Az Esszencia című kiállításunk december 3-ig a könyvtár nyitvatartási idejében térítésmentesen látogatható.  Sudár Annamária kurátorral Szentimrei Kristóf beszélgetett a Magyar Katolikus Rádióban.  
Szerkesztő: Tóth Zsófia  

Köszönjük, Magyar Katolikus Rádió!

Fábri Anna Arany idők – Eszmék és emberek gróf Teleki László neveltetésében című új könyvét, valamint a hozzá kapcsolódó Teleki-kézirat digitális szövegkiadását október 7-én mutattuk be a nemzeti könyvtár megújult olvasótermében.   

Hagyományos és digitális kultúra újszerű találkozása - Gróf Teleki László nevelési intelme.  A Magyar Katolikus Rádió Olvasójegy című műsorában a szerző, Fábri Anna és Mihály Eszter, a Digitális Bölcsészeti Központ csoportvezetője beszélgetett Fazekas Gyöngyvérrel 2022. október 16-án.   

Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter.

https://dhupla.hu/collection/teleki-laszlo-tanacsadasa

MAGYAR KATOLIKUS RÁDIÓ 2022.04.29. AKVARELL

Sudár Annamária, a VERSHAZA című kiállítás kurátora a Himnuszt, a Szózatot és a Nemzeti dalt bemutató tárlatunk helyszínén tájékoztatta a rádióhallgatókat Szabó Csilla szerkesztő segítségével.

Köszönjük a Magyar Katolikus Rádió engedélyét!

A Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal – a hazaszeretet három ikonikus költeménye, a hazafiság három verssé vált megtestesülése. A költemények túlmutatnak önmagukon; számos jelentéssel bővültek másfél-két évszázados történetük során. Közösségi emlékezetünk és nemzeti identitásunk meghatározó műveivé, nemzeti emlékezethelyeinkké váltak. Az emlékezethely vagy emlékezeti hely kifejezés az utóbbi évtizedek kultúratudományában megkerülhetetlen fogalommá vált. Első ízben egy francia történész, Pierre Nora használta. Bár az elnevezésben a hely kifejezés szerepel, valójában minden olyan emlékeztető szimbólum emlékezethely lehet, amely egy adott közösség számára jelentéssel bír. Legyen az esemény, személy, tárgy, akár elvont fogalom. Egy régió, egy ünnep, egy történelmi helyszín, egy irodalmi alkotás vagy egy nemzeti jelkép. Az emlékezethelyek egy közösség számára idézik fel a múlt közös és közösen átélhető eseményeit, pillanatait. Segítséget, kapaszkodót nyújtanak, ha szükséges.

Az időszaki kiállítás keddtől szombatig, 10 és 18 óra között látogatható. Felhívjuk figyelmüket, hogy a kiállításra belépőjegyváltás 17.30-ig lehetséges.

Kurátori csoportvezetések: kedden 11 órakor (kivétel: április 12.) és csütörtökön 17 órakor.
A vezetés időtartama kb. 30–45 perc. A csoportok maximális létszáma 20 fő.
A csoportvezetés díját a jegyár tartalmazza.
Regisztáció: csoportvezetes@oszk.hu (Legkésőbb 3 nappal a tervezett látogatás előtt.)

A kiállítást olvasójeggyel rendelkező látogatóink ingyenesen látogathatják, a kiállítás nyitvatartási idejében.

Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink számára az alábbi jegyárak érvényesek:

• Teljes árú jegy: 2000 Ft
• Kedvezményes (diák-, nyugdíjas-) jegy: 1000 Ft
• Csoportjegy (6 főtől): 1500 Ft
• Családi jegy 4 főre: 4000 Ft
• Családi jegy 3 főre: 3000 Ft

Kedvezményes jegyárak azok számára, akik felmutatják a Várkapitányág „Lészen ágyú!” című kiállítására váltott jegyüket.

• Teljes árú jegy: 1400 Ft
• Kedvezményes (diák-, nyugdíjas-) jegy: 700 Ft
• Csoportjegy: 1000 Ft
• Családi jegy 4 főre: 2800 Ft
• Családi jegy 3 főre: 2100 Ft

Tárlatvezetések a meghirdetett időpontokban lesznek. A jegyár az ezeken való részvételt is magában foglalja.

2012. október 18-án folytattuk kalandozásunkat az irodalmi, művelődéstörténeti korszakokban. 

Az első magyar nyomtatott könyv történetével ismerkedhettünk meg 2012. október 18-án a KönyvTárlaton. 

Előadó: Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész, az OSZK Muzeális Könyvtári Dokumentumok Nyilvántartása-iroda vezetője.

„Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében Pünkösd előestéjén Hess András által." 

A Budai Krónika ezzel az utolsó mondatával kezdődik a hazai nyomdászat története. A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó kisfólió könyv tíz példányban maradt fenn a világon. 

Sok kérdés kapcsolódik a szöveghez, a könyvhöz, a nyomdászhoz és a megrendelőhöz. Némelyikre választ kaptunk az elmúlt évszázad neves régikönyves kutatóitól, de akad még elvarratlan szál az első magyar ősnyomda történetében. 

Jóformán semmit sem tudunk Hess Andrásról, csak amennyit elárul magáról a két nyomtatványán keresztül. Csak találgatni tudjuk Mátyás király hozzáállását a könyvnyomtatáshoz, s hiányoznak a levéltári források a magyar nyomdászat megteremtéséről. Különleges szál, miszerint a Vitéz János-féle összeesküvés hogyan befolyásolta Hess munkáját, s érdekes elképzelések sora látott napvilágot arról, hogy Johannes Regiomontanus és a pozsonyi egyetem miképpen kapcsolódhat a Budai Krónikához. 

A ma is kézbe vehető tíz példány szétszóródva élte túl a történelem viszontagságait, s nem egy kötet izgalmas részleteket árul el mai olvasójának a 18--19. századi magyar és európai bibliofilia históriájából.

Az előadás a Youtube-on is meghallgatható.

A Budai Krónikáról olvashatnak a nemzeti könyvtár blogjában is.

Mozgatható betűk - Budai Krónika 1. rész
Havonta hét-nyolc oldal - Budai Krónika 2. rész
Az első könyvkiadási harc - Budai Krónika 3. rész
Kimaradt Mátyás cseh királlyá koronázása? - Budai Krónika 4. rész
Széchényi Ferenc: Bármi áron megszerezni - Budai Krónika 5. rész

Váncsa István üdvözítő étkezési trendekről tartott előadást 2016-ban az Országos Széchényi Könyvtárban. Előadása arról is szólt, hogy egészséges az, ami ízlik, továbbá arról, hogy a táplálkozástudomány szakértői sohasem értenek egyet.

Váncsa István (1949) újságíró, fanyar humorú publicisztikájára nemcsak a társadalmi témák iránti érzékenység jellemző, kedvelt témái között szerepel az étkezés is, hobbija a főzés. Saját szakácskönyve Ezeregy+ receptet tartalmaz, Lakoma című kötetei pedig Dél-Európa és Észak-Afrika konyháit barangolják be.

Könyvtárunk ingyenes irodalmi és kultúrtörténeti programsorozata a 2016/2017-es évadban a TESTről szólt a művészetek és a tudományok, vagy egyszerűen csak a lélek szemszögéből.

Részlet 2016-os interjúnkból:

Össze lehet hasonlítani egy húszfős vacsorázó társaság véleményét az ételről, és egy felolvasóest résztvevőinek reflexióit egy műről? Melyik kritika esik jobban?

V. I.: Tökmindegy, az emberek sohase mondják azt, amit valójában gondolnak. Az emberek alapjában véve jók.

Gyorsan főzünk valamit abból, ami van itthon, na de mi a helyzet akkor, ha gyorsan kell írni egy publicisztikát vagy novellát? Mi van, ha üres éppen a fejünk?

V. I.: Az üresség a fej természetes állapota, nincs avval semmi baj. A szövegelőállító szakiparosnak olyan múzsája van, mint senki másnak, neve Határidő. Ez a múzsa megsegít, reményt ad, sőt ötleteket is, a megrendelő pedig megkapja a szöveget akkor, amikorra kérte, és a beszállítótól várt színvonalon. Másképp nem is működhetne az ipar.

Állítólag van irodalmi sznobság, létezik gasztrosznobéria is?

V. I.: A „sznobéria” szót nem szeretem. Ha gasztrosznobnak nevezzük mindazokat, akik sokat fecsegnek a gasztronómiáról, noha nem is értenek hozzá annyira, akkor én magam is gasztrosznob vagyok.

Ha ez az öt étel lenne egy lakatlan szigeten, mit tenne? Hamburger, májkrémes táska, fesztiválgulyás, hortobágyi palacsinta és pattogatott kukorica.

V. I.: Chapon de mer farcit rendelnék és egy üveg jól behűtött chablist. Az nem ellenérv, hogy de hát ez egy lakatlan sziget, amelyen csak a föntebb felsorolt ínyencségek kaphatók, ugyanis egy olyan lakatlan szigeten, ahol hamburger, májkrémes táska meg a többi rendelkezésre áll, ott bármi előfordulhat.

A 2016. december 8-i Könyvtárlat felvétele. OSZK Történeti Fénykép- és Videótár.