Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát feldolgozó könyvsorozat negyedik része.
Az OSZK 22. csevejében a könyvsorozat szerzőjét, Simon Melindát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusát, nyomdászattörténészét, kultúrtörténészét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte.
Tartalom:
01.21 Könyvenként bővülő tartalom
01.50 Író és a téma találkozása
02.44 Hogyan zajlott a jelvények gyűjtése?
05.40 Miben hasonlítanak a lisztkereskedők és a kiadók?
07.30 Ősnyomdászat
08.50 Típusok és osztályok
09.54 Idővel változó technika
13.00 Miért fontos a nyomdászjelvények megőrzése a jövő számára?
15.30 Mi a hasonlóság vagy különbség az ex librisekhez, a cégérekhez, a pecsétekhez, logókhoz képest?
18.50 Az európai adatbázis kutatása
21.00 Stíluskövetés, fejlődés, ikonográfia
23.45 Jelképek, elemek divatja
25.15 Csere, módosítás, újratervezés
27.10 A legutóbbi kötet tartalma
30.30 Jövőbeli tervek
32.30 Speciális terület