2023. december 12-én Farkas Gábor Farkas 41. előadását tartotta az első magyarországi nyomtatványról. A krónikaturné magyarországi szakaszán 7650 kilométert, Partiumban és Erdélyben 1592 kilométert, összesen 9242 kilométert autóztunk. Megjelentettük a Budai krónika fakszimile másolatát, amelyet országos körút keretében mutattunk be a hazai, a partiumi és az erdélyi magyar közösségnek. A kötet megvásáriolható: https://chronica.oszk.hu/

1983-ban raktárosként kezdte munkáját Zichy Mihály a nemzeti könyvtárban, levelezőn lett történész, majd le is doktorált, és immár 41. éve segíti a Kézirattárban kutatók munkáját. Az OSZK 13. podcastjában, vagyis mától csevejében a legendás Zichy család leszármazottjával, Zichy Mihállyal, a Kézirattár kutatójával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.   Az OSZK alapítási ünnepéhez kapcsolódóan 2023. november 23-án ünnepélyes keretek között adták át a törzsgárda-elismeréseket, ez alkalommal Zichy Mihály 40 éves munkáját méltatták.    A Zichy családból nem csak politikusok, jelentős közéleti személyiségek kerültek ki. Feltűnően sok a művész, világutazó, tudós, megannyi érdekes karakter. Egy távolabbi rokon, a grafikus Mihály a 19. században az orosz cári család udvari festője volt, idehaza elsősorban Az ember tragédiája illusztrációiról híresült el a képzőművész.   A hatgyermekes Zichy Mihály dédapja, Zichy János alapította meg az országos iskolaszanatórium-hálózatot, de volt Zichy a Nemzeti Múzeum vezetője, sőt az ország kultuszminisztere is.   Tartalom:    01:40 Az otthon lassan tudatosuló identitás és az óvodai vélemény arról, hogyan ehet egy grófgyerek cseresznyét 04:05 Egyházi iskolából műszaki pályára 07:20 1983, a nemzeti könyvtár raktárosa 10:16 Miksa császár ősnyomtatványából kiderült, hogy mi a helyzet a nemzetállamokkal 14:03 Karsai Orsolya kezembe nyomott egy beszámolót a hétéves háborúról 18:20 Zichy József apjáról, Ferencről mintázhatta Jókai a kőszívű embert 22:48 Az átlőtt Komáromy-napló 27:50 Kéthly Anna rendcsinálása, akkor van rend, ha mindenkinek hajlék van a feje fölött 31:08 Thallóczy fölényes tudása és a társadalom szent naivitása: nem tudták, hogy az első világháború, azaz az armageddon közelít 38:00 Káoszból rendet csinálni, ez a hagyatékfeldolgozás kulcsa, de a Zichy-hagyaték még hátravan 40:46 Az értékrendet tovább kell adni, azt nem lehet elvenni 41:40 Fotóelemzés Vörösmarty fröccsével 46:38 AA soron következő kutatás többségében még nem publikált első világháborús beszámolókról szól

Az említett művek:    Az átlőtt Komáromy-napló. A kötet Komáromy Lajos első világháborús emlékeit, tapasztalatait tárja az olvasó elé. A kiadvány gondozását dr. Baumgartner Bernadette és dr. Zichy Mihály történészek vállalták (https://anziksz.com/naplojegyzetek-az-elso-vilaghaborus-harcterrol-es-az-orosz-fogsagbol/van-kepunk-hozza/2022/12/23/) Kéthly Anna szociáldemokrata politikus emigrációs levelezése (https://www.oszk.hu/kiadvany/szamuzve-de-le-nem-gyozve) Segítség nehéz időkben. Levélválogatás Thallóczy Lajos hagyatékából. Nem véletlenül dedikált neki Gárdonyi Géza a következő szavakkal: „Thallóczy Lajosnak, az egyetlen goromba embernek, aki akkor kedves, ha goromba.” (https://www.oszk.hu/kiadvany/segitseg-nehez-idokben)   Fotók forrása: https://vazsonyko.blog.hu/2022/02/28/a_zichy_csalad_hazalatogat 1. Fotó: Illusztris vadászat a Kab-hegyen a 30-as években. A kép bal oldalán Széchenyi Zsigmond író, legendás vadász, mellette Bánffy Miklós, Sopron városának egyik megmentője, volt külügyminiszter, írófejedelem áll. Mellette középen Zichy István, a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója áll, mögötte kalapban pedig Zichy Pál látható. A vadászház előtti kerítésen „a nap hőse”, Hunyady Ferenc ül – ő lőtte ugyanis a szarvast. Mellette Zbinyovszky erdőfelügyelő és Tubert erdész állnak.  2. Fotó: A Zichy család tihanyi túrája a 30-as évekből. A fotón bal oldalon Zichy Pál áll, mellette Pali bácsi, a család rokona, előttük pedig Zichy Péter és öccse, Zichy György.  3. Fotó: Zichy Pál (Paxi) látható édesapjával a kastély udvarán. 

2023. december 12-én Farkas Gábor Farkas 41. előadását tartotta az első magyarországi nyomtatványról. A krónikaturné magyarországi szakaszán 7650 kilométert, Partiumban és Erdélyben 1592 kilométert, összesen 9242 kilométert autóztunk. Megjelentettük a Budai krónika fakszimile másolatát, amelyet országos körút keretében mutattunk be a hazai, a partiumi és az erdélyi magyar közösségnek. A kötet megvásáriolható: https://chronica.oszk.hu/

Elhunyt Ferdinandy György, József Attila- és Prima Primissima díjas író 🖤
Történeti Fénykép- és Interjútárunk őriz egy 1981-es interjút, amelyet Ferdinandy György egyik londoni útja alkalmából adott a BBC Magyar Adásának.
Szeretettel emlékezünk. 

Felolvasó: Tornai Erika Vajdasági Vakok és Gyengénlátók Szövetsége, 2002 A felvételt a Vakok és Gyengénlátók Vajdasági Szövetsége készítette 2002-ben, Újvidéken a Ciceró Kiadónál (Budapest) megjelent kötet alapján.

MEKBEN: https://mek.oszk.hu/22200/22217/index.phtml#

Karácsonyi emlékek [Hangoskönyv] / szerkesztő, felolvasó Ambrus Attila József

MEK: https://mek.oszk.hu/17600/17673/index.phtml#

1. 01-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Örömhír (Lukács evangéliuma) (03:01 min)
2. 02-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Gárdonyi Géza: Karácsonyi ének (03:14 min)
3. 03-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Harsányi Zsolt: Betlehem (06:51 min)
4. 04-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Tömörkény István: A szent hét a homokon (16:13 min)
5. 05-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Kosztolányi Dezső: Arany diók (09:41 min)
6. 06-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Mikszáth Kálmán: Karácsonyi legendák (11:41 min)
7. 07-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Móra Ferenc: Karácsonyi misztérium 1928-ban (12:11 min)
8. 08-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Krúdy Gyula: Az ügynök karácsonya (10:41 min)
9. 09-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Móricz Zsigmond: Boldog Karácsonyt! (08:15 min)
10. 10-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Babits Mihály: Karácsonyi Madonna (15:30 min)
11. 11-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Gárdonyi Géza: Karácsony a názáreti házban (05:32 min)
12. 12-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Christoforo Colombo: Útinapló (részletek) (14:20 min)
13. 13-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Hans Christian Andersen: A fenyőfa (23:06 min)

A MEK-ben található a hangoskönyv: https://mek.oszk.hu/12300/12377/

Az OSZK és a Szent István Társulat (SZIT) közös szervezésében nyílt meg 2023. november 13-án a „…ki most tétlenségben marad, nincs jövője” című időszaki kiállítás.

A katolikus közművelődést szolgáló egyházi társulat Magyarország legrégebbi folyamatosan működő könyvkiadója. Ebbéli tevékenységét XI. Piusz pápa az Apostoli Szentszék könyvkiadója kitüntető cím adományozásával is elismerte 1923-ban. A megjelenteket Rózsa Dávid főigazgató köszöntötte. Beszédében elmondta, hogy a SZIT „egyszerre egyházi és világi, identitását illetően nemzeti és katolikus, funkciójában kiadó és nyomda, 175 éve unikális szervezet, amely mindig a közművelődés ügyét szolgálta katolikus szellemben”. A kiállítást Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom–budapesti érsek és a SZIT fővédője nyitotta meg. Előadásában hangsúlyozta, hogy „a nyomtatott könyv küldetéssel bír, szükség van rá, ezért a Szent István Társulat tevékenysége ma is aktuális”. A társulat hosszú és fordulatos, 175 éves történetét bemutató tárlatot Sarbak Gábor, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője és a Szent István Társulat elnöke mutatta be. Kurátorok: Bárány Zsófia, Dede Franciska és Klestenitz Tibor.

Farkas Gábor Farkas előadása a Budai krónikáról, a Magyar Kultúra magazin bemutatóján, 2023. június 5-én.

550 éve, 1473. június 5-én fejezte be Hess András budai nyomdája az első magyar könyv, a Budai krónika munkálatait. Ennek emlékére a Magyar Kultúra májusi száma Könyv címmel jelent meg a magyar könyv múltját és jelenét járva körül. A Magyar Kultúra magazin májusi számában számos interjú jelent meg a könyv témát körüljárva, amelyek közül a szervezők egy-egy fontosabb kérdést emeltek ki a mai eseményre. Szó esett a Budai krónika friss hasonmás kiadásáról, olvasás-népszerűsítésről több szempontból, valamint a könyvről mint fizikai tárgyról.

A „Madách-színház” igénye. Madách Imre nem is szánta színpadra legendás művét? Az 1883-as ősbemutatótól az 1926-os dupla budapesti bemutatón keresztül a vetített remegő hátterű szegedi előadásig – Az ember tragédiája bemutatóinak újításai. Az OSZK tizenkettedik podcastjében Kis Domokos Dániellel, a Színháztörténeti és Zeneműtár kutatójával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a munkánkat. Tartalom: 01:00 Bartók-bemutatókkal kezdődött minden 02:40 Madách születésének 200. évfordulója és Az ember tragédiája bemutatójának 140. évfordulója 04:09 Sokat kellett kihúzni a műből, mégis sikeres lett az 1883-as premier 06:20 Negyven évig nem nyúltak a Paulay-darabhoz 08:11 Le lehet és kell is egyszerűsíteni a díszletet 09:28 A tömegjelenetek megformálásának vitái 10:38 Harminc lemezre rögzítették a bemutatót 14:36 Az 1926-os dupla bemutató nagy közönsége 17:09 Negyvenkétezer néző a nyári szegedi előadásokon 19:20 A forgó nézőtér terve 22:30 Díszletekről rádiósstílusban 25:20 A látvány elveheti az értelmet a Madách-műről? 26:40 Sokáig dolgozik az előadás az emberben 27:40 A párizsi álom értelmezése a prágai színben 28:40 Madách aranyköpései Linkek: Kiállításunk december végéig látható: https://oszk.hu/madach200 Az ember tragédiája https://mek.oszk.hu/00800/00849/html/ Paulay Ede https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30220.htm Hevesi Sándor https://kultura.hu/150-eve-szuletett-hevesi-sandor-a-nemzeti-szinhaz-legendas-igazgatoja/ Oláh Gusztáv https://mek.oszk.hu/04100/04135/html/Miko.htm Németh Antal https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz16/143.html Bánffy Miklós https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/479.html