Nem mindenki való kutyagazdinak, és örökbe fogadnia sem kell mindenkinek – ez az egyik fő üzenete annak a beszélgetésnek, amelynek során a kutyák örökbefogadásával kapcsolatos kérdéseket igyekeztünk körbejárni vendégeimmel: Németh Rékával, az Eszkuláp Állatvédő Egyesület alapító elnökével és Erdős István kutyatrénerrel, a KutyaRehab jótékonysági szervezet alapítójával.

Az internet korában az állatszeretőket naponta bombázzák az algoritmusok örökbe fogadható kutyák (és cicák) fotóival, vagy segélykérésekkel, hogy altatás vár egy állatra, ha nem találnak neki mielőbb gazdát. Érthető, ha valakinek megesik a szíve egy-egy szerencsétlen sorsú állat láttán, de az sem neki, sem a leendő gazdának nem jó, ha az örökbefogadásról kizárólag érzelmi alapon születik döntés.

A Petcastnak ebben az adásában az ilyen impulzív elhatározások következményeiről, a menhelyekre visszavitt „hálátlan”, vagy csak „engedetlen”, „rossz”, „kezelhetetlen” kutyákról is beszélgetünk. Szó lesz a rezsi- és divatkutyákról, az állatokkal szembeni irreális elvárásainkról és arról, miért megoldhatatlan feladat örökbe adni minden kutyát akkor, amikor sokkal több állat kerül be a menhelyekre és a gyepmesteri telepekre, mint amennyit jelen körülmények között magukhoz vennének az emberek.

Melyek manapság a legdivatosabb cicafajták? Milyen feltételekkel lehet kiállításra vinni kedvenceinket? Hogyan zajlanak a bírálatok? Ebből az epizódból ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a Petcast podcast hallgatói az adás vendégétől. Aradi Béla, a Macskamánia Egyesület elnöke azt is elárulja, ő hogyan lett feltétel nélküli hódolója ezeknek a csodálatos házi kedvenceknek. Valamint arról is beszél, milyen programokat kínál az egyesület azoknak, akiknél a macskázás nem merül ki a cica simogatásában és a közös játékban, hanem tudatos és gondos gazdái szeretnének lenni doromboló társuknak.

Manapság ott tartunk, hogy nemcsak a gyereknek iskolát, de a kutyának kutyaiskolát is érdemes körültekintően választani. (Már persze, ha van erre lehetőségünk.) Sokan sokféle módszerre esküsznek, amelyek között egyszerű kutyásként még akkor is nehéz eligazodni, ha mindent elovasunk, hogy felelős döntést hozhassunk. Hogyan tudjuk, melyik módszer az üdvözítő a számunkra, hová vigyük okosodni a kutyánkat? (Vagy inkább magunkat.) A döntés nehéz, ezt még az adás szakértő vendége, Vámosi-Nagy Nóra tréner is elismeri, aki azért ad néhány támpontot, amelyek alapján biztosabbak leszünk a dolgukban.

A felelős állattartás kulcskérdése Magyarországon az ivartalanítás, amit azonban még a 21. században is rengeteg hiedelem övez. Nem véletlen, hogy a kutyáknak csak az 5-10 százaléka ivartalanított idehaza, a macskáknál pedig még alacsonyabb ez az arány. Tele is van az internet ingyen elvihető cicákkal és kutyusokkal, a menhelyek előtt napi szinten raknak ki dobozban, zsákban egész almokat, és akkor még nem beszéltünk azokról a szerencsétlen kiscikákról, kiskutyákról, akik bár világra jöttek, de sorsuk ezzel meg is pecsételődött. A Petcastnak ebben az epizódjában az ivartalanítás körüli romantikus illúziókat és évszázados tévhiteket igyekszik eloszlatni Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Tanszékvezető docense és Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke.

A társállatoknál nem a méret a lényeg: erre tökéletes példa a ló, ami nem kisállat, még csak nem is kis állat. Ahhoz viszont kétség nem fér, hogy igazi kedvencek ők, így a paciknak a Petcast podcastban is itt a helyük! A lovak egy része bértartásban van, de – főleg a rezsiválság és az infláció miatt – sok ló szó szerint háziállat lett.  De jó ez? És ha igen, kinek? Egyáltalán, mi minden kell a biztonságos otthoni lótartáshoz? Sok kérdés adódik, és bár a lovakhoz ma már majdnem annyian értenek kis hazánkban, mint a focihoz, a Petcastnak ebbe az adásába én mégis egy lógyógyász-specialistát hívtam Szegedről: Krajcsovics Lászlót.

Ahol a főnök állatbarát, ott a kis kedvencek általában a munkahelyen is szívesen látott vendégek. Nincs ez másként az Országos Mentőszolgálatnál sem, amely ugyan nem lehet teljesen állatbarát munkahely, de azért a mentőállomásokon már eddig is sok kóbor cica és kutya lelt menedékre. A mentősök közül többen együtt is dolgoznak négylábú társukkal, nemrég az egyik mentőtechnikus kutyusa, Brúnó még szolgálati ebigazolványt is kapott. A Petcast mai adásából kiderül, milyen sokféleképpen nyilvánul meg az OMSZ-nál az állatszeretet, Csató Gábor főigazgató pedig a saját megkutyásodása történetébe is beavatja a hallgatókat. Sőt, azt is elárulja, hogyan csavarta őt a mancsai köré Janka, az örökbe fogadott foxi.

A városban élő kutyák alapvetően munkanélküliek – összegzi a helyzetet hazai kutyás közösség ismert alakja, Vámosi-Nagy Nóra. A legtöbb kutya ma valóban nem őrző-védő, terelő vagy egyéb feladattal megbízott munkakutya, hanem családi kedvenc, és nem csak a városban. Azzal azonban, hogy megváltozott a státuszuk, az ebek alapvető mozgásigénye, ösztönös késztetései még ugyanazok maradtak, amiket, ha nem elégítünk ki, a kert vagy a szoba, meg az idegrendszerünk látja kárát. Vámosi-Nagy Nóra kutya(gazdi)oktatóként és kutyás programok szervezőjeként ad tippeket, hogyan fáraszthatjuk le fizikailag és mentálisan a kutyákat, akár a lakásban is, hogyan segíthetjük őket ösztöneik rendszeres kiélésében.

Minden állattartónak a jó gazda gondosságával kell eljárnia – mondja ki az állatvédelmi törvény. De mit jelent ez pontosan? Milyen kötelezettséget rónak a kisállattartókra a jogszabályok? Ebben az adásban Vetter Szilviát, az Állatorvostudományi Egyetemen működő Állatvédelmi Központ vezetőjét kérdezem minderről. Az adásból kiderül, hogy komoly pénzbüntetésre számíthat, akinek a kutyája rendszeresen kijár a rossz kerítésen vagy a nyitva hagyott kapun, nem beszélve az önsétáltató ebzet gazdájáról. Az is mélyen a zsebébe nyúlhat, aki lusta a zsebébe nyúlni egy zacskóért, hogy felszedje a kutyagumit. Jogász vendégem arról is beszél, hogy aki sorsára hagy, kidob vagy elűz egy állatot, akár 2 év börtönt is kaphat, mert ez már állatkínzásnak minősül.

Mi folyik itt? Miért lettek minden korábbinál fontosabbak a mai ember életében a kisállatok, főleg a kutya és a macska. Szakadatlanul emelkedik a kutya-, de a macskatartók száma, ezen belül azoké, akik számára ezek a szőrös állatok többet jelentenek érzelmileg, mint bármelyik ember, a saját családtagjaikat is beleértve. A fiatalok közül pedig sokan gyerek helyett inkább kutyát, macskát „vállalnak”. E jelenség annyira érdekes és fontos kor- vagy talán már kórtünet, ami mellett a Petcast sem mehet el szó nélkül. Meghívtam hát Kubinyi Enikőt, aki egy Lendület-kutatócsoportot vezetőjeként kutatja e jelenség okait. Az etológus a Csányi Vilmos professzor vezetésével világszerte ismertté és elismertté vált Etológiai Tanszék egyik vezető munkatársa az ELTE-n.

A kutyák öltöztetése, legalábbis városi környezetben, szinte hétköznapi jelenséggé vált. Közben négylábú társaink hideg elleni védelmével kapcsolatban rengeteg a tévhit. Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető docensét sok más mellett arról kérdezem: melyik fajtákat kell(ene) a hidegben egyáltalán felöltöztetni, vagy, hogy idős kutyára feltétlenül kell-e ruha télen? Milyen óvintézkedésekre van szükség ilyenkor – mínuszban, hóban, szeles időben? Egyáltalán, honnan tudjuk biztosan, ha fázik a kutyánk?