A Lyukasóra Tudományból egy hetente jelentkező tudományos podcast, amely elérhető és közérthető tudományos történetekkel, ismeretekkel és érdekességekkel szórakoztatja a hallgatóságot.
Te is nézted valaha az Agymenők című komédia sorozatot, és gondolkodtál, hogy vajon tényleg így zajlik a tudomány?!
Legújabb, közkívánatra készült ünnepi epizódunkban arra vetemedünk, hogy a sorozat néhány kimondottan érdekes pontját hozzuk el nektek, és megbeszéljük, hogy valóban alaposan átnézték-e a tudományos könyveket a sorozat írói? Például tényleg létezik olyan, hogy szuper-aszimmetria? Tényleg lehet egy év munkája után Nobel-díjat kapni? Ezekre és még sok más kérdésre adunk választ ebben a részben!
Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay
Az ünnepek közeledtével egyre gyakrabban jut eszünkbe a különböző pékáruk, savanyúságok áradata, vagy esetleg a karácsonyi/újévi töltött káposzta is. Bár ezek az élelmiszerek nagyon különbözhetnek egymástól, egy fontos pontban mégis megegyeznek: mindegyik elkészültének alapja a fermentáció, vagyis az erjesztés. Így tehát, ha esetleg az elmúlt egy évben rákaptál a kovászolás művészetére, vagy esetleg a pálinkafőzés rejtelmeibe ástad bele magad, mindenképp hallgasd meg eheti epizódunkat. Figyelem: nem válallunk felelősséget azért, ha hirtelen megéhezel!
Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay
Boldogság, szomorúság, elégedettség, félelem, stressz - ezek mind érzelmek, amiket nap mint nap tapasztalnak az emberek. De vajon éreznek-e hasonlóan az állatok is, mint mi? Tudományos kutatásokból tudjuk, hogy igen! Vajon hogyan vizsgálhatjuk, hogy mit éreznek az állatok? Ha egy embertársunk érzelmi állapotára vagyunk kíváncsiak, akkor sokszor elég csak megkérdeznünk, és ő elmondja nekünk, amit tudni szeretnénk. Egy állattal viszont ezt nem tudjuk megtenni. Akkor mégis milyen jelei, megnyilvánulásai lehetnek az állatok érzelmeinek? Hallgass minket, és megtudhatod!
Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay
Neked is eszedbe jutott néha az iskolában matek órán, hogy ugyan minek tanuljunk ezt, hát úgysem fogod használni? A mai részből kiderül, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet, ugyanis még az egészségügyi pályán lévőknél is gyakran előfordul, hogy bizonyos számításokat el kell végezniük. Tudod például az okát annak, hogy ugyanaz a HIV teszt miért mutat nagyobb arányban fals pozitív eredményt Európában, mint a világ HIV vírussal jobban fertőzött területein? Szó esik a járványtanról, tesztek hatékonyságáról, szívünk egészségéről és a képalkotó diagnosztikai eljárásokról is. Az epizódban házigazdáink általánosságban beszélnek a matematika fontosságáról az ahhoz tradícionálisan nem kötött tudományterületek esetében, és igyekeznek az ezzel kapcsolatos kérdéseket részletesen megválaszolni.
Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay
Bizonyára a te fejedben is megfordult már, hogy mi lenne, ha egy űrbéli objektum a Föld felé tartana? Tudják az emberek, hogy mit kell csinálni? És ha igen, egyáltalán észrevennék ezt időben? Legújabb epizódunkban házigazdáink az aszterodiákról és üstökösökről beszélnek; pontosabban arról, hogy mekkora veszélyt jelentenek ezek ránk?
Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay
Ismerjük mindannyian az érzést: elkezdünk futni, vagy sportolás céljából, vagy szerencsétlenebb esetben a busz után, és hamar lihegni kezdünk, hevesebben kell lélegeznünk, hogy fenn tudjuk tartani a mozgást. De vajon miért is történik ez? A testmozgás elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, ezt már számos tudományos kutatás is kimutatta, az azonban, hogy kinek mikor és mennyit lenne érdemes mozognia, teljesen egyénfüggő lehet, és sok tényező befolyásolja. Az egyik legösszetettebb kérdés pedig nem más, mint hogyan is mérjük a sportolás hatékonyságát? Milyen módszerek és skálák léteznek erre? Ha kiváncsi vagy ezekre és még más hasonló kérdésekre, hallgass bele eheti adásunkba!
Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay
A csillagok már az ókori tudomány középpontjában is ott voltak, azóta pedig számos műalkotás és tudományos előrelépés alapszik rajtuk. Ezen a héten házigazdáink a csillagok születéséről beszélgetnek, és bemutatják, hogy a világegyetem korát tekintve mennyire azonnali léptékű is egy csillag megszületése. Elgondolkodtál már azon, hogy miért vannak a naprendszerünkben a bolygók mind egy síkban? Erre, és még sok hasonló érdekes kérdésre kaphattok választ ebben az epizódban.
Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay
Manapság nagyon sokat hallhatunk a klímaváltozásról, már szinte elcsépelt témának is tűnhet. Mi azonban mégis fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk róla, és végiggondoljuk, mi mit tehetünk ennek a vészhelyzetnek a megoldásáért, mint egyének. Tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a napokban kezdődött COP26 klíma konferencián a világ kormányainak jelentős elkötelezettségeket kell tenniük, hogy csökkentség a káros anyagok kibocsátását, és megállítsák a bolygó melegedését. De mégis mit jelent ez mind? Mit tehetünk mi, mint egyének, a klímaváltozás ellen? Különösképpen akkor, ha azt érezzük és azon aggódunk - jogosan! - hogy az egyéni cselekvéseknek nem lehet elég nagy és mérvadó hatása?
Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay
Sokan hallhattuk már akár tanárainktól, családunktól és barátainktól, vagy az interneten olvashattuk, hogy mindenkinek megvan a megfelelő tanulási stílusa, és ha azt megtalálja, akkor fog tudni a legjobban tanulni. Három csoport van: lehetünk vizuális tanulók - akik látva tanulnak a legjobban; auditív tanulók - akik hallás után; és kinesztetikus tanulók - akik cselekvés útján tanulnak. Ez a rendkívül "egyszerű-de-nagyszerű" módszertan azonban valójában nem működik, mivel semmilyen tudományos alapja sincs, mégis széles körben elterjedt és ismert ez a mítosz. Vajon miért? És ha ez tényleg alaptalan, akkor vajon milyen módszer szerint tudunk a leghatékonyabban tanulni?
Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay
Elgondolkodtál már azon, hogy hogyan is figyelünk? Vagy esetleg azon, hogy néha miért olyan nehéz összpontosítanunk? Ezen a héten házigazdáink a figyelem rejtélyes világába kalauzolnak el titeket. A fenti kérdéseken kívül részletesen vizsgáljuk, hogy mitől függ az, hogy mennyire vagyunk képesek koncentrálni, és azt is, hogy a figyelem esetleg elvakíthat-e minket? Ha szeretnél ezekre a kérdésekre választ kapni, és pár praktikát is arra, hogyan tudjuk segíteni a koncentrációképességünket, akkor hallgass minket bátran!
Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay