Rózsa Dávid főigazgatónál járt az InfoRádió.

Az adón 4 alkalommal volt hallgatható a műsor 2023. éprilis 26. ás május 2. között.

Köszönjük :)

Az emberiség közös, hatalmas, szimbolikus ökológiai lábnyoma összefügg jól karbantartott testünkkel.

Vajon mekkora az Ön ökológiai lábnyoma? És hogyan lép, mit tesz azért, hogy „kézben tarthassa” ennek nagyságát? Megkerülhetetlen kérdésekről van szó, ha ki akarunk lábalni abból a lassan tarthatatlan állapotból, amibe belefutottunk.

A témáról Vásárhelyi Tamás biológus tartott előadást.

Mennyire élünk „nagy lábon”? Mióta van láb egyáltalán? Száz láb talán túl sok, a mi kettőnk pedig nem túl kevés egy kicsit? Hihetetlen és szórakoztató sokféleség rejlik a végtagok alakjában, működésében.

A láb már akkor megjelent, amikor az állatvilág még nem hagyta el a tengert, az élővilág története során azonban több alkalommal eltűnt, mert szükségtelenné vált, vagy egyenesen útban volt. A mi lábunk pedig a járás mellett egy sor más funkciót, illetve jelentést is kapott – például mint munkaeszköz, vonzerő, sőt, státuszszimbólum.

A két lábon járás és ebből következően a kéz felszabadulása a hominidák, az emberfélék privilégiuma. Az ember munkálkodni kezdett, aminek hatása az egész Földön – jó és rossz értelemben egyaránt – meglátszik. A helyzet értelmezéséhez jól használható szimbólum az ökológiai lábnyomunk vizsgálata.

Könyvtárunk ingyenes irodalmi és kultúrtörténeti programsorozata a 2016/2017-es évadban a TESTről szól a művészetek és a tudományok, vagy egyszerűen csak a lélek szemszögéből: SZÁJ, TEKINTET, LÁB, MÁJ, SZÍV, HAJ, AGY és LÉLEK – ezek voltak a havonta jelentkező estek címszavai.

Az OSZK ötödik podcastjában az első Magyarországon nyomtatott könyvről, a Budai krónikáról és a 2023-ban újranyomott gyönyörű fakszimilemásolatáról beszélgetünk. Présgéptől a proofig, Schöck Gyula grafikussal és Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója beszélte át az elmúlt 550 évet. Solymosi Ákos segítette a podcast elkészítését.

Az ötödik adás tartalmából:

00:48 Hess András, a német származású itáliai nyomdász Budán
01:49 Nyomdai előkészítés 2023-ban
03:37 1471 nyarán rakta össze Hess András a présgépet
08:00 Hogyan adjuk meg a tiszteletet az első Magyarországon nyomtatott könyvnek?
13:00 1473-ban nyolc nyomda kezdte el működését, az egyik Budán
16:06 220 példányból 10 maradt fenn fél évezred alatt
19:34 Milyen lehetett az eredeti kötése a könyvnek?
23:53 Kétféle kötéssel nyomtattuk újra, a prágai példányra hasonlít a kézzel kötött fakszimile
27:55 Fac simile – nyomtass jól! Fakszimile-fogalommagyarázat.
32:46 A gépek átlagolnak, az ember még mindig többet tud a technikánál
38:23 Az 550 éves szöveg minőségelemzése
41:45 Elveszett a Budai krónika első ajánlása. Ki fogja megtalálni Vitéz János és Mátyás király verekedésének történetét?
44:29: A 90 százalékos újrabőr Svájcból
47:10 2573-ban hány példány marad fenn az újranyomtatott Budai krónikából?
50:12. Mire való egy történelemkönyv? „Ami jó volt, arra legyünk büszkék, ami rossz, az legyen ott példaként, hogy többet ilyen ne forduljon elő.”  

További linkek:  

A Budai krónika https://chronikca.oszk.hu
Itt rendelhetik meg a könyvet: https://chronica.oszk.hu/megrendeles/

A 10 fennmaradt példány: 
Wien, Österreichische Nationalbibliothek – Inc. 5.F35
Leipzig, Universitätsbibliothek – Edit. vet. 1473, 14 
Roma, Biblioteca dell’Accademia Nazionale dei Lincei – Biblioteca Corsiniana 53. F 25 
Praha, Univerzita Karlova Ústřední knihovna – Inc. 39. D. 14 
Budapest, Országos Széchényi Könyvtár – Inc. 326 
Paris, Bibliothèque Nationale – Rés. m. M. 20 
Kraków, Muzeum Narodowe, Zbiory Czartoryskich, Biblioteka – Inc. 55 (3)
Санкт-Петербург, Poccийская Национальная Библиотека – Inc. 9.4.4.12 
Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára – Inc. 10 
Princeton, Scheide Library – HSL 43.12 

Majdnem mindent tudsz a Budai krónikáról: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2015/06/05/majdnem_mindent_tudsz_a_budai_kronikarol 

Írjuk tovább együtt a Corvina könyvtár történetét!

ADÓSZÁMUNK: 15309123-2-41

Az OSZK negyedik podcastjában a nemzeti könyvtár első állandó kiállításáról, az Esszenciáról beszélgetünk. Gazdag Mária építésszel és Elbe Istvánnal, a Gyűjteményszervezési Főosztály könyvtárosával, a kiállítás egyik kurátorával beszélget Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Tartalom: 01:30 A corvinakiállítás nemzetközi dizájndíja 03:07 A corvinának nem kell hírverés, az Esszenciának szerves része Mátyás könyvtára 05:04 Ha egy brainstromingból 10 százalék megvalósul, az nagyon jó arány 06:10 Nem tudja elkerülni a látogató a bejáratnál a corvinákat 08:10 Elbe István a „könyvtáros betegségről” 13:00 A Shakespeare-házat, a könyvtartó tékát Kossuth Lajos kapta Londonban 20:13 Hatalmas tér a 6. emeleten, nevezhetjük hodálynak is, ami egy félbevágott lépcsőház 25:30 Istváné lett a matéria, az információhordozók tematika 26:40 Fogalommagyázat, mindent tudunk a hungarikákról 28:40 Tartalomból sosem elég a kiállításon, a szöveg és az illusztráció egyensúlyozása 32:40 Nagy adósságot törlesztett a könyvtár az első állandó kiállítással 36:30 Fölöspéldány-fogalommagyarázat, miért van fölösleges példány a nemzeti könyvtárban 38:40 A forprofit és a nonprofit megbízó kapcsolata az építésszel 43:30 Nem magunknak készítjük a kiállítást 51:00 Podcasttörténeti pillanat, a kurátor megköveti az építészt Esszencia kiállítás: https://www.oszk.hu/esszencia-allando-kiallitas Design Award-díj https://epiteszforum.hu/adesign-awardot-nyert-az-oszk-corvina-kiallitasa Shakespeare könyvszekrény: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2014/05/18/shakespeare_szulohaza_vitrinben Hungarikakutatás https://www.oszk.hu/hungarikakutatas Borsa Gedeon https://www.oszk.hu/hirek/elhunyt-borsa-gedeon-1923%E2%80%932022
Írjuk tovább együtt a Corvina könyvtár történetét!
ADÓSZÁMUNK: 15309123-2-41

Könyvtárunk ingyenes irodalmi és kultúrtörténeti programsorozata a 2016/2017-es évadban a TESTről szól a művészetek és a tudományok, vagy egyszerűen csak a lélek szemszögéből: SZÁJ, TEKINTET, LÁB, MÁJ, SZÍV, HAJ, AGY és LÉLEK – ezek a havonta jelentkező estek címszavai.

Csókay András idegsebész, agykutató előadásának középpontjában az a gondolat állt, hogy az emberi személy nem az agyban van, mert az emberi gondolkodás nem pusztán az idegsejtek működésével magyarázható. 

A 2017. március 23-i Könyvtárlat felvétele.

Az OSZK harmadik podcastjában végre kimondjuk, hogy a nemzeti könyvtár munkatársai azért dolgoznak, hogy az információk minél könnyebben eljussanak a felhasználókhoz. Hegedüs Krisztina informatikus könyvtárossal, a Periodikafeldolgozó Osztály vezetőjével és Zsupán Edina filológussal, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója.   

A harmadik adás tartalmából: 

• 01:10 A betonstabil bemutatkozó kör a periodikumoktól a corvináig, azonnali helyreigazítással 
• 05:10 Együttműködve, közösen dolgozva sokkal eredményesebb a kutatás  
• 08:34 Fogalommagyarázat: rekatalogizálás  
• 10:33 Kézzel írt könyv, kódex, kézirat: hogyan nevezhetjük Mátyás király könyveit, kéziratait? 
• 15:29 A Hunyadi fiúk találkozása az itáliai szellemi áramlatokkal 
• 16:22 „Mi lett volna, ha…?” típusú kérdés is kell 
• 18:05 A kisírt corvina története; a Corvina könyvtár hanyag kezelése miatt maradt fenn a legtöbb corvina 
• 20:49 Volt-e a Corvina könyvtárnak könyvtárosa? A periodika gondozóinak manapság egy egész osztályuk is van, és kiderül, ki volt a Gőzhangya 
• 24:35 A digitalizálás teheti teljessé a PERIK feldolgozását 
• 27:40 Rohan az idő, már a periodikumok sem a régiek 
• 30:30 Az egyszerzős, periodikusan megjelenő műveket hogyan nevezhetjük? 
• 32:24 A magyarországi digitalizálás a corvinák digitalizálásával kezdődött húsz évvel ezelőtt 
• 35:12 Folytatódik a Corvina könyvtár digitális újraegyesítése 
• 38:16 A legújabban azonosított corvinát volt munkatársunk fedezte fel  
• 40:50 Rekatalogizálás során az állományból hiányzó hungarikumok kerültek elő 
• 44:10 Az átkozott újságírók nevezték el corvinának a corvinákat, plusz latin nyelvlecke 
• 47:04 A Corvina könyvtár pusztulásáról forrás hiányában keveset tudunk, az biztos, hogy a török hódítással szűnt meg

A megújult Corvina-honlap: https://corvina.hu 

A 2018-as kiállítás (A Corvina könyvtár budai műhelye) digitális változata: https://exhibitioncorvina2018.oszk.hu 

A 2018-as kiállítás (A Corvina könyvtár budai műhelye) katalógusa: https://www.oszk.hu/kiadvany/az-orszag-diszere-corvina-konyvtar-budai-muhelye 

A Philostratus-corvina digitálisan: https://corvina.hu/hu/corvina/virtualis-corvinak/codlat417-hu/ 

Nagy Marcel: https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=27634 

Lakatos Éva: https://www.oszk.hu/en/hirek/elhunyt-lakatos-eva 

Németh László: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/nemeth-laszlo 

Pap Károly: Németh László és a „Tanu”  https://epa.oszk.hu/00000/00022/00558/17470.htm  

Bródy Sándor: Fehér könyv: https://moly.hu/konyvek/brody-sandor-feher-konyv 

Németh András: https://www.youtube.com/watch?v=EtYsMw0uCg8 

Ausztriában őrzött corvinák: https://corvina.hu/hu/category/ausztria/ 

Rómer Flóris: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=881 

A podcast a Spotifyon, az Apple és a Google alkalmazásában, összesen hat helyen hallgatható meg az interneten. 

Az OSZK második podcastjában összecsapnak a digitális és a hagyományos szövegfeldolgozás szakértői. Mihály Eszterrel, a Digitális Bölcsészeti Központ igazgatóhelyettesével és Földesi Ferenccel, a Kézirattár vezetőjével beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos segítette a podcast elkészítését.

A második adás tartalmából: 

• 00:50 Kötelező bemutatkozó kör egy digitális és hagyományos filológustól 
• 02:35 Ha figyel az ember, akkor soha nem tud unalmassá válni egy Petőfi-kézirat 
• 04:44 Ady Endre puha ceruzás verseire nagyon oda kell figyelni, ahogy József Attila mint magánszemély kézirataira is 
• 07:26 Hogyan áll össze az irodalomtörténeti és gyűjteményezési stratégia? 
• 08:43 Kiss József levelezésének feldolgozásával indult a Digitális Bölcsészeti Központ 
• 11:06 A kézzel írt dokumentumok a világ végéig fenn tudnak maradni 
• 14:26 A Babits-levelezés digitális közzététele a hosszú távú megőrzést segíti 
• 16:32 Végre összecsap az analóg és a digitális világ 
• 20:00 Ifj. Buchholtz György gyertyánál stoppolja a zokniját, harminc év naplója 
• 25:39 Digitális szövegátalakítás mesterséges intelligenciával 
• 29:04 A hagyományos közzétételi eljárások ideje mégsem járt le? 
• 31:47 Digitális filológusok más eszközökkel
• 33:04 A digitális feldolgozás hibáira várunk 
• 36:52 Elköltözött Weöres Sándor, és többet nem írt levelet a barátjának 
• 42:50 Born digitalról most nem beszélünk 
• 44:21 Lopott kéziratok és az őrző gyűjtemények kapcsolata 
• 48:32 A minőségi oktatás alapja a könyvtár 

További linkek: 

OSZK Kézirattár https://oszk.hu/keziratok
Digitális Bölcsészeti Központ https://dhupla.hu/ 

Digitális Irodalmi Akadémia https://pim.hu/hu/dia 

Kiss József levelezése https://dhupla.hu/collection/kiss-jozsef-levelezes 

Babits-levelezés https://copia.oszk.hu/levelek/ 

Disszertáció ifj. Buchholtz György naplójáról https://mek.oszk.hu/08200/08277/08277.pdf 

Transkribus szoftver https://readcoop.eu/transkribus/ 

Weöres Sándor és Illés Árpád https://weores-illes.oszk.hu/ 

Hírek rovat: Lopott kézirat híre: https://aleteia.org/2022/09/02/museum-of-the-bible-returns-stolen-manuscript-to-greek-orthodox-church/ 

Lagosi hír: https://guardian.ng/features/education/quality-library-essential-for-students-critical-thinking-says-ighodalo/ 

A podcast a Spotifyon, az Apple és a Google alkalmazásában, összesen hat helyen hallgatható meg az interneten. 

Az OSZK első pilot podcastjában Sudár Annamária tanár, előadóművész, webszerkesztő, a nemzeti könyvtár online és offline tartalmainak egyik gazdája és Rózsa Dávid informatikus könyvtáros, kulturális szakértő, a nemzeti könyvtár főigazgatója beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzserrel, a könyvtár webes tartalompakolójával. A podcast az Apple- és a Google-alkalmazásban, a Spotifyon, összesen hat helyen hallgatható az interneten.

Az első adás tartalmából:

• 01.15 Annamáriának nem hívhattak egy óvodást, ezért lett Sudi Sudi.
• 02.50 Először 1987-ben a nemzeti könyvtárban...
• 04.30 Pandémiarovat. Rózsa Dávid első munkanapján már azt kezdte el szervezni, hogyan működik otthonról az OSZK.
• 06.57 Nem annyira jó a home office.
• 10.20 A pandémia tanítása: Nem elég könyvtárnak lenni, annak is kell látszani.
• 12.49 Nosztalgia: „Csináljatok honlapokat!” – általában heroikus küzdelem jellemezte az online tartalomszolgáltatások elkészítését. Sokat kellett „kardozni” a corvinahonlapért is.
• 17.54 Rózsa Dávid: „egy nemzeti könyvtár van.”
• 19.52 Terjeszkedhet tovább a Magyar Elektronikus Könyvtár univerzuma.
• 21.29 Hogyan lehetnek az új digitális könyvtár részei a régi tematikus honlapok? Vannak-e a honlapoknak muzeális példányai?
• 26.17 Beszéljünk még egy kicsit Mátyás király könyvtáráról, újra lehet egyesíteni a Corvina könyvtárat a felhőben!
• 28.43 Az év átkötése Mátyás corvinájától a piliscsabai szerverterembe.
• 29.33 Vannak olyan könyvek, amelyeket az olvasók nem látnak soha. Kis magyar archiválási és kötelespéldány-egyszeregy.
• 34.50 Közép-Európa legmodernebb digitalizáló központja átállt az üzemszerű termelésre.
• 41.00 A Pray-kódex másolatának készítéséről készített filmet a könyvtár.
• 44.00 A nemzeti könyvtár leglényegéről beszél a Pray-film.
• 46.00 Mesterséges intelligencia a könyvtárban.
• 48.50 Kárpátalján arat weboldalakat a nemzeti könyvtár.

Solymosi Ákos segítette a podcast elkészítését.

A nemzeti kultúra megőrzése, bővítése, gazdagítása és továbbörökítése a közgyűjteményi, a tudományos és oktatási intézmények feladata. A világról alkotott tudásunk, kulturális értékeink és hagyományaink kulturális dokumentumokban testesülnek meg, amelyek megőrzése, hozzáférhetővé tétele, és a befogadás révén történő folyamatos újrateremtése a nemzeti identitás fenntartásának egyik legfontosabb eszköze, kiemelt identitás- és emlékezetpolitikai feladat. A hálózati hozzáférés megteremti annak lehetőségét, hogy a kulturális dokumentumokhoz bárki, bármikor, bárhonnan hozzáférjen. Erre a célra hozták létre a Magyar Nemzeti Névtér nevű oldalt, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár működtet és tart fenn.

Rózsa Dávid főigazgatónál Fazekas Gyöngyvér járt

Magyar Katolikus Rádió 2023. március 8., Akvarell.

2023. február 20-án Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár jelenlétében mutattuk be a Körmendy Kinga, Lauf Judit, Madas Edit és Sarbak Gábor nevével jegyzett, Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei (Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár–OSZK–Akadémiai Kiadó) című kódexkatalógus magyar és a Vizkelety András közreműködésével készült német nyelvű változatát.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek emlékeztetett arra, hogy a kódexkatalógus megjelenését hosszas kutatás előzte meg: mintegy tizenöt év munkájával állt elő ez a kiválóan pontos és részletes, szakszerű és gazdag kódexkatalógus. Mint hozzátette, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagjainál jobban ezt a feladatot senki sem oldhatta volna meg, munkájuk világszínvonalú.