Aki túlzabáltatja és malaccá hizlalja a kutyáját, macskáját, ugyanúgy állatkínzást követ el, mint aki éhezteti, és az állat csontsoványra fogy – szögezi le az adás vendége, Fodor Kinga kisállattáplálási specialista állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője. Márpedig az elhízás az állatoknál is népbetegség: hazai felmérések szerint a családtagként tartott cicák és kutyák körében a 60 százalékot eléri a túlsúlyos, illetve 45 százalékot a kifejezetten elhízott kisállatok aránya. Ők, hasonlóan a kövér emberekhez, döntően csak akkor kerülnek állatorvoshoz, amikor valamilyen betegség kialakult az elhízás következtében: ízületi problémáktól kezdve a cukorbetegségen át a pajzsmirigy problémákig. Az adásból kiderül, hogyan tudjuk objektíven megállapítani, hogy cicánkon, kutyánkon van-e súlyfelesleg, és az is, melyek azok a fajták, amelyek hajlamosabb az elhízásra vagy épp ellenkezőleg. Fodor Kinga beszél arról is, hogyan érdemes hozzáfogni a fogyókúrához, mikor kell feltétlenül állatorvost bevonni, de ami a legfontosabb, hogyan NE hizlaljuk el kutyánkat, cicánkat. Hallgass ide!

Egy társállat halála ugyanolyan fájdalmas lehet, mint egy emberé. Akinek halt már meg cicája, kutyája, madara, vagy akár aranyhörcsöge, akit szeretett és aki része volt a mindennapjainak, pontosan tudja, hogy egyáltalán nem túlzás ilyen esetben is a gyászt, mint kifejezést használni. Ilyenkor nem csak őt magát kell elgyászolnunk, de azt az életformát, rutint is, amit megszoktunk az együtt töltött időben, ami akár évtizedeket is felölelhet. Erről a nehéz, de fontos témáról szól ez a Petcast-epizód, amelynek Kerekes Anikó gyász- és veszteségfeldolgozó szakember a vendége. Vele beszélgetek többek között arról, hogy vajon a kisállatok esetében is ugyanúgy zajlik-e le a gyászfolyamat, mint amikor egy barátunkat, családtagunkat veszítjük el, és hogy enyhíthet-e a fájdalmunkon, ha magunkhoz veszünk egy másik kisállatot. Vendégem tanácsot ad a szülőknek is azzal kapcsolatban, hogyan beszéljenek a kisgyerekekkel a halálról, akár éppen egy kis kedvenc halála kapcsán. Szóba kerül az eutanázia, ami a gazdik számára az egyik legsúlyosabb teher sok esetben még jóval azután is, hogy a döntést meghozták, és a szeretett állatukat örökre elaltatták. És természetesen beszélünk arról is, mikor érdemes szakemberhez fordulni segítségért. Hallgass ide ezúttal is!

„A kutyák társas lények. Nem evidens nekik, hogy 6-8 órát egyedül legyenek. Ezt megtaníthatjuk, de ez nem az alap!” – ez az egyik legfontosabb üzenete ennek a Petcast-epizódnak, amelyben Sátori Ágnes állatorvossal, viselkedésterapeutával beszélgetek a szeparációs szorongásról.

Ez az egyik leggyakoribb viselkedési probléma a házi kedvenceknél, és bár más kisállatoknál is előfordul, mégis a kutyák szenvednek tőle a leggyakrabban. Pedig nem kéne ennek így lennie, ha minden gazdi tudná, hogy a kölyökkutyákat – és az örökbe fogadott kutyákat, legyenek bármilyen idősek – nagyon fontos hozzászoktatni az egyedülléthez. És igen, a kerti kutyákat is, mert bár őket több inger éri, érheti, mint a lakásban tartott fajtársaikat, az ember hiányát ők is megszenvedhetik. Az adásból kiderül az is, hogy idős korban is azoknál a kedvenceinknél is előjöhet a szeparációs szorongás, akiknél korábban soha nem jelentkezett ez a probléma. De bármilyen korú is legyen a kutyánk, vagy cicánk, esetleg papagájunk vagy egyéb kisállatunk, lehet és kell is tenni a szeparációs szorongás ellen, mert ez folyamatos szenvedést, stresszt okoz az állatnak, amitől mi, gazdik, meg tudjuk és meg is kell óvnunk őket.

Hallgass ide, és hozd ki magadból a legjobb gazdit!

Tudtad, hogy Magyarországon is élnek vadmacskák? És azt, hogy 1974 óta védett állatnak számítanak nálunk, mert számos veszély fenyegeti őket?

Ezek a nagyszerű vadállatok nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőrészeken érzik igazán jól magukat, de az emberi terjeszkedés miatt az ilyen területek egyre zsugorodnak. Ezzel pedig a táplálékszerzési lehetőségek is fogyatkoznak, ráadásul a kijárós házimacskák, meg az eleve kóbórkaként született cicák is ugyanazokra a fajokra vadásznak. A háziasított cicák ráadásul a vadmacskákkal párosodva felhígítják azok genetikai állományát. Ha nem teszünk ez ellen, a vadmacskák egyszerűen eltűnnek a sokkal nagyobb számban élő házicicák halmazában.

Cicagazdiként, állatszeretők is tehetünk tehát azért, hogy a vadmacska faj ne tűnjön el, és bolygónk biológiai sokfélesége így is megmaradjon. Ez a célja a Vadmacska Fajmegőrzési Programnak is, amit a Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. indított 2021 márciusában. A kezdeményezők remélik, hogy elősegíthetik a tiszta vérű vadmacskák fennmaradását Budapest térségében.

Ebben az adásban mindentmegtudhatsz a vadmacskákról, beszélgetőtársam ugyanis a Budakeszi Vadaspark programfelelőse, Burányi Virág, aki két vadmacska kandúr, Szilveszter és Félix gondozója a parkban. Hallgass ide!

Megítélhető objektíven, hogy jó gazdái vagyunk-e a velünk élő kisállatnak? Meg bizony! Ha tudjuk, hogy mi mindenre van szüksége annak a kutyának, cicának, papagájnak, teknősnek vagy egyéb kiskedvencnek a teljes és egészséges élethez, és ezt mind biztosítjuk a számára, akkor elmondhatjuk, hogy jó gazdái vagyunk! Ha szereted a kisállatodat, az bizony még nem elég! Akkor vagy jó gazdi, ha úgy szereted, ahogyan az neki jó. S hogy mitől lesz neki jó, mik azok az állati szükségletek, azt Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője, állatvédelmi szakember mondja el ebben az adásban. Nem kell nagy dolgokra gondolni, „csak” azt kell tudnunk, mik az adott fajnak, fajtának az igényei, és ezeket biztosítani kell a számára. Az emberi szükségleteket hierarchikusan rangsoroló Maslow-piramishoz hasonlót képzelj el, azzal a különbséggel, hogy az állatoknál csak fiziológia, biztonsági és szociális szükségletekről beszélünk. Esetükben nincs szó önbecsülésről vagy önmegvalósításról, ahogyan esztétikai szükségletekről sem. Sokan éppen itt tévednek, amikor azt gondolják: csupán attól, hogy divatos ruhácskába bújtatják a kutyát, és mindenhová magukkal viszik ölben, rögtön jó gazdik lesznek. Pedig, ahogyan Fodor Kinga fogalmaz, komoly probléma, hogy az állatokat emberi tulajdonságokkal ruházzuk föl, és azt gondoljuk, hogy ami nekünk jó, minket jó érzéssel tölt el, nekünk kényelmes, az nekik is jó. A szeretet azonban nem lehet önző, a kutyák, macskák, hörcsögök vagy gekkók esetében sem! A kedvencedet is szeresd úgy, ahogyan neki jó! Szeretnéd kihozni magadból a legjobb gazdit? Hallgass ide!

Jóérzésű emberként, különösen kisállattulajdonosként, mindig megrendülve, döbbenten állunk az állatkínzásos, állatbántalmazásos esetek előtt. De ne legyünk álnaivak: mindannyian tapasztaljuk, hogy nagyon-nagyon sok kisállatot (kutyát, macskát, tengerimalacot, papagájt vagy gekkót) tartanak messze nem ideális körülmények közöt vagy kifejezetten rosszul. Még olyanok is, akik elvileg szeretik a kis kedvenceiket, és akik „csak” a legjobbat akarják nekik. A Petcast mai adásába egy olyan szakembert hívtam vendégül, aki napi szinten tapasztalja, hogy állatkínzó szó szerint bárki lehet: egy szomszéd, egy teljesen átlagos ember mögöttünk a sorban, vagy mellettünk a moziban. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesületet titkára a címben idézett határozott kijelentést éppen erre alapozza. Az állatkínzók köztünk élnek – mondja, mert a súlyos állatbántalmazásoknak a többszörösét (!) teszik ki a kisebb súlyú ügyek, amelyek ugyanakkor rengeteg állat életét teszik nyomorúságossá. A kutyák, macskák, tengerimalacok vagy a ma egyre divatosabb egzotikus állatok nem tudnak segítségért kiáltani, ezért nekünk, embereknek kell segítséget nyújtanunk vagy kérnünk a számukra. Az nem megoldás, hogy posztolunk egyet: „segítsen valaki”, mert mindenki valaki! Mindig, minden helyzetben van megoldás, addig kell menni, amíg ezt megtaláljuk – hangsúlyozza Kajó Cecília. A rendőrség, a jegyző, és a ma már komoly hálózatot képviselő civil állatvédők éppúgy segítségünkre lehetnek ebben, mint a közösségi vagy a hagyományos média. Ne legyél közömbös, hozd ki magadból a legjobb gazdit és a legjobb embert! Hallgass ide!

A kutya tényleg meghalhat a nyírfacukortól? Mennyire veszélyes számára a csoki, a szőlő vagy a dió? Sokan csak legyintenek, mások viszont állandóan paráznak az ilyen kérdések hallatán, olyan sokféle információ kering az interneten. Ebben az adásban rendet vágunk az ál- és félinformációk dzsungelében egy valódi szakértő segítségével, aki tényleg tudja, mit ne adjunk a kutyának, ha nem akarunk ártani neki. A Petcast podcast adásának vendége Fodor Kinga állatorvos, kisállat-táplálási specialista, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője, a "Mit egyen a kutyám?" című könyv szerzője. Kingával sorra vesszük azokat az ételféleségeket, amik mind megtalálhatók a konyhánkban, és amikből sokan rendszeresen adnak is négylábú társuknak. Megnézzük, hogy a húsok, a zöldségfélék, a gyümölcsök és az édességek közül mi az, ami egyértelműen tiltólistás, és mi az, ami ugyan nem kifejezetten veszélyes, de jobb kerülni, mert nem kutyának való. Spoiler: a szakértő azt mondja, annyira sokféle kutyatáp, -jutalomfalat és -nyalánkság kapható ma már, hogy tulajdonképpen felesleges kockáztatni, inkább vegyünk ezekből, ha kényeztetni akarjuk az ebzetet. Ha nem is teszel így, arra mindenképpen ügyelj, hogy semmi olyan ételt ne tarts otthon, amitől a kutyád meghalhat, és mindig legyél nagyon körültekintő, ha olyan alapanyagot használsz vagy olyan ételt készítesz, amitől bármi baja lehet.

Hallgass ide, és hozd ki magadból a legjobb gazdit!  

Szabad-e sportolni kölyökkutyával? Mi a helyzet az idősebb ebekkel? Milyen fajtának melyik az ideális sport? Egyáltalán, minden kutya alkalmas arra, hogy rendszeresen fussunk vele, vagy akár csak egy hosszabb kirándulásra, túrára magunkkal vigyük? Vannak veszélyes(ebb), illetve a kutyára nézve kifejezetten megterhelő aktivitások? Rengeteg kérdés megfordulhat az aktívabb életet élő és/vagy kutyájukra figyelő gazdik fejében, amelyek közül igyekszünk minél többet megválaszolni a Petcast pocast ezen adásában Biksi Otília, a Magyar Kisállat Fizioterápiás Társaság elnöke segítségével. Az állatorvos-fizioterapeuta szakembertől megtudjuk például, hogy a nagyobb megterhelést jelentő aktivitások nem ajánlottak a levegőt amúgy is nehezen vevő nyomott orrú kutyáknak, így a bulldogoknak, illetve a rövid lábú, hosszú testű fajtáknak, tehát a tacskójellegű kutyusoknak. Kiderül, hogy a közvélekedéssel szemben még senki sem vizsgálta, hogy árt-e vagy sem a kölyökkutyáknak a rendszeres fizikai megterhelés, és ha esetleg igen, akkor milyen szinttől, illetve korig. Ezért is indult nemrégiben átfogó nemzetközi vizsgálat a témában.
Ami biztos, hogy akár a kutyát sportoltatjuk, akár vele közösen végzünk fizikai aktivitást – például együtt futunk -, alapvető, hogy kedvencünk teljesen egészséges legyen! Alaptétel az is, hogy minden mozgás előtt be kell melegíteni – és ez igaz arra is, amikor az egész napos heverészés után az ebet levisszük a parkba, és elkezdünk neki labdát dobálni, mert könnyen lesérülhet! De a lazítást, a nyújtást sem szabad elhanyagolni, ha a kutyával sportolunk! A legfontosabb, hogy a mozgás a kutya számára az egészsége megőrzése szempontjából éppolyan fontos, mint számunkra. „Use it or loose it – használd, vagy elveszíted” – ezért, ha meghallgattad ezt a nagyon hasznos podcastot, állj fel, és vidd a kutyát sétálni, mozogni! 😉 De először is, hallgass ide!

Biztosan te is láttál már viccesen visítozó, éneklő, beszélő papagájt vagy kakadut videón. Talán az is eszedbe jutott, milyen jópofa lenne egy ilyen tollas barát otthonra ;) Mielőtt azonban elhamarkodottan döntenél, feltétlenül hallgasd meg ezt a podcast, amelyben Máté Lilla madárspecialista állatorvos részletesen elmondja, mivel is jár a madártartás, mire is készüljön, aki egy ilyen szépséget fogad társául. Például, hogy a madár nem csak akkor lesz hangos, amikor te szeretnéd, vagy mondjuk, szívesebben megtanulja utánozni a gazdi horkolását, káromkodását, mint azt, hogy „Jó reggelt!” Aki díszmadarat szeretne tartani, annak azt is tudnia kell, hogy a kis szépségek nemcsak hangosak, de mindent ki- és szétszórnak, akár a kalitkából is képesek szemetelni. Vagy, hogy a papagájok jellemzően imádnak bontani: bútorokat, textíliákat, használati tárgyakat, ruhákat, vagyis tulajdonképpen bármit és mindent. Nem való tehát madár annak, aki nem bírja a koszt, a zajt, akinek értékes tárgyakkal van tele a lakása, és annak sem, aki fél attól, hogy a madár megsebzi, mert bizony ez is elő fog fordulni! D e akkor mégis kinek jó választás egy madár? A Petcast szakértő vendége szerint annak, aki kellően elkötelezett, tudja, hogy a díszmadár sem dísz, hanem érző lény, amelyik akár hosszú évtizedekig is a társa lehet. Annak, aki biztosítani tudja a kis vagy éppen a nagy madara számára a megfelelő méretű zárt és – ha azt a jogszabály előírja – nyitott, tehát udvari röpdét, és nem utolsó sorban van ideje velük foglalkozni. Díszmadarat tartani tehát nem olyan egyszerű, de te felkészülten vághatsz bele, hallgass csak ide!

A kutyák többsége élvezi a pancsolást, és a Petcast hallgatói között is biztosan vannak, akik szeretnek, vagy szeretnének együtt strandolni a kutyájukkal. Ez nem egyszerű, mert éppen a nyári szezonban sajnos sok vízparti területről ki vannak tiltva az ebek. Ahol azonban beengedhetjük a vízbe hűsölni négylábú barátainkat, ott nem kérdés, hogy tekintettel kell lennünk másokra, legyen szó a többi kutyásról vagy éppen a kutyátlanokról. A nem kutyások közül nem kevesen amúgy meg vannak győződve arról, hogy az ebektől a vízben különféle fertőzéseket kaphatnak el, ezért ebben az epizódban nem csak arról lesz szó, hogyan strandoljunk úgy a kedvencünkkel, hogy az mindenkinek jó legyen, de igyekszünk eloszlatni a kutyás fürdetéssel kapcsolatos tévhiteteket is. Vendégem Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője. Hallgassatok ide!