2022 tavaszán Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen (Sz. Bíró Zoltánt és Vonnák Diánát is kérdeztük a témában korábban), emiatt Joe Biden és Emanuel Macron a háborúról tárgyalnak Frei Tamás új akcióthrillerében. A főszereplő André Calvi, aki visszatért, hogy a világpolitikában is rendet teremtsen. 

A szerző Moszkvában találkozott először a világ meghatározó politikusaival, Amerikában a rendőrséget kellett megelőzniük a bűnügyi helyszínelések előtt. Frei Tamással beszéltünk arról, hogyan alakították át a műfajt a filmes és tévésorozatos praktikák, de elmondta azt is, miért fontos, hogy a valóságban se történjenek máshogy az események, mint a regényében. A felszín alatt zajló eseményekkel szemben fél év előnye van, ezért kell gyorsan írni, sőt még gyorsabban fordítani, mert tervezik a külföldi megjelenéseket.

Első világháborús patthelyzetről, Vlagyimir Putyin hidegháborús múltjáról és egy új világrend működéséről beszélt Frei Tamás, akinek november 6-án jelent meg új akcióthrillere, a Puccs Moszkvában - Putyin végnapjai - André Calvi visszatér.

Fotó: Schumy Csaba/Libri Kiadó

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

A Covid alatt írt blogjából az egyik legnépszerűbb korlenyomat lett (Rumbarumbamm), második, Állva maszturbálok című könyve provokatívan vicces kemény témákat rejtett. 

Három éve robbant be Benedek Ágota, felkerült már mindenféle listákra, de az Élet és Irodalom is írt a könyvéről. Bár még nem tudja, mi lesz a névjegykártyájára írva az új kiadóban, a Leányvállalatnál, de művészeti vezetőként, “irodalmi striciként” és szerzőként is részt vállal egy független kis kiadó elindításában.

Beszélgetés Benedek Ágotával fogselymezésről, sorozatfejlesztésről, a felboncolt testéről, a köldöknézegetésről és arról a 3 évről, ami 3 könyvet hozott. A legutolsó októberben jelenik meg Akkor inkább már most megdöglök címmel, amiben a teremtéstörténetben is megjelenik a menstruáció, a hormonok szétvernek mindent, de még űrkaják is szerepelnek benne.

Ki volt Robert Capa - valós személy vagy egy jól kitalált brand? A piaci logika vagy az elhivatottság alakította életét, karrierjét? Ügy volt neki a háború leleplezése vagy pénzkereseti lehetőség? Mi volt a jelentősége és miért fontos még ma is? Szeder Kata és Valuska László beszélgetett beszélgetett róla podcastunkban.

Elindult a Visszapillantó, amelyben a 2013-as év végi toplistánk köteteit vettük elő újra, hogy megnézzük, mi történt ezekkel a könyvekkel és szerzőikkel azóta. Tíz éve jelent meg Simon Márton Polaroidok című kötete, melyet olvasva villanásnyi utazásokat tehettünk életekbe, világokba, filmekbe vagy érzésekbe. A rövid szövegeket tartalmazó könyv hatalmas siker lett, volt olyan is, aki magára tetováltatta néhány sorát. A szerzővel a kötetben kézzelfogható radikális váltásról, a nehezen feldolgozható sikerről és arról is beszélgettünk, mit mondott a nagymamája, amikor elolvasta a verseket. Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

Elindult a Visszapillantó, amelyben a 2013-as év végi toplistánk köteteit vettük elő újra, hogy megnézzük, mi történt ezekkel a könyvekkel és szerzőikkel azóta. Tíz éve jelent meg Erdős Virág ezt is el című verseskötete, ami hamar virálissá vált: sokan magukénak érezték a verseket, énekelték, idézték, rengetegen kapcsolódtak hozzájuk. De hogyan élte meg a költő a sikert, és miért tartja ma már némileg károsnak a kötet körüli felhajtást? Erdős Virággal beszélgettünk.

A költő, aki a Magvető Kiadó főszerkesztője, éjjel-nappal irodalmi szövegekkel dolgozik, az írás kitüntetett szerepet tölt be az életében. Megjelent Turi Tímea új verseskötete, Egyszerre egy beszéljen címmel a Prae Kiadónál. Hatalomról, elnyomásról, rendről is mesél a verseskötet, amelyben a sok zajból végeredményben egy hangot lenne jó hallani. Szerepversek, imaszerű szövegek váltogatják egymást a kötetben: olyan helyzeteket mutat meg, amelyekről egyébként nem könnyű beszélni. A versek különböző női tapasztalatokat mutatnak meg, érzékeny távolságtartással közelítenek a személyeshez. A mitológiai szereplők a hétköznapokban találják magukat, Turit frusztrálja a kommunikációs zaj, az egyre nehezebb tájékozódás a világban. Irodalomról, az írás konfliktusosságáról, szövegekről, női szerepekről, láthatatlan munkáról és a megszólalás nehézségeiről beszélgettünk Turi Tímeával. 

Az Akik már nem leszünk sosem című regényét követően megjelent a Levelek nélkül, amelyben egy vidéki kisváros középiskolai tanára kezd nyomozásba, ha már nagy tömegben pusztulnak el a libák. Középiskolások küzdenek a jövőjüket felszámoló felnőttek ellen, valaki külföldre költözik, más meg a kisvárosban marad. Koroknai János főszereplőnek sok harca van, amelyek mindent meghatároznak: milyen a jövőkép egy kisvárosban, hogyan határoz meg minket a családtörténetünk és mihez kezdhetünk a buborékvilágunkban. Krusovszky Dénessel globális krízisról, az első regény sikereiről és tapasztalatairól, vidékről és rejtélyekről beszélgettünk.  

A vidék szovjetizálása címmel jelent meg Csikós Gábor, Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián történészek kötete, ami tételesen bemutatja a kollektivizálás és az erőszakos téeszesítés folyamatát a földelkobzástól és a földosztástól a 70-es évek végéig. Nemcsak azt látjuk, hogyan sorvasztották el a magyar falut, de azt is, hogy ennek mennyire tettenérhető hatásai vannak napjaink társadalmában is. "A szovjetizálás társadalmi és környezeti ára külföldi összehasonlításban különösen szembetűnő", olvasható a kötet fülszövegében, mi pedig ennek az állításnak jártunk utána, vendégünk Ö. Kovács József történész, levéltáros, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára és a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója.

A Kalligram kiadó vezetője bedobta az ötletet, hogy Kácsor Zsolt írjon a bipoláris depressziójáról: egyikük se gondolta, hogy ilyen nehéz úton kell végigmennie a szerzőnek. A Pokoljárás Bipoláriában olyan regény, amiben kifejezetten nagy szerepe vagy tétje van annak, hogy nem egy szerző, hanem Kácsor Zsolt személy írja. Aki nem mellesleg két személy, mert van benne egy halott ember is. A regény cselekményéről mint fikcióról beszélve: az elbeszélő ágya mellett egy kötél és egy kés van, a megsemmitsítés vagy felszámolás eszközei. Sztori rengeteg van: a családjától egy amerikai nő miatt lelépő apa, mindennapi harcok az önbizalomhiánnyal, idegenségélmény és egy szellemileg sérült testvér. De ez nem sztori, sok ponton a valóságot írta meg Kácsor, aki saját bevallása szerint elment a falig ezzel a könyvével, mindent kiírt magából, kiürült. A számok szerepéről, a családi szembenézés nehézségeiről is mesélt Kácsor Zsolt podcastunkban.