalmából: 

- Fogalmak tisztázása - nagyon röviden, mielőtt belefulladnánk az unalomba :) 

- Globális képregénypiac: melyik 4 ország uralja a globális piac több mint 90%-át? Itthon miért nem olvas kábé senki sem képregényt? 

- Kittenberger képregény-sorozat: Miről szól, és hogy mióta készül? Miért írták róla a lapok, hogy egy Rejtő kaland egy Vernei világban? Ami pedig a legfontosabb: Gyuri elmeséli, ők hogyan dolgoznak, és ezen keresztül leoszt nekünk egy komplett gyorstalpaló kurzust a képregények készüléséről. 

--- 

Kittenberger képregény: 

http://kittenbergercomic.hu/ 

Magyar Képregény Szövetség: 

https://kepregenyszovetseg.hu 

Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivál: 

https://fesztival.kepregenyszovetseg.hu/ 

https://www.facebook.com/kepregenyfesztival/ 

--- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne. 

--- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: 

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

--- 

Hirdetés és együttműködés: 

peter@showcast.tech 

www.showcast.tech

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Miért olyan népszerű külföldön képregényt olvasni? 

És miért egyáltalán nem népszerű itthon? 

Egyik beszélgetőpartnerünk Somogyi György, akinek a "Kittenberger" című képregénye épp az epizód megjelenése előtt nyerte el másodjára is az Év Legjobb Képregényének járó Alfabéta-díjat. Szóval az epizódban még csak egy díjról beszélünk, de azóta duplázott - irtó menő! :) Gyuri emellett forgatókönyvíróként is dolgozik, számos tévésorozat, díjnyertes tv film és mozifilm írója is. A másik beszélgetőpartnerünk Demus Zsófia, aki képregények szerkesztése mellett a Magyar Képregény Szövetség ügyeit viszi, és a Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivált szervezi.


A téma végül olyan gazdagnak bizonyult, hogy a beszélgetést végül 2 külön epizódra bontottuk!

Az első epizódban először kitárgyaljuk, ki milyen jó sztorival találkozott mostanában. Szóba kerül a "Minden, mindenhol, mindenkor" című multiverzumos őrültség, ami még most is fut a mozikban, illetve Cixin Liu: A háromtest-probléma című, zseniális science-fiction trilógiája.

Ezután kicsit tisztázzuk a fogalmakat: mit is pontosan a comic strip, mit takar a comic book vagy comics kifejezés, és hogy a graphic novel alatt mit értünk.

Ránézünk a globális képregénypiacra. Hogy melyik 4 ország uralja a globális piac több mint 90%-át. Próbáljuk megtalálni az okát, hogy itthon miért nem olvas kábé senki sem képregényt. Mondunk sikeresebb, több példányszámot eladott képregényeket is, mint a Királyok és keresztek vagy a Nyugat és zombik, de kénytelen-kelletlen summázzuk, hogy mekkora szakadék van egy külföldi képregény külföldi eladásai, és egy magyar képregény magyar eladásai között. Szerintem meg fogtok döbbenni.

Ezután mélyen beleássuk magunkat a Kittenberger képregénysorozatba. Hogy miről szól, és hogy mióta készül. Miért írták róla a lapok, hogy egy Rejtő kaland egy Vernei világban. Ami pedig a legfontosabb: hogy hogyan készül. Gyuri elmeséli, ők hogyan dolgoznak, és ezen keresztül leoszt nekünk egy komplett gyorstalpaló kurzust a képregények készüléséről.


Egy kis ízelítő a 2. epizódból:

- átdumáljuk, hogy mely képregények érnek fel a művészi kategóriába és melyek működnek edukációs céllal is, és miért?

- közben sok izgalmas képregényt fogunk ajánlani, amit akkor is érdemes elolvasnod, ha még soha az életben nem fogtál a kezedbe képregényt!

- a kreatív játékban Gyuri hoz majd egy önálló sztorit, aztán együtt rakunk össze spontán egy másikat, amiben az Egri csillagokat pimpeljük fel némi természetfelettivel, hogy még inkább elszabaduljon a pokol! :)


Kittenberger képregény:---

http://kittenbergercomic.hu/

Magyar Képregény Szövetség:

https://kepregenyszovetseg.hu

Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivál:

https://fesztival.kepregenyszovetseg.hu/

https://www.facebook.com/kepregenyfesztival/

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A fájó aktualitása miatt most a háborús történetekről lesz szó. Kovács István filmrendezővel beszélünk, aki az eddigi filmjeit  (Szürke senkik, Asszonyok lázadása, Idegen föld, Ostrom) szinte kivétel nélkül háborús helyzetbe szorult kisemberek történetéről forgatta. A rendező maga is háborús környezetben nőtt fel, és ebből is merít a filmjeihez. Az egyetemi diploma-filmjéért rögtön a Diák Oscar díjat vehette át Los Angeles-ben, és azóta a II. világháborús Call of Duty-hoz is rendezett jeleneteket.

Beszélünk a rendező gyerekkori élményeiről, amiket Zentán, pár kilométerre a háborútól kellett átélnie. Meghatározó történeteket hallhatunk tőle, és olyan élményekről mesél, amiket fontosnak érzett beleszőni az Asszonyok lázadása című filmjébe is. Ennél már csak az a kisfilmje nevezhető személyesebbnek, amivel az SZFE-re jelentkezett, és ahol a saját nagypapájának a háborús történetét eleveníti fel.

István beszél róla, hogy miért érdekli ennyire, hogy háborús környezetben élő emberekről meséljen a filmjeiben. Hogy miért szeretne az Ostromból egy mozifilmet is forgatni. Hogy mik azok az apró történetek, amik túlmutatnak önmagukon, és képesek egy sokkal nagyobb helyzetet is szimbolizálni. Hogy miért meghatározó a gyerekkorából Michael Cimino "A Szarvasvadász" című filmje, vagy Francis Ford Coppolától az Apokalipszis most. De Klimov "Jöjj és láss" című filmje is szóba fog kerülni.

Milyen élmény háborúhoz közel felnőni?

A Szürke senkik című filmben mi maradt hiteles történelmileg, és milyen elemek kapcsán rugaszkodtak el a valóságtól?

Miért nem az eredetileg tervezett befejezést forgatták le az Asszonyok lázadásához?

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Makranczi Zalán színésszel járunk a végére, hogy miért fontos, hogy kinek a nézőpontjából ismerünk meg egy történetet.   

Zalán az elején mesél róla, hogy már gyerekkorában nagy képregény-rajongó volt, és hogy Superman karaktere miért izgalmas és miért tanulhatunk sokat tőle magunkról, emberekről. És miért volt Zalán számára gyerekkorában igazán meghatározó a Winnetou és A nagy indiánkönyv? Hogyan határozhat meg egy gyerekkori olvasmány egy felnőtt embert?    

Zalán színészként is történetmesélőnek mondhatja magát. Beszélünk róla, hogy hogyan válik a színész is alkotó partnerré a színházban. Hogyan formálja az alakításán keresztül a színész a történetet? Példaként bejön a William Shakespeare tollából született Rómeó és Júlia-előadás, ahol a színészek friss ötleteivel megszórt sztori egészen új köntösben került színpadra. De vajon filmezés közben is egyenértékű alkotói partner a színész?

És miért is fontos, hogy kinek a nézőpontjából meséljük el a történetet? Zalán izgi példát hoz be azzal, hogy ő, mint George R. R. Martin regényének közepesen nagy rajongója, az HBO-sorozat nézésekor miért nem kapott sokkot a Trónok Harca híres “vörös nász”-jelenetétől!   

Kicsit beszélgetünk “The Affair”, vagyis “A viszony” című sorozatról is, ami ügyesen játszik azzal, hogy ugyanazt a történetet több karakter szemszögéből meséli el. És kell-e Zalánnak a színpadon kihelyezkednie a nézők nézőpontjába? A “Teljesen idegenek” című többszereplős előadás tanulságaiból remekül megérthetjük, hogy a színészek hogyan tudják percről percre irányítani a néző figyelmét. De kell-e ezzel foglalkoznia a színésznek forgatás közben? Ez is kiderül a “Mintaapák” című sorozat készüléséről szóló anekdotákon keresztül.   

Mitől más a filmes és színpadi színjátszás? Zalán miért saját magából építkezik a szerepei megformálásakor? A “Fel” című Pixar-filmből mit tanulhatunk a nézőpontok közelebb hozásáról? Shakespeare és Csehov darabjai hogyan váltak örökérvényűvé azzal, hogy a történetekben minden karakternek megvan a maga igazsága?  Mitől volt bonyolult feladat “A védőbeszéd” című egyszemélyes darab, amiben Zalán Szókratészt játssza, de Platón szemszögéből? És Zalán szerint mitől jó egy szerep? Például Darth Vader a Star Wars-ból.   

A végén eljátszunk a gondolattal, hogy János Barát szemszögéből miért tűnik a Rómeó és Júlia egy fekete komédiának, Páris gróf szemszögéből pedig egy paranoid konspirációs thrillernek. Annyit ígérhetünk, hogy nagyon szórakoztató lesz! :)  

Járjatok színházba, nézzetek filmeket, és osszátok tovább az epizódot a barátaitoknak!  

-------------------------  

Makranczi Zalán oldalai: 

https://www.facebook.com/Makranczi-Zal%C3%A1n-Hivatalos-Oldal-294477937884779 

https://www.instagram.com/makranczizalan/?hl=hu  


------------------------- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.   


Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Milyen mesét olvassunk az 5 éves gyermekünknek? És a 9 évesnek? És hogyan jutottunk el a Grimmék világától a mai Walt Disney mesékig?

Műmesékről és népmesékről faggatjuk Lakos Nórát, aki számtalan sikeres tévésorozat és mozifilm rendezése mellett elkötelezett híve a gyerek- és ifjúsági film felélesztésének Magyarországon. Ezért megalapította a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivált, illetve a 18 év alatti gyerekek számára a Gyerekfilm Akadémia keretében tartanak filmes és animációs képzéseket. Hozzá csatlakozott az epizódban Gimesi Dóra, aki a Budapest Bábszínház dramaturgja és irodalmi vezetője, emellett pedig mesekönyveket, ifjúsági regényeket, rádiójátékokat ír. A macskaherceg kilencedik élete című mesekönyvével 2018-ban elnyerte az Év Gyermekkönyve-díjat is.

Velük beszélgetünk először a gyerekkorukat meghatározó mesékről - előkerül majd A sehány éves kislány, a Labirintus, és az Anne Shirley kalandjai is. Körüljárjuk, hogy a mese tényleg csak gyerekeknek szól-e, vagy sem. 

“A világ bármely táján nőttünk fel, vannak bizonyos alaptörténeteket, amiket mindenki ismer.” Hogyan alakult ez így? És mik ezek az alaptörténetek? Mennyire merítettek a Grimm testvérek vagy Hans Christian Andersen a népmesékből? Mi a közös bennük és Lázár Ervin-ben? A Legkisebb Boszorkány című népmesén keresztül levezetve erre is fény derül.

Lehet-e úgy történeteket mesélni, hogy egyszerre élvezzék a gyerekek, és a szüleik is? Min múlik az, hogy a sztoriban mindenki meg tudja találni a magáét? Lesz szó arról is, hogy konkrét korosztályoknak mit érdemes mesélni, és hogy miért fontos a színvonal, hiszen “az a gyerekeknek szóló kultúra, ami gagyi, az lesz az, ami a felnőttnek fárasztó.” Ebben a témában elhangzik néhányszor a Pixar animációs stúdió is referenciaként.

Milyen korú gyerekeknek lehet árnyalt, komplex karakterekről szóló sztorikat mesélni? Mindig szükség van a boldog befejezésre? Összehasonlítjuk A kis hableány befejezését Andersen verziójában és Walt Disney verziójában. Mi kell egy mesében ahhoz, hogy lehessen színházra vagy filmre adaptálni? Miért trendi mostanában, hogy a gonosz karaktereket helyezik meg főszereplőnek, mint például a Demóna, vagy a Szörnyella? Ez a divat hogyan eredményezhet fontos és hasznos nézőpont-váltást a kicsikben?

Ha esti mesének vagány női főhősökről szeretnénk mesélni a kislányunknak, ahhoz is ajánlunk jó néhány címet. Lesz szó tabutémákról is - hogy mennyire lehet és szabad olyan fontos társadalmi kérdéseket behozni a mesékbe, mint a rasszizmus, a halál, és a válás.

Ajánlunk majd olyan minőségi, színvonalas gyermek tartalmakat, amikről jó, ha tudunk, ha kifogytunk a néznivalóból a Netflix-en vagy az HBO Go-n. A kreatív játékban Dóra bemutatja A mindentlátó királylány című magyar népmesét úgy, ahogyan a hollywoodi Walt Disney stúdió dolgozná fel. Szórakoztató lesz hallani, hogy mennyit változik így a történet.. :)

----

A Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál
http://www.kidfilmfestival.hu/

Gyerekfilm Akadémia
http://www.gyerekfilmakademia.hu/

Budapest Bábszínház
https://budapestbabszinhaz.hu/

----

Az elhangzó könyvek listáját itt találod shownotes-ban:

https://youtu.be/oJKLTOCuyf0

----

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

----

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Utáltad a töri órákat, de imádod a történelmi sztorikat? 

Akkor neked való a Hihetetlen Történelem podcast - és ez az epizód is, amiben a podcast házigazdáival beszélgetünk a jó történelmi sztorik fontosságáról. Bujk-Földesi Tünde és Bujk András a polgári állásuk mellett kezdtek el elképesztő sztorikat mesélni a podcastjukban. És hol tanultak meg profin történetet mesélni? Spoiler: sehol! Mégis olyan sztorikat szállítanak a régmúltból, hogy kéthetente leszakad tőle a fejünk! Legyen az egy szórakoztató anekdota, legyen az egy mély téma, Tündit és Andrist az motiválja, hogy a fontos és izgalmas történeteiket minél többen ismerjék meg. Emellett sokat mesélnek majd róla, hogy történetmeséléskor miért előny, ha amatőr történelemkedvelő vagy, és nem profi történész. 

Hogy balanszíroznak az edukáció és a szórakoztatás között? 

Hogyan építik fel a sztorikat és hogyan teszik a múlt eseményeit egy podcasten keresztül átélhetővé?  Hogy próbálnak elnavigálni a szenzációhajhász sztorik mellett?

 A podcaster párost erős küldetéstudat hajtja, épp ezért sokat lehet tanulni tőlük arról is,  hogyan érdemes történelmet tanulni és a történeteket megismerni. Közben kismillió jó történelmi sztorit fogunk ajánlani - a zambiai űrprogramtól kezdve a köddé vált római légión át a Titanic-ig és a magyar korona kalandos történetéig lesz itt minden. 

A kreatív játékban pedig az fog kiderülni, hogy a 300 spártai katona históriája hogyan történt valójában 

--- 

Hihetetlen Történelem podcast elérhető innen: 

https://www.facebook.com/hihetetlen.tortenelem/ 

https://open.spotify.com/show/5gS64YQhqqn03maOvOzf5T 

https://www.instagram.com/hihetetlentortenelem/ 

--- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne. 

--- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: 

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

--- 

Hirdetés és együttműködés: 

peter@showcast.tech 

www.showcast.tech

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Hasznos megértenünk, hogyan válhatnak a családi történetek "fantasztikus erőforrássá - azzá a hamuba sült pogácsává, amit továbbadhatunk a gyerekeinknek"!  Dr. Kádár Annamária, pszichológus, mesepszichológus, író segít azt tudatosítani bennünk, hogy miért van sorsformáló ereje a gyerekkorban hallott és unásig ismételgetett családi sztoriknak. "A változó világban ezek adják a kapaszkodókat!"

De előtte még kiderül, hogy miért Anna volt a Mikulás utolsó védőszentje, milyen sorozatokat látott mostanában, és hogy miért felszabadító erejű Philip Zimbardo után egy kis Stephen Kinget olvasni.

Ezután pedig fejest ugrunk a családi történethálók csapdájába. Kiderül, hogy a történetmesélés során miért szabadul fel a dopamin és az oxitocin nevű hormon az agyunkban. Miért meséljük újra és újra a családi ebédeken ugyanazokat a sztorikat? Melyik a családi sztoriknál az oszcilláló narratíva, melyik az emelkedő, és az ereszkedő narratíva? És egyáltalán miért fontos, hogy milyen narratívát hallgattunk egész gyerekkorunkban? Melyik hogyan hatott ránk gyerekként, és ki tudunk-e szabadulni ezeknek a történethálóknak a csapdájából?

Miért fontos, hogy egyes narratívákat "átkeretezzünk", és megpróbáljuk magunknak és később a gyerekünknek is máshogy elmesélni? Ha nem sikerül más szemléletből újramesélni ezeket a történeteket, hogyan vezethet ez imposztor szindrómához, depresszióhoz, szorongáshoz és más lelki betegségekhez?

És mit kezdjünk azzal, ha lyukak vannak a családi legendáriumunkban? Miért fontos ismerni a fekete bárányok történetét?

---

Dr. Kádár Annamária könyvei:

https://nyitottakademia.hu/webshop/konyvek/dr-kadar-annamaria-80

Dr. Kádár Annamária podcastja - az "És boldogan éltek":

https://podcasts.apple.com/hu/podcast/%C3%A9s-boldogan-%C3%A9ltek/id1604001710

https://www.facebook.com/esboldoganeltek/

---

Még több gondolat a témában dr. Kádár Annamáriától:

https://www.palferi.hu/hanganyagok/2017-2018/2018-01-23/#Csaladtortenetek_narrativai_emelkedo_ereszkedo_valtakozo_narrativa

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Elképesztő drámák, pattanásig feszült konfliktusok, izgalmas főhősök jellemzőek a kreatív dokumentumfilmekre. De mi is az a kreatív dokumentumfilmó? Sós Ágnes dokumentumfilm-rendező és a Budapest International Documentary Festival alapító igazgatója segít ezt kicsomagolni.

Kevesen tudják, hogy a kreatív dokumentumfilm pont olyan, mint a fikciós filmek, csak nem színészek a főszereplői. Történetmesélő, főhős-vezérelt, egész estés filmekről beszélünk, amelyek ugyanúgy megnevettetnek és megríkatnak minket - csak egy igaz történetet mesélnek el. Sokszor olyan történeteket ismerhetünk, amiket más filmeseknek nincs bátorságuk elmesélni. Illetve bízhatunk abban, hogy a történet nincs kiszínezve, nincs dramatizálva - mégsem lesz unalmas vagy érdektelen. Lerágod a körmöd, és kiugrasz a bőrödből, olyan sztorikat is láthatsz köztük.

"Én ugyanúgy szeretem ezeket a filmeket, mint az irodalmat. Az irodalom által is épülsz. Ahogy olvasod azt a könyvet, azt érzed, hogy dagadsz. Hogy több leszel. Hogy az élet megismerésében valahogy beljebb léptet. Fogja a kezed, és visz olyan mélységekbe, amire egyedül, magadtól nem lennél képes."

Sokat beszélünk a Csapba a neten című filmről, vagy a Kislány vagyok és az Isten hozott Csecsenföldön című dokumentumfilmekről. "Ezek a filmek nehezek, kemények." De lesz szó kedves, ártatlan, és derűs filmekről is, mint a Gólya, bácsi, gólya, vagy a Szerelempatak.

Mitől lesz hazug egy dokumentumfilm? Meddig tart a történet kiszínezése, és honnan kezdődik a fikció? Milyen témahullámok söpörnek végig manapság a dokumentumfilmeken? Mennyire fontos, hogy aktuális témát dolgozzon fel a dokumentumfilm? Mi hozza el a díjesőt egy dokumentumfilm számára? Mik az örökérvényű történetek? Mennyire jellemző a divatos témák és a szenzáció-hajhászat? Mit tanult a fikciós film a dokumentumfilmtől? És fordítva? Hány éven keresztül készül egy dokumentumfilm? Miből él egy dokumentumfilmes? Milyen kihívásokkal járhat egy igazán provokatív témát feldolgozni?

Ha érdekelnek ezek a kérdések, hallgasd meg az epizódot.

---

Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál:

https://bidf.hu/

---

Az elhangzó filmekről:

Csapda a neten

https://bidf.hu/movies/show/65

Isten hozott Csecsenföldön

https://bidf.hu/movies/show/67

Kislány vagyok

https://bidf.hu/movies/show/62

Gólya, bácsi, gólya

https://bidf.hu/movies/show/113

Kislányomnak, Samának:

https://videa.hu/videok/film-animacio/kislanyomnak-samanak.mp4-FSzaAl3kDOyOc7JG

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Az improvizációs színház hogyan segít kihozni belőlünk a legjobb sztorikat? Várady Zsuzsi és Molnár Levente, a Szusi és Molnárka című podcast házigazdái impró-színészként és impró-trénerként több-tízezer történetet játszottak végig a Momentán Társulat tagjaként spontán, forgatókönyv és próbák nélkül.

Beszélni fogunk velük a kedvenc könyveinkről, ahol újra előkerül Rejtő Jenő neve, Terry Pratchett, a Fecskék és Fruskák és a Biblia is. Szó lesz az első vizuális élményeinkről, amik bekúsztak a bőrünk alá, és azóta is meghatározóak maradtak: a Szellemírtók, a Terminátor, A Drágám, a kölykök összementek, a Vissza a jövőbe-trilógia, A hét mesterlövész és a Die Hard - és hogy milyen érdekes, hogy nem a filmtörténet örök érvényű klasszikusait soroltuk fel, de vajon ez kell-e egy jó történethez, vagy hogy mi képes emlékezetes maradni? Vajon miért szeretünk történeteket hallgatni? Vajon egy történet miért volt ránk akkora hatással?

Röviden végigvesszük, hogy mi is az az improvizációs színház, aztán a mélyére ásunk annak, hogy a színpadon hogyan jönnek létre a spontaneitás erejével elég kerek és igazán élvezhető történetek. Mi működteti ezeket a történeteket, és a játszóknak ezekben a jelen időben megszülető történetekben hogyan sikerül közösen létrehozniuk egy koherens történetet. Hogy fedezik fel a játék közben a sztorit, és hogyan áll eközben össze a történet úgy, hogy ösztönösen reagálnak, és alkalmazva a többezer-előadásos tapasztalataikat összehúzzák a történet-szálakat. De mikor nem működik mégis a sztori, mikor lesz mesterkélt és csikorgós, és hogyan érzi ezt meg ösztönösen a néző?

Hogy működik az előadás közben a játszók agya és hogyan kapcsolódik be egy előadásba a közönség? Megfejtjük, mit jelent “az elvárások köre”, amit Keith Johnstone, az improvizáció 20. századi nagymestere írt meg arról, hogyan tudunk a nézőben elvárásokat építeni a történetmesélés során. Zsuzsi azt is kifejti, miért gondolja, hogy minden ember valójában szakértője a történeteknek.

További témák lesznek:

  • Mi fontos még az impró-színészek sikerességéhez?
  • Amikor tanítanak, milyen gyakorlatokon keresztül hoznak ki a civilekből is a tréningek során a legjobb sztorikat?
  • Hogyan definiáljuk, mitől tartunk valamit egy jó történetnek? Mi rendezi össze az emlékeinket ösztönösen történetté?
  • Azok, akik a napjuk minden percéből izgalmas sztorikat tudnak faragni, mitől jó történetmesélők?
  • Fontos-e, hogy érdekesek és eredetiek legyünk?
  • Milyen történetek nem működtek és nem találtak utat a közönséghez?
  • Mi az, ami hat a közönségre és mi nem hat?
  • Mik az impró-színész történetmesélési eszközei? Erre amúgy nagyon frappáns és gondolatébresztő választ kaptunk, de nem lövöm le előre a poént.

Végül tisztáztuk, hogy mennyire sajnálja Zsuzsi és Levente, hogy a előadásaik ott maradnak a pillanatban, és nem maradnak fent az utókornak. Hogy az ő alkotásaikat nem fogjuk tudni megmutatni holnap a haveroknak, vagy később a gyermekeinknek. A kreatív játékban pedig a Die Hard különböző, viccesebbnél viccesebb alternatív befejezéseit hallgathatjuk meg.

---

A Szusi és Molnárka podcast:

Spotify: https://open.spotify.com/show/3UkflT7CS2LHtFYQ59WBYm

---

A Momentán Társulat:

https://momentantarsulat.hu/

https://www.facebook.com/MomentanTarsulat

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.


Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast


Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00