Az emberiség közös, hatalmas, szimbolikus ökológiai lábnyoma összefügg jól karbantartott testünkkel.

Vajon mekkora az Ön ökológiai lábnyoma? És hogyan lép, mit tesz azért, hogy „kézben tarthassa” ennek nagyságát? Megkerülhetetlen kérdésekről van szó, ha ki akarunk lábalni abból a lassan tarthatatlan állapotból, amibe belefutottunk.

A témáról Vásárhelyi Tamás biológus tartott előadást.

Mennyire élünk „nagy lábon”? Mióta van láb egyáltalán? Száz láb talán túl sok, a mi kettőnk pedig nem túl kevés egy kicsit? Hihetetlen és szórakoztató sokféleség rejlik a végtagok alakjában, működésében.

A láb már akkor megjelent, amikor az állatvilág még nem hagyta el a tengert, az élővilág története során azonban több alkalommal eltűnt, mert szükségtelenné vált, vagy egyenesen útban volt. A mi lábunk pedig a járás mellett egy sor más funkciót, illetve jelentést is kapott – például mint munkaeszköz, vonzerő, sőt, státuszszimbólum.

A két lábon járás és ebből következően a kéz felszabadulása a hominidák, az emberfélék privilégiuma. Az ember munkálkodni kezdett, aminek hatása az egész Földön – jó és rossz értelemben egyaránt – meglátszik. A helyzet értelmezéséhez jól használható szimbólum az ökológiai lábnyomunk vizsgálata.

Könyvtárunk ingyenes irodalmi és kultúrtörténeti programsorozata a 2016/2017-es évadban a TESTről szól a művészetek és a tudományok, vagy egyszerűen csak a lélek szemszögéből: SZÁJ, TEKINTET, LÁB, MÁJ, SZÍV, HAJ, AGY és LÉLEK – ezek voltak a havonta jelentkező estek címszavai.