Kiskutyát venni vagy kutyát örökbe fogadni az egyik legjobb dolog a világon. A gazdivá válásra azonban éppúgy, mint egy új kutyus vállalására érdemes tudatosan készülni, mégpedig egészen a nulladik ponttól, tehát onnan, hogy átgondoljuk: biztosan tudunk-e majd eleget foglalkozni egy kutyussal, és ha igen, milyen fajtájú, habitusú négylábú lenne a legideálisabb társunk. Ezeket a kérdéseket is fel kell tennünk és őszintén megválaszolnunk magunknak, mikéntpéldául azt, hogy az aktuális pénzügyi és élethelyzetünk valóban megengedi-e, hogy legyen egy kutyánk. A tudatosság a felelős állattartás alapja, hiszen nemcsak a mi életünk fog megváltozni az új jövevény érkezésével, de az övé is, és a döntés remélhetőleg hosszú évekre szól majd. Az adás vendége, a MancsMentor, vagyis Sz. Látó Judit, rehabilitációs kutyakiképző és kutya-gazdi mentál tréner, akivel mindezek mellett beszélgetünk a divatkutyázás buktatóiról és az örökbefogadás szépségeiről, illetve nehézségeiről is. Hallgassatok ide!

A Petcast adásának vendége ezúttal Káplár Krisztina állatorvos, akivel átvesszük a legfontosabb tudnivalókat, hogy gondtalanul teljen a nyár gazdik és kedvenceik számára egyaránt. Nyáron ugyanis fokozottan kell vigyáznunk a kisállatainkra, főleg a kutyáinkra, mert akár egy ártatlan séta is könnyen végzetes lehet a számukra, ha nem vagyunk elég körültekintőek! Beszélünk arról, hogyan előzhetjük meg a hőgutát, a kullancs okozta babéziát és a szúnyog által terjesztett szívférgességet, és hogy lenyírassuk-e nyárra a kedvencünket. De grillezünk és bográcsozunk, sőt fagyizunk is - vagy mégsem - ;) és még a vízpartra is kisétálunk virtuálisan a kutyánkkal, hogy megnézzük, mire figyeljünk a hűsítő vizezés közben. Hallgassatok ide!

A kutyások közül egyre többen és egyre több helyre mennek kedvencükkel – nyaralni is. De mivel teszünk jót az ebnek: ha mindenhová visszük magunkkal, akár messzi útra is, vagy ha nem ragadjuk ki a megszokott környezetéből, és inkább megszervezzük a felügyeletét? S ha nincs rokon, barát, kire bízzuk: vigyük panzióba, vagy keressünk állatszittert? És ha igen, mi alapján válasszunk? Ebben a Petcast-adásban ezeket a kérdéseket járjuk körbe Piller Pálma állatorvossal, a Petwisecare megálmodójával.

A kutyák és a macskák napjainkra tényleg a mi szőrös gyerekeink lettek: ott tartunk, hogy például egy válásnál a férj és a feleség legalább olyan keményen harcol a házikedvencért, mint a gyerekekért! Egyre több ügyvéd keresi fel ilyen esetekkel a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesületet, amelynek titkára, Kajó Cecília a Petcast legújabb adásának vendége. Tőle azt is megtudjuk, hogy az „állatelhelyezési” eseteken kívül leggyakrabban mérgezés, lövöldözés, állatelhagyás és kutyatámadás kapcsán fordulnak hozzájuk. Az utóbbi miatt a Bojtár egyik gumicsontja a kutyák pórázon sétáltatása, de a kutyák önsétáltatása és a kijárós macskatartás ellen is szót emelnek. Hogy miért? Az is kiderül az adásból!

Sok olyat csinálhatnak a cicáink, ami ugyan a normál viselkedési készletük része, mi, emberek mégsem toleráljuk. Ilyen a bútorok karmolászása, az éjszakai pörgés vagy a legváratlanabb helyek megjelölése, de ezek mindegyikére van megoldás. Lehet és kell tenni az ellen is, ha a macska agresszív, stresszes, vagy – és ma már ez sem ritka! – szeparációs szorongással küzd. Sátori Ágnes állatorvossal, viselkedési szakértővel átvesszük a viselkedési problémák mögött leggyakrabban meghúzódó (egyes esetekben egészségügyi) okokat. A Petcast adásának mai vendége emellett például a környezetgazdagításra is ad ötletek, ami különösen a négy fal között tartott cicáknál segíthet a különféle nem kívánatos magatartásformák kivédésében vagy megszűntetésében.

Sok aggasztó helyzet adódhat egy kisállattartó életében, de az egyik legdrámaibb, ha a cica, kutya vagy egyéb kiskedvenc mérget vagy egyéb veszélyes dolgot nyel. Mérgezés nem csak szándékosan történhet, bár sajnos ez sem ritka, de a legfontosabb, hogy tudjuk: hogyan ismerhetők fel a különféle ártalmak és legfőképpen, hogy mit kell ilyenkor tennünk. A mérgezés tehát ennek a Petcast podcastnak a témája, a vendég Sótonyi Kata állatorvos.

Aki rosszul bánik az állatokkal, az nagy eséllyel rosszul bánik (majd) az emberekkel is – röviden így is összegezhetnénk a súlyos bűncselekmények elkövetőivel kapcsolatos tapasztalatokat és kutatásokat. Ahogyan a Csányi Vilmos etológusnak tulajdonított kijelentés hangzik: „Aki állatot kínoz, emberre készül”, és ez az agresszió minden formájára igaz. Még arra is, amikor egy kisgyerek, aki családi erőszak áldozata, saját frusztrációját vezeti le azzal, hogy macskákat, kutyákat, vagy egyéb, nála gyengébb, neki kiszolgáltatott állatokat bántalmaz. Mivel az állatkínzók köztünk élnek, a Petcastnak ebben az adásában erről a korántsem vidám, viszont nagyon is fontos témáról, a „halálos kapcsolódásról” beszélgetünk Vetter Szilviával, az Állatorvostudományi Egyetemen működő Állatvédelmi Központ vezetőjével, akinek ez az egyik fő kutatási területe.

A Petcast ezen adásának témája a külső élősködők elleni védelem, az epizód vendége Sótonyi Kata állatorvos. Vele vesszük át, melyek a legveszélyesebb/leggyakoribb külső élősködők a kutyák, illetve a macskák esetében, és hogy a bolha, a kullancs vagy a szúnyog milyen sokféle, akár halálos betegséget is terjeszt. A jó hír, hogy e fertőzéseket okozó paraziták ellen ma már sokféle védekezési lehetőség a rendelkezésünkre áll. A rossz hír, hogy ezeket gyakorlatilag egész évben használni kell, mivel az enyhe telek és a klímaváltozással egyéb hatásai nyomán folyamatos veszélyt jelentenek kedvenceinkre.

A kisállattartók, így a kutyások egyik legnagyobb félelme, hogy vészhelyzetben nem tudják, hová forduljanak, és mit tegyenek. A kutyusokra számtalan veszély leselkedik: megsérülhetnek, lenyelhetnek valamit, megharaphatják egymást, de akár meg is mérgezhetik őket. Az ilyen helyzetekben nem csak az a fontos, hogy a gazda ne essen pánikba, de az is, hogy ismerje az elsősegélynyújtás alapjait. Ezen akár az állat élete is múlhat. Piller Pálma állatorvos, a Petwisecare alapítója ezért dolgozott ki egy tanfolyamtematikát, amin végighaladva bárki képessé válik nem csak arra, hogy a bajban helyesen cselekedjen, de a balesetek megelőzésére és a vészhelyzetek felismerésére is.

Lehet kapni csokiból, plüssből és egyéb anyagokból is, de az igazi mégiscsak az élő nyuszi! Főleg húsvétkor, amikor rengeteg gyerek szeretne nyuszit simogatni, vagy akár ajándéka kapni. A nyúl azonban egy érző lény, ráadásul prédaállat, így amíg a gyerekeknek boldogság, ha dögönyözhetik őket, nekik komoly stressz. Persze, a nyulakat is hozzá lehet szoktatni az emberekhez, sőt, kiváló, nagyszerűen tanítható társállataink lehetnek. De csak akkor, ha eleve megfontoltan vásárolunk tapsifülest, és tisztában vagyunk azzal, hogy a tartása legalább olyan, ha nem nagyobb figyelmet igényel, mint egy kutyáé vagy cicáé. A Budakeszi Vadaspark sajtóreferensével, Nagy Ingriddel erre hívja fel a figyelmet húsvétra készülve a Petcast podcast.