Közös podcastot indítunk a Magyar Tolkien Társasággal A Gyűrűk Ura - A hatalom gyűrűi sorozat apropóján. Az első adásban Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-kutatókkal beszélgetünk arról, mit lehet már most tudni a műsorról, és hogyan illeszkedik a tolkieni örökséghez. Mely történeteket dolgozzák fel az alkotók a tolkieni mitológiából? Hogyan bonyolítják a folyamatot a jogi hercehurcák, és mi köze mindennek a nyerőgépekhez? Kell-e Középföldére színes bőrű tünde vagy törp, és mit gondolt Tolkien a kultúrák és fajok keveredéséről? És válhat-e fordulóponttá a sorozat a mozgóképes fantasy történetében úgy, ahogy Peter Jackson első Tolkien-trilógiája, A Gyűrűk Ura?

Sorozatunk további részei itt érhetők el:

2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］

3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］

4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］

Mautner Zsófiát a Chili & Vanília gasztroblog szerzőjeként ismertük meg, ám számos szakácskönyvet és gasztronómiai projektet követően ma már főzőnőként határozza meg magát. A Sorbonne-on szerzett diplomát, majd diplomataként dolgozott, és brüsszeli karrierjét zárta le a gasztronómiáért. Főzött bevándorlókkal és újragondolt hagyományos roma ételeket, a 2020-as tavaszi lezárások alatt pedig az egészségügyi dolgozók támogatásáért szerkesztett szakácskönyvet húsz elismert magyar gasztronómiai szakember bevonásával.

A szeptemberi iskolakezdés sok családban izgalmas időszak, de hogyan élte meg ezt édesanyaként Kiss Judit Ágnes? A Babaróka-sorozat szerzőjével gyerekkori olvasásról és az ideális iskoláról is beszélgettünk, de a Bookline Kids podcastben szóba került a zenei múlt és a családi eseményeket újrajátszó plüssrókák is.

Galgóczi Erzsébet egy kis faluból indulva lett az 1970-80-as évek népszerű szerzője, aki nyíltan vállalta a leszbikusságát, sőt még országgyűlési képviselő is volt. Az 1984-ben megjelent Vidravas című regényét tartja az irodalomtörténet a legfontosabbnak, A Törvényen belül című, a leszbikusságát tematizáló regényéből Makk Károly készített filmet Egymásra nézve címmel. Kiss Noémival beszélgettünk Galgócziról, akiről korábban egy esszéjében a következőket írta: “Kisregényének hősei a társadalom perifériáján végzik, figurái értelmiségi nők, akik a Rákosi-érában vagy az 1956-os forradalmat követően elveszítik az egzisztenciájukat, a nagyvárosban élnek, munkanélküliek, kávét szürcsölnek, Munkás cigarettát szívnak, esténként olcsó konyakot isznak, majd egymás ágyába bújnak. Hideg, fűtetlen albérletükből pesti presszókba menekülnek, és azon morfondíroznak, öngyilkosok legyenek-e, vagy szökjenek inkább Nyugatra.”

A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg. 

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Egészen az utóbbi évekig az írásainak nagy részét ki sem adták, a személyéhez pedig mindig is nagyon sok sztereotípia kötődött. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként és hogyan tekintett saját irodalmi pályájára.

A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg. 

Czóbel Minka a szimbolizmus egyik első hazai képviselője, a századfordulós modern líra előfutára volt. Elsők között írt Magyarországon szabadverseket, behozta a francia dekadensek stílusát és számos értékes műfordítása volt, ő fordította például németre Az ember tragédiáját és angolra Petőfi verseit. Életéről és műveiről Bíró Erzsébet Franciskával beszélgettünk, aki felkutatta és kötetbe rendezte Czóbel Minka lappangó verseit és kisprózáit. 

A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg. 

Tragikusan rövid életpálya jutott Kádár Erzsébet osztályrészéül, akinek életében egyetlen kötete jelenhetett meg (Harminc szőlőskosár). Festőként indult, az írás szervesen kinövő, alakuló folyamatként lépett az életébe. Kegyetlenség című elbeszéléskötete már csak posztumusz jelenhetett meg, amelynek előszavában Vas István azt írta, hogy Kádár Erzsébet Augusztus című elbeszélése az egyik legjobb magyar novella, és magában hordozza a nagy regény ígéretét. A nagy mű azonban már soha nem születhetett meg. Szilágyi Judit fegyelmezett, feszes, szinte rideg és szinte kegyetlen prózaként jellemezte Kádár Erzsébet írásait – a muzeológussal szétpattanó gyerekkori buborékokról, rosszul időzített kötetmegjelenésről, és az író halálát övező tévhitekről is beszélgettünk.

A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg. 

Karig Sára nem mindennapi egyéniség volt, erős igazságérzete végigkísérte az egész életét. Főként szerkesztőként és műfordítóként volt ismert és nagyon fontos embermentő tevékenységet végzett a második világháború alatt. Ruff Orsolyával Karig Sára megpróbáltatásokkal teli életéről, erkölcsi tartásáról és a vorkutai lágerben született verseiről beszélgettünk. 

A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg. 

Lesznai Anna a nyugatosok első nemzedékének izgalmas alakja, aki nemcsak íróként, de képzőművészként is jelentős alkotó volt. Már gyerekként is foglalkoztatta a költészet és nagyon fiatal volt, amikor megjelent az első kötete. A Nyugat állandó munkatársai közé tartozott és ő volt a harmadik legtöbbet, szám szerint 99 írást publikáló női szerző, ennek ellenére mégis ritkán említik a nevét, amikor a folyóiratról esik szó. Kiss Eszterrel Lesznai Anna sokirányú tehetségéről, körtvélyesi gyerekkoráról, varázslatos meséiről és a Kezdetben volt a kert című nagyszabású regényéről beszélgettünk. 

A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális ÜGynökség támogatásával valósult meg. 

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. Bookline Zöld podcast: természetesen olvasunk.

Az első adás témája Kim Stanley Robinson regénye, A Jövő Minisztériuma: a közeljövőben játszódó anti-disztópia tudósokat és politikusokat inspirál, Bill Gates ajánlotta idén nyárra, Barack Obama is a kedvencei közé választotta, Robinson pedig előadóként vett részt az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján.

CIKKÜNK A KÖNYVRŐL, AMELY NEM IS REGÉNY, HANEM SZIMULÁCIÓ: https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/kim_stanley_robinson_jovo_miniszteriuma_cli_fi.html

OLVASS BELE A JÖVŐ MINISZTÉRIUMÁBA: https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/jovo_miniszteriuma_kim_stanley_robinson.html