Legújabb epizódunkban házigazdáink visszautaznak az időben, hogy megtudják, hogyan is lett a semmi. Igen, természetesen a nulla fogalmának kialakulására gondolunk itt, Görögországtól Indiáig. Tudtad, hogy már a dél-amerikai őslakosok is, mindenkitől függetlenül, feltalálták a nullát, de sajnos nem volt kire hagyniuk? Ezzel, és még sok hasonló érdekességgel várunk ezen a héten, hallgasd meg az új részt mielőbb!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Manapság lépten-nyomon hallhatunk különféle ételallergiákról vagy érzékenységekről, és szinte biztos, hogy ismerünk is olyan valakit, aki ettől szenved, netán magunk is ebbe a csoportba tartozunk. Az egyik ilyen meglehetősen gyakori, de mégis sokszor félreértett és kevéssé  ismert emésztőrendszeri probléma a gluténérzékenység, vagy más szóval cöliákia. Mi is ez a glutén pontosan, és milyen problémákat tud okozni az erre érzékeny embereknek? Miért is okoz problémát egyáltalán? Milyen tünetekkel jár a gluténérzékenység, és hogyan kezeljük ezt? Ezekről és egyéb kérdésekről beszélgetnek házigazdáink tudományos szempontból ezen a héten. 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mindannyian tapasztalunk fájdalmat, de hogyan is működik ez az érzés? A fájdalom a legjobban úgy értelmezhető, mint rossz érzet, amely fizikai  kellemetlenséget okoz. Riasztórendszerként működik, hogy jelezze  számunkra, ha bizonyos tevékenységeket kerülnünk kell, vagy ha figyelnünk kell egy esetlegesen sérült testrészünkre. A fájdalom tényleges okán kívül sok minden befolyásolja az ezzel kapcsolatos elvárásainkat és tapasztalatainkat, például személyiségjegyeink, korábbi tapasztalataink és a fájdalomról folytatott korábbi beszélgetések. Az, hogy mit érzünk, mind a fizikai érzetektől, mind az elvárásainktól függ: az elvárások néha súlyosbíthatják a fájdalomérzetünket, némi pozitív gondolkodással azonban valóban elérhetjük, hogy kevesebb fájdalmat éljünk át - persze egy bizonyos határig.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Szerinted létezik olyan bolygó a világegyetemben, ahol szintén megjelent az élet? Nehéz választ adni rá, a tudósok is igencsak törik a fejüket  rajta. Legújabb epizódunkban az exobolygókról fogunk beszélni - ezek lehetnek teljesen ugyanolyan bolygók mint maga a Föld is, csak más csillag körül keringenek. Beszélgettünk arról, hogy hogyan indult az exobolygó kutatás, és arról is, hogy hogyan lehet őket felismerni soktíz vagy akár sokezer fényévről is. Emellett előkerül a Drake egyenlet is, amely leírja és megbecsüli hogy hány fejlett, kommunikációra képes civilizáció élhet a mi galaxisunkban. A kérdés persze nyitott, így  szeretettel várjuk a ti véleményeteket is!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Churchill mondta egyszer állítólag: "Én csak annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam meg." De miért is van ennyire rossz híre  általánosságban a statisztikának? Honnan származik konkrétan a probléma: vajon a módszer maga hibás, vagy rosszul használják az emberek? Hogyan igazodjunk ki ebben az összetett világban, ahol annyi sok, egymásnak akár sokszor ellentmondó statisztikát hallunk nap mint nap? Ebben a  részben erről a problémakörről és a statisztika alapfogalmairól beszélgetnek házihazdáink. 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Hallottál már a szellem részecskékről? Vagy kérdezzük úgy, hogy neutrínókról? A legújabb epizódunkban házigazdáink a neutrínó kutatás és  neutrínó észlelés rejtelmeibe kalauzolnak el titeket. Szó esik arról, hogy mik ezek a titokzatos részecskék, miért fontos megismerni őket, és arról is, hogy milyen módszerekkel lehet nemcsak detektálni őket, de akár segítségükkel éjszaka lefotózni a Napot is a Föld átellenes oldaláról.     

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Nem túlzás kijelentenünk: valószínűleg mindannyian unatkoztunk már valaha. De vajon honnan származik ez a kellemetlen érzés, állapot, és miért tapasztaljuk olyan gyakran? Az unalom témaköre már jó ideje foglalkoztatja a kutató szakpszichológusokat is, és érdekes módon rendkívül megosztó témának bizonyult, sok érdekes és sokkoló kísérleti eredménnyel. Ebben a részben többek között ezekről az érdekes kísérletekről, és az unalom sok más aspektusáról beszélgetünk, szót ejtve még arról is, hogy a modern életmódunk hogyan befolyásolhatja az unalomérzetünket.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A műanyagok feltalálása, majd széles körben elterjedt ipari és hétköznapi felhasználása alapjaiban változtatta meg életmódunkat a XX. században, de ezzel együtt súlyos környezetvédelmi problémákhoz is vezetett. A probléma ráadásul részben szabad szemmel láthatatlan: a környezetbe kikerült műanyag hulladék széteshet apró mikro- és nanoméretű részecskékre, amelyek már most kimutathatóan komoly károkat okoznak a tengeri élővilágnak. Ebben az epizódban házihazdáink erről a problémáról beszélgetnek, és többek között szót ejtenek arról is, hogy mit tehetünk mindannyian a műanyag hulladékok mennyiségének csökkentése  érdekében. 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A világon körülvesznek minket a rendszeresen ismétlődő, úgynevezett periodikus vagy ciklikus természetes folyamatok: minden reggel felkel a  nap, este lenyugszik, mi pedig ezt követve szintén felkelünk, tesszük dolgunkat, este pedig aludni megyünk. Majd a folyamat ismétlődik újra és  újra. Sokszor észre sem vesszük, hogy ezek mennyire meghatározzák a saját életünket, de érdekes módon a testünknek is van egy saját napi ritmusa, biológiai órája, amit cirkadián ritmusnak hívnak. Ebben a részben erről a lenyűgöző biológiai folyamatról beszélgetünk, és többek között szót ejtünk arról is, hogy a modern életmódunk hogyan fejthet ki rossz hatást a a cirkadián ritmusunkra, és ez által egészségünkre.     

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A modern csillagászat és asztrofizika egyik legnagyobb megoldásra váró rejtelme a sötét anyag. Miből áll, és vajon miért létezik? Egyáltalán  honnan tudjuk elegendő bizonyossággal, hogy létezik, ha senki sem látta még? Többek között ezekre a kérdésekre adunk választ legújabb  epizódunkban.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay