Az undergroundban rengeteg információ, tudás és élmény van felhalmozva. Szeretnénk ezeket tematikusan feldolgozni, rögzíteni és megosztani. A hippik azt mondták 67-ben, ha nincs helyünk a társadalomban, akkor teremtsük meg a helyünket a társadalmon kívül. A punkok azt mondták 77-ben, hogy csináld magad. Mi most elkezdjük.
Komix Kölyök bemutatja: Szabó Zoltán Ádám. - kk#18 spp#158
Feszegetni a határokat - Vécsi Tibor - Nem az a punk, aki... nap#35 spp#157
Komix Kölyök bemutatja: ...saját magátkk#19 spp#156Az akasztják a hóhért tipikus esete, avagy a Komix fiúk ezúttal a mikrofon másik oldalán. Egy rövid beszélgetés Sanyival és Zolival a kezdetekről, tervekről és magáról a műsorról.
Színpadon a Korai: történetek a Korai Öröm zenekarról 14.rész: Sámán kóla és Velorex - ko#14 spp#155
Beszélgetés Rácz Attilával, a Fővárosi Levéltár főosztályvezetőjével, történésszel és a feketelábú indiánok kultúrájának nagy tudású ismerőjével a Konkrét Könyvek kiadó legújabb indián tematikájú könyvéről. Szokás szerint semmi romantika, semmi kamu, csak az autentika és a tények.
Békéscsaba - Nem az a punk, aki... nap#34 spp#153
Harcsa Veronika - emberi válasz a mesterséges intelligencia kihívásairaJaj, a világ! podcast. Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön sikeres zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. Biljarszki Emil hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat mutat be ebben a podcast sorozatban. Húsz év telt el azóta, hogy egy fiatal magyar énekesnő váratlanul a japán slágerlisták élére ugrott. Harcsa Veronika azóta bejárta a világot, és most, bár hivatalosan még főállású anya, újra teljes erővel dolgozik: ismét aktívan koncertezik, tanul és kísérletezik. Mindennapjai ma egyszerre szólnak a kenyérsütés művészetéről, az online pszichológiáról, a gyerekek játékos „halandzsa-nyelvének” énektechnikai felismeréseiről és arról, hogyan figyel kifelé a zeneterápiában egy olyan művész, aki a színpadon hagyományosan befelé összpontosít. Veronika szerint velünk született zenei affinitásunk egyre kevésbé része a mindennapoknak – éppen ezért fontos a közönséget újra bevonni a hangadás élményébe. Ezt szolgálják azok a projektek is, amelyek az utóbbi években komoly nemzetközi érdeklődést hoztak számára: a Debussy Now és Schubert Now programok nem a „klasszikus diszkóverziók” világa, hanem alternatív arcot mutatnak nagy zeneszerzők műveinek. „Bennünk él a vágy, hogy megkeressük ezeknek a daloknak más arcait is. Ehhez bátor közönség is kell” – mondja. A kísérletezésből bőven akad: a gregorián ének improvizációval vegyítve, a berlini havi koncertek helyi zenészekkel – afféle zenei hídépítés külföldi művészekkel. Eközben komoly szakmai visszhangot hozott számára több rangos nemzetközi showcase fesztivál is. Pályája immár két évtizedes: első lemeze 20 éve jelent meg, és rögtön Japánban lett siker. „Itthon úgy ismertek meg, hogy az MTI kiadta: van egy magyar énekes, aki listavezető lett Japánban” – idézi fel. A fejlődést ma is ugyanolyan komolyan veszi: mesterképzését a brüsszeli Királyi Konzervatóriumban végezte, és jelenleg is jár énekórára. „Úgy érzem magam, mint egy cukrászdában, ahol előttem van több tucat gyönyörű sütemény, és mindet meg akarom kóstolni. A zenébe azonban nem lehet csak úgy belekóstolni, el kell mélyülni benne” – mondja.
Gödöllő - Nem az a punk, aki... - nap#33 spp#151
Jaj, a világ! podcast. Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön sikeres zenészekkel.
A külföldi siker útja és ára. Biljarszki Emil hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat mutat be ebben a podcast sorozatban.
Ma internetes zenei könyvtárakból lehet effekteket letölteni, de Zsolt a kezdetekben még hagyományos könyvtárból kölcsönözte ezeket kazettán, majd átmásolta magának. Egyórás beszélgetésünkben gyerekkoráról, a lakótelepi romantikáról és az alkotás intim tereiről mesélt – például arról, hogy az Anima új lemezét abban az általános iskolában komponálja, ahová gyerekként járt vissza nap mint nap.
A Jerusalem My Love kapcsán szóba kerültek a határok, a hit, az identitás és a kulturális hazaszeretet is. „Az istenhit a gátlásnélküliség” – mondja, majd hozzáteszi: számára a kultúrához való kötődés nem politikai, hanem mélyen személyes és romantikus ügy. „A sokszínűségben lubickolok gyerekkorom óta.”
Zsolt felidézte az Anima első komoly, már külföldön adott koncertjét, beszélt világzene-rajongásáról („a világ minden zenéjéért rajongok”), és arról is, miért lehet néha éppolyan értékes szarvasokat nézni a mezőn, mint dalokat írni.
A beszélgetés kitért a családi kapcsolatok és az alkotás viszonyára, az FM4 osztrák rádió hatására a korai évekre, valamint arra is, hogyan talál utat az Anima zenéje a mai fiatalokhoz.
Nyíregyháza - Nem az a punk, aki... nap#32 spp#148