Az Országos Széchényi Könyvtár a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség papíralapú és elektronikus könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye.
Az eredetileg 1907-ben napvilágot látott Honszerző Árpád életrajzi regénnyé összeálló legendárium. Novellisztikus legendaföldolgozásai a ködbevesző őstörténet egyik meghatározó állomásától, a Dnyeszter menti táborhelytől a honfoglalásig, illetve Árpád 907-ben bekövetkezett haláláig követik nyomon vezér és népe sorsát. Bármennyire is érvényesül az epikus egységekből fölépülő műben a romantika fölnagyító, megszépítő, helyenként túldimenzionáló vagy szentimentálissá formáló tulajdonsága, az író nem hallgatja el a tragikus, szomorú történéseket, a megrendítő haláleseteket, a vesztes ütközeteket sem.
Benedek Elek végső soron Árpádban, a "legnagyobb magyarban" Attila örökösét rajzolta meg, aki ősei földjére tért vissza, vezette haza nemzetét, és alapította meg a hunoktól örökölt hazát.
Regék világa
A farkas khán leánya
A "kemény" Niketász
Apa és fia
A nemzetgyűlés
Átkelés a Dunán
Világszép Hajna
Hajnáért Hajnát!
A nagy leszámolás
Indul a magyar Attila földjére
Az alpári síkon
A fehér ló
Pusztaszer
Kilencszázhét
A Csevej 56. epizódjában dr. Szőts Zoltán Oszkárt, az Újkor.hu főszerkesztőjét láttuk vendégül, aki 2008 és 2015 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. Mint történész PhD-fokozattal rendelkezik és rendszeresen publikál, de sokan tudománykommunikátorként, újságíróként, szerkesztőként, szervezőként és közgyűjteményi szakemberként is ismerik. A beszélgetés idején főállásban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum munkatársa volt. De hogyan lett történész abból a gyerekből, akit nagyapja eredetileg matematikusnak szánt? Tóth Péter és Solymosi Ákos készítette a műsort.A beszélgetésben természetesen szóba került az OSZK-ban töltött hét év is: hogyan került a nemzeti könyvtárba, mit adott számára az itteni munka, és milyen kutatási lehetőségeket jelentett az OSZK egykori első világháborús gyűjteményével való foglalkozás. Beszélgettünk a kutatás és a szerkesztés kapcsolatáról, az első világháború magyar történetírásáról, valamint arról is, hogyan változott az idők során a történelmi emlékezet. Közben természetesen egészen más témák is előkerültek: szó volt a „lapos banánokról”, a pornóbirodalom emlékezetéről, és arról is, hogy milyen történelmi filmet készített volna Zoli, ha egyszer lehetősége nyílt volna rá – például egy életrajzi filmet egy civil életéből az első világháborús frontjára kerülő értelmiségiről, aki az összes bajtársát elvesztve kerül haza, és kell visszailleszkednie a családjába.Az Újkor.hu történetét is végigvettük az ötlettől a 2014-es induláson át a tízéves jubileumig. Szó esett az első világháború centenáriumáról, az oldal önálló szakmai műhellyé válásáról, valamint arról, hogyan alakult át az elmúlt években a történelmi ismeretterjesztés. Megbeszéltük azt is, hogyan illeszkedtek egymáshoz az oldal különböző rovatai – a Magyar történelemtől és Világtörténelmen, a Portrén és az Oktatáson át a Mozgóképig és a TheHistoryGeekig –, kikből állt az Újkor.hu szerzői közössége, és mit jelentett a gyakorlatban a szerkesztői szabadság. Szó esett az Újkor.hu mögött álló alapítványról is, amelyet az olvasók támogatásukkal segíthettek, hogy a lap még több és még jobb tartalmat készíthessen.Végül arról is beszélgettünk, mit jelentett történésznek lenni egy olyan korban, amikor a történelem nemcsak könyvekben és tanulmányokban jelent meg, hanem a YouTube-on, Instagramon, podcastokban és rövid videókban is. Hol húzódott a határ történettudomány és ismeretterjesztés között? Lehetett-e politikamentesen történelmet írni? És természetesen az is kiderült, hogy az Újkor.hu kiknek szólt, illetve lehetett-e a történelmet egyszerre komolyan és játékosan, akár „geekesen” is megmutatni.
Mi köze van egymáshoz Kulcsár Péternek, Ottlik Gézának és Mohácsnak? És hogyan kerül mindez egy könyvtár kutatótermébe, régi könyvek, különös olvasók és váratlan felfedezések közé?A Csevej 55. adásában Farkas Gábor Farkas könyvtáros mesél arról, hogyan talál rá a kutatóra a múlt, miért lehet egy több száz éves történet ma is személyes, és hogyan lesz egy könyvből vagy egy apró nyomból izgalmas nyomozás. Szóba kerül Kulcsár Péter és a mohácsi csata története, Ottlik Géza és az Iskola a határon, de az is, hogy mit tanulhatunk a múltból a jelenről – és miért lehetnek a legfurcsább kérdések a legfontosabbak.Vajon a kutató választja a témáját, vagy a téma talál rá? Mekkora szerepe van a véletlennek egy felfedezésben, és mi történik akkor, amikor egy apró hiba miatt valami nem stimmel a történetben? Lehet-e kapcsolatot teremteni több száz éve élt emberekkel egy könyvön, kéziraton vagy egyetlen mondaton keresztül? A 35 éves régi könyves tapasztalattal rendelkező, önjáró, Jethro Tull-rajongó könyvtárossal Tóth Péter beszélgetett. A Csevej hangmérnöke Solymosi Ákos volt.Farkas Gábor Farkas előadásai 2026-ban:Régi krónikáink varázslatos világa – sárkányok, üstökösök, merényletek szeptember 21. 12.00, Lovászpatona október 6. 10.00, Jászapáti október 13. 18.00, Perbál november 18. 17.30, Csákvár „Nekünk Mohács kell” – Mohács emlékezete és II. Lajos rejtélyes halála szeptember 29. 17.00, Pusztamonostor október 15. 14.00, Nagykanizsa november 10. 11.00, Sajókeresztúr november 12. 17.00, Kisbér
Kádár Erzsébet neve ma már ritkán kerül szóba, pedig a két világháború közötti magyar irodalom egyik rendkívüli alkotója volt. A Baumgarten-jutalmat kapó író, festő, kritikus életművét korai halála és a töredékesen fennmaradt hagyaték hosszú időre a feledés homályába vonta. De mitől lehet ma is érvényes az a hang, amelyet egykor a Nyugat olvasói ismertek és elismertek?A Csevej 54. epizódjában Tóth Péter vendége Baranyai Laura, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának kutatója, aki doktori kutatásában Kádár Erzsébet kéziratos hagyatékát dolgozza fel. A beszélgetésből kirajzolódik egy rendkívüli életút: egy írónőé, aki festőként indult, a korszak legjelentősebb alkotóival dolgozott együtt, mégis háttérbe szorult az irodalmi emlékezetben.Az adásban szó esik a Harminc szőlőskosár című kötetben megjelent, Reggeltől estig című, jelentős szakmai figyelmet kiváltó novelláról, a női sorsok és társadalmi szerepek ábrázolásáról, Illés Endréhez fűződő kapcsolatáról, valamint arról is, hogyan segíthetik a kéziratok és a levéltári források egy elfeledett életmű felfedezését. Vajon miért írta Vas István, hogy Kádár Erzsébetet „sem folytatni, sem elfelejteni nem lehet”?
A Kossuth-kultusz nemcsak szobrokban és emléktáblákban él tovább, hanem könyvek lapjain is. Vajon mit mesél egy csaknem ötezer kötetes magánkönyvtár Magyarország egyik legismertebb államférfijáról? Milyen történetek rejtőznek a dedikációk, a személyes bejegyzések és az emigráció éveiben kapott könyvajándékok mögött?53. csevejünk vendége Elbe István, aki kiadványában a Kossuth-könyvtár legkülönlegesebb darabjait mutatja be. A könyv szerkesztőjével beszélgetünk dedikált kötetekről, díszalbumokról, az államférfi saját kézjegyéről és arról, hogyan rajzolódik ki egy egészen emberi Kossuth a könyvek történeteiből.Tartsanak velünk egy izgalmas könyvtári nyomozásra, ahol a kötetek nemcsak olvasmányok, hanem történelmi források is. A felvételben Solymosi Ákos működik közre, a beszélgetést Tóth Péter vezeti.Iratkozzanak fel csatornánkra, hogy ne maradjanak le a nemzeti könyvtár legújabb beszélgetéseiről!
Tényleg sok bort ittak a janicsárok? Lassabban folyik-e a Duna pontban éjfélkor és délben? Egy angol utazó szerint mindkét kérdésre igen a válasz – és ez csak az egyik meglepetés abból a csaknem négyszáz éves útleírásból, amely most először jelent meg magyar nyelven.Henry Blount Utazás a Közel-Keleten című műve 1636-ban született meg, amikor szerzője hónapokon át járta az Oszmán Birodalmat, útja során pedig a hódoltsági Magyarországot is érintette.A Csevej vendége Bakonyi Zsuzsanna történész, régi könyves kutató, a kötet fordítója és sajtó alá rendezője. Vele beszélgetünk arról, hogyan lett egy XVII. századi angol útleírás a kor egyik legnagyobb bestsellere, milyen volt a török uralom alatti Magyarország, mit látott egy kíváncsi angol arisztokrata Nándorfehérváron, és valóban olyan szabadon borozgattak-e a janicsárok, mint ahogy azt Blount állítja.Az adásban szó lesz az út fordításának kulisszatitkairól, az Apponyi-gyűjtemény különleges darabjairól és arról is, hogy miért tud ma is újat mondani egy négyszáz éves könyv. A beszélgetést különleges felolvasás színesíti: Egyed Balázs, a fordító fia Henry Blount művéből olvas fel részleteket.De ez még csak a kezdet. Kiderül az is, hogyan kell segíteni egy elakadt tevén, miként menekült meg Henry Blount attól, hogy rabszolgának adják el, esténként miért mert mindössze három pohár bort meginni, hogyan került kapcsolatba az oszmán igazságszolgáltatással, és persze milyen volt Konstantinápoly, Kairó és a hódoltsági Magyarország, a Duna és a Száva találkozása egy kívülálló angol szemével.A Csevej házigazdái Tóth Péter kulturális menedzser és Solymosi Ákos hangmérnök. Ha szereted a történelem rejtett történeteit és az olyan könyveket, amelyek teljesen átírják a múltunkról alkotott képet, iratkozz fel a csatornára, kapcsold be az értesítéseket, és segíts elérni a következő nagy mérföldkövet: a 10 000 feliratkozót!
Anton Pavlovics Csehov: Sirály – OSZK MEK Hangoskönyv
Színjáték négy felvonásban
fordító: Makai Imre
felolvasó Szoboszlai Éva
Én átkoztam, gyűlöltem magát, Nyina, eltéptem a leveleit, fényképeit, de minden pillanatban tudtam, hogy a lelkem örökre magához van láncolva. Nem bírom kivetni a szívemből, Nyina... Hirtelen félbeszakadt az ifjúságom, és úgy rémlik, mintha már kilencven évet éltem volna ezen a földön.
Mohácsot többnyire a magyar történelem legnagyobb tragédiájaként tartjuk számon. De vajon valóban csak a magyarok ügye volt? Miért harcoltak cseh és morva katonák II. Lajos seregében? Mit tudunk ma a cseh részvételről, és hogyan emlékeznek erre az eseményre Csehországban?Az OSZK Csevej következő adásának vendége Tuček Viktor történész-kutató, aki a Mohács 500 program keretében a cseh katonák szerepét és Mohács helyét vizsgálja a cseh történelmi emlékezetben.A beszélgetés során szóba kerül II. Lajos személye is, aki nemcsak Magyarország, hanem Csehország királya volt. Vajon miért halványult el ennek emlékezete a cseh köztudatban? Tényleg elkéstek a cseh segélycsapatok, vagy a történet ennél jóval összetettebb?Egy izgalmas beszélgetés Közép-Európa közös történelméről, új kutatásokról, történelmi mítoszokról és a mohácsi csata kevéssé ismert szereplőiről.🎓 Vendég: Tuček Viktor történész🎧 Hangmérnök: Solymosi Ákos🎙 Beszélgetőtárs: Tóth Péter kulturális menedzser#podcast
A jubileumi, 50. Csevej vendége Zsupán Edina klasszika-filológus, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, a HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, az MTA doktora.De ez most nem a corvinákról szól.Hanem a kutatói pálya kialakulásáról.
Egy Zalából induló életútról, Csesztregről, az Eötvös-kollégiumról, latinról és ógörögről, régészetről és újgörögről, tanításról, Bizáncról, transzcendenciáról és arról, milyen ma elhivatott kutatóként élni egy zajos világban.
🎧 Solymosi Ákos hangmérnök
🎙️ Kérdez: Tóth Péter
Ez a jubileumi, 50. Csevej.#OSZKÉLET
Mit lehet kiolvasni egy papírból, amit első ránézésre észre sem veszel? Az OSZK 49. beszélgetésében Szebelédi Zsolt történész, neolatinista, a nemzeti könyvtár kutatója mesél arról, hogyan segítenek a vízjelek a kéziratok és könyvek korának, eredetének és hitelességének meghatározásában. A műsort Tóth Péter vezeti, a munkát Solymosi Ákos segíti.A beszélgetésben szóba kerül, hogyan kerül a vízjel a papírba, milyen lépésekből áll egy vizsgálat, és hol helyezkedik el a vízjel a datálás és az azonosítás eszköztárában. Konkrét példákon keresztül megmutatjuk, hogyan derülhet ki egy dokumentumról, hogy nem az, aminek mondják, és hogy léteznek-e jellegzetesen magyar vízjelek vagy papírmalmok. Az is kiderül, miben különbözik az egyedi vízjelek vizsgálata a típusok elemzésétől, és miért fontos az egységes leírási rendszer.A „Vízjelvilág” egy Facebook-oldalon megjelenő szerelemprojekt, amely ezt a különleges területet igyekszik közelebb hozni a nagyközönséghez. Posztokat elemzünk, hogyan kapcsolódik mindez a magyar papírtörténethez, milyen példákat ismerünk a közelmúltból – akár a diósgyőri papírgyár vízjeleire –, és hogy a digitális korban miért marad továbbra is releváns ez a kutatás, illetve hol érdemes elkezdenie annak, akit mélyebben is érdekel.