Mit keres egy füredi fiú Azerbajdzsánban? Pláne pandémia és háború idején!Atyai örökség a kalandvágy, a barátkozás-képesség és az is, hogy nem mi vagyunk a világ közepe. A magyarisztánból érkezőnek ismerősen csengő azeri szavak: árpa, búza, vödör. 7 manatért Radnóti összes versei kötet is kapható. Baku multikulti, remek a konyha, az öltözködési kultúra magasabb szintű, mint a magyar. Rengeteg a plasztikázott női orr, hatalmas autók szaggatják az aszfaltot a fővárosban. A tengerparti boulevardon ott sorakoznak az Argentinából hajóval átszállított 250 éves fák. A helyiek ezt úgy indokolják, hogy idejük nincs kivárni míg ekkorára nőnének, de pénzük van rá... Kaptunk magyarázatot arra is, hogy miért hiányoznak Bakuból a Teslák, miközben az autó ott is státuszszimbólum. A vidék szegénysége, a sivatagban pizzaszerűen telepített és öntözött növénykultúra, az analfabetizmus és hivatlból lehallgatott telefonok témáin keresztül különös és furcsa világot mesélt el nekünk Bendegúz, aki már tudja, miért költözzünk Bakuba és azt is, miért ne... #veszprém #veszprem #stúdióveszprém #stúdióveszprémpodcast #studioveszprem #helloveszprem #igveszprém #baku #azerbajdzsán #azerbaijan #ilovebalaton #hellomagyaroszag #csodasbalaton #ekf2023 #veb2023 #hellobalaton #utazás #kalandok #bakucity #podcastmagyarul #veszprempodcast #balatonfelvidek #balatonfüred #azeribloggers #ig_hungary #ig_magyarorszag @ig_balatonfured @ig_veszprem @baku_city_official @azerbaijan_show @xanthius

Különlegesek lehetnének már azzal is, hogy állításuk szerint soha nem veszekedtek egymással, de nem ezért érkeznek hozzájuk az ország minden pontjáról. Turisztikai célpont lett áruházukból, Veszprém üde színfoltja, ahogy ők fogalmaznak. Aki járt náluk tudja, aki most hallgatja őket megérti, hogy leginkább élményben utazik a veszprémi testvérpár. Bútorüzletben cseperdetek, s ott is teljesedtek ki felnőttként. Felépítették saját szerelmetes világukat. Sugárzik belőlük a tudatosság, amihez jól áll visszafogottságuk. Családtörténet, értékfilozófia, sikersztori és egy kék kanapé. Szép ívet adnak ezek a beszélgetésnek, amiben eddig nem ismert részletek, titkok is előbukkannak. Prémiumkategória és gerillamarketing, egy válogatott teniszező, a sok száz jelentkező között megtalált klón, aztán felfedezzük a fedélzeten Hódi Pamela influencert és Papp Dorci ex-Exatlonistát is.

Veszprém 1000 éves történetében ő az első, aki 40 éven át élt a városban. Így is csak átutazónak tekinti magát a József Attila-díjas író, aki ezt az elismerést csupán a második felterjesztésre kapta meg. Sokak úgy hitték, kétszeresen is kitüntették az egykori kutatóbiológust. Meglepő, de az egyik legnagyobb sikereként számontartott Vadnarancsokról azt mondja, az tulajdonképpen bukás.Kevesek miatt zúznak be egy folyóiratot, neki ez is "megadatott" a rendszerváltás hajnalán. János szerint a deviáns jelzővel ma már óvatosan kell bánni, mivel nagyon gyorsan válhat bárkiből bármilyen kisebbség tagja. Likó Marci barátsága, a cigánykolónia és a nyilvánosházként funkcionáló Csikász-ház, a mediterrán zugok Veszprémben, a rózsakutatás vagy Ányos Pál sírjának jelentősége mellett még ezer dolog kavargott a beszélgetésben. Rákérdeztünk; nem a narancs a kedvenc gyümölcse Jánosnak!

Ezúttal különleges módon beszélgetünk a gyógyításról és nem csak azért, mert ugyan messziről indulva, de gyorsan eljutunk a misztikus keletre. Az Acélvárosból startoló kamasznak az orvosszülők és rockzene mellett egy álma mutat utat, amiben a szépség és a tudomány jelenik meg furcsa képekben. Laci azt mondja, már ekkor látta a kínai orvoslásban a gyógyítás filozófiájának mélységét és a csoda atmoszféráját. Aztán az egyetem átírta elképzeléseit a klasszikus orvosokról, akikről azt fantáziálta, mind művelt, írnak, festenek, zenélnek, de ezt az orvosin nem találta meg maradéktalanul. Kétségtelen, hogy nem a mainstreamhoz tartozik, rögös út az övé, szerinte nagy kihívás másként gondolkodni. Kemény szavakkal, karakánul beszél a manapság uralkodó szcientizmusról, ami mindent lesöpör az asztalról, ami nem önmaga. Előkerül még a szerkesztő állandóan hideg lába, mint demonstrációs eszköz a diagnózis-állítás bemutatására. Nem maradhat el a kérdés, hogy milyen betegségekben lehet hatékonyan alkalmazni a tradícionális rendszert. Első alkalommal hangzik el kvízkérdés podcastunkban: vajon hány éve létezik Pekingben orvosi (egészségügyi) minisztérium. Kitérőt teszünk a Vasárnapi Műszak kedvéért, ami Laci számára igazi terápia. Ekkor derül ki, hogyan lett Gál főorvos úrból, a megyei kórház orvosigazgatójából basszusgitáros. Végül felvetjük, vajon gyüttment-e még Veszprémben Ságodi doktor, miközben otthon érzi magát például Olaszországban, mégsem tartja magát kozmopolitának.

Jogászdoktor, aki szerint bármi válhat úgy szenvedéllyé, hogy az probléma legyen. Akár a sakk vagy az olvasás, utóbbi kapcsán "határesetnek" tekinti magát. A jóhírű veszprémi drogambulancia vezetője kamaszként a nyíregyházi utcákon töltötte ideje jelentős részét. Ott akkoriban a Simsonok kétszemélyesre voltak beállítva és sikk volt tanulni. Alaposan körbejártuk Judittal a függések és szenvedélyek témakörét, hogy megtudjuk, vajon Veszprémben milyen a droghelyzet, illetve kik a köztünk élő, szabad szemmel jól látható függők, akiken egyáltalán nem botránkozunk meg. A lekapcsolt drogfogyasztót elterelik? Ebbe is beavatjuk hallgatóinkat dr. Virányi Judit hobbikertész segítségével.

Egy éve indítottuk podcastunkat, így már van történetünk. Hát elmeséljük! Ezúttal a történetmesélő a két szerkesztő, akikkel korábbi vendégük, Véh Balázs beszélget. Kulisszatitkok, tervek, a történetek mögötti történetek is elhangzanak és kiderül, a remekül helytálló vendégszerkesztő jól bírja, ha dicsérik, akárcsak a két Laci.

44. epizód: "Lágy vagyok, lírai és gyengéd, visszafogott, kevésszavú."(Vendég: Dr. Praznovszky Mihály) Maradhatnánk ennyiben, ha már "Praznó" így jellemezte önmagát. Aki valóban ismeri, az tudja;; ez annak a rá oly jellemző szarkasztikus humornak a kivonata, ami egyedi módon és feltartóztathatatlanul dől belőle történeteivel együtt. A szurka-piszkát apai örökségnek mondja, habitusa mögött pedig természetesen Mikszáthot látja. Tévedtünk, amikor azt hittük, meglehetősen sokat tudunk róla és munkásságáról. A klasszikusan közismert irodalmi, szerkesztői, tudományos tevékenységeit is kitárgyaltuk, de aztán sorra jöttek a meglepetések. Kiderült, hogyan és miért faragott belőle versmondót az amatőr táncos-komikus színész, egyébként varrógépműszerész apa.  Merőben új oldaláról  mutatkozik be történetével, amiben elmesélte, hogy az Aranycsapat tagját, Szojka Ferit miért nem vette be saját focicsapatába. Aztán jönnek a radikális, sokak nyugalmának megzavarására alkalmas megállapítások, kijelentések. Ad 1. Törölné a kötelező irodalmak közül  Fekete István Téli berek című könyvét, s bár Harry Potterrel nincs baja, de 100%-ig biztos benne; aki ezzel kezdi, soha nem fog eljutni Thomas Mannig.  Ad 2. Üzen Asztalos Istvánnak: "Megbántottam. Visszavonom Pista ezúttal, ünnepélyesen!" Ad 3. Az Európai Kulturális Főváros projekt nem érdekli és nem hisz az egészben! 2023-ban szerinte sokkal fontosabb Petőfi és Madách születésének 200. évfordulója. Ha valami, akkor Az ember tragédiája az igazi európai szintű kúltúrteljesítmény.    Találkoztunk még Roosevelt elnökkel, aki zsebében egy cédulával jött Magyarországra és Bodon Öcsivel, a fejelőművésszel, majd Rejtő Jenővel. Átruccantunk Szklabonyára, beálltunk Szent Péter esernyője alá és onnan hallgattuk fiataloknak szóló könyvajánlóját és Lackfi költészete kapcsán versolvasás-méltatását. A beszélgetés végén körülnézett a StúDió asztalán és rögtönzött recenziót is prezentált Háy János, Dragomán György, Bereményi Géza és Grecsó Krisztián könyveit látva.  Megígérte, 1 év múlva újra találkozunk és meghatározta a témát is...

Éva szerényen mosolyog, amikor írónőnek nevezzük. A gyerekkori grafomániától az öngyilkos fiú drámáján keresztül vezetett az út az íróvá váláshoz. Könyveiben tragikus, nehéz sorsok jelennek meg, de mégis, ahogy saját életébe fűzve mesél ezekről a történetekről, azt érezzük, napsütéses tájakon kalandozunk vele.  Nem túlzás, tényleg lélegzetelállító képek tárulnak elénk: az anyai belső küzdelmek a meghívott halálnak is nevezett öngyilkosság kapcsán, egy bajai csendőr háza, Léderer főhadnagy és felesége, akik a budapesti hentesmestert teszik el láb alól, tejlopás a tatároktól az Ararát-hegy lábánál. A krimibe illő jeleneteken és az elmesélt történeteken keresztül híres vagy éppen hírhedt, és más érdekes karakterek is megelevenednek: a történetmesélő Házika néni, Jáhny Gusztáv tábornok, a bunyevác Latinovits Zoltán és Obádovics Gyula, a matematikus, Spitz Gyula munkaszolgálatos gépkocsivezető, Separenkó őrkatona Rusztaviból és a perui író, Mario Vargas Llosa. Éva úgy mesélt, hogy még az idő is kibillent, épphogy beleférünk egy epizódba. Elhangzó történetei hosszú sorát csak távirati stílusban tudjukfelvillantani: a veszprémi szerelemmel fuccsba ment tanítónői karrier, felkérés a neurológiáról és a stroke-társaságtól, az eldugott fényképezőgép Kamenyec-Podolszkban, a gulag és a gupvi közti különbség mibenléte, a tanulság arról, hogyan változtatja meg a pénz az embert, az igazi bajai halászlé receptje, a grúziában felhörpintett Ararát konyak, a balalajkázást követő sokévtizedes hallgatás, levelezőlap nyírfakéregből, mi az a kóló és mikor ordít a város Baján, a kolozsváriak önkéntes postássá válása,  kivel és mennyin osztozik egy írónő a könyvei bevételén. El ne felejtsük; egyszer csak a háttérből előlép Kovács Gyuri bácsi (Veszprém nyugalmazott főorvosa)!  Ilyet sem láttunk még  podcastunkban!

40. epizód: "Szerencsére a férjem előtt senkivel sem csókolóztam a Szerelem-szigeten!" (Vendég: Lékai-Kiss Ramóna) Mesterbúvár és tériszonyos síelő, rőplabda-edzéseken nevelkedett kézilabdarajongó, akinek a vidám kísértetek mutattak utat. Leendő állatmenhely-tulajdonos, ráadásul már nem Natalie Portman egyik filmbeli alakítása a szerepálma, mostanra inkább Julia Roberts karakterét érzi közelebb magához. Ősztől egy kortárs szerzőnő darabjában az anyát játssza, ez azonban még titok, így inkább a veszprémi Szerelem-szigeten történtekről lebbenti fel a fátylat. Tanárai között emlegeti Bácskai Kati nénit és Michelisz Norbit, aztán Meggyes tanár úr nevét hallva szélesen mosolyog és a fegyelem hosszútávú hatásairól beszél. Noé és Máté, édesapja és Karinthy Márton, Cseke Péter és Niki Lauda - a sorsfordító és feledhetetlen találkozások körül is elidőztünk kicsit a "teljesen egyszerű, hétköznapi veszprémi lánnyal", ahogy jellemzi magát a siker ismérveiről beszélgetve. "Ez egy nagyon őszinte beszélgetés!" - mondja, nem csoda hát, hogy hallunk a Playboy magazin kedves kísérletéről, a lifttel szembeni negyedik emeleti ajtóról, s, bár ezúttal is kerüljük a politizálást, hitvallásnak is beillő kijelentéssel rukkol elő: egyetlen gyerek sem érdemli azt, hogy rossz helyzetben nőjön fel, mindenki egyforma esélyt érdemel! Aztán igazi lokálpatriótaként beszél az Európa Kulturális Fővárosáról és a veszprémiség megkoronázásáról...

Zongorista, a filozófiai olvasmányok nagyfogyasztója, zeneszerző és osztrák licences drónpilóta, mellesleg pályaelhagyó vegyészmérnök. Ükanyákig visszamenőleg veszprémi, hite szerint panteista, világutazó. "Véleményes" ember, azaz; határozottan tud állást foglalni a világ dolgairól, ha kérdezik. Miért hagyja el a szülővárosát, az országát egy tehetséges, erős gyökerekkel rendelkező karakteres ember? Két jó okot is mond Kovács Attila, közben Cuxhavent emlegeti, ahol úgy köszöntek rá, mintha ott született volna. Nyugat-európai hódításai során - manapság is így van ezzel - jég dupla whiskyvel csak nagyon ritkán csúszik le, de a svéd-norvég határon a Pannónia Expressnél száll meg és Charlie-val kvaterkázik éjszakákon át. A hamburgi Colonnadenban még nem tudja, hogy egy majdani lovag társaságában teszteli a Steinwayeket, a világ legjibbjaiként számontartott hangversenyzongorákat. Szülei beléoltották, hogy nyitott legyen, így akad Helmut barátjára, aki megajándékozza egy Horovitz-koncertjeggyel. 1987-et írunk, a 3000 nyugatnémet márkáért vásárolt belépő az első sorba szólt... Tök mindegy, hogy Bukarest vagy Budapest? Pont, ahogy Drezda vagy Hamburg! - így magyarázta német barátainak a különbségeket a 80-as évek végén. Attila atyai bölcsességet is felidéz: ha a lelkiismereted tiszta, minden rendben van. Zenélünk, film-tervéről beszél és életútja esszenciáját is megosztja velünk, amikor azt mondja a beszélgetés végén; "a mi világunk lényege a humanizmus, az emberközpontúság".