A Daragó név remekül cseng a salakmotorozás világában: a kilencvenes, kétezres évek elején Daragó István vívott ki nemzetközi elismerést főként zsűri elnöki és vezetőbírói tevékenységért, majd fia, Gábor vette át a stafétát, s jelenleg már ő tartozik a világ szűk elitjéhez a fent nevezett pozíciókban. De vajon mennyire nehéz bizonyítani egy olyan területen, ahol az édesapa komoly szaktekintélynek számított? Miként határozta meg a Daragó család mindennapjait a salakmotorozás? Miért nem lett versenyző Gáborból? Melyik versenyekre a legbüszkébb a pályafutása során? Mi az oka annak, hogy a jégmotorozást a pályaversenyek királynőjének tartja? Reális cél, hogy a közeljövőben magyar funkcionárius töltsön be vezetőbírói vagy zsűri elnöki posztot Grand Prix-nagydíjon?  Többek között ezekre a kérdésekre is válaszokat kaptunk a beszélgetés során.

Ilyen, amikor a hóhért akasztják. Pontosabban, amikor az újságírót faggatják. Egy izgalmas kihívásnak tett eleget Boros Norbert, a Salakszórók alapítója, tulajdonosa, amikor Adorján Zoltán, ifjabb Adorján Zoltán és Szegedi Máté kérésére átült a vendégek számára fenntartott helyre, s felvállalta a szórást, azaz a motorosok mondatokba foglalt „támadásait”.

A beszélgetés során nemcsak a salakmotorozást érintő kérdések kerültek terítékre, hanem az újságíró emberi oldalát is megpróbálták megmutatni a hallgatóknak az újdonsült riporterek.

Napjainkban már elfogadott, hogy a szebbik nem képviselői aktív részesei legyenek a salakmotorversenyeknek. Manapság az számít kuriózumnak, ha a lengyel ligaversenyeket közvetítő stábban nincs nő. De nem volt ez így korábban, éppen ezért keltett nagy feltűnést a depók világában anno, amikor egy magyar lány újságíróként kezdett dolgozni a salakmotorsportban. Sári Éva nem mindennapi karriert futott be, ugyanis pályafutása csúcsán a nemzetközi viszonylatban az egyik legmagasabban jegyzett salakos médium, a lengyel Sportowefakty magyarországi tudósítója volt.

A podcastunkban Sári Éva mesélt arról, hogyan lett tudósító, mennyire volt nehéz elfogadtatni magát a versenyzőkkel, kik álltak közel a szívéhez, illetve miért távolodott el a sportágtól. 

Adorján Zoltán a salakmotorozás örökös magyar bajnoka, hazánk legsikeresebb, legelismertebb vaspapucsosa, mégis több mint 20 adást kellett várni arra, hogy a Salakszórók podcast vendége legyen. De vajon mi áll a Bajnok „jegelése” hátterében? A műsorban olyan kérdésekre vártunk választ, ami Adorján pályafutásának „legjei”; többek között beszéltünk a legkedvesebb sikerekről, a legfájóbb kudarcokról, a legkeményebb riválisokról, a legviccesebb pályatársakról és a legnagyobb pénzdíjról.

Petrikovics József a magyar salakmotorsport aranykorszakának kiemelkedő alakja. A nyíregyházi vaspapucsos pályafutása során bajnoki címet szerzett, mégis úgy tartják számon, mint az „ezüstmotorost”, hiszen hatszor állhatott a dobogó második fokára. Az egyéni világbajnokságon szintén féltucatszor jutott a kontinentális fináléba, 1989-ben a müncheni vébédöntőben tartalék volt. Petrikovics 1984-ben, az angliai King’s Lynnben a junior világbajnoki döntőben elért 5. helyezése azóta is a legjobb magyar eredmény. Podcastunkban mesélt többek között a nyíregyházi salakmotorozás kezdetéről, ami szinte egybeesett a karrierje indulásával, beszélt arról, hogyan élte meg, hogy ő lett az „ezüstmotoros”, miként vált a nyírségi salakosok keresztapjává, illetve miért lett Fudzi, illetve Rosco a beceneve. Emellett az is kiderült, mi miatt hagyott fel a versenyzéssel 30 évesen, valamint elárulta, miért érzi magát nagyon szerencsés embernek. 

A közelmúltban véget ért Grand Prix szezont vettük górcső alá Mester Norberttel és Szegedi Mátéval. Többek között beszélgettünk a versenyek színvonaláról, a mezőny erősségéről, a Zmarzlik-dominanciáról, s természetes kielemeztük, hogy "mit mutatott" az első discoverys idény. A kiértékelések után foglalkoztunk a követekező szezonnal is, vajon mi vár ránk 2023-ban? 

Milyen az élet egy sikeres sportoló gyermekeként? Erre is kerestük a választ ifjabb Adorján Zoltánnal, a speedway élő legendájának fiával. Az azóta már családfővé váló fiatalember mesélt arról, mi az oka, hogy nem lett belőle salakmotoros, kiléphet-e valaha az édesapja árnyékából, miért és miben akarja túlszárnyalni a salakoválon sikert sikerre halmozó Bajnokot. Továbbá beszélgettünk a supermotós karrierjéről, illetve arról is, milyen érzéssekkel várja a debreceni flat track világbajnoki döntőt, amin szabadkártyás versenyzőként indul. 

Stefáni Attila a kétezres évek egyik legmeghatározóbb magyar vaspapucsosa volt, szinte egyik napról a másikra vált az akkori élversenyzők legnagyobb ellenfelévé. A nyíregyházi salakszóró külső íves motorozását, vakmerő stílusát a mai napig emlegetik salakos berkekben. Beszélgetésünk során elmondta, hogyan „szippantotta be” a sportág, miért élt évekig Dél-Afrikában, mi volt annak az oka, hogy Mark Frost álnéven szerepelt a brit ligában, s mire gondolt, amikor Olaszországban az intenzív osztályon feküdt. Stefáni mindig híres volt arról, hogy sosem köntörfalazott, mindig kimondta, amit gondolt, s most is így tett: kategorikusan kijelentette, anno valamennyi hazai riválisa utálta – de ezzel nem igazán foglalkozott.

Szabó Péter, a Schaeffler Magyarország debreceni gyárának igazgatója. Köztudomású róla, hogy a salakmotorozás megszállottja, évek óta a debreceni speedway egyik legnagyobb támogatója. A podcastunkban mesélt arról, hogyan alakult ki a kötődése a sportághoz, a két Zoli közül melyik volt a kedvence, illetve miért gondolja, hogy a csúcsformáját élő Adorjánnak manapság könnyebb lenne szponzorokat találnia, mint anno. Ezen kívül elárulta, miért lett a debreceni salakmotorozás elhivatott mecénása, szerinte a vállalatok, cégek számára mennyire eladható a sport, valamint mi az oka annak, hogy a cívisvárosban letelepedő külföldi cégek hajdúsági sportéletben kifejtett szerepvállalása igencsak elenyésző.

Hajdú Zoltán a debreceni aranygeneráció alapembere, a nyolcvanas évek honi salakmotorozásának egyik legnagyobb klasszisa. Pályafutását számtalan dicsőség koronázta, ám sérülésekből is kijutott neki bőven, mert ahogy fogalmazott: „kockázat nélkül nincs siker”. A podcastunkban mesélt arról is, miként robbant be a magyar és nemzetközi salakos életbe, miért érzi azt, hogy megmutatta a siker receptjét a pályatársaknak, illetve mi állt annak a hátterében, hogy Miskolcra igazolt, s utólag megbánt-e ezt a döntését. Hajdú felelevenítette, hogy Opoléban megtudta, milyen egy sztár élete, s azt is elárulta, hogyan lett belőle Cigány, valamint beszélt arról, igazából barátja vagy ellenfele volt Adorján Zoltán.