A felelős állattartás kulcskérdése Magyarországon az ivartalanítás, amit azonban még a 21. században is rengeteg hiedelem övez. Nem véletlen, hogy a kutyáknak csak az 5-10 százaléka ivartalanított idehaza, a macskáknál pedig még alacsonyabb ez az arány. Tele is van az internet ingyen elvihető cicákkal és kutyusokkal, a menhelyek előtt napi szinten raknak ki dobozban, zsákban egész almokat, és akkor még nem beszéltünk azokról a szerencsétlen kiscikákról, kiskutyákról, akik bár világra jöttek, de sorsuk ezzel meg is pecsételődött. A Petcastnak ebben az epizódjában az ivartalanítás körüli romantikus illúziókat és évszázados tévhiteket igyekszik eloszlatni Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Tanszékvezető docense és Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke.

A társállatoknál nem a méret a lényeg: erre tökéletes példa a ló, ami nem kisállat, még csak nem is kis állat. Ahhoz viszont kétség nem fér, hogy igazi kedvencek ők, így a paciknak a Petcast podcastban is itt a helyük! A lovak egy része bértartásban van, de – főleg a rezsiválság és az infláció miatt – sok ló szó szerint háziállat lett.  De jó ez? És ha igen, kinek? Egyáltalán, mi minden kell a biztonságos otthoni lótartáshoz? Sok kérdés adódik, és bár a lovakhoz ma már majdnem annyian értenek kis hazánkban, mint a focihoz, a Petcastnak ebbe az adásába én mégis egy lógyógyász-specialistát hívtam Szegedről: Krajcsovics Lászlót.

Ahol a főnök állatbarát, ott a kis kedvencek általában a munkahelyen is szívesen látott vendégek. Nincs ez másként az Országos Mentőszolgálatnál sem, amely ugyan nem lehet teljesen állatbarát munkahely, de azért a mentőállomásokon már eddig is sok kóbor cica és kutya lelt menedékre. A mentősök közül többen együtt is dolgoznak négylábú társukkal, nemrég az egyik mentőtechnikus kutyusa, Brúnó még szolgálati ebigazolványt is kapott. A Petcast mai adásából kiderül, milyen sokféleképpen nyilvánul meg az OMSZ-nál az állatszeretet, Csató Gábor főigazgató pedig a saját megkutyásodása történetébe is beavatja a hallgatókat. Sőt, azt is elárulja, hogyan csavarta őt a mancsai köré Janka, az örökbe fogadott foxi.

A városban élő kutyák alapvetően munkanélküliek – összegzi a helyzetet hazai kutyás közösség ismert alakja, Vámosi-Nagy Nóra. A legtöbb kutya ma valóban nem őrző-védő, terelő vagy egyéb feladattal megbízott munkakutya, hanem családi kedvenc, és nem csak a városban. Azzal azonban, hogy megváltozott a státuszuk, az ebek alapvető mozgásigénye, ösztönös késztetései még ugyanazok maradtak, amiket, ha nem elégítünk ki, a kert vagy a szoba, meg az idegrendszerünk látja kárát. Vámosi-Nagy Nóra kutya(gazdi)oktatóként és kutyás programok szervezőjeként ad tippeket, hogyan fáraszthatjuk le fizikailag és mentálisan a kutyákat, akár a lakásban is, hogyan segíthetjük őket ösztöneik rendszeres kiélésében.

Minden állattartónak a jó gazda gondosságával kell eljárnia – mondja ki az állatvédelmi törvény. De mit jelent ez pontosan? Milyen kötelezettséget rónak a kisállattartókra a jogszabályok? Ebben az adásban Vetter Szilviát, az Állatorvostudományi Egyetemen működő Állatvédelmi Központ vezetőjét kérdezem minderről. Az adásból kiderül, hogy komoly pénzbüntetésre számíthat, akinek a kutyája rendszeresen kijár a rossz kerítésen vagy a nyitva hagyott kapun, nem beszélve az önsétáltató ebzet gazdájáról. Az is mélyen a zsebébe nyúlhat, aki lusta a zsebébe nyúlni egy zacskóért, hogy felszedje a kutyagumit. Jogász vendégem arról is beszél, hogy aki sorsára hagy, kidob vagy elűz egy állatot, akár 2 év börtönt is kaphat, mert ez már állatkínzásnak minősül.

Mi folyik itt? Miért lettek minden korábbinál fontosabbak a mai ember életében a kisállatok, főleg a kutya és a macska. Szakadatlanul emelkedik a kutya-, de a macskatartók száma, ezen belül azoké, akik számára ezek a szőrös állatok többet jelentenek érzelmileg, mint bármelyik ember, a saját családtagjaikat is beleértve. A fiatalok közül pedig sokan gyerek helyett inkább kutyát, macskát „vállalnak”. E jelenség annyira érdekes és fontos kor- vagy talán már kórtünet, ami mellett a Petcast sem mehet el szó nélkül. Meghívtam hát Kubinyi Enikőt, aki egy Lendület-kutatócsoportot vezetőjeként kutatja e jelenség okait. Az etológus a Csányi Vilmos professzor vezetésével világszerte ismertté és elismertté vált Etológiai Tanszék egyik vezető munkatársa az ELTE-n.

A kutyák öltöztetése, legalábbis városi környezetben, szinte hétköznapi jelenséggé vált. Közben négylábú társaink hideg elleni védelmével kapcsolatban rengeteg a tévhit. Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető docensét sok más mellett arról kérdezem: melyik fajtákat kell(ene) a hidegben egyáltalán felöltöztetni, vagy, hogy idős kutyára feltétlenül kell-e ruha télen? Milyen óvintézkedésekre van szükség ilyenkor – mínuszban, hóban, szeles időben? Egyáltalán, honnan tudjuk biztosan, ha fázik a kutyánk?

A mai adás vendége Schütz Éva állatorvos, aki különleges állatokat gyógyít, de ő maga sem átlagos: rajong a hüllőkért, a hűtőszekrényében pedig két denevér telel. Hozzá hasonlóan sokan vonzódnak az egzotikus állatokhoz, legyenek azok csupaszok, tollasok vagy éppen szőrösek. Az adásból többek között kiderül, milyen nem hétköznapi kisállatokat tarthatunk otthon legálisan, és az is, hogy a helyes tartásukhoz bizony jócskán kell tapasztalat, így érdemesebb ezt a műfajt “egyszerűbb” fajtákkal kezdeni.

A rövid válasz: sokba, nagyon sokba. A hosszabb válasz kiderül az adásból, miután a kutyákkal kapcsolatos költségeket tételesen kiszámolták az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai. Fodor Kinga tanszékvezető egyetemi docens el is mondja ebben az adásban a részleteket, és megtudjuk, miért költséges hobbi az állattartás. Aki ezzel nincs tisztában, vagy ezzel nem számol, az akár nehéz döntés elé is kerülhet, például egy komolyabb betegségnél, sérülésnél.

Az ország egyik legismertebb állatorvos-viselkedésterapuetája, Sátori Ágnes a vendégem, akit arról kérdezek, milyen problémákkal fordulnak hozzá legtöbbször az állattartók, és hogyan tud nekik segíteni. Az adásból kiderül, mikor érdemes szakember segítségét kérnünk; miben más a viselkedésterápia, mint egy tréning vagy kutyaiskolai képzés, és azt is megtudhatjuk, mi a viselkedésterapeuta legfontosabb üzenete a kisállattartókhoz.