Jaj, a világ! podcast. Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön sikeres zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. Biljarszki Emil hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat mutat be ebben a podcast sorozatban. 03:33 – a kezdetek 04:32 – az improvizáció 05:30 – a komfortérzet 06:49 – őszinteség vagy tökéletesség? 09:35 – a jazz misztikuma 13:28 – a példaképek 18:25 – a saját dalok 19:38 – a zenekarok 24:23 – a külföldi fellépések 25:04 – a hajós munka 26:28 – a saját lemez 29:00 – Mexikó 34:54 – mi a jó a külföldi fellépésekben 36:00 – a tervek

Orbay Lilla a fiatal jazz-generáció egyik legkiemelkedőbb egyénisége, aki muzikalitását nem csak, mint énekesnő, de mint komponista és zenekarvezető is kamatoztatja. Öt-hat évesen kezdett el zongorázni, hét évesen már saját számokat írt. Két éve kezdett külföldön játszani, de már járt több európai országban és Mexikóban is. „A zongora tanárnő felhívta a figyelmemet arra, hogy vannak „lillizmusok” egyes darabokban, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül tartottam be a klasszikus zenében előírtakat. Hét éves koromban már előadtam a zongora tanáromnak „A törpék vándorlása” című saját szerzeményemet. Az első, ami eszembe jut a zenéről, az a komfort érzet, amit ad. Az elején nem volt nagyon fogalmam a jazzről, igazából misztikusnak találtam. Rájöttem, hogy a zene lényege az, hogy őszinték vagyunk, és ha hibázunk, akkor is őszinték vagyunk. Ha kimegyek a színpadra és hibázom is, akkor is megtörtént velem a zene és ki tudtam teljesedni benne. Egyfajta megerősítés az, hogy eljutok külföldre, ahol gyönyörű helyeket és embereket látok és előadhatom a saját számaimat. Nagyon szeretem. Azt gondolom, hogy van egy alapvető kíváncsiság az emberekben, ha a hazájukba külföldi zenész érkezik." A podcast címét a Napra zenekar azonos című dalából kölcsönöztük, a szignálban fel van használva egy részlet a dalból. https://lnk.bio/emilbiljarski