Országos Széchényi Könyvtár
Országos Széchényi Könyvtár
Az Országos Széchényi Könyvtár a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség papíralapú és elektronikus könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye.
Epizódok
2025. október 9-én a Vértelen vértanúk kötet bemutatójával kezdődött az Országos Széchényi Könyvtár új programsorozata.A hagyományokra építkező, heti-kétheti gyakorisággal megrendezendő esteken a látogatók a szerzőkkel, a szerkesztőkkel és a könyvesszakma jeles képviselőivel találkozhatnak, akik új kötetek és kiadások kapcsán beszélgetnek kutatókkal, könyvtárosokkal és meghívott vendégekkel.A több kiadóval együttműködésben induló sorozat első rendezvényén a Vértelen vértanúk című kötet került bemutatásra. A kerekasztal-beszélgetésen Bedő Zoltán, Galbács Pál és Préda Barna vett részt, a beszélgetést Elbe István vezette, aki a rendezvény házigazdája is volt.A kötet a kárpátországi szobrok, emlékművek és emlékhelyek történetét és sorsát dolgozza fel esszék formájában.A könyv bevezető tanulmányából Elbe István így fogalmazott: „…számos emlékművünket már jóval a területek elcsatolását hivatalossá tévő trianoni diktátum előtt szétverték vagy ledöntötték. Még a leghumánusabb eljárás az volt, ha körbedeszkázták. Bár sok esetben ez is csak ideig-óráig védte meg a műalkotást. Felvetődik az a kérdés is: prevencióból miért csak a segesvári Petőfi-szobrot menekítették el? Külön kutatást igényelne kideríteni azt, hogy Trianon után a magyar diplomácia mennyire igyekezett a veszélybe került emlékműveket megmenteni, Az aradi Szabadság-szobor esetében vannak erről ismereteink, de például a zombori Schweidel- és Rákóczi-szobor mentési kísérleteiről csak sajtóinformációkkal rendelkezünk, mint ahogy a zólyomi Rákóczi-emlékműről is csak egy újságcikk áll rendelkezésünkre.”A szerkesztő, Galbács Pál utószavában a kötet gondolatiságát így fogalmazta meg: „A tartós társadalmi béke számos előfeltétele közül íme kettő. Legyünk megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők másokkal szemben. Egyszóval toleránsak. Mások legyenek megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők velünk szemben. Egyszóval toleránsak. Hogyha ez a nyilvánvalóan észszerű páros aránytalanul működik, akkor az egyik fél épített tárgyi és szellemi öröksége előbb-utóbb óhatatlanul lebontatik.”OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár
A századforduló sajtójáról, stílusáról és közönségéről beszélgettünk Dede Franciskával, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársával, a sajtó-, irodalom- és kultúrtörténet kutatójával. Szóba kerül a korszak két meghatározó szépirodalmi hetilapja, A Hét és az Uj Idők világa, a Nyugathoz fűződő viszonyuk, a levelezési rovatok, az olvasói viták, valamint korabeli pályázatok is – köztük a Tartsd jól a bestiát! című kötetben feldolgozott különleges eset, ahol irodalom, humor és gasztronómia találkozott. És igen, előkerül egy angol citromsajt-recept is!A Csevej műsorban Tóth Péter, a tartalompakoló kérdezte vendégünket, a podcast elkészültét pedig Solymosi Ákos hangmérnök segítette.Hallgasd meg, ha érdekel, hogyan alakította a századforduló sajtója a közízlést, miként váltak az olvasók közösséggé – és hogy mi köze mindennek egy százéves recepthez.
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
fordító: Rónay György
- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság.
Benedek Elek: Többsincs királyfi és más mesék
MVGYOSZ hangoskönyv
felolvasó Barna Emese
https://mek.oszk.hu/02900/02972/
Ez a válogatás Benedek Eleknek, a nagy mesemondónak 36 meséjét tartalmazza. Többségükben rövid, fordulatos és vidám mesék ezek, amelyek híven tükrözik a nép egészséges erkölcsi felfogását, talpraesettségét, meleg kedélyét. Mindezt a maga megvesztegetően kedves, eleven és tréfás elbeszélő modorában közvetíti az író olvasóinak.
Az aranygyapjas kosok
A talléros kalap
A hétszépségű királykisasszony
Hammas Gyurka
A halász fia
A fekete havas
A tizenkét varjú
Jankalovics
A kerek kő
Többsincs királyfi
Az elrabolt királykisasszony
Jégország királya
Kondás Jankó
Az ember a legerősebb
Vas Laci
A só
Melyik ér többet?
A sündisznó
A deszkavári királyfi
A hazug legény
A tejkút
A világvándora herceg
Furulyás Palkó
A szárnyas királyfi
Az aranytulipán
A pelikánmadár
Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
A háromvadas királyfi
Az aranyfogú királyfiak
Szerencsének szerencséje
Az aranymozsár
Gyöngyvirág Palkó
A csúnya királyfi és a szép királykisasszony
Teddneki János
A Béka-királykisasszony
Jakab és a zab
A csudaerejű sár
A király nyulai
Tamás kocsis
A vörös tehén
A szalma király
Mi van a ládikóban?
A varjúkirály
Bolond Jankó
A bujdosó macska
Szép Palkó
A szegény ember szőlője
Gyöngyike
A szerencsekrajcár
Csali mese
Ismertető
Mi történik, ha valaki három évtizeden át kutatja a magyar színház múltját az Országos Széchényi Könyvtár falai között? 🤔Megszületik egy olyan életút, ahol Az ember tragédiájától Clément Marot dietetikus tanácsain át egészen Arany János „akadémiai reality show”-jáig minden belefér. 🎭📚👉 Kis Domokos Dániel, azaz Doma mesél gyerekkori előadásélményeiről, kutatói fordulópontjairól, a kulisszák mögötti történetekről és arról, mit jelent ma színháztörténeti kutatónak lenni a nemzeti könyvtárban.🔗 Hallgasd a legújabb epizódot, és fedezd fel, hogyan találkozik múlt és jelen a Törzsgárda jegyében! Kis Domokos Dánielt Tóth Péter kérdezte. Solymosi Ákos segítette a podcast elkészültét.
Robinson Crusoe
Hangoskönyv
az egyetlen teljes magyar korszerű fordítás
fordító, felolvasó: Lengyel Tamás
Ábel a rengetegben
MVGYOSZ hangoskönyv a nemzeti könyvtártól
A ház teteje, a föld és tövig a fák: mind olyanok voltak, mintha vízbe mártották volna őket. Délutánra már az eső szitálása is megindult. Ezzel új világ szakadt a Hargitára; s úgyszintén az én pásztorkodásomra is, melyet azonban nemcsak köddel, esővel és hideggel búsított meg, hanem felékesített kedves kalandokkal is.
Móricz Zsigmond: Árvácska
MVGYOSZ hangoskönyvek
felolvasó: Bodor Tibor
(Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. április 29-én rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat kilencedik rendezvényét. A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk.A harmadik MI-témájú kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a mesterséges intelligencia tudományos kutatásokra gyakorolt hatásáról fognak beszélgetni. A résztvevők kitérnek a tudományos könyvtárak kutatástámogatási szerepére is, és ennek tükrében újra megvizsgáljuk a szaktájékoztatásban való alkalmazási lehetőségeket, valamint a könyvtárak szerepét a felhasználók megfelelő edukációjában is. Résztvevők: Czeglédi Éva senior ügyfélkapcsolati menedzser, Délkelet-Európa (ProQuest, part of Clarivate) Kalydy Dóra általános főigazgató-helyettes (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ) Petró Leonárd főigazgató-helyettes (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) 00:00 Bevezető, köszöntő 02:57 Milyen új szolgáltatásokat és lehetőségeket kínál a mesterséges intelligencia (AI) a tudományos könyvtárak számára, ez milyen elvárásokkal és korlátokkal jár?22:02 Annak érdekében, hogy az AI megbízható corpusokon tudjon dolgozni, adattisztítási munkálatokra van szükség. Mennyire folynak bele a tudományos könyvtárak ebbe a munkába? 27:36 Az AI-nak köszönhetően újból reneszánszát élheti az irodalomkutatás és témafigyelés. Mekkora munkaerőt képes kiváltani és mennyi időt spórol a kutatónak egy olyan AI-alkalmazás, mint például a Clarivate Researcher Assistant?37:10 Mennyire fontos szempont az EISZ részéről, hogy olyan adatbázisokat válogasson össze, amelyek kiegészülnek AI-szolgáltatásokkal? Hány ilyen adatbázis van most?53:10 Milyen módon kezelhetik az egyetemek a hallgatók AI felhasználását? Milyen elméleti és gyakorlati módszertana van az AI-használat szabályozásának?59:21 Milyen szerepe van a könyvtáraknak a felhasználók – legyenek fiatal vagy idősebb kutatók vagy egyetemi hallgatók – megfelelő AI-edukációjában?1:07:15 Hogyan képzelik el a tudományos könyvtárakat tíz, ötven, száz év múlva az AI tükrében?
https://mek.oszk.hu/09500/09586/
A hangfelvétel a Móra Kiadó 1978-as kiadása alapján készült.
Készült az ISZT támogatásával.
A kötet novellái ugyan még nem kritikai realista, hanem romantikus művek, de a Jókai-hatás nyomán tovább élő úri-nemesi romantikával szemben egy újfajta, népi ihletésű romantika jelentkezett bennük: Bret Harte "kaliforniai beszélyei", Daudet provence-i történetei s mindenekelőtt Mikszáth fiatalkori barátjának, Tóth Endrének népszínművei adtak ehhez ösztönzést. A szépet, a nagyot, a felemelőt nem a közéletben, az úri társadalomban, hanem a népi világban kereste s találta meg, a Felvidék tájait, embereit, az ott megélt hétköznapi tragédiákat élesztették fel csöndes, megadó líraiságú, olykor már-már érzelgősségbe hajló elbeszélések.