Az Országos Széchényi Könyvtár a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség papíralapú és elektronikus könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye.
A „Madách-színház” igénye. Madách Imre nem is szánta színpadra legendás művét? Az 1883-as ősbemutatótól az 1926-os dupla budapesti bemutatón keresztül a vetített remegő hátterű szegedi előadásig – Az ember tragédiája bemutatóinak újításai. Az OSZK tizenkettedik podcastjében Kis Domokos Dániellel, a Színháztörténeti és Zeneműtár kutatójával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a munkánkat. Tartalom: 01:00 Bartók-bemutatókkal kezdődött minden 02:40 Madách születésének 200. évfordulója és Az ember tragédiája bemutatójának 140. évfordulója 04:09 Sokat kellett kihúzni a műből, mégis sikeres lett az 1883-as premier 06:20 Negyven évig nem nyúltak a Paulay-darabhoz 08:11 Le lehet és kell is egyszerűsíteni a díszletet 09:28 A tömegjelenetek megformálásának vitái 10:38 Harminc lemezre rögzítették a bemutatót 14:36 Az 1926-os dupla bemutató nagy közönsége 17:09 Negyvenkétezer néző a nyári szegedi előadásokon 19:20 A forgó nézőtér terve 22:30 Díszletekről rádiósstílusban 25:20 A látvány elveheti az értelmet a Madách-műről? 26:40 Sokáig dolgozik az előadás az emberben 27:40 A párizsi álom értelmezése a prágai színben 28:40 Madách aranyköpései Linkek: Kiállításunk december végéig látható: https://oszk.hu/madach200 Az ember tragédiája https://mek.oszk.hu/00800/00849/html/ Paulay Ede https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30220.htm Hevesi Sándor https://kultura.hu/150-eve-szuletett-hevesi-sandor-a-nemzeti-szinhaz-legendas-igazgatoja/ Oláh Gusztáv https://mek.oszk.hu/04100/04135/html/Miko.htm Németh Antal https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz16/143.html Bánffy Miklós https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/479.html
Hogyan mondjunk jól verseket? Az időmértékes verseléstől a recitálásig Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című versén keresztül.
Az OSZK tizenegyedik podcastjában Deák-Sárosi László két könyvéről a szerzővel Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója beszélgetett.
Tartalom:
01:20 A nyelv és a kód nem csak az intonációból szól
02:28 Újító és összegző munka A háromszólamú vers – Új magyar verstan című könyv
03:20 A vers eredetmítoszai
05:40 A klasszikus időmértékes verselés zenei alátámasztása
06:40 Versmondás, szavalás, skandálás, recitálás, éneklés
11:30 Mire képes a hangerő a versmondásban?
13:24 A szavaló érzelmei nélkül nincs versmondás
15:06 Tíz színész és hat színészhallgató recitálta Deák-Sárosi László válogatott kedvenc verseit
16:20 A néma olvasás miatt elveszik a ritmus
18:33 A recitálást meg lehet tanulni
19:33 A megzenésített versek szerepe a versmondásban, Kasó Tibor dalnok
24:30 Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című versét Szemerédi Bernadett adja elő
28:13 A pozsonyi csata, 907 – eposz
A háromszólamú vers verstani monográfiához hangzó Példatár tartozik, 66 klasszikus magyar vers tapasztalt, jeles színészek és tehetséges színészhallgatók recitálásában, amelyek versvideóként elérhetők a lejátszási listánkon:
https://bit.ly/3SZOLAMUVERS
A könyv bemutatója: https://www.oszk.hu/rendezvenyek/haromszolamu-vers-uj-magyar-verstan
A háromszólamú vers – Új magyar verstan itt vásárolható meg: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/irodalomtortenet/a-haromszolamu-vers
Földi János: https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/130.html
Négyesi László: https://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1894.html
Pálóczi Horváth Ádám: https://mek.oszk.hu/02000/02060/html/paloczi.htm
Kasó Tibor: https://soundcloud.com/kas-tibor
A pozsonyi csata, 907 – eposz itt vásárolható meg: https://www.libri.hu/konyv/deak-sarosi_laszlo.a-pozsonyi-csata-907-eposz.html
2023. október 19-én mutatták be könyvtárunkban Mikó Árpád legújabb kötetét Régi magyar bibliofilek nyomában I–II. Tanulmányok a magyarországi reneszánsz könyvkultúra és miniatúrafestészet köréből, 15–17. század címmel. A téma és a kötetek szépsége az érdeklődők számán is megmutatkozott, hetven fő regisztrált a bemutatóra. A vendégeket és a szerzőt Rózsa Dávid főigazgató köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy Mikó Árpád „szövegei a kritikus gondolkozás és a sokirányú megismerés óhajtásának lenyomatai.” A szerző a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója, az OSZK állandó olvasója és látogatója. A szerzővel Zsupán Edina, Farbaky Péter és Földesi Ferenc beszélgetett.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja!
Adásba került: 1956.10.23 16:10
Hossz: 0:13:57
Cím: Üzenetek
Szerkesztő: Hunyadi Katalin
„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess” – befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által.
A Budai Krónika (továbbiakban Chronica) fenti, utolsó mondatával kezdődik a magyar nyomdászat története. A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó latinn nyelvű kisfólió könyv tíz példányban maradt fenn a világon.
Szabó Sipos Barnabás színművész előadásában meghallgathatjuk a Chronica Hungarorum történetét a biblikus kezdetektől a hun történeten át Mátyás király 1467-es moldvai hadjáratáig. A fejezetek között hallható zenei áttűnések, illetve a legvégén elhangzó hősi ének Hetényi Milán és Illés Gábor munkája. Reményeink szerint a hangoskönyv segít eljuttatni oda is a történeti szöveget, ahová a nyomtatott betű nem érhet el, így a vakok és gyengén látók is élvezhetik Pannónia krónikáját, amely „minden magyar ember számára kedves és szívderítő”.
Farkas Gábor Farkas előadása a Budai krónikáról, a Magyar Kultúra magazin bemutatóján, 2023. június 5-én.
550 éve, 1473. június 5-én fejezte be Hess András budai nyomdája az első magyar könyv, a Budai krónika munkálatait. Ennek emlékére a Magyar Kultúra májusi száma Könyv címmel jelent meg a magyar könyv múltját és jelenét járva körül. A Magyar Kultúra magazin májusi számában számos interjú jelent meg a könyv témát körüljárva, amelyek közül a szervezők egy-egy fontosabb kérdést emeltek ki a mai eseményre. Szó esett a Budai krónika friss hasonmás kiadásáról, olvasás-népszerűsítésről több szempontból, valamint a könyvről mint fizikai tárgyról.
--- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/messageBenedek Elek: Válogatott mesék
Erős János A deszkavári királyfi Babszem Jankó A kicsi bojtár Bolond Istók Mirkó királyfi A vasorrú bába Világszép Ilonka Az aranyhajú ikrek Béka királykisasszony A két borsökröcske Üssed üssed botocskám Rózsa királyfi Az aranyszőrű bárány A szegényember és a halál
A MEK-ben található a hangoskönyv: https://mek.oszk.hu/15200/15200/index.phtml
William Shakespeare: Romeo és Júlia [Hangoskönyv]
Fordította: Kosztolányi Dezső
Felolvasta Homonai István
Fordító Szabó Ede ; felolvasó Joó László (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára ; 873.) Elérhetősége a Magyar Elektronius Könyvtárban: https://mek.oszk.hu/03000/03081
Az 54. Könyvtáros Vándorgyűlésen elhangozzt előadás.
A nemzeti könyvtár feladatai, együttműködései és innovációi a kulturális örökségünk megőrzése érdekében.
Mészáros Tamás, főosztályvezető, Országos Széchényi Könyvtár Gyűjteménymegőrzési Főosztály
Horváth Diána, osztályvezető, Országos Széchényi Könyvtár, Állományvédelmi és Restauráló Osztály
Rényi Mátyás Attila, osztályvezető, Országos Széchényi Könyvtár, Digitális Megőrzési Osztály