Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Vissza

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Művészet Könyv

Az Országos Széchényi Könyvtár a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség papíralapú és elektronikus könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye.

Epizódok

81-82 megjelenítése a(z) 82 elemből.

2012. október 18-án folytattuk kalandozásunkat az irodalmi, művelődéstörténeti korszakokban. 

Az első magyar nyomtatott könyv történetével ismerkedhettünk meg 2012. október 18-án a KönyvTárlaton. 

Előadó: Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész, az OSZK Muzeális Könyvtári Dokumentumok Nyilvántartása-iroda vezetője.

„Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében Pünkösd előestéjén Hess András által." 

A Budai Krónika ezzel az utolsó mondatával kezdődik a hazai nyomdászat története. A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó kisfólió könyv tíz példányban maradt fenn a világon. 

Sok kérdés kapcsolódik a szöveghez, a könyvhöz, a nyomdászhoz és a megrendelőhöz. Némelyikre választ kaptunk az elmúlt évszázad neves régikönyves kutatóitól, de akad még elvarratlan szál az első magyar ősnyomda történetében. 

Jóformán semmit sem tudunk Hess Andrásról, csak amennyit elárul magáról a két nyomtatványán keresztül. Csak találgatni tudjuk Mátyás király hozzáállását a könyvnyomtatáshoz, s hiányoznak a levéltári források a magyar nyomdászat megteremtéséről. Különleges szál, miszerint a Vitéz János-féle összeesküvés hogyan befolyásolta Hess munkáját, s érdekes elképzelések sora látott napvilágot arról, hogy Johannes Regiomontanus és a pozsonyi egyetem miképpen kapcsolódhat a Budai Krónikához. 

A ma is kézbe vehető tíz példány szétszóródva élte túl a történelem viszontagságait, s nem egy kötet izgalmas részleteket árul el mai olvasójának a 18--19. századi magyar és európai bibliofilia históriájából.

Az előadás a Youtube-on is meghallgatható.

A Budai Krónikáról olvashatnak a nemzeti könyvtár blogjában is.

Mozgatható betűk - Budai Krónika 1. rész
Havonta hét-nyolc oldal - Budai Krónika 2. rész
Az első könyvkiadási harc - Budai Krónika 3. rész
Kimaradt Mátyás cseh királlyá koronázása? - Budai Krónika 4. rész
Széchényi Ferenc: Bármi áron megszerezni - Budai Krónika 5. rész

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Váncsa István üdvözítő étkezési trendekről tartott előadást 2016-ban az Országos Széchényi Könyvtárban. Előadása arról is szólt, hogy egészséges az, ami ízlik, továbbá arról, hogy a táplálkozástudomány szakértői sohasem értenek egyet.

Váncsa István (1949) újságíró, fanyar humorú publicisztikájára nemcsak a társadalmi témák iránti érzékenység jellemző, kedvelt témái között szerepel az étkezés is, hobbija a főzés. Saját szakácskönyve Ezeregy+ receptet tartalmaz, Lakoma című kötetei pedig Dél-Európa és Észak-Afrika konyháit barangolják be.

Könyvtárunk ingyenes irodalmi és kultúrtörténeti programsorozata a 2016/2017-es évadban a TESTről szólt a művészetek és a tudományok, vagy egyszerűen csak a lélek szemszögéből.

Részlet 2016-os interjúnkból:

Össze lehet hasonlítani egy húszfős vacsorázó társaság véleményét az ételről, és egy felolvasóest résztvevőinek reflexióit egy műről? Melyik kritika esik jobban?

V. I.: Tökmindegy, az emberek sohase mondják azt, amit valójában gondolnak. Az emberek alapjában véve jók.

Gyorsan főzünk valamit abból, ami van itthon, na de mi a helyzet akkor, ha gyorsan kell írni egy publicisztikát vagy novellát? Mi van, ha üres éppen a fejünk?

V. I.: Az üresség a fej természetes állapota, nincs avval semmi baj. A szövegelőállító szakiparosnak olyan múzsája van, mint senki másnak, neve Határidő. Ez a múzsa megsegít, reményt ad, sőt ötleteket is, a megrendelő pedig megkapja a szöveget akkor, amikorra kérte, és a beszállítótól várt színvonalon. Másképp nem is működhetne az ipar.

Állítólag van irodalmi sznobság, létezik gasztrosznobéria is?

V. I.: A „sznobéria” szót nem szeretem. Ha gasztrosznobnak nevezzük mindazokat, akik sokat fecsegnek a gasztronómiáról, noha nem is értenek hozzá annyira, akkor én magam is gasztrosznob vagyok.

Ha ez az öt étel lenne egy lakatlan szigeten, mit tenne? Hamburger, májkrémes táska, fesztiválgulyás, hortobágyi palacsinta és pattogatott kukorica.

V. I.: Chapon de mer farcit rendelnék és egy üveg jól behűtött chablist. Az nem ellenérv, hogy de hát ez egy lakatlan sziget, amelyen csak a föntebb felsorolt ínyencségek kaphatók, ugyanis egy olyan lakatlan szigeten, ahol hamburger, májkrémes táska meg a többi rendelkezésre áll, ott bármi előfordulhat.

A 2016. december 8-i Könyvtárlat felvétele. OSZK Történeti Fénykép- és Videótár.


Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00